Kisalföld, 1970. május (15. évfolyam, 101-126. szám)

1970-05-28 / 123. szám

2 a n­ap eseményeiről Mélyen tagozott érvrendszer Két napon át, kedden és szerdán Rómában ülésezett a NATO miniszteri tanácsa. Amikor e sorokat nyomdába adták, még nem hozták nyilvánosságra — valószí­nűleg még mindig fogalmaz­ták csak — az ülésszakról szóló közös közleményt. A fogalmazóknak nem volt könnyű feladtuk. Nyil­ván az örök város légköre is befolyásolta őket, hiszen csak az ablakon kellett ki­tekinteniük, s fülük még a zárt ajtókon át is meg kel­lett, hogy hallja a tüntető tömeg moraját. „Mélyen tagozott erőd­­rendszerhez” hasonlítja az MTI kiküldött tudósítója Róma kongresszusi palo­táját (a NATO-értekezlet színhelyét) és környékét. Gépesített csendőrség és készültségi rendőrségi egy­ségek tömege próbált fa­lat vonni a tanácskozók és a lakosság közé. De ez a hatalmas csendőrk­­zesidőri erő sem tudta el­nyomni az olasz tömegek hangját, amely Itáliának a NATO-ból való kilépését követelte. Nehéz dolguk lehetett a közös közlemény fogalma­zóinak azért is, mert nem­csak a kongresszusi palota falain kívüli, az utcai ural­kodó hangulat nyomasztotta őket, ha­nem a falakon be­lüli atmoszféra is. Az Olasz Kommunista Párt lapja, az Unita leszöge­zi: soha, egyetlen fővárosban sem kellett még olyan rendőri készültséget bevet­ni NATO-üléskor, mint most Rómában. Ez arra vall, hogy ez a szövetség Olaszországban a legnép­szerűtlenebb. Az Unita azt is megállapít­ja: a tanácskozáson a nyugat­európai országokat a teljes tehetetlenség és politikai önállótlanság jellemezte az amerikai vezető körök egy­re veszélyesebb kezdemé­nyezéseivel szemben. Ilyen veszélyes — kiugróan veszélyes — kezdeménye­ző volt Nixon kambodzsai lépése. Hivatalos amerikai körök változatlanul eskü­­döznek, valósággal létkér­désük is, olyan elemi erővel csapott fel kambodzsai ag­ressziójuk ellen a tiltakozás amerikai földön, még a sze­nátusban is, hogy tartják magukat Nixon eredeti ígéretéhez és jú­nius 30-ig az USA csapa­tai kivonulnak Kambod­zsából. „Washington azon­ban a hangsúlyt továbbra is a kambodzsai ügyekben való nyílt beavatkozásra helyezi, a hóhérmunkát azonban idegen segédlet­tel, mindenekelőtt saigoni és bangkoki ágyútöltelék felhasználásával szeretné megvalósítani” — írta ezzel kapcsolatban a szerdai Pravda. És evvel „rímel” egy másik szerdai hír: Thieu, a saigoni rezsim elnöke nyilatkozott, amely szerint a saigoni kormány­csapatok június 30-a után is Kambodzsában maradnak. (RS) II Szovjetunió segítsége a magyar árvízkárosultaknak Fock Jenő, a Magyar For­radalmi Munkás-Paraszt Kormány elnöke fogadta F. J. Tyitovot, a Szovjetunió magyarországi nagykövetét, aki átadta A. Kosziginnek, a Szovjetunió Minisztertaná­­csok elnökének Fock Jenőhöz küldött levelét, amely így szól: „A Magyar Népköztársa­ságot ért elemi csapással, az ország népgazdaságát és az északkelet-magyarországi la­kosságot ért jelentős csapás­sal kapcsolatban a Szovjet­unió kormánya és a magam nevében őszinte együttérzé­semről biztosítom a MNK kormányát és az egész ba­ráti magyar népet. Értesítem Önt, hogy a szov­jet kormány határozatot ho­zott, melynek értelmében térítés nélküli segélyként építőanyagokat, élelmi­szert és egyéb elsődleges szükségleti cikket bocsát az önök rendelkezésére. Egyidejűleg a Szovjet Vö­röskereszt és a Vörös Fél­hold társaságok szövetsége­inek végrehajtó bizottsága élelmiszert és egyéb cikke­ket küld Magyarországra. Eredményes küzdelmet kívánok a testvéri magyar népnek az elemi csapással vívott harcukban, kívánom az árvíz által okozott károk mielőbbi felszámolását.” (MTI) Visszatelepülhet 31 község lakossága Az elmúlt 24 órában a Tisza­­vízgyűjtőjén