Kisalföld, 1970. augusztus (15. évfolyam, 179-203. szám)

1970-08-07 / 184. szám

1970. augusztus 7., pernek Kss elsőosztályú evezős a Rába ETO sportkörben A Magyar Evezős Szövetség a mait ne­­en rendezte meg Buda­pesten az országos evezősbajnok­­­ság küzdelmeit. Ott indultak a Rába ETO ifjúsági és felnőtt eve­zősei is, és nagyszerű sikereket értek el. Váló Lajos, az egypárevezős versenyben megnyerte az orszá­gos bajnokságot. Ez a siker ön­magáért beszél, és azt bizonyítja, hogy ha a töretlen szorgalmas sportmunka a megfelelő tehetség­gel párosul, akkor ilyen szép si­kert ért el. Ugyancsak országos bajnoksá­got nyertek a junior férfi, kor­mányos nélküli kétpárevezős ver­senyszámban induló Kormos András és Balogh László ver­senyzők is. Ez az országos baj­nokság egycsapásra a győri eve­zős sportra terelte az országos vezetők figyelmét is. A Rába ETO párosa — Kormos András és Ba­logh László — imponáló maga­­biztossággal utasította maguk mögé a Csepel, az FTC és a többi nagy egyesület versenyzőit. Az ifjúsági férfi kormányos nél­küli kettős második korcsoport­ban Nagy Zoltán és Szántó Ró­bert végzett az első helyen és ju­tott a rendkívül szép aranyérem birtokába. Ezek az eredmények bizonyítják, hogy a Rába ETO evezősei ma már az országos eve­zőssport élvonalában is méltókép­pen képviselik egyesületük és a város színeit. Nem kevesebb sikerrel szere­peltek a­ többi versenyszámokban a zöld-fehér evezősök. Így pél­dául második helyet szerzett a férfi, felnőtt, kormányos négyes csapat. Az ifjúsági, férfi, kormá­nyos nélküli négyes csapat, és a férfi felnőtt kétpárevezős csapat is. Ebben a hajóosztályban Raf­­fai és Válé képviselték a zöld-fe­hér színeket. A versenyen részt­vevők elmondták, hogy a táv háromnegyed részében Raffai és Válé ebben a versenyszámban is az első helyen evezett, de a haj­rára egy kicsit elfogyott az erő, és így meg kellett elégedniük Raffaiéknak a második hellyel. A győri evezőssport sikere az összesített pontverseny eredmé­nyében is tükröződik. A felnőtt versenyszámok összesítése alap­ján a Rába ETO evezősei a Cse­pel és az FTC mögött a harmadik helyen végeztek. Az ifjúsági ver­senyzők pedig a Csepel együttese mögött a második helyet szerez­ték meg. Az idei országos evezősbajnok­ság után hat elsőosztályú evezőst tart nyilván a Rába ETO evezős szakosztálya. Dicséret illeti Pandur József és Pák Béla szakvezetőket, akik időt és fáradtságot nem kímélve irá­nyították az edzésmunkát, buzdí­tották, lelkesítették a fiatalokat a szép eredmények elérésére. Ma délután hat órakor a Széchenyi téri Rába Művelődési Központ­ban a Rába ETO labdarúgó­szakosztályának vezetősége tájékoztatót tart a szurkolók részére. Ez alkalommal meg­jelennek a labdarúgó-játéko­sok is, hogy így, barátian megbeszéljék a szurkolókkal az őszi bajnokságban rájuk háruló közös feladatokat és erőfeszítéseket a kitűzött cé­lok eléréséért. A testnevelési pályázat eredménye A felszabadulásunk 25. év­fordulójának tiszteletére ki­írt felsőoktatási testnevelési pályázatra beérkezett pálya­műveket a bíráló bizottság értékelte és 1000 forintos ju­talmat kapott. Tóthné Käst­ner Karolin testnevelő tanár, Óvónőképző Intézet, Sopron. Vérbeli kupaküzdelem Rába ETO-Pécsi Ércbányász 20:19 (12:9) Budapest, 1000 néző. Vezet­te: Kretskó, Leányvári. A kézilabda Magyar Nép­köztársasági Kupa elődöntő­­jét szerdán az FTC-pályán rendezték meg. Fullasztó hő­ségben, délután 5 órakor lé­pett