Kisalföld, 1970. május (15. évfolyam, 101-126. szám)
1970-05-31 / 126. szám
(Nagy Éva felv.) Építők napján Az építőmunkásokat köszöntik ezekben a napokban szerte az országban. Különösen ünnepi számunkra ez az év, hazánk felszabadulásának negyedszázados jubileuma, szakmánknak is olyan negyedszázadát jelenti, amelyben nagyobbat lépett előre, mint előtte évtizedek alatt. A feladatok nagyok voltak és az építőmunkás akarata semmivel sem kisebb. Joggal állapíthatták meg a MÉMOSZ szegedi csoportjának alakuló ülésén, 1945. január 9-én: „...ökölbe szorul a kéz. Az országban rom minden.” Azok az évek következtek, melyekben az építők társául szegődött az ország. Bontottuk a romokat és építettük az újat. Lelkesen, kipirulva, magunknak. Felépültek a romok helyén az új otthonok, az új gyárak, mindenkinek rengeteg tenni- valója volt a negyedszázad alatt, de senkinek sem olyan sok, mint az építőmunkásoknak. Volt-e az országnak egyetlen olyan fontos dolga, mely nem a kubikos munkájával kezdődött, a kőműves, a betonozó alkotásával folytatódott, melyet nem a burkoló, a víz-, gázszerelő, a villanyszerelő tett használhatóvá? Kinőttük lakásainkat, és házgyári elemekből ezrével építünk újakat. Bátran állíthatjuk, hogy ez az elszánt, lelkes újjáépítő sereg becsülettel helytállt A mai építő nemzedék nagy része átélte, részese volt annak a hatalmas méretű munkának, amelyre most visszatekinthetünk a 21. építők napján. Az elkészült alkotások önmagukért beszélnek. Megyénk, városaink arculata változott, fejlődött, megszépült az építőmunkások keze nyomán. Közben megritkultak a verejtékes testű kubikosok sorai, már gépek marják a földet, tűnőben a maltert hordó lányok, és helyettük daruk szállítják a terhét. Mert nemcsak feladatokat adott a párt a magyar építőmunkásoknak, hanem mind több és több gépet, lehetőséget a jobb munka végzéséhez. A múlt az emlékek és tanulságok forrása. A negyedik ötéves terv előkészítésének évében már az új feladatokra kell gondolnunk. Az építőipar beruházási programjára, a 400 000 lakás felépítésére. Többet kell adnunk és többet is fogunk adni. Ezt kívánja a munkásbecsület és a szervezett dolgozók tisztessége. Építők napján illesse elismerés az építőket fáradságos munkájukért. Köszöntjük megyénk építőmunkásait, tervezőit, a fizikai és műszaki dolgozókat, a faipar és építőanyag-ipar, az útépítések dolgozóit, az építőipari szállítómunkásokat! Ünnepeljük az építők napját abban a tudatban, hogy az ország büszke alkotó-építő munkánkra. Ez azonban nemcsak elismerést, hanem kötelezettséget is jelent a jövőre. Igyekezzünk tehát megőrizni népünk és pártunk bizalmát az építés nehéz, felelősségteljes hétköznapjaiban is. Szabó Ferenc, az Építők Szakszervezete Győr-Sopron megyei bizottságának titkára Vépi babér gépen rendezték 27—28— 29-én a gyümölcs- és dísznövénytermesztő tanulók országos versenyét. A „szakma kiváló tanulója” címért a soproni és győri Mezőgazdasági Szakmunkásképző iskolából hatan versengtek. A 29 gyümölcstermesztő tanuló országos versenyében a soproniak a 7., 9. és a 18. helyet szerezték meg. Horváth József és Pehacsek Mária 46 pontot Hoksári László pedig 40 pontot ért el. Teljesítményük meghaladta a 40 pontot, amely szükséges volt a jeles szakmunkás-bizonyítványhoz. A dísznövénytermesztők versenyében szintén 29-en álltak rajthoz. A győri Csányi János a negyedik lett, ő kapta kézhez a szakmunkás-bizonyítványt. Barmas Éva a 15., Tóth Katalin a 23. helyen végzett. VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP GYŐR-SOPRON MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA GYŐR, 1970. MÁJUS 31. VASÁRNAP * XXVI. ÉVFOLYAM, 126. SZÁM ARA: 1.- F1 11 vállalati belső mechanizmus fejlesztésének feladatai Az MSZMP Győr-Sopron megyei Bizottságának üléséről Szombati számunkban hírt adtunk arról, hogy ülést tartott az MSZMP Győr-Sopron megyei Bizottsága. A megyei pártbizottság egyebek között megvitatta. „A vállalati belső mechanizmus fejlesztésének feladatai” című napirendet. E napirend előadója, Horváth Imre, a megyei pártbizottság titkára az írásos jelentést számos észrevétellel egészítette ki. A szóbeli és írásos jelentés egyebek között a következőket tartalmazta. — A Központi Bizottság 1968. december 4-i ülése már felhívta a figyelmet a vállalati belső irányítási rendszer kialakítására. Ez azért volt szükséges, hogy az üzemek mindinkább alkalmassá váljanak alapvető feladataik megvalósítására. A megyei párt-végrehajtó bizottság az elmúlt két és fél évben számos alkalommal foglalkozott a vállalati belső mechanizmussal, és határozatokat hozott. A belső mechanizmus átfogó vizsgálata azonban most először történik. A jelentés arra törekszik, hogy a vállalati belső mechanizmus tapasztalatainak értékelésével alkalmazható javaslatokat tegyen. A vállalati vezetés és szervezettség továbbfejlesztése nélkül — folytatódik a jelentés — nem lehetséges a gazdasági mechanizmus céljainak következetes megvalósítása. A vezetés i tapasztalatok azt mutatják, hogy a megyében működő vállalatok irányítási rendszerében találhatók általánosítható módszerek. A hasznosítható tapasztalatokkal együtt azt is szükséges látni, hogy a fogyatékosságok kiküszöbölésénél minden sematizmust célszerű elkerülni. A termelés és értékesítési folyamatok optimális hatásának elérése minden vállalatnál szükségessé tette az új körülményekhez alkalmazkodó szervezeti szabályzat elkészítését. A vállalatoknak jelentős része azonban a legutóbbi időkig sem rendelkezett megfelelő működési szabályzattal. Az előrehaladást az irányítás korszerűsítésében az is lassítja, hogy a vezetők megterhelése túlságosan nagy. A vállalati vezetői apparátus nagy része — esetenként 40— 50 százaléka — az igazgató közvetlen irányítása alatt dolgozik. A távlati tervezési feladatokkal való foglalkozásra az igazgatók munkaidejének csak 20—25 százaléka jut. A túlzott operativitás fékezi az alárendelt gazdasági egységek önállóságát, kezdeményezési lehetőségeit is. A Győri Pamutszövő- és Műbőrgyárhoz hasonlóan több vállalatnál törekvés mutatkozik az intenzív gazdasági fejlődésnek olyan szervezésére, amely rendszer egy szűk körű centrumra korlátozódik, és a területi vezetőkből szerveződik. Ez a szervezettség magasabb szinten képes ellátni a vállalaton belüli vezetési feladatokat. (Folytatás az 5. oldalon.) „Gyermekemként vigyáznék rá” Kisalföldiek adják nagyalföldieknek Se vége, se hossza annak a segélyáradatnak, amely a Kisalföld gyáraiból és üzemeiből, vállalataitól az alföldi árvízkárosultak részére érkezik. Tegnap tucatnyi segélyvállalásról kaptunk ismét hírt. Az emberek együtt,érzésének most egy újfajta változatával is találkozni: mind több az olyan család, amelyik szerkesztőségünk segítségét kéri, juttassuk el számukra azoknak a szabolcsi családoknak a címét, akiknek a mostani nehéz helyzetben gondot okoz a gyerekek élelmezése, elhelyezése és nevelése. A FERROVILL győri kereskedelmi vállalat dolgozói 27 000 forintot ajánlottak fel a szabolcs-szatmáriak megsegítésére. A Győri Ingatlankezelő Vállalat 24 000 forintot küld az árvízkárosultak megsegítésére, s megkezdték a vállalat dolgozói a nélkülözhető ruhák összegyűjtését is. A Győr-Sopron megyei Gyógyszertári Központ munkatársai havi fizetésüknek 3 százalékát ajánlották fel. Csatlakoztak a győri gyógyszerészek mozgalmához megyei kollégáik is. A mosonmagyaróvári 542-es számú gyógyszertár szocialista brigádjának tagjai havi fizetésük 10 százalékát küldik el az árvízkárosultaknak. A Mosonmagyaróvári Mezőgazdasági Gépgyár valamennyi dolgozója csatlakozott ehhez a már országos segítési mozgalomhoz. A mezőgépgyáriak havi fizetésük 3 százalékát ajánlották fel. A vállalat KISZ-esei és munkásőrei 10 000 forintot utalnak át az árvízkárosultak csekkszámlájára. A Győri Mezőgazdasági Gépjavító Vállalat dolgozói ugyancsak csatlakoztak a segélyezőkhöz. Jóformán óránként érkeztek az üzemekből a bejelentések az újabb és újabb adományokról, s közben jelentkeztek olvasóink is személyesen, levélben. Az együttérzés gyönyörű példái ezek. Az ásványrárói Papp Zsuzsa levele, aki szülei nevében írta, hogy örömmel látnának otthonukban a nyári szünidőre egy szabolcsi kislányt. Vagy itt van az araki Nagy Kálmánná értesítése: „Négy gyereket felneveltünk — írja. — Igazán nem lenne tehertétel egy ötödik kislány.” (Folytatás a 3. oldalon.) ÉDES gyermekeink A nemzetközi gyermeknap immár egyik legszebb az ünnepeink sorában. Ha nálunk legfőbb érték az ember, akkor ez a gyermekekre hatványozottan vonatkozik. Hisz mindent, amit építünk, alkotunk, értük tesszük. Munkánkkal akarjuk biztosítani, hogy felettük mindig felhőtlen legyen az ég. őket köszöntjük most, hogy szeretetünket ma és az év minden napján érezzék.