nem volt csapadék. A­ meteorológiai előrejelzés sze­rint azonban a déli óráktól kezd­ve ismét kisebb csapadék vár­ható. A folyó árhulláma Tiszafüred­nél szerdán délelőtt tetőzött. Ti­szafüred és Szolnok között a víz­szint már az eddigi maximumot is meghaladta, Szolnoknál pedig délután érte el a maximumot, a 894 centimétert. Szegednél szerda reggel a 923 centiméteres víz­szint ugyancsak az eddigi maxi­mumnak felel meg. A folyó ár­hullámának levonulása továbbra is igen lassú. Makónál a Maros kedden reggeltől szerda reggelig a Tisza visszaduzzasztó hatása és a Maroson levonuló kisebb ár­hullám miatt mindössze 10 cen­timétert apadt. A Tisza-völgyi vé­dekezési munkákon szerdán 38 ezer ember dolgozott. Munkáju­kat kétezer földmunkagép és egyéb berendezés, valamint 2600 szállítóeszköz segíti. Eddig 3,6 millió homokzsákot, 30 000 tonna követ, 890 000 négyzetméter mű­anyagfóliát szállítottak a véde­kezési helyekre, amelyeknek je­lentős hányadát beépítették. A Tisza menti védekezés veszélyes helyei változatlanul a töltések és a mellékágak kereszteződése. A szivárgás és átázás ellen a tölté­seket fóliával, szádfalazással, kel­és homokzsák terheléssel védik. A nagyszámú buzgár elleni véde­kezés mindenütt sikeres volt. To­vább folytatódott a gátkorona magassági hiányának pótlása. Szeged közvetlen védelmére be­fejeződött az árvédelmi fal erő­sítése. A Maros balparti töltését az átázás és csúszásveszély miatt sok helyen kővel és homokzsák­kal terhelik. E szakasz mentén is kisebb buzgárok keletkeztek, amelyeket sikeresen körülzártak. A Makó védelmére épülő loka­lizáló gátba már eddig mintegy 6000 köbméter földet építettek be. A Szamos völgyében az elöntött terület kiterjedése tovább csök­kent: jelenleg 23 épp hold. A víz visszavezetésének meggyorsítá­sára jelenleg 50 szállítható szi­vattyú működik. Ez ideig a Szamos völgye 31 községének visszatelepülését en­gedélyezték, így rövidesen mint­egy 30 000 ember térhet vissza ott­honába. (MTI) Szigetközi napok Élénk viták a MOFÉM és MOTIM tanácskozásain Értékes előadásokkal foly­tatódott tegnap délelőtt Mo­sonmagyaróváron a MOFÉM nemzetközi szakmai konfe­renciája. A frankfurti FRIES gépgyár kiküldöttei a korsze­rű prés- és rúdöntőgépek gaz­daságosságáról tartottak film­mel egybekapcsolt előadást. Ugyanezzel a módszerrel mutatta be a szerelvénygyár­tásban ma alkalmazott leg­modernebb kovácsológépeket és működésüket a milánói OGIM gépgyár. Dr. Stefán Mihály, a műszaki tudomá­nyok kandidátusa, a Csepel Fémművek igazgatója az anyagvizsgálat módszereiről, az anyagok összetételének gyors meghatározásáról tar­tott előadást. Üzemlátogatás követte a délelőtti tanácskozást, majd Tolnai Lajos, a Kohó- és Gépipari Minisztérium kikül­dötte, dr. Nándori Gyula kohó­mérnök, a miskolci Nehéz­ipari és Műszaki Egyetem tanszékvezető professzora, Pilissy Lajos kohómérnök, a Magyar Bányászati és Kohá­­szati Egyesület vezetőségi tagja, végül a maribori LI­­VARNA művek kohómérnö­ke, Karlo Horvat mondotta el tapasztalatait a kétnapos tanácskozás hasznosságáról. Valamennyien kiemelték a gondos, alapos előkészítő munkát, a szervezést. A ma­gyar előadók beszédével egy­idejűleg hallhatták a külföldi vendégek saját anyanyelvü­kön az előadásokat. A zárószót Dohovits Jó­zsef, a MOFÉM igazgatóhe­lyettese tartotta. Megállapí­totta, hogy a ma már tömeg­cikként gyártott szerelvények árát olcsóbbá csak a meleg­üzemi gyártástechnológiák fejlesztése teheti, s ennek se­gítésére a jövőben is ren­deznek nemzetközi konferen­ciákat. ★ Folytatódtak Mosonma­gyaróváron a MOTIM tűz­állóanyag -konferencia ta­nácskozásai. Az elsőnapi élénk vitához hasonlóan mind a külföldi, mind pedig a Mosonmagyaróvári