pályára a győri csapat: Horváth — Pelikán, Ba­logh, Visi, Cséka, Ajtony, Szaló. Csere: Molnár, Dudás, Jámbor, Józsa, Pálmai. A vagongyári együttes tar­tott az NB II. nyugati cso­portjának bajnokjelöltjétől. A pécsi csapat MNK-beli sze­replése során ugyanis nem kisebb csapatokat ütött el a továbbjutástól, mint a Tata­bányai Bányász és a Szondi SE. A legutóbb pedig a Tes­­sedik-kupában biztosan fek­tette kétvállra a Bp. Elektro­most. A győriek számára meg­nyugtatóan indult a mérkő­zés. Pelikán eléállásos sza­baddobás gólja után Ajtony ragyogó áthúzása követke­zett, majd ismét Ajtony volt eredményes. 9:8 után megtört a jég, Cséka ritkán látható cseh­ csavarja fellelkesítette a vagongyáriakat és a félidő végéig Ajtony, Szaló, majd Pelikánnak az utolsó másod­percekben lőtt góljával meg­nyugtató vezetést szereztek. Úgy indult a második fél­idő, hogy fölényes győzelmet arat a győri együttes. A ra­gyogóan játszó Cséka irányí­tásával egymás után érték el góljaikat és a 11. percben már öt góllal elhúztak ellen­felüktől (16:11). A mérkőzés utolsó szaka­sza óriási izgalmakat hozott. A győriek meglepően higgad­tan játszottak, több biztos helyzetet dolgoztak ki, de ezeket sorra kihagyták. Drá­mai küzdelemben végül az utolsó percben Cséka játszot­ta magát tisztára és szeren­csére nem hibázott. 20:19. A Rába ETO ezzel a győ­zelmével fennállása óta a legnagyobb sikerét érte el a Magyar Népköztársasági Kupában. Augusztus 20-án az Ózdi Kohász—Bp. Spar­tacus találkozó győztesével mérkőzik a díszes tró­feáért. A győri csapat és a me­zőny legjobbjának Cséka bizonyult, aki kitűnő védő­munkája mellett ezúttal támadásban is egészen ki­emelkedőt nyújtott. Kelle­mes meglepetést keltett Aj­tony kiváló játéka és a mérkőzés hajrájára jelen­tősen feljavult Pelikán is. A többiek lelkesen harcol­tak és minden tőlük telhe­tőt megtettek csapatuk si­kere érdekében. Góllövő: Cséka (6), Peli­kán (5), Ajtony (4), Szaló, Visi (2—2), Pálmai. A győri nemzetközi tornán részt vett Mihalovce Loko­motiv meghívására csütörtö­kön reggel szlovákiai ven­dégszereplésre utazott Győr férfi válogatottja. A rende­zők tájékoztatása szerint a holland és a bolgár váloga­­tott, a román és a csehszlo­vák bajnok, valamint Győr és a vendéglátó Mihalovce alkotják a torna mezőnyét. A mérkőzéseket augusztus 7—8—9-én játsszák és válo­­gatottjaink hétfő este érkez­nek vissza Győrbe. Kránitz István Három külföldi ellenfele lesz a labdarúgó­­válogatottnak a nürnbergi mérkőzés előtt Kijelölték a válogatott keretet A magyar labdarúgó-válogatott a jövő héten megkezdi a rend­szeres edzéseket és előkészületi mérkőzéseket az őszi barátságos és Európa-bajnoki találkozókra. Hoffer József szövetségi kapi­tány már kijelölte az új, 33 tagú válogatott keretet, amelyben az A)-, a B)- és az olimpiai keretbe számításba vett játékosok kap­tak helyet. A 33 labdarúgó között megtalálhatók azok a fiatalok, akik a tavaszi idényben megáll­­ták a helyüket s azok az időseb­bek is, akik rászolgáltak a keret­tagságra. A 33 válogatottjelölt hétfőn dél­előtt az MLSZ-ben találkozik, ahol a szakvezetők vázolják a feladatokat. Ezen a megbeszélé­sen részt vesz az A­ válogatott szakvezetői mellett Thoman An­tal, az utánpótlás válogatott ed­zője is, a cél ugyanis­ az, hogy minden szintű válogatott keret­ben összehangoltan follyon a munka. A 33 játékosból leszűkített keret kedden délelőtt edzésen vesz részt a Népstadionban. Szerdán már előkészületi