Kisalföld, 1969. október (14. évfolyam, 227-253. szám)
1969-10-18 / 242. szám
A tartalomból: A Szojuz—7. földet ért Nyári eredmények, tapasztalatok Olvasóink rovata Hogyan készül a Rába ETO? VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP GYŐR-SOPRON MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA GYŐR, 1969. OKTÓBER 18., SZOMBAT , XXV. ÉVFOLYAM, 242. SZÁM Iparosítás, közművesítés, fürdő a városiasodó Csorna A megyei képviselőcsoport ülése Tegnap délelőtt Csornán tartott ülést az országgyűlési képviselők Győr-Sopron megyei csoportja, dr. Révay Zoltán elnökletével. Reggel 9 órakor a járási pártbizottság székházának tanácstermében Zámbó József, a megyei pártbizottság titkára üdvözölte a képviselőket és a vendégeket. Borbély Lászlónak, a községi pártbizottság titkárának köszöntője után Karakas József, a községi tanács végrehajtó bizottságának elnökhelyettese tartott tájékoztatót Csorna fejlesztéséről, a városiasodó járási székhely terveiről. A képviselők meglátogatták a Soproni Ruhagyár telepét, a MOFÉM üzemét, a győri Richards Finomposztó-gyár épülő üzemét, a készülő művelődési házat, az áfész ruházati áruházát és a termelőszövetkezetek leendő termálvizes kertészetében üvegházak. Fejlődő ipar A tanácselnök-helyettes tájékoztatója után Marton János képviselő és mások is megkérdezték: lesz-e elegendő munkaerő Csornán a kibontakozó iparosodáshoz? A Rábaköz legnagyobb községében ugyanis gyors fejlődésnek indult az ipar. A Ruhagyár üzemében Kauba Miklós igazgató megemlítette, hogy bővíteni szándékoznak az üzemet, amely jelenleg 180 dolgozónak ad munkát. Milanovits László termelési főosztályvezető szerint a Richards telepe induláskor 150 —180 dolgozónak ad munkát, de néhány éven belül még 80—100 munkással növekszik a létszám. Kócza András igazgató a MOFÉM telepén arról tájékoztatta a képviselőket, hogy a tervezett bővítéssel (színesfémöntöde épül) a jelenlegi 117 helyett 260— 280 embernek adnak munkát. A község vezetői hangoztatták: a munkaerő-tartalék „kimerülésétől’’ nem kell tartani. Még mindig sok olyan asszony és leány van a községben, aki állandó munkát keres. Érettségizett fiatal lányok is örülnek, ha például a ruhagyár üzemébe bejuthatnak. A környező községekből szintén sokan szeretnének Csornán dolgozni Az üzemek fejlődését meg fogják érezni a győri gyárak is, mert a bejárók egy része otthon marad dolgozni. A roskadozó Korona Katida elvtárs tette szóvá, hogy a község kereskedelmének számolnia kell az iparosodással: több ember jut be (Folytatás a 2. oldalon) A képviselők a Soproni Ruhagyár csornai üzemében (N. E. felv.) Negyven községgazdája a soproni járás a járási tanács 33 tagját 50-re emelte. Dr. Háring István vb-titkár javaslatára kiegészítették az állandó bizottságokat. Pénteken délelőtt 9 órai mellék újat választott, majd kezdettel tartotta meg a megnagyobbodott Soproni Járási Tanács az ülését. Megjelent Füzi István, az MSZMP járási Bizottságának titkára, Horváth József, a Győr-Sopron megyei Tanács vb-elnökhelyettese. Az ülést dr. Pilz Károly, a Soproni Járási Tanács vbelnöke nyitotta meg, majd ismertette a Népköztársaság Elnöki Tanácsának 26/1969 számú határozatát, mely Kapuvár községet városi rangra emeli, ugyanakkor a megszűnt kapuvári járásból 13 községet a soproni járáshoz csatolt. A soproni járás területe ezzel 129 168 holdra növekedett. Lakosainak száma 45 428. Összesen 40 község tartozik a soproni járáshoz, a tanácsok száma 35. Pilz elvtárs hangsúlyozta: ,,A közigazgatási változás nagy területek ötvöződését jelenti. A lakosság szemléletének alakulása több-kevesebb időt kíván, de azt mondjuk, hogy ne jelentkezzék az 1969. október 1-e „a régi’’ és az „új” terület megkülönböztetésének dátumaként. Az egész terület, a jelenlegi járás elért eredményeit, színvonalát mindenki tekintse a magáénak, és ezen az alapon folytassuk tovább az építő munkát.” A tanácsülés tagsága a továbbiakban a jelenlegi 11 végrehajtó bizottsági tag (1.) ÁRA: 80 fillér A szakszervezeti világkongresszus megkezdte tanácskozását Pénteken délelőtt kilenc órakor Budapesten, az Építők Szakszervezetének székházában megnyílt a VII. szakszervezeti világkongreszszus. A szakszervezeti mozgalom kiemelkedő nemzetközi eseményére a világ minden tájáról — összesen 124 országból — érkeztek küldöttek, több mint 200 országos szakszervezet, valamint 33 nemzetközi szervezet képviseletében. A tíz napig tartó tanácskozás megnyitójául a szakszervezeti székház kongresszusi termében ünnepélyes ülést tartottak, amelynek elnökségében helyet foglaltak: a házigazda tisztét betöltő magyar szakszervezetek képviseletében Gáspár Sándor, a SZOT főtitkára, Louis Saillent, a Szakszervezeti Világszövetség főtitkára, Pierre Gensous, az SZVSZ helyettes főtitkára, továbbá a Világszövetség alelnökei és titkai. Meghívott vendégként részt vett a megnyitó ünnepségen és ugyancsak a díszelnökA magyar himnusz hangjai után Gáspár Sándor, a SZOT főtitkára mondott megnyitó beszédet. A magyar szervezett dolgozók és a magyar szakszervezetek nevében üdvözölte a VII. szakszervezeti világkongresszus küldötteit, a meghívott vendégeket és a tanácskozás minden résztveségben foglalt helyet Fock Jenő, a Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány elnöke, Sarlós István, a Fővárosi Tanács végrehajtó bizottságának elnöke, Bertil Bolin, a Nemzetközi Munkaügyi Hivatal főigazgatóhelyettese vőjét. Hangsúlyozta: a magyar szakszervezetek, a magyar dolgozók nagy megtiszteltetésnek tartják, hogy a nemzetközi szakszervezeti mozgalom legfőbb szerve, a VII. világkongresszus Budapesten ült össze. A magyar fővárosban a világ szervezett dolgozói(Folytatás a 2. oldalon.) Gáspár Sándor megnyitója Növekvő forgalom, bő választék, reális nyereség A megyei párt-végrehajtó bizottság a kereskedelem munkájáról A Magyar Szocialista Munkáspárt Győr-Sopron megyei Bizottsága 1969. július 4-én értékelte azt, hogy a gazdaságirányítási reform alkalmazása óta megyénk áruellátása miként alakult A július 4-i állásfoglalást figyelembe véve most a megyei párt-végrehajtó bizottság tárgyalta a kereskedelmi vállalatok tevékenységét. Az írásos jelentésről széles körű vita alakult ki. A tapasztalatok A megyei pártbizottság ipari és közlekedési osztálya, valamint a megyei tanács végrehajtó bizottsága kereskedelmi osztálya által készített írásos jelentés és a kialakult eszmecsere egyaránt elismerte, hogy az áruértékesítéssel foglalkozó vállalati kollektívák tagjainak többsége hozzáértő, a népgazdaság számára hasznos munkát végez. A népgazdasági reform első esztendejében növekvő árukészlettel látta el a fogyasztókat. A kereskedelem igyekezett figyelembe venni a szükségletekben bekövetkezett változásokat. Az 1968. esztendő elején az árukészlet jól követte a fogyasztói érdeklődést. A három árforma lehetőséget adott rugalmas kereskedelmi módszerek alkalmazására. A fix, a maximált és a szabad árformákkal általában hozzáértően igyekeztek bánni. Tavaly év végére és ez év első felében a sikeres kereskedelmi tevékenységben már számos negatív cselekedet is mutatkozott. A lakosság jó ellátásának kötelezettsége — főleg a ruházati ágban — háttérbe szorult. A szocialista morális kötelezettség érvényesülésének elhanyagolását „támogatta” a hibás anyagi ösztönző, a kereskedelmet finanszírozó hitelpolitika is. A múlt esztendő elején a helyzet téves értékelésével az árukészleteket a kereskedelem és a pénzügyi szervek túlságosan nagynak tartották. Ezért arra ösztönözték a kereskedelmet, hogy a készletet csökkentse. A legtöbb kereskedelmi vállalat ezt szívesen tette, mert készletcsökkentéssel, hitel nélküli tevékenységgel sokkal magasabb nyereséget érhetett el, mint a forgalom, illetve a választék növelésével. A készlet és a választék csökkentésével együtt — mutatott rá a megyei pártvégrehajtó bizottság — erőteljes törekvés bontakozott ki, a haszonkulcs növelésére, amelynek egyik eszköze az árak emelése. Az árak Győr- Sopron megyében 1969-ben átlagosan 1,7 százalékkal magasabbak, mint az előző esztendőben. A ruházati cikkek árai 3 százalékkal emelkedtek. Az árváltozás egyes cikkeknél indokolt. A szabadáras kategóriába tartozó használati eszközöknél a kereslet hatására lehetséges az áremelkedés. Ha azonban a kínálat megfelelő, akkor egyes cikkek árában csökkenésnek is be kell következnie. De mi történt? Ha nem is szándékosan, de különböző téves cselekedetekből író- és választékhiány következett be. Ez pedig az áremelkedés tendenciájának kedvezett. (Az olyan eset, mint a tüzelőanyag árának 5 százalékos csökkenése, csak szórványos.) A készletcsökkentési törekvésekből származott az is, hogy az ipar a kereskedelemtől az 1969. évre mérsékelt rendeléseket kapott. Az ipar, hogy kapacitását kihasználja, növelte az exportját. S amikor a kereskedelem és a bank ismét felismerte a reális árukészlet szükségességét, addigra az ipar már külföldi rendelésekkel elkötelezte magát. A helyzet furcsa módon alakult. 1968-ban a kereskedelem a készletcsökkentési törekvésekkel az ipartól számos esetben árengedménnyel is tudott vásárolni. 1969. második felétől az ipar a kereskedelem megnövekedett érdeklődését kihasználva, áremelkedéssel is igyekszik értékesíteni. Az ipar által végrehajtott indokolatlan vagy indokolt áremelést az esetek többségében a kereskedelem a fogyasztókra hárítja át. A kereskedelem nyereségtöbbletének mintegy 25—30 százaléka áremelkedésből keletkezik. Az ellentmodások A mutatkozó zökkenőkért a lakosság a kereskedelmet okolja. Pedig az ipar is nemegyszer sérti a fogyasztói érdekeltséget. (Folytatás a 3. oldalon.) Meleget ígérnek és adnak a Győri Hőszolgáltató Vállalat dolgozói Három nappal ezelőtt kezdődött hivatalosan az 1969/70. évi fűtési idény. Három hónappal ezelőtt alakult meg Győrben a városi tanács vállalataként a Hőszolgáltató Vállalat. Három évvel ezelőtt pattant a győri távfűtés nagyszerű ötlete. Társadalmi munkában készítették a távvezetékek és a hőközpontok terveit, a kalóriaigény-fölméréseket, a gazdaságossági számításokat a társadalmi tudományos egyesületek tagjai, akik egyúttal hivatásos tervezők is ... Premier volt az idei október 15-e a Győri Hőszolgáltató Vállalat részére, és egyúttal nagy vizsga is. Különféle személyi visszásságok, hiányosságok akadályozták a normális vállalati tevékenységet; most még nem a krónikás dolga ítéletet mondani ebben az ügyben.Annál inkább arról, hogy az enyhe őszben a körülményekhez képest felkészülten gyújtották be a Győri Hőszolgáltató Vállalat kazánjait. — Óránként 40 tonna gőzt ad a GYHV Pusztaszeri úti telepének négy kazánja — mondta Bedők Kálmány igazgató. — Ma 1656 lakást, az év végén kereken kétezer otthont fűtünk majd. Háromszáz lakás meleg vizet is kap tőlünk. Ellátjuk technológiai gőzzel a Házépítő Kombinátot. Pénteken délelőtt próbaképpen üzembe helyeztük azt a két kazánt, amelyiket a Láng Gépgyárban készítettek, és az Április 4. Gépgyár szakemberei szereltek össze jancsifalui telepünkön. Éjjel-nappal dolgoztak az utóbbi hetekben a GYHV munkásai, műszakijai, hogy (a régi vezetőség hibájából) nemtörődöm módon kezelt, elhanyagolt berendezéseket elfogadható, működőképes állapotba helyezzék. Ígérik, hogy a legnagyobb hidegben sem lesz fennakadás a fűtésben, melegvíz-szolgáltatásban. A vállalat Bacsó Béla utcai telepén készenléti szolgálatot szerveztek, és 15—194-es telefonon vagy személyesen bejelentett hibák elhárítására azonnal a helyszínre sietnek a Győri Hőszolgáltató Vállalat szakemberei. Még egy fontos hír a GYHV-től: jó ütemben halad a szovjet gyártmányú, óránként ötmillió kalória teljesítményű forróvizes kazán szerelése. A következő években még három, ekkora teljesítőképességű kazánt helyezünk üzemben a Pusztaszeri úti telepen, hogy a tervekben előírt módon Győr régi és új épületeinek, otthonainak nagy részét korszerű távfűtéssel lássák el Vannak-e még a megyében analfabéták? És ha igen, kik, és hogyan élhetnek?Erra ad választ a vasárnapi számban megjelenő FOLT című képes riportunk ,írni, olvasni akaró felnőttek és áldozatot nem sokalló pedagógusok vallanak a riportban