Tim­föld- és Műkorundgyár elő­adóinak beszámolóit heves szakmai viták követték. Ez is bizonyíték arra, hogy a roha­mosan fejlődő tűzállóanyag­ipar, számos kérdésében még nem alakultak ki egységes vélemények. A gyakorlat és a tudomány csak igen szoros együttműködéssel tud úrrá lenni azon a sok problémán, amelyet a megnövekedett ter­melés a tűzállóanyag-iparban okozott. A külföldiek előadásai kö­zül említésre méltó a belga Diamant Boart cég képvise­lőjének nagyon érdekes be­számolója a tűzálló­ anyagok gyáriránt szemcsés vágó- és köszörűszerszámokkal való megmunkálásáról, és a fran­cia Christensen Diamond Co. vállalat színes rövidfilmje a gyémántszerszámok gyártá­sáról és legcélszerűbb alkal­mazási módjairól. A belföldi előadók a ma­gyar Korvisit és Zirkosit ter­mékekkel elért eredményeket ismertették a hallgatósággal. A tanácskozás ma folytat­ja munkáját. KISR EFÖ­­» UDO. május 28., csütörtök Növekedett a munka termelékenysége A legnagyobb segítség: a nemzeti jövedelem növelése A kormány vezetőinek tanácskozása a SZOT titkárságával új kormány Tájékoztatási Hivatala közli: Május 25-én a kormány vezetői és a SZOT titkársá­ga Fock Jenőnek, a Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány elnökének és Gáspár Sándornak, a SZOT főtitkárának vezetésével megtartották szokásos ta­nácskozásukat az Ország­házban. A tanácskozás résztvevői tájékoztatták egymást arról, hogyan alakult a kormány vezetői és a SZOT elnöksége közötti 1969. december 16-i megbeszélésen tárgyalt kér­dések megoldása. Megálla­pították, hogy a tárgyalt kérdésekben a megfelelő in­tézkedések megtörténtek. A munkaügyi szabályozók módosítása közrejátszott ab­ban, hogy növekedett a munka ter­melékenysége, a vállalatok érdekeltsége az ésszerűbb munkaerő-gazdálkodásban és a nagyobb teljesítmé­nyekre ösztönző bérezési gyakorlat kialakításában. Intenzívebbé vált a minisz­tériumok irányító tevékeny­sége. A vállalatok nagy ré­sze korábbi elképzeléseit módosítva, konkrét intézke­déseket tett a létszámnöve­lés mérséklésére, a terme­lékenység emelésének jobb megalapozására. Mindezek hatására a termelés és a ter­melékenység növekedése is meggyorsult. A kormány és a SZOT vezetői egyetértet­tek abban, hogy ez csak kez­deti eredménynek tekinthe­tő. Egyetértettek abban is, hogy úgy kell továbbfejleszteni a közgazdasági szabályozó rendszert, hogy az az ed­diginél jobban ösztönözze a vállalatokat a hatéko­nyabb, gazdaságosabb, ter­melékenyebb munkára. Mindezek eredményeként szükséges, hogy tovább ja­vuljon a lakosság áruellá­tása, jó minőségű és na­gyobb választékú termé­kek előállítása és forgal­mazása útján. Megállapították, hogy to­vább kell folytatni és tar­tóssá kell tenni a alacsony jövedelmű dolgozók igényei­nek megfelelő olcsó árucik­kek gyártását és értékesíté­sét. -­ felesleges munkahely­­változtatás csökkentésében, a bérlicitálás megszünteté­sében, A nem kívánatos ten­denciák mérséklésében is si­került kezdeti eredményeket elérni. Ez részben a már említett intézkedések hatá­sának tudható be, másrészt a helyzet javítására további konkrét lépésekre is sor ke­rült. Az egyenlősdi mérséklésé­ben, differenciált vállalati bérpolitikában Intézkedések születtek, mint a részesedési alapok új felosztási rendje,­­a korábbi prémiumalapok alapbéresítése, egyes szabá­lyozók módosítása, ■Növekedett a bérszínvonal is, amit a vállalatok igye­keztek differenciálásra felhasználni. Ez irányban hat a vállalati belső me­chanizmus fejlesztésére irányuló törekvés is. Az új kollektív szerződések szintén segítik az előreju­tást. A kormány vezetői tájé­koztatták a SZOT titkársá­gát a következő évekre ter­vezett munkaügyi, szociál­politikai és bérpolitikai