mérkőzésre is sor kerül, a Latorca utcai Elektro­mos Stadionban, az év elején a magyar futballnak kellemetlen meglepetést okozott (az V. Dózsát verte ki az EVK-ból) NDK baj­nokságot nyert Carl Zeiss Jena ellen. A Jenát további külföldi part­nerek követik, így augusztus 1­9-én valószínűleg egy szovjet együttes ellen mérkőzik Egerben a válogatott keret, augusztus 26-án pedig az Elektromos pá­lyán a legutóbb a Vasas ellen győztes Szabadkai Spartak lesz az ellenfele. Nürnbergbe szeptember 7-én utazik el a magyar labdarúgó­válogatott és még aznap villany­fény mellett edzést tart a szerdai mérkőzés színhelyén. A magyar válogatott szerdán éjjel különre­­pülőgépen tér vissza Budapestre. A magyar válogatott további hivatalos őszi mérkőzéseinek mű­sora: Szeptember 27., Budapest: Ausztria ellen, barátságos. Október 7., Oslo: Norvégia el­len. Európa-bajnoki. November 15., Svájc ellen, ba­rátságos. Az M7­SZ elnöksége csütörtök délutáni ülésén jóváhagyta a 33 tagú válogatott keretet, amely­ben a következő játékosok kap­tak helyet — abc sorrendben: Kapusok: Bicskei, Rothermel, Tamás. Jobbhátvédek: Fábián, Noskó, Vellai. Középhátvédek: Mészöly, Pán­­csics (?), Ruzsinszki. Ha a ferencvárosi játékos nem szerepel az őszi idényben, akkor ezt a hármas keretet Kovács (VIDEOTON) tölti ki. Balhátvédek: Fejes, Juhász, Megyesi. Beállósok: Konrád, Répás, Vi­dáts. Középpályások: Dunai IIT., Hal­­mosi, Karsai, Mucha, Müller, So­mogyi. Jobbszélsők: Pusztai, Szabó L., Szőke. Belső csatárok: Bene, Dunai N­., Fazekas, Kocsis, Sárközi, Szu­­romi. Balszélsők: Kozma, Nagy L., Tóth J. Nem szerepel a keretben Bán­­kuti, akit a közelmúltban meg­operáltak és Albert, aki a Fe­rencvárosban ősztől új szerepkör­ben játszik, és aki a szövetségi kapitánnyal történt beszélgetése során kijelentette, hogy ennek az új szerepkörnek a megszokásá­hoz és beilleszkedéshez még egy­két bajnoki mérkőzésre van szüksége. (MTI) Helyreigazítás A Kisalföld augusztus 6-i, csü­törtöki számában „A Győr váro­si TS tervei” címmel írás jelent meg, amely a múlt héten tartott tanácsülés anyagát, ezen túlme­nően a Városi TS terveit ismer­tette. A cikk helytelen információ alapján készült. A tanácsülést nem tudták megtartani a Városi TS illetékesei. A „tanácsülésről” a tájékoztatót a TS egyik mun­katársa adta az újságírónak. KISALFÖLD Gazdára talált a zsebrádió Nagy vidámság és izgalom közepette tartotta meg szer­dán délután 4 órakor a KRESZ-vetélkedőt a Sziklai Sándor KISZ építőtáborban a BM. Győr-Sopron megyei Rendőr-főkapitányság közle­­k­désrendészeti osztálya és a Közúti Balesetelhárítási Ta­nács. Csaknem kétszáz fiatal versengett az elsőségért, és a szép elsődíjért, a zsebrá­dióért. Az első-, második- és har­madikosztályos gimnazisták először elméleti kérdéseket kaptak, azután a jelzőtáblá­kat kellett felismerniük, vé­gül a rajzos közlekedési cso­mópontokban kellett eliga­zodniuk. Ez utóbbi volt a leg­izgalmasabb és egyben a leg­nehezebb. Sokan itt „csúsz­tak el”. A sok buktató kérdés elle­nére első helyre került és egyben a zsebrádió boldog tulajdonosa lett Halasi Zol­tán budapesti tanuló. A má­sodik helyre került­ Havas András (Budapest). Jutalma: egy gumimatrac. Harmadik díjat, egy szép aktatáskát nyert Gyukics Péter (Buda­pest). A vidám vetélkedők közül sokan kaptak golyós­tollat és még többen egy-egy tábla csokoládét. A fiatalok elégedetten és örömmel nyilatkoztak a ve­télkedőről : — Már sok KRESZ-vetél­­kedőn részt vettünk, de díja­kat még soha, sehol sem kap­tunk. Köszönjük a Győr- Sopron megyeieknek. A játékevezető Horváth Sándor volt, a zsűri elnöke pedig Komárcsvics János KBT-titkár. Vaklárma a tarlóégetés miatt Tűzrendészet! tapasztalatok A BM Győr-Sopron megyei Tűzrendészet Parancsnoksá­gán a napokban részleges ér­tékelést tartottak az aratás­sal és a cséplésssel kapcsola­tos tűzrendészeti tapasztala­tokról. A tűzrendészeti bizott­ságok ugyanis rendszeresen ellenőrzik a nyári nagy me­zőgazdasági munkákat. A ta­pasztalatok szerint a legtöbb közös gazdaságban nem tart­ják be a tűzrendészeti utasí­tásokat. Nagy a tűzveszély A gépkezelők például ke­vés gondot fordítanak a gé­pek karbantartására, tiszto­gatására. Az üzemanyag-ve­zeték gyakran elromlik, az olaj kifolyik, beszennyezi a gépet, és így nagy a tűzve­szély. A gépre rakódó olaj a legkisebb kipattanó szikrától meggyulladhat, és kárt tehet akár emberéletben, akár a közös gazdaság vagyonában. A rossz karbantartási mun­kának „köszönhető” az a tűz is, amely a napokban volt Fertőendréd határában. Az elhasználódott elektromos kábel miatt kigyulladt egy kombájn. Sérülést nem oko­zott ugyan, de az anyagi kár több mint 3000 forint. Ha a gép nem szennyeződött vol­na olajjal, a kár kisebb lett volna. A legtöbb hibát a tűz­rendészeti bizottságok tagjai a csornai járásban tapasztal­ták. Tizenöt gépkezelőt meg­bírságoltak, mert nem tar­totta meg a tűzrendészeti előírásokat. A gépek tisztántartása rendkívül fontos, hiszen az aratás és a cséplés idején mérhetetlenül nagy kárt okozhat egy-egy tűzeset. A fullasztó melegben a szél az égő parazsat elrepíti, és a környék is veszélybe kerül. A másik nagy hiba a me­zőgazdaságban az, hogy ara­tás után leégetik a tarlót, nem törődnek azzal, hogy százezreket érő, lábon álló vagy rendre aratott gabonát veszélyeztetnek. A termelő­­szövetkezetek a tűzrendésze­ti bizottságok előtt azzal ma­gyarázták ezt a divatos tarló­égetést, hogy így rengeteg kártevőt tudnak elpusztítani, és hogy a tarlóégetést egy ko­rábbi mezőgazdasági és élel­mezésügyi miniszteri rende­letre végzik. Csak engedéllyel igaz, van ilyen rendelet, de az nem mondja ki, hogy min­den területen le kell ■ égetni a tarlót. Azt sem cáfolja sen­ki, hogy a tarlóégetésnél a kártevők elpusztulnak, de tarlóégetéskor köteles min­den közös gazdaság gondos­kodni a tűzrendészeti szabá­lyok megtartásáról. A szabá­lyok pedig ezt mondják: „A tarlóégetés alkalmi tűzve­szélyes cselekménynek minő­sül, ezért csak az előzetes hely­színi szemle alapján kiadott írásbeli engedélyben meghatá­rozott szabályok megtartásával végezhető. Az engedélyt a léte­sítmény vezetője (igazgató, el­nök), illetve az általa megbí­zott személy adja ki. A tarló­égetésért felelős személyt név szerint meg kell jelölni. Sze­les időben tarlóégetést végezni nem szabad. A tarlóégetést 24 órával előbb be kell jelenteni az illetékes tanács vb-nek és az I. fokú tűzrendészeti ható­ságnak. A tanács tájékoztatja majd az önkéntes tűzoltókat. A 30 katasztrális holdnál nagyobb tarló égetését szakaszosan kell végezni ... Az égetést pedig a tűzrendészeti szervek és a lé­tesítmények vezetői rendszere­sen ellenőrizzék­­ . Végül: az égő tarlót — tűz­rendészeti szerszámokkal fel­szerelve — őrizni kell. Hi­szen sohasem lehet tudni, hogy a szél nem támad-e fel, amíg a hatalmas területen leég a tarló. A közös vagyon A Belügyminisztérium ál­lásfoglalását egyébként min­den gazdaság a napokban kézhez kapja. A tűzrendészeti bizottság dolgozói a közös gazdaságok­ban azt tapasztalták, hogy a vezetőség rábízza ugyan va­lakire a tarlóégetést, de az meggyújtja a tarlót, és mint aki jól végezte dolgát, ott­hagyja az égő területet. Ez tilos és szabálytalan! A tarlóégetés egyébként is sok gondot okoz a tűzoltóság­nak. Aki távolról a lángokat észleli, azonnal riasztja a tűz­oltóságot. A szakemberek nagy apparátussal kivonul­nak, hogy a gabonát mentsék, a helyszínen pedig kiderül, hogy a riasztás tulajdonkép­pen vaklárma volt. Ezért az ilyen esetek miatt megtör­ténhet az, hogy a tűzoltók el­késnek onnan, ahol valóban tűz van. A közös vagyonra közösen kell ügyelnünk. Ez nem a tűzoltóság érdeke, hanem mindnyáj­unké. Értesítjük mosonmagyaróvári közműves vízfogyasztóinkat, hogy hálózati munkák miatt augusztus 9-én (vasárnap) 13 órától 18 óráig a vízszolgáltatás korlátozott lesz. A Lőpor utcában és a mosoni városrészben pedig a vízszolgáltatás szünetel. I. sz. megyei Víz- és Csatornamű V., Győr. A Lemezárugyár felvesz: — NŐI MUNKAERŐKET BETANÍTOTT MUNKÁRA, — FÉRFI SEGÉDMUNKÁSOKAT, — GÉPLAKATOSOKAT BEÁLL. LAKATOSNAK, — SZERSZÁMLAKATOSOKAT ÉS — FIATALKORÚAKAT 6 ÓRÁS MUNKÁRA. Jelentkezés: Győr, Kálvária u. 55. Köszönetet mondunk mindazoknak, akik felejthetet­len férjem, apánk, nagyapánk, Smajda Mátyás és Pereisz Mihály temetésén részt vettek, sírjára koszorút vagy virágot helyeztek, és fájdalmunkat részvétnyilvánításukkal enyhíteni igyekeztek. A gyászoló család, Mosonmagyaróvár. ­ Új repszert vezetnek be a lakosság polgári védelmi felkészítésében A lakosságnak, a polgári véde­lemmel összefüggő korszerű fel­­készítését biztosító oktató mun­káról, az ezzel kapcsolatos to­­vábbi tervekről, feladatokról kért tájékoztatást dr. Sajnovics János vezérőrnagytól, a Polgári Véde­lem országos törzsparancsnokától Vágó Tibor, az MTI munkatársa. A törzsparancsnok elmondta: — Az általános polgári védelmi oktatásban összesen mintegy öt­millió lakos vesz részt — önkén­tes alapon. A 15 órás tanfolya­mokat — az úgynevezett alapozó foglalkozásokat — országszerte a Magyar Honvédelmi Szövetség szervezi, a polgári védelem illeté­kes területi parancsnokságaival együttműködve. Ez az oktatási rendszer 1970. december végéig marad érvényben. Az eddigi eredmények megteremtették az alapját annak, hogy a jövőben célratörőbben, differenciáltabban, korszerűbb formákban és mód­szerekkel folytassuk a felkészí­tést.­­ A lakosság további polgári védelmi felkészítését 1971-től a következőképpen szabályozzuk: a honvédelmi törvény rendelkezé­seinek megfelelően kötelező lesz a részvétel a polgári védelmi ok­tatásban minden polgári védelmi kötelezettség alatt álló lakos ré­szére, férfiaknál 14-től 65, nőknél 14-től 60 éves korig. Az oktatás­ban messzemenően érvényesítjük azt az elvet, hogy az államappa­rátusban, az iparban és a mező­­gazdaságban dolgozók arra kap­janak képzést, amire rendkívüli időszakban munkakörüknél fogva szükségük lehet a termelési, az igazgatási feladatok folyamatos ellátásához, s hogy az ismeret­­anyag egyben önvédelmüket is szolgálja. A foglalkozásokat mun­kaidőn kívül, vagy a szakmai és munkásvédelmi képzéssel együtt a hivatalok, vállalatok, ipari és mezőgazdasági üzemek vezetői szervezik. Az erre vonatkozó or­szágos parancsnoki utasítás, amely részletesen szabályozza a lakosság kötelező jellegű polgári védelmi oktatásának feladatait, már elkészült.­­ Mi a lényege és célja az új felkészítési rendszernek? — Mindenkit arra képezünk ki, amit esetleges háborús körülmé­nyek között ismernie kell, ami munkája végzéséhez nélkülözhe­tetlen. Mivel ez a felkészítés az egyéni érdeken túl egyértelműen állami érdek is, természetes, hogy kötelező jellegű. Az oktatás során nyújtott ismeretek háborús kö­­rülmények között az élet folyta­tásához, a túléléshez, az állam fennmaradásához elengedhetetle­nek. Mivel a lakosság felkészíté­se — éppen a differenciáltság miatt — rendkívül bonyolult, ezt a folyamatot nem lehet akkor kezdeni, amikor már a gyakor­latban szükséges az ismeretek al­kalmazása, felhasználása. Akkor ugyanis már az elsajátított isme­retek, a felkészültség birtokában cselekedni kell.­­ Az a tervünk, hogy 1995 vé­géig befejezzük a lakosság pol­gári védelmi felkészítését. Az ezt követő időkben nem tartjuk szükségesnek, hogy a lakosság szervezett polgári védelmi okta­tásban részesüljön,­­így tervez­zük, hogy a felkészítési időszak után, tehát 1976-tól a tömegkom­munikációs eszközök (televízió, rádió, film) továbbá különböző kiadványok segítségével eleve­nítsük fel a mindenkor aktuális ismeretanyagot. Lényegében — és ez az állampolgárok számára nyilván megnyugtató — be akar­juk fejezni a vég nélküli okta­tást. Ezzel összefüggésben sze­retném megjegyezni, hogy az 1971-es évvel kezdődő ötéves fel­­készítési időszak alatt a lakosság összesen 10—30 órás kiképzésben vesz részt az államigazgatásban, a termelésben elfoglalt helyének, szerepének megfelelően. De nem öt éven át, hanem úgy, hogy va­laki például 1971-ben részt vett a 10 órás kiképzésben, felkészítését befejezettnek tekintjük és rá is érvényes az előzőekben tett meg­állapítás: 1076-tól már csak „em­lékeztető” felkészítésben része­sül. — Hogyan valósítják meg a komplex és szinte személyekre lebontott felkészítést? — Eddig a tájékoztató előadá­sokon a felolvasásos módszer volt a jellemző. Ezt a gyakorla­tot a jövőben az audio­vizuális rendszer váltja fel. Új tanköny­vek készülnek erre a célra, ame­lyek messzemenően figyelembe veszik a differenciáltságból fa­kadó igényeket. Az oktatás szem­léltetésére, hatékonyabbá tételé­re kiképzést segítő filmek készül­nek, s ezeket a foglalkozásokon levetítik az érdekelt kategóriák­ba tartozók előtt. Jelentős segít­séget várunk a televíziótól, a rádiótól, a sajtótól, amelyek szer­vesen bekapcsolódnak majd a polgári védelmi felkészítésbe. Ezenkívül az oktatási témák szemléltetésére makettek, rajzok, vázlatok is készülnek, s az elő­adó ezek bemutatásával magya­rázza a tennivalókat a hallgatók­nak. Brosúrák is megjelennek majd, s különböző szakkérdések­hez kapcsolódó témákból lepo­relló-sorozatok és más kiadvá­nyok is készülnek. — Hol tart az új rendszerre való áttérés előkészítése? — Már dolgozunk a végrehaj­tást részletesen megszabó intéz­kedéseken, a differenciáltságot biztosító követelmény­programo­kon. Készülnek a kiképzés tema­tikái, s ezek alapján kezdenek hozzá hamarosan a tananyagok kidolgozásához, a különböző szemléltető eszközök elkészítésé­hez, a követelmény­programok­hoz kapcsolódó tervek összeállí­tásához, amelyek évekre bontva foglalják magukba a tennivaló­kat.­­ Az új rendszer bevezetéséig hátra lévő időszak alapvető fel­adatának tartjuk, hogy mindenki­vel megértessük az ilyen jellegű felkészítés szükségességét. Fon­tos, hogy az érdekelt szervek te­gyenek meg mindent annak ