Kisalföld, 1970. június (15. évfolyam, 127-151. szám)

1970-06-04 / 129. szám

AZ MSZMP GYŐR-SOPRON MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA GYŐR 1970. JÚNIUS 4., CSÜTÖRTÖK ★ XXVI. ÉVFOLYAM, 129. SZÁM Megyénkbe látogatott az NDK államigazgatási küldöttsége Tegnapi lapunkban tájé­koztattuk olvasóinkat arról, hogy a Minisztertanács ta­nácsszervek osztályának meghívására hétfőn az NDK-ból államigazgatási küldöttség érkezett hazánk­ba. Kétnapos budapesti tartóz­kodás után tegnap délelőtt megyénkbe látogatott az NDK Minisztertanácsa taná­csokat irányító szervezetének helyettes vezetője, Rolf Opitz miniszterhelyettes, Helmut Kühn, az Erfurt me­gyei Tanács első elnökhe­lyettese, Helmut Went mi­niszteri tudományos tanács­adó és az NDK magyaror­szági nagykövetségének tit­kára. A vendégeket Buda­pestről elkísérte Castiglione Endre, a Minisztertanács ta­nácsszervek osztályának Győr-Sopron megyei refe­rense. Délelőtt fél 11 órakor a küldöttséget Lombos Ferenc, az MSZMP Győr-Sopron megyei Végrehajtó Bizottsá­gának tagja, a megyei tanács vb-elnöke fogadta a Rába Szálloda halljában. ★ Az érkezés utáni első per­cekben a küldöttség vezetője, Rolf Opitz miniszterhelyettes a Kisalföld olvasói számára szívesen válaszolt néhány kérdésünkre. — Miniszterhelyettes elv­társ első alkalommal jár ha­zánkban. Milyen tapasztala­tokat szerzett itteni tartózko­dásának három napja alatt? — Igen kellemesen érin­tett bennünket a magyarok szívélyessége, akikkel eddig találkoztunk. Budapest na­gyon szép város. A magyar népnek a szocialista építés­ben elért eredményei lenyű­­gözőek. — Mi a közelebbi célja lá­togatásuknak? — Ahhoz, hogy országaink fejlődési üteme gyorsabb le­gyen, nagy szükség van ta­pasztalatcserékre. Meghívá­sukra azért jöttünk, hogy so­kat vigyünk haza a hallot­takból és látottakból. Úgy hisszük, hogy a mostani ta­pasztalatcserét is mindkét fél termékenyen fogja hasznosí­tani a jövőben. ★ A szállodai elhelyezkedés után a vendégek és a vendég­látók a megyei tanács szék­házába mentek, ott a tanács A kölcsönös üdvözlések és bemutatkozások után Lombos elvtárs ismertette a vendé­gekkel a megye földrajzi el­helyezkedését és fontosabb közigazgatási adatait. Igen nagy részletességgel ismertet­te tanácsaink szervezeti fel­vezetői köszöntötték a ked­ves vendégeket, építését, az egyes vezetők és osztályok feladatkörét. Az el­nök tájékoztatója után a mi­niszterhelyettes és a többi vendég kérdéseket tett fel Lombos Ferencnek — elv­társi, közvetlen, elemző be­szélgetés kezdődött, majd a vb-elnök válaszai után a kül­döttség vezetője a többi kö­zött elmondotta: — Lombos elvtárs tájékoz­tatója a tanácsi munka elvi és gyakorlati kérdéseiről messzemenően kielégítette azt, ami bennünket érdekelt. Megragadta figyelmemet, hogy önök kisebb tanácsi ap­parátussal oldják meg a fel­adatokat, mint mi az NDK- ban. Nálunk a végrehajtó bi­zottságon belül nincs társa­dalmi munkás, csak főfoglal­kozásúak vannak. A testület a tanács vezetőiből áll. En­nek előnyét abban látjuk, hogy a szakkérdésekben a szakemberek szava az irány­adó. ★ Az ebéd előtt Rolf Opitz miniszterhelyettes folytatta az olvasóink számára adott szíves tájékoztatását. — Most, miután megismer­kedett miniszterhelyettes elv­társ megyénk közigazgatásá­nak eredményével és gond­jaival — hangzott a kérdés —, mit értékel kiemelkedően fontosnak az elhangzottak közül? — Igen helyesnek tartom azt az álláspontjukat, hogy önálló jogkört kapnak a köz­ségi és a városi tanácsok. Igaza van Lombos elvtárs­nak, amikor azt mondja, hogy a problémákat ott kell megoldani, ahol keletkeztek. Fentről lehetetlen megismer­ni a mindennapi gondok okát és a megoldás módját. ★ Délután a küldöttség Sop­ron és a Fertő tó megtekin­tésére indult. Az NDK-beli vendégeink ma délelőtt hagy­ják el megyénket, és Veszp­rém megyébe látogatnak. (Dömötör) Az NDK államigazgatási küldöttség megnézte Győr belvárosát is. Képünkön a küldöttség Lombos Ferenc kíséretében a Kazinczy utcában. A delegáció vezetője, Rolf Opitz minisz­terhelyettes (balról a harmadik) Lombos Ferenccel beszélget. (n. é. felv.) AKI MER, AZ NYER RAJKAI A NYERTEK — Talán nincs is olyan em­ber Rajkán, a­ki emlékezne rá, mikor művelték meg utol­jára — mondta Haskó István, a Vörös Csillag Tsz elnöke arról a 102 hold földről, amely a dunakiliti út jobb és bal oldalán terül el. A községben régen mórból, vályogból (égetetlen téglából) építkeztek. Később már tég­­laégetője volt a községnek, de a szükséges anyagot a tég­lához az említett 102 holdról hordták a vályogvetők. Majd a gidres-gödrös, ha­szontalan területről holdan­ként 4—5 mázsa hitvány szé­nát takarítottak be ha egyál­talán érdemes volt lekaszál­ni a gyepet. Szúrta is a szemét a tsz elnökének, valahányszor ar­ra járt. Sehogyse­m illett a szépen megmunkált környe­zetbe az a 102 hold. Még tavaly leültek, ceru­zát fogtak a gazdaság veze­tői. Közel a major ahhoz a mihaszna területhez A szarvasmarháknak jó lenne a major szomszédságában a termékeny legelő. A két év­vel ezelőtt korszerűen tele­pített 40 hold legelőről már tavaly 63 mázsa szénát taka­rítottak be holdanként. Ha rendbe hozzák a 102 holdat, ugyanannyi szántó felszaba­dulhat, ahol eddig takar­mányt termesztettek. A fontolgatást, számítga­­tást elhatározás követte­. Terveket készíttettek. A te­rület rendezése 1 070 000 fo­rintba került. A rendezés után 102 hold szántó szaba­dult fel, amelyen ha kü­lönféle és fajta gabonát vet­nek, az egy év alatt mint­egy 480 000 forintot jövedel­mez. Két év után tehát majd­nem megtérül az a költség, amit a terület rendezésére forítanak. Az idén áprilisban megje­lentek a szombathelyi talaj­javítók a gépekkel. Először feltörték és letolták a termő­réteget az út jobb oldalán elterülő 60 holdról. Ezt kö­vette a talaj egyengetése. He­lyenként másfél métert is le kellett faragni. Ezután visz­­szaterítették a humuszt. Most átlagosan 80 centi a termő­réteg. Május második felében silónak vetettek kukoricát. Annak rendje és módja sze­rint kikelt a mag. Két öntö­zőberendezés esőzteti a hosz­­szú idő utáni első vetést. A már termővé tett terület műszaki átadása és átvétele hétfőn délelőtt volt az érde­keltek részvételével. Ezzel nyertek a rajkaiak. D. T. A tartalomból: Bérlők és háztulajdonosok A baromfi hozott pénzt Könyvheti vendégeink Kisalföldi Ifjúság Ki vállalja a kockázatot? Ö­röm a babáknak Egyszer fizet, sokszor kap Egy kereskedő mondta nemrég a Győri Textilipari Vállalat üzleti tárgyalásán: — Úgy érzem magam, mint egykor a Népstadion pénztá­ra előtt, amikor még az aranyfiúk játszottak: mire az ablakhoz érek, udvarias mo­sollyal szolgálnak ki belépő helyett. Amikor a RÁBA­TEXT vezetőivel tárgyalok, szintén utolsónak érkezem ahhoz a bizonyos ablakhoz­ ,az orrom elől viszik el az utolsó méter árut. Szolgáljon ez a kis törté­net például arra, mit is je­lent ma tulajdonképpen a gyárak előtti sorbanállás. A Győri Textilipari Vállalat áruraktárai előtt szó szerint a gyártók kezéből kiveszik a kész terméket. A napokban éppen arról tárgyaltak a gyár vezetői a kereskedőkkel, ki­nek és mennyi árut juttattak az 1971-ben még eladható zsebkendőkből, ágynemű­anyagokból. Nincs tévedésről szó, a RÁBATEXT csak­ugyan a jövő évi termelésé­nek eladásáról tárgyal, s an­nak is csak egy részéről. Ter­mékének zömét ugyanis már rég leszerződték a külföldi vásárlók. Szépítés nélkül Fonák helyzet — mondhat­ná bárki. Az is és nem is. A RÁBATEXT dolgozóinak jó munkáját dicséri, hogy kül­földön és idehaza is rend­kívül keresettek a termékei. Ugyannyira, hogy képtelen kielégíteni vásárlóinak igé­nyét. Kétségkívül, kedvezőbb ez a helyzet, mint az, ha a vállalat raktárpolcai roskad­­nának a senkinek sem kellő áruktól. De a józan ész erre ezt mondhatja: ha ilyen jó üzlet ma a lepedő és zseb­kendő készítése, akkor miért nem termel a gyár többet belőlük? A RÁBATEXT erejéhez mérten évek óta igyekszik gyarapítani termelését A vállalatnál maradó fejleszté­si alapból valamelyest nö­velte is a termelését. Csak­hogy a fejlesztésnek határt szab az üzem pénzügyi le­hetősége. Ezért maradt hát megoldásnak: a vállalat ve­zetői szépítés nélkül feltár­ták helyzetüket kereskedel­mi partnereiknek. Ilyenfor­mán: Kettős haszon Csak abban az esetben tudnak több árut szállítani, ha segítséget kapnak fejlesz­tésükhöz. A külkereskedelmi vállalat megértette a gyár kérését, és 4-5 évre együtt­működést ajánlott a Textil­nek. A külkereskedelmi vál­lalat áldozott az üzem­hez­(F­oly­tatás a 2. oldalon.) Kézről kézre járt az ív Már ma megy a pénz Szamoskér kiáltását, szavát tolmácsolták tegnap Győrött a Termelőszövetkezetek Kis­alföldi Területi Szövetségé­nek vezetői a szövetség rendkívüli küldöttgyűlésén. A küldöttek a tsz-ek tagsá­gának megbízásából jöttek, a vezetőség megbízásából: ad­junk, ahogy erőnkből telik, adjunk, amit kérnek. És ad­tak, önkéntesen, ahogy kérte a szamoskéri termelőszövet­kezet. Az ott jártak — a Kisal­földi Tsz-Szövetség vezetői — a pusztulásról beszéltek, hogyan tarolt a víz. És be­széltek arról, hogy már a ke­serűség helyében virágzik az élni akarás, mert a dombhá­takon — kis szigetek a ten­gerben — faekével szánt a szamoskéri tsz-tag, és mert gépet nem lehet oda vontat­ni, kézzel potyogtatja a ba­rázdába silónak­ a kukoricát. Kicsi tsz a szamoskéri és gyenge. Most a tönk szélén áll, összes szántója 1635 hold volt, a 240 tag közül 100 már öregségi járadékos, nyugdíjas, öregek, erőtlenek. Az állam tavaly 900 000 fo­rintot adott a gazdaság meg­segítésére. A víz kikerülte a falut, kikerülte a tsz köz­ponti telepét, de úgy zúdult rá a szántóra, hogy hírmon­dója sem maradt a vetésnek. Csak