in­tézkedésekről. Áttekintették­ a nők körül­ményeinek javításában, az ifjúságpolitikában és a la­kásgazdálkodásban az MSZMP KB határozatai nyo­mán adódó, közös feladatokat, és megállapodtak a határo­zatok megvalósításáért szük­séges további intézkedések­ben. Egyúttal felhívják a­ vállalatok vezetői és szak­szervezeti szerveinek figyel­mét, körültekintően tárják fel a helyi lehetőségeket, és tegyenek intézkedéseket a jelenleg éjszakai műszakban dolgozó nők munkakörülmé­nyeinek javítására, különös tekintettel a gyermeküket egyedül nevelő és a több­­gyermekes anyákra. A SZOT vezetői hangsú­lyozták, hogy az általános eredményeken belül nagy gondot kell fordítani arra, hogy a lakosság minden rétegének tovább növekedjék az életszínvo­nala. Ezért szükségesnek tartják, hogy az elkövet­kezendő évek során az előirányzott életszínvonal­növekedés megvalósítása mellett intézkedések tör­ténjenek a személyi jöve­delmek, valamint a dolgo­zók szociális­, kulturális ellátottsága terén jelentke­ző társadalmi feszültségek és igazságtalanságok fel­számolására. Mindezeket figyelembe véve a SZOT vezetői egyet­értenek azzal, hogy a ter­melési szférában a bérpoli­tikai intézkedések fő mód­szere a vállalati eredmé­nyekhez kapcsolódjon, a ha­tékonyabb, termelékenyebb munka függvénye legyen De emellett politikailag szükségesnek tartanak — éppen a keletkező feszültsé­gek enyhítése céljából a központi bérpolitikai intéz­kedéseket is. Ugyancsak helyesnek tart­­ják a nyereségérdekeltségi rendszer további fejlesztését. Ezzel együtt azonban felhív­ták a figyelmet arra is, hogy a már ma is meglévő arány­talanságok, a vállalatok to­vábbi differenciálódása kö­vetkeztében fokozódhatnak. Ezért szükségesnek tartják, hogy a szabályozási rendszer­­továbbfejlesztésében erre kellő figyelemmel legyenek. A SZOT vezetői hangsú­lyozták, hogy amennyiben sor kerül a népgazdaságilag szükséges ármozgásokra, úgy azok kiegyenlítése bél­és szociális intézkedésekkel történjen. Árukompenzálás esetében pedig törekedni kell arra, hogy az hasonló jelentőségű árukategórián belül történjen. A kormány és a SZOT vezetői az elért eredmé­nyek tartóssá tétele, az életszínvonal további nö­velésének megalapozása céljából szükségesnek tart­ják, hogy tovább javuljon a munka szervezettsége, az állampolgári és a mun­kafegyelem, a vezetés színvonala. Felhívják a vállalatok ve­zetőinek, dolgozóinak, a szocialista brigádoknak a fi­gyelmét, hogy az MSZMP X. kongresszusa tiszteletére folyó szocialista munkaver­seny mindezen célok sikeres megvalósítását hathatósan segítse elő. A kormány és a SZOT vezetői megtárgyalták a Tisza menti árvíz okozta helyzetet. Nagy jelentőséget tulajdonítanak az árvíz súj­totta lakosság megsegítésé­re kibontakozó országos mozgalomnak: az egész tár­sadalom, vállalatok, szövet­kezetek juttatnak pénzbeli és természetbeni segélyt az árvízkárosultaknak. Meg­állapították, hogy a nagy károk helyreállítá­sában a legnagyobb segít­séget a károsultaknak, az egész országnak az jelenti, ha a dolgozók összefogá­sával a termelő üzemek, vállalatok, szövetkezetek munkájuk javításával a nemzeti jövedelem terve­zettnél nagyobb növelését érnék el. A kormány és a SZOT ve­zetői felhívják a vállalatok, üzemek, szövetkezetek veze­tőit, társadalmi szerveit, a szocialista brigádokat és minden dolgozót, hogy erői­ket összpontosítsák e cél elérésére. (MTI) Szenázs fólia alatt Nagyszentjánosi önzetlen segítség Járjuk a gazdaság terüle­teit, tanyáit. Hirtelen me­leggel szökött föl a nap az égre, port kavar a szél, de senki sem fárad, mert hasz­nos dolgokat lát, tapasztal. A megye különböző részei­ből, termelőszövetkezeteiből érkezett elnökök, növényter­mesztő agronómusok figye­lemmel kísérik Pozsgai Mi­hálynak, a vendéglátó Nagy­szentjánosi Állami Gazdaság főagronómusának szavait, önzetlen, őszinte, szakszerű magyarázatát egy új eljárás­nak, melynek széles körű al­kalmazása talán forradalma­síthatja az állattenyésztést, szűkebb értelemben a szarvasmarhatartást. A lucerniaszenázsról van szó. Arról, hogy népgazdasá­gi érdek, s a mezőgazdaság következő ötéves tervének egyik legfontosabb célja a szarvasmarha-tenyésztés fel­lendítése. És immár itt van az egyik lehetőség, amelynek felismerése és alkalmazása alapot teremthet, jó és olcsó alapot a szarvasmarha-lét­szám növeléséhez. A kerületekben messziről érezzük a kellemes illatot. Mintha a frissen vágott lu­cerna száradna. Zölddel megrakott vontatókkal ta­lálkozunk: kaszált, szecská­zott lucernát hordanak a szenázsdepókba. A szakem­berek véleménye csak elis­merő. Hiszen a lényeg: a pil­langós takarmányok tárolása olyan módon, hogy fehérje­­értékükből csak alig veszít­senek. Nagyszentjánosoan ezt megoldották. A gazdaságban tavaly már csak az utolsó kaszálást szárították széná­nak, a többi pedig depókban érett, és onnan etették. Pozsgai Mihály főagronó­­mus röviden, tartalmasan is­merteti a lucernatartósítás lényegét. A lucerna kaszálá­sa után, amikor a lucerna víztartalma körülbelül 40— 50 százalékos, a rendeket géppel felszedik, szecskáz­zák, vontatóra fúvatják, és a depókba hordják, ahol lánc­talpasok, nehéz traktorok tö­­mítik a félig száradt takar­mányt. A gazdaságban egy­­egy depó 20 méter széles, 60 méter hosszú és 3 méter mély. A mélység úgy érten­dő, hogy a földszint alatt kö­rülbelül 80 centi mély, a töbzai a föld felett emelke­dik, betonfalak között. A be­tonfalaik olcsón vásárolt pa­nelokból állnak, oldalt föld­del megtámasztva. A nagyszentjánosi gazda­ság tavaly kezdte el a lucer­natartósítás új módját, és az eredmények kitűnőek. A de­pókban tárolt lucerna értéke a harmadosztályú , lucerna­­lisztnek megfelelő fehérjét tartalmaz, és a nyomelemek szinte mindegyik fajtája megtalálható a szenázsban. Míg egy mázsa széna készíté­séhez, 1968-ban 12 forint 60 fillért használtak fel, addig tavaly egy mázsa szenázs ké­szítése 7 forint 50 fillérbe került, összehasonlították a tejhozam növekedését is. Az idén körülbelül egy literrel több tejet fejtek tehenenként a szenázs etetése következ­tében, mint kilenc év átlagá­ban, amikor szénát etettek. Járjuk a majrokat. A nagy­szentjánosi kerületben már hordják a vontatók a depók­ba a szecskázott takarmányt, a Balogh-tagon kaszálják a lucernát, odébb egy dűlővel rendről szedi és szecskázza vontatókra a gép, és a mező­őrsi tagon a tavalyi szenázst vizsgálják a szakemberek. A vélemény csak elismerő, és alig van olyan tsz-elnök, fő­­agronómus, aki nem így vé­lekedik, alkalmazza az új módszert a hazai gazdaság­ban. És ami ismét szakmai do­log, a depókba gyúrt, tömö­rített lucernaszecskát fóliá­val fedi le a gazdaság, ezzel megőrzi az erjedés következ­tében keletkezett széndioxi­dot és karotintartalmat, és tartósítja a fehérjeértéket. Nagyszentjános önzetlen segítséget adott a megye ter­melőszövetkezeteinek. A ta­pasztalatcsere mindegyik gazdaság számára hasznos le­het. A mezőőrsi depók azt mutatják, hogy betonfalak nélkül is lehet szenázst ké­szíteni, csupán földfalak kö­zé. A fólia használata azon­ban elkerülhetetlen, hiszen ezzel védhetik meg a szenázs tápértékét. S ami még lényeges: álla­tonként naponta 10—12 kiló szenázst etetnek, 10 kiló sa­vanyított répafejet, 15 kiló silót és fél kiló korpát. Érde­kes, hogy az elválasztott bor­jak szokják meg a leggyor­sabban az új takarmányt, a tehenek körülbelül tíz nap elteltével eszik jó étvággyal. pd­i—

Next