Kisalföld, 1970. május (15. évfolyam, 101-126. szám)

1970-05-28 / 123. szám

Tőlünk telik a több A híres szabolcsi, szamosháti almafák sok száz holdon koronájukig álltak a vízben, néhol még el is lepte őket az ár. Csaknem százezer megművelt hold a víz alatt. Hogy milyen értéket sodort el a víz? Csak azt tudjuk jelenleg: 1948-ban pusztított ezen a vidéken hasonló zöldár, akkor 80 000 holdon lett oda a termés, és a kormány több mint tízmillió forintot­ adott. Az 1954-es szigetközi jeges árvíz 524 millió forint kárt okozott, 1956-ban Mohács környé­kén és a déli megyékben 645 millió forint értéket nyelt el a víz. Most összesen 7,8 millió holdat lepett meg az ár, szántóföldeket, gyümölcsösöket, kerteket, udvarokat... Az ember szívóssága felmérhetetlen, kedve az életért végtelen. Olvasom a minap, hogy az almások gazdái iz­gatottan lesik az apadást, talán-talán még lehet perme­tezni a fákat. Újra vetik a megszikkadt földeket, adjon valamit, ha mostohán is. De a legnagyobb igyekezet, akarás sem pótolhatja, amit elvitt a víz, amit adhattak volna a vetett földek az ország éléskamráiba. De ez nemcsak a Szabolcs-vidé­k gondja, ez az ország gondja, kétszeres neheze. Egyrészt a károk helyreállítása, amihez óriási és nagylelkű segítség a vállalatok, gazda­ságok adakozása, másrészt gond a víztől meddő földek kevés termése. Az asztalt meg kell rakni, a piacot fel kell tölteni, ha nem sikerül is olyan bőségesen, mint amikor minden föld terem. Az árvízkárt tetézik a So­mogy, Baranya megye jégkártól szenvedett földjei, van miért aggódni, va­n mit tenni az idén. S ki tud többet adni a szokásosnál, vagy így is mondhatnánk ilyenkor, kinek kötelessége adni a többet! A jégtől, víztől mene­kült megyéknek — köztük a későn jött tavasz ellenére is jó terméssel számoló Győr-Sopron megyének. Megható és tiszteletre méltó az állami gazdaságok, szö­vetkezetek, sőt falvak igyekezete, azonnali segítségnyúj­tása. S bármilyen fájó is, de az egész évnek a tavaszi katasztrófa gondolatával kell telnie: minden többlet má­zsára nagy szüksége van az országnak, mindent tegyünk meg, hogy több­­teremjen! Lesz helye bőven a nélkülöz­hető búzának, zöldségnek gyümölcsnek, szénának. Jól­lehet a megye határainak bősége is függ az időtől, de sokat tehet az ember is a többért, nagyobb gondossággal, lelkiismeretesebb odafigyeléssel. Nagyon megnőtt az ér­téke az idén minden köteg takarmánynak, minden mázsa terménynek, tehát a termelés, a gyűjtés és betakarítás gondossága újabb adomány a több millió forint kár el­lensúlyozására. Akik nem szenvedtek elemi csapástól, azok is meg­érzik, ha szegényebb az ország éléskamrája. De mi tehe­tünk a szegénység ellen, a szárazon maradt földek több­letével, a kicsit nagyobb szorgalommal, a kicsit nagyobb igyekezettel. Mert úgy lesz egyre könnyebb a nehéz teher, ha minél több vállra nehezedhet, s akkor egyik váll se érzi, hogy összeroskad... GSZM Kenyerünkről tárgyaltak a felelősök Felkész­t­és az új gabona fogadására Immár hagyomány, hogy évente kétszer találkoznak a Győr-Sopron megyei Gabona­felvásárló és -feldolgozó Vál­lalat és a megye gazdaságai­nak vezetői. Ezeket a találko­zókat az állami gazdaságok és a termelőszövetkezetek kérik, a megbeszélések mindkét részről hasznosak. A kap­csolatok bővítése, a közös gondok közös megoldása, a munka jobbá tétele a cél a termelők, a felvásárló és a népgazdaság javára. Kedden a megyéből mint­egy 34 gazdaság vezetője, a Gabona Tröszt munkatársai, a megyei pártbizottság, a me­gyei tanács és a két tsz-szö­­vetség­ munkatársainak rész­vételével került sor az idei tavaszi megbeszélésre. Vitaindító beszédében Jakus Lajos, a megyei Ga­bona­felvásárló és -feldol­gozó Vállalat igazgatója be­számolt arról, hogy miként oldotta meg a vállalat azo­kat a problémákat, amelye­ket az őszi találkozón vetet­tek fel a megjelentek. A továbbiakban az igazga­tó szólt arról, hogy január elejétől május derekáig a ki­segítő gazdaságok és a kis­állattartók 653 vagon vegyes takarmányt és takarmányke­veréket vásároltak. Erre ta­valy még nem volt mód. A megye mezőgazdasági üze­mei az év első négy hónap­jában 3520 vagon takarmány­­keveréket vásároltak a válla­lattól. Tavaly a hasonló idő­szakban ez 3165 vagon volt. A vállalat nemcsak eladja a takarmánykeverékeket, ha­nem néhány gazdaságban rendszeres szaktanácsadással segítséget nyújt a húsbarom­­fi és a pecsenyekacsa neve­léséhez. A jövőben a hibrid­pulyka tartására is kiterjed a vállalat tanácsadása. A megye tsz-es és az álla­mi gazdaságok az idei ter­ményértékesítési szerződést már megkötötték a vállalat­tal, a keddi találkozón sok gazdaság vezetője közölte, hogy szeretné szerződését módosítani, az eddiginél több gabonát szándékozik eladni a vállalatnak. Május 16-ig 12135 vagon kenyérgabonára kötöttek értékesítési szerző­dést a megye állami gazdasá­gai és a termelőszövetkeze­tek. Sörárpából 1200, napra­forgóból 368, zöldlisztből 465, takarmányborsóból 44 vagon­ra jött létre szerződés. Vala­mennyi terményből többet szerződtek a gazdaságok, mint a múlt évben. A vállalat igen nagy erő­feszítéseket tesz az átvevő­­helyek számának és befo­gadó képességének növelésé­re. Az új gabona fogadásá­ra 3600 négyzetméter alap­­területű színt épít a vállalat, ez 500 vagonnal növeli az át­vételi helyet. Az új, angol típusú öt szárítógép jelentő­sen megkönnyíti a nagy mennyiségű termény szárítá­sát, a kapacitás ezek alkal­mazásával a mostaninak a kétszeresére növekszik. A két, nagy teljesítményű gabona­tisztító-gép vásárlása, a prés­gép felépítése, a mosonma­gyaróvári új malom, a csor­nai 1000 vagonos vasbeton siló építésének megvalósítá­sa is mind záloga a korsze­rű feldolgozásnak, tárolásnak, és a termények folyamatos átvételét könnyíti meg. A tárolók építése a kívánt mértékben nem megy má­ról holnapra. Szükség van ez­ért arra, hogy a gazdaságok bértárolást vállaljanak. A vállalatnak a múlt évben 2700 vagon bértárolása volt. Ebben az évben előzetesen eddig 2079 vagon termény tá­rolására történt megegyezés a gazdaságokkal, sokkal elő­nyösebb anyagi feltételek mellett, mint a korábbi években. (Dömötör) VILÁG rkub­JAKJAI, feGYASUUtcK­KI AZ MSZMP GYŐR-SOPRON MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA GYŐR 1970. MÁJUS 28., CSÜTÖRTÖK ★ XXVI. ÉVFOLYAM, 123. SZÁM Növekedett a munka termelékenysége A legnagyobb segítség: a nemzeti jövedelem növelése a kormány vezetőinek tanácskozása a SZOT titkárságával Gazdag megyei program az építők napján Az idei építők napját vi­déken május 31-én tartják. Vállalatonként ünnepi meg­emlékezésekre kerül sor. Is­mertetik az építőmunkások megváltozott élet- és munka­­körülményeit, az államosított építő-, fa- és építőanyag-ipar 20 éves fejlődését. Május 28-án kezdődnek az ünnepségek. Az Építők Szak­­szervezete megyei bizottsági ülésén is megemlékeznek az építők napjáról és kitünteté­seket adnak át. Mintegy 40 személyt­ tüntetnek ki a szak­­szervezeti mozgalomban vég­zett eredményes tevékeny­ségért. Ez évben először ad­ják ki az ÉVM. és a szak­­szervezet elnöksége által ala­pított „emlékplakettet”, az építőiparban eredményesen töltött húszéves tevékenység elismeréseként. A Győr megyei Állami Építőipari Vállalat 28-án színházi telt házzal indítja meg az ünnepségsorozatot. Huszka: Bob herceg című operettjét tekintik meg a győri dolgozók. Huszonkilen­­cedikén délután 3 órakor Sopronban és Mosonmagyar­óváron a fő-építésvezetősé­gek, Győrben 30-án délután 2 órakor a vállalat csónakhá­za lesz a színhelye az ünnepi megemlékezésnek. A győri ünnepséget a hazánkban ideiglenesen állomásozó szov­jet alakulat zenekara, a Rába Művelődési Központ irodal­mi színpada, zenekara, tánc­csoportja, valamint fővárosi művészek közreműködése te­szi színessé, gazdaggá. Másnap, 31-én vidám ma­jális, illetőleg gyermeknapi műsor lesz. Sopronban kirán­dulás a Fertő tóhoz, Moson­magyaróváron a Duna-parti csónakház ad otthont az épí­tőknek. A Cardo Bútorgyárban május 28-án du. 2-kor ünnepi megemlékezés Után szél­em­ vetélkedő, 31-én kirándulás Porvacsesznekre, onnan gya­logtúra Gézaházára. A többi vállalatnál 30—31-én rendez­nek ünnepségeket. Már május elején megkez­dődtek a különböző sport­ágakban a házi versenyek, amelyeknek döntőit az ün­nepségeken rendezik. A he­lyezést elért csapatok értékes díjakat kapnak. N. J. Mikor lesz ebből a romhalmazból lakható, emberi hajlék? Hány hét telik el a bontás­sal, majd az építkezéssel, holott a határban is sürget a munka, hogy ha kenyér nem te­rem is idén a Szamos menti földön, de leg­alább takarmányt adjon az állatoknak. Megrázó a kép a gerendákkal, romokkal küszködő asszonyról, ahogy a víz eltakaro­dása után igyekszik kiválogatni azt, ami az új háznál, talán még használható lesz. Romot, pusztulást hagyott maga után a Sza­mos árja, de az emberi remény és élni akarás erejét nem törhette meg. (MTI fotó : Hadas János felv, RS.) ►4kA: 80 füles Puli a vásáron „A győriek nagyszerű terméket készítettek” A Budapesti Nemzetközi Vásáron jó néhány olyan be­mutató van, amelyen a fel­fokozott érdeklődés csoporto­sulást okoz. Mint például a Győri Mezőgazdasági Gépja­vító Vállalat új termékének, a Pulinak a bemutatóján is. A BNV egyik újdonságát szá­mosan fényképezik, filmezik, az elmúlt napokban láthat­tuk a televízióban, írtak róla az újságok, jóformán a nap minden órájában százan és százan veszik körül. A Puli népszerűségéről szívesen be­szél Czeller Béla igazgató, Balogh Béla főmérnök és Szabó Mihály főkönyvelő. A Puli elnevezésű kis­te­herautóról nemrégen már ad­tunk hírt. A gyár vezetői most a vásáron elmondták, hogy a mezőgazdasági kisko­csi különleges terepjáró tu­lajdonságokkal rendelkezik, és ezért alkalmas elsősorban a mezőgazdaságban való fel­­használásra. Használati érté­két növeli, hogy a Puli köny­­nyen kezelhető, karbantartá­sára alig van szükség. Tervezői arra törekedtek, hogy azonos szerelési egysé­gekből különböző típusokat alakíthassanak ki. A Puli ed­dig elkészült változatai: a 151-es kocsi össz­kerékmeg­­hajtású, nehéz terepre, te­her- vagy személyszállításra egyaránt alkalmas. Hagyo­mányos kormányzással és kétkerék-meghajtással mű­ködik a Puli 752-es. Ez a termék középnehéz terepre, teher- és személyszállításra egyaránt alkalmas. A kiépí­tett útra a Puli 753-as típust ajánlják leginkább a gyár­tók. Ez a kocsi is kétkerék­­meghajtású, hagyományos kormányszerkezettel műkö­dik, és ugyanazoknak a fel­adatoknak az elvégzésére al­kalmas, mint rokon típusai­. Zápor a BNV-n A Puli 751-es és 752-es utazósebessége 50 kilométer óránként, de ez a két típus is alkalmas a 70 kilométeres végsebességre. A kiépített út­ra tervezett és készített ko­csi utazósebessége 70 kilomé­ter óránként, de képes a 90 kilométeres sebességre is. A három típusú kocsi üzem­anyag-fogyasztása 100 kilo­méterenként­ 9—11, illetve a jó úton közlekedő autók fo­gyasztása 8—9 liter. A Győri Mezőgazdasági Gépjavító Vállalat vásári be­mutatóján találkozhatnak a látogatók a Zápor—500 el­nevezésű Diesel-motoros esőztető—öntöző és még sok más feladatra alkalmas szívó és nyomó aggregáttal. Ha­zánkban még nem gyártot­tak eddig utánfutóként szál­lítható esőztető szivattyút A győri üzem másik remek újdonsága a nagy teher át­vitelére alkalmas kardánten­­gely-család. A szocialista or­szágok szakembereinek fi­gyelmét is felkeltette a győri gyár terméke. A kardánten­gely alkalmas erő- és mun­kagépek összekapcsolására, s nagy teherbírású berendezé­sek működtetésére. Hazánk­ban először a Győri Mező­­gazdasági Gépjavító Vállalat készít nagy sorozatban ilyen termékeket A GyMGV kar­­dántengely-családja egyéb­ként elnyerte a Fővárosi Ta­nács BNV-díját. (Folytatás a 3. oldalon.) FORFA-ház a nyírségieknek Az otthonaikból kitelepí­tett nyírségi családok öröm­mel fogadják az ország száz­ezreinek adományait, de né­hány nappal ezelőtt nagyon szerényen azt is közölték az árvíz sújtotta területekről, hogy ponyvákra, sátrakra, meleg takarókra lenne leg­inkább szükségük a bajba jutottaknak. A Soproni Faforgács-fel­dolgozó Vállalat olyan pa­nelokat készít, melyekből rendkívül gyorsan lehet la­kóházakat építeni. Az üzem dolgozói társadalmi munká­ban egy családi ház elemeit elkészítik. Ennél többre a dolgozók anyagi lehetőségé­ből nem futja, de az üzem intézményesen sokkal többet tehet ennél az árvízkárosul­takért. Tegnap felkerestük a gyá­rat s megtudakoltuk, milyen segítséget tudna az üzem nyújtani az árvíz sújtotta családoknak. A gyár főköny­velője elmondta, hogy már tárgyaltak a polgári védelem munkatársaival, s a gyár készségesen segít gyorsan fel­építhető, szükséglakások el­készítésében. A Budalakk Festékipari Vállalat győri üzeme Ápri­lis 4. szocialista brigádjának­­tagjai egynapi keresetüket ajánlották fel az árvízkáro­sultak megsegítésére. Ugyan­akkor felhívást intéztek a gyár többi dolgozójához, hogy kövessék példájukat Két kislányt várnak nyaralásra Május havi keresetüknek 3 százalékát ajánlották fel a Kisalföldi Gépgyár dolgozói az árvízkárosultak megsegí­tésére. A vállalat szakszerve­zeti bizottsága segélyalapjá­ból 1000 forintot már át is utalt az árvízkárosultak csekkszámlájára. A gyár Radnóti szocialista brigádja egy 10 éves kislány egyhónapos nyaraltatását vállalja. Deák Péter meós és családja pedig szívesen fo­gadna otthonába az egész nyári szünidőre egy 16 év körüli kislányt az árvíz súj­totta területről. II megyei tanács elnöke fogadta a werderi vendégeket Tegnap délben a megyei tanácsházán Lombos Ferenc, a megyei tanács vb-elnöke fogadást adott az NDK-beli Werderből Győrbe érkezett német mezőgazdasági szak­emberek tiszteletére. Mint már lapunk keddi számában közöltük olva­sóinkkal, a héttagú német küldöttség a győri Mezőgaz­dasági Szakmunkásképző Is­kola vendége, egy hétig az iskola és a megye mezőgaz­dasági szakember­képzésével és a gazdaságok eredményei­vel ismerkednek. A fogadáson mindkét fél hangsúlyozta a szakmai és if­júsági tapasztalatcserék hasz­nosságát a népek barátságá­nak elmélyítésében és a szak­mai ismeretek bővítésében, majd általános politikai kér­désekről beszélgettek a ven­dégek és a vendéglátó.

Next