a dombhátakon, ahol hirtelen átrohant, maradt meg az iszapos búza, lucer­na. A kár 4 millió forint, és most, az első lélegzetvételhez 2 millióra lenne szüksége a kis gazdaságnak, hogy az ál­latoknak takarmányt vásá­rolhassanak, hogy a járható földeken vethessenek. (Folytatás a 2. oldalon.) Építőipari tanácskozás A szövetkezetekre is számít az ország Az észak-dunántúli szö­vetkezetek hazánk felszaba­dulásának 25. évfordulója tiszteletére műszaki heteket rendeztek. A rendezvényso­rozat részeként Győrött épí­tőipari műszaki tanácskozás kezdődött tegnap. A rendező Győr-Sopron megyei KI­­SZÖV építőipari szövetkeze­tein kívül Fejér, Komárom, Vas és Veszprém megye szö­vetkezeti iparának vezetői, szakemberei jöttek el a há­romnapos rendezvényre, de számos távoleső megye (Nóg­­rád, Zala, Somogy) KISZÖV vezetősége is képviselteti ma­gát a tanácskozáson. Tegnap délelőtt a győri BM-csónakházban Pokker József, a Fertődi Építőipari Ksz elnökének megnyitója után szakmai előadásokat hallgattak a résztvevők. Elsőként Kelenhegyi Emil, az OKISZ elnökhelyettese a szövetkezeti építőipar tevé­kenységéről és feladatairól beszélt. Egyebek között el­mondta, hogy a harmadik öt­éves tervben 35 000 lakás fel­építését várta a népgazdaság a szövetkezetektől, de a gaz­daságirányítás új rendszeré­ben a megváltozott ösztön­zők hatására a szövetkezeti építőipar inkább a közületi megrendeléseket elégítette ki, és nem maradt ereje a lakosság lakásépítési igényei­nek kielégítésére. Az előadó szólt arról is, hogy a szövetkezeti ipar ka­pacitása növekedett ugyan, de csak létszámfejlesztéssel, s így alaposan elmaradt a géppark korszerűsítése az ál­lami és tanácsi építőiparhoz mérten. Zavarta a lakásépí­téseket az állandóan jelent­kező építőanyag-hiány is. Ugyancsak hiányosság, hogy rendkívül kevés a szövetke­zeti építőiparban a szakem­ber (Amíg az állami építő­iparban például tízezer mun­kásra 120 mérnök jut, a szö­vetkezeti iparban csak 24.) Az ország kétszázötven építőipari szövetkezetétől a negyedik ötéves tervben 38 000 lakás felépítését várja a népgazdaság, s ezen belül 17 000-et többszintes, társas­ház formájában kéri. A ha­talmas feladat részleteiről az OKISZ elnökhelyettese tájé­koztatta a jelenlévőket. Befejezésül az árvízkáro­sultak megsegítésére hívta fel a jelenlevő szövetkezeti vezetőket az OKISZ elnök­­helyettese. Ezután dr. Dukász György, az ÉVM Építésgazdasági és Szervezési Intézet tudomá­nyos munkatársa tartott elő­adást az építőipar távlati fejlesztéséről, a várható fel­adatok megvalósítási lehető­ségeiről. Két előadás után hozzászó­lások következtek, majd dél­után a házgyárat, illetve a Győri Építőipari Kft építke­zéseit tekintették meg a vendégek. A rendezvénysorozat ma Sopronban, a szövetkezeti művelődési klubban folyta­tódik, a szövetkezeti építő­ipar pénzügyi- és árkérdései­ről lesz szó, majd a Fertődi és a Soproni Építőipari Szö­vetkezet munkáit nézik meg a szakemberek. Pénteken Fertődön fejező­dik be a program először az építőipari szövetkezet műsza­ki szervezeti felépítéséről hangzik el előadás, majd szakfilm- és építőipari be­mutató lesz. Végezetül a fer­tődi kastélyt látogatják meg a tanácskozás résztvevői. Cs. A.

Next