Kisalföld, 1969. október (14. évfolyam, 227-253. szám)

1969-10-18 / 242. szám

A tartalomból: A Szojuz—7. földet ért Nyári eredmények, tapasztalatok Olvasóink rovata Hogyan készül a Rába ETO? VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP GYŐR-SOPRON MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA GYŐR, 1969. OKTÓBER 18., SZOMBAT , XXV. ÉVFOLYAM, 242. SZÁM Iparosítás, közművesítés, fürdő a városiasodó Csorna A megyei képviselőcsoport ülése Tegnap délelőtt Csornán tartott ülést az országgyűlési képviselők Győr-Sopron me­gyei csoportja, dr. Révay Zol­tán elnökletével. Reggel 9 órakor a járási pártbizottság székházának tanácstermében Zámbó József, a megyei párt­­bizottság titkára üdvözölte a képviselőket és a vendégeket. Borbély Lászlónak, a községi pártbizottság titkárának kö­szöntője után Karakas József, a községi tanács végrehajtó bizottságának elnökhelyette­se tartott tájékoztatót Csor­na fejlesztéséről, a városia­sodó járási székhely tervei­ről. A képviselők megláto­gatták a Soproni Ruhagyár telepét, a MOFÉM üzemét, a győri Richards Finomposztó-gyár épülő üzemét, a készülő művelődési házat, az áfész ruházati áruházát és a ter­melőszövetkezetek leendő termálvizes kertésze­téb­en üvegházak­. Fejlődő ipar A tanácselnök-helyettes tá­jékoztatója után Marton Já­nos képviselő és mások­ is megkérdezték: lesz-e elegen­dő munkaerő Csornán a ki­bontakozó iparosodáshoz? A Rábaköz legnagyobb közsé­gében ugyanis gyors fejlődés­nek indult az ipar. A Ruha­gyár üzemében Kauba Miklós igazgató megemlítette, hogy bővíteni szándékoznak az üzemet, amely jelenleg 180 dolgozónak ad munkát. Mi­­lanovits László termelési fő­osztályvezető szerint a Ri­chards telepe induláskor 150 —180 dolgozónak ad munkát, de néhány éven belül még 80—100 munkással növekszik a létszám. Kócza András igazgató a MOFÉM telepén arról tájékoztatta a képvise­lőket, hogy a tervezett bőví­téssel (színesfémöntöde épül) a jelenlegi 117 helyett 260— 280 embernek adnak munkát. A község vezetői hangoz­tatták: a munkaerő-tartalék „kimerülésétől’’ nem kell tar­tani. Még mindig sok olyan asszony és leány van a köz­ségben, aki állandó munkát keres. Érettségizett fiatal lá­nyok is örülnek, ha például a ruhagyár üzemébe bejut­hatnak. A környező közsé­gekből szintén sokan szeret­nének Csornán dolgozni Az üzemek fejlődését meg fog­ják érezni a győri gyárak is, mert a bejárók egy része ott­hon marad dolgozni. A roskadozó Korona Katida elvtárs tette szóvá, hogy a község kereskedelmé­nek számolnia kell az iparo­sodással: több ember jut be (Folytatás a 2. oldalon) A képviselők a Soproni Ruhagyár csornai üzemében (N. E. felv.) Negyven község­­gazdája a soproni járás a járási tanács 33 tagját 50-re emelte. Dr. Háring Ist­ván vb-titkár javaslatára ki­egészítették az állandó bi­zottságokat. Pénteken délelőtt 9 órai mellé­k újat választott, majd kezdettel tartotta meg a megnagyobbodott Soproni Járási Tanács az ülését. Megjelent Füzi István, az MSZMP járási Bizottságának titkára, Horváth József, a Győr-Sopron megyei Tanács vb-elnökhelyettese. Az ülést dr. Pilz Károly, a Soproni Járási Tanács vb­­elnöke nyitotta meg, majd ismertette a Népköztársaság Elnöki Tanácsának 26/1969 számú határozatát, mely Ka­puvár községet városi rang­ra emeli, ugyanakkor a megszűnt kapuvári járásból 13 községet a soproni járás­hoz csatolt. A soproni járás területe ezzel 129 168 holdra növekedett. Lakosainak szá­ma 45 428. Összesen 40 köz­ség tartozik a soproni járás­hoz, a tanácsok száma 35. Pilz elvtárs hangsúlyozta: ,,A közigazgatási változás nagy területek ötvöződését jelenti. A lakosság szemléletének alakulása több-kevesebb időt kíván, de azt mondjuk, hogy ne jelentkezzék az 1969. ok­tóber 1-e „a régi’’ és az „új” terület megkülönböztetésé­nek dátumaként. Az egész terület, a jelenlegi járás el­ért eredményeit, színvonalát mindenki tekintse a magáé­nak, és ezen az alapon foly­tassuk tovább az építő mun­kát.” A tanácsülés tagsága a to­vábbiakban a jelenlegi 11 végrehajtó bizottsági tag (1.) ÁRA: 80 fillér A szakszervezeti világkongresszus megkezdte tanácskozását Pénteken délelőtt kilenc órakor Budapesten, az Épí­tők Szakszervezetének szék­házában megnyílt a VII. szakszervezeti világkongresz­­szus. A szakszervezeti moz­galom kiemelkedő nemzet­közi eseményére a világ minden tájáról — összesen 124 országból — érkeztek küldöttek, több mint 200 or­szágos szakszervezet, vala­mint 33 nemzetközi szervezet képviseletében. A tíz napig tartó tanácsko­zás megnyitójául a szakszer­vezeti székház kongresszusi termében ünnepélyes ülést tartottak, amelynek elnöksé­gében helyet foglaltak: a házigazda tisztét betöltő magyar szakszervezetek kép­viseletében Gáspár Sándor, a SZOT főtitkára, Louis Sail­lent, a Szakszervezeti Vi­lágszövetség főtitkára, Pierre Gensous, az SZVSZ helyettes főtitkára, továbbá a Világ­­szövetség alelnökei és titk­­­ai. Meghívott vendégként részt vett a megnyitó ünnepségen és ugyancsak a díszelnök­A magyar himnusz hangjai után Gáspár Sándor, a SZOT főtitkára mondott megnyitó beszédet. A magyar szervezett dol­gozók és a magyar szakszer­vezetek nevében üdvözölte a VII. szakszervezeti világ­­kongresszus küldötteit, a meghívott vendégeket és a tanácskozás minden résztve­ségben foglalt helyet Fock Jenő, a Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány elnöke, Sarlós István, a Fő­városi Tanács végrehajtó bi­zottságának elnöke, Bertil Bolin, a Nemzetközi Munka­ügyi Hivatal főigazgatóhe­lyettese­ vőjét. Hangsúlyozta: a ma­gyar szakszervezetek, a ma­gyar dolgozók nagy megtisz­teltetésnek tartják, hogy a nemzetközi szakszervezeti mozgalom legfőbb szerve, a VII. világkongresszus Buda­pesten ült össze. A magyar fővárosban a világ szervezett dolgozói­­(Folytatás a 2. oldalon.) Gáspár Sándor megnyitója Növekvő forgalom, bő választék, reális nyereség A megyei párt-végrehajtó bizottság a kereskedelem munkájáról A Magyar Szocialista Munkáspárt Győr-Sopron megyei Bizottsága 1969. jú­lius 4-én értékelte azt, hogy a gazdaságirányítási reform alkalmazása óta megyénk áruellátása miként alakult A július 4-i állásfoglalást figyelembe véve most a me­gyei párt-végrehajtó bizottság tárgyalta a kereskedelmi vál­lalatok tevékenységét. Az írásos jelentésről széles körű vita alakult ki. A tapasztalatok A megyei pártbizottság ipari és közlekedési osztálya, valamint a megyei tanács végrehajtó bizottsága keres­kedelmi osztálya által készí­tett írásos jelentés és a ki­alakult eszmecsere egyaránt elismerte, hogy az áruérté­kesítéssel foglalkozó vállala­ti kollektívák tagjainak több­sége hozzáértő, a népgazda­ság számára hasznos munkát végez. A népgazdasági re­form első esztendejében nö­vekvő árukészlettel látta el a fogyasztókat. A kereskedelem igyekezett figyelembe venni a szükség­letekben bekövetkezett vál­tozásokat. Az 1968. esztendő elején az árukészlet jól kö­vette a fogyasztói érdeklő­dést. A három árforma lehető­séget adott rugalmas keres­kedelmi módszerek alkalma­zására. A fix, a maximált és a szabad árformákkal általá­ban hozzáértően igyekeztek bánni. Tavaly év végére és ez év első felében a sikeres keres­kedelmi tevékenységben már számos negatív cselekedet is mutatkozott. A lakosság jó ellátásának kötelezettsége — főleg a ruházati ágban — háttérbe szorult. A szocialis­ta morális kötelezettség ér­vényesülésének elhanyagolá­sát „támogatta” a hibás anyagi ösztönző, a kereske­delmet finanszírozó hitelpo­litika is. A múlt esztendő elején a helyzet téves értékelésével az árukészleteket a kereske­delem és a pénzügyi szervek túlságosan nagynak tartot­ták. Ezért arra ösztönözték a kereskedelmet, hogy a kész­letet csökkentse. A legtöbb kereskedelmi vállalat ezt szívesen tette, mert készlet­csökkentéssel, hitel nélküli tevékenységgel sokkal ma­gasabb nyereséget érhetett el, mint a forgalom, illetve a választék növelésével. A készlet és a választék csökkentésével együtt — mu­tatott rá a megyei párt­­végreha­jtó bizottság — erőtel­­jes törekvés bontakozott ki, a haszonkulcs növelésére, amelynek egyik eszköze az árak emelése. Az árak Győr- Sopron megyében 1969-ben átlagosan 1,7 százalékkal magasabbak, mint az előző esztendőben. A ruházati cik­kek árai 3 százalékkal emel­kedtek. Az árváltozás egyes cik­keknél indokolt. A szabad­áras kategóriába tartozó használati eszközöknél a ke­reslet hatására lehetséges az áremelkedés. Ha azonban a kínálat megfelelő, akkor egyes cikkek árában csökke­nésnek is be kell következ­nie. De mi történt? Ha nem is szándékosan, de különbö­ző téves cselekedetekből író- és választékhiány követke­zett be. Ez pedig az áremel­kedés tendenciájának ked­vezett. (Az olyan eset, mint a tüzelőanyag árának 5 szá­zalékos csökkenése, csak szórványos.) A készletcsökkentési törek­vésekből származott az is, hogy az ipar a kereskedelem­től az 1969. évre mérsékelt rendeléseket kapott. Az ipar, hogy kapacitását kihasználja, növelte az exportját. S ami­kor a kereskedelem és a bank ismét felismerte a reá­lis árukészlet szükségességét, addigra az ipar már külföldi rendelésekkel elkötelezte ma­gát. A helyzet furcsa módon alakult. 1968-ban a kereske­delem a készletcsökkentési törekvésekkel az ipartól szá­mos esetben árengedménnyel is tudott vásárolni. 1969. má­sodik felétől az ipar a ke­reskedelem megnövekedett érdeklődését kihasználva, ár­emelkedéssel is igyekszik ér­tékesíteni. Az ipar által vég­rehajtott indokolatlan vagy indokolt áremelést az esetek többségében a kereskedelem a fogyasztókra hárítja át. A kereskedelem nyereségtöbb­letének mintegy 25—30 szá­zaléka áremelkedésből kelet­kezik. Az ellentmodások A mutatkozó zökkenőkért a lakosság a kereskedelmet okolja. Pedig az ipar is nem­egyszer sérti a fogyasztói ér­dekeltséget. (Folytatás a 3. oldalon.) Meleget ígérnek és adnak a Győri Hőszolgáltató Vállalat dolgozói Három nappal ezelőtt kez­dődött hivatalosan az 1969/70. évi fűtési idény. Három hó­nappal ezelőtt alakult meg Győrben a városi tanács vál­lalataként a Hőszolgáltató Vállalat. Három évvel ezelőtt pattant a győri távfűtés nagy­szerű ötlete. Társadalmi munkában készítették a táv­vezetékek és a hőközpontok terveit, a kalóriaigény-föl­­méréseket, a gazdaságossági számításokat a társadalmi tudományos egyesületek tag­jai, akik egyúttal hivatásos tervezők is ... Premier volt az idei októ­ber 15-e a Győri Hőszolgál­tató Vállalat részére, és egy­úttal nagy vizsga is. Külön­féle személyi visszásságok, hiányosságok akadályozták a normális vállalati tevékeny­séget; most még nem a kró­nikás dolga ítéletet mondani ebben az ügyben.­­Annál in­kább arról, hogy az enyhe őszben a körülményekhez ké­pest felkészülten gyújtották be a Győri Hőszolgáltató Vál­lalat kazánjait. — Óránként 40 tonna gőzt ad a GYHV Pusztaszeri úti telepének négy kazánja — mondta Bedők Kálmány igaz­gató. — Ma 1656 lakást, az év végén kereken kétezer ott­hont fűtünk majd. Három­száz lakás meleg vizet is kap tőlünk. Ellátjuk technológiai gőzzel a Házépítő Kombiná­tot. Pénteken délelőtt próba­képpen üzembe helyeztük azt a két kazánt, amelyiket a Láng Gépgyárban készítet­tek, és az Április 4. Gépgyár szakemberei szereltek össze jancsifalui telepünkön. Éjjel-nappal dolgoztak az utóbbi hetekben a GYHV munkásai, műszakijai, hogy (a régi vezetőség hibájából) nemtörődöm módon kezelt, elhanyagolt berendezéseket elfogadható, működőképes állapotba helyezzék. Ígérik, hogy a legnagyobb hidegben sem lesz fennakadás a fűtés­ben, melegvíz-szolgáltatás­ban. A vállalat Bacsó Béla utcai telepén készenléti szol­­­­gálatot szerveztek, és 15—194-es telefonon vagy személyesen bejelentett hi­bák elhárítására azonnal a helyszínre sietnek a Győri Hőszolgáltató Vállalat szak­emberei. Még egy fontos hír a GYHV-től: jó ütemben halad a szovjet gyártmányú, órán­ként ötmillió kalória teljesít­ményű forróvizes kazán sze­relése. A következő években még három, ekkora teljesítő­­képességű kazánt helyezünk üzemben a Pusztaszeri úti te­lepen, hogy a tervekben elő­írt módon Győr régi és új épületeinek, otthonainak nagy részét korszerű távfűtéssel lássák el Vannak-e még a megyében analfa­béták? És ha igen, kik, és hogyan élhetnek?Erra ad választ a vasár­napi számban megjelenő FOLT c­ímű képes riportunk ,írni, olvasni akaró felnőttek és áldozatot nem sokalló pedagógusok vallanak a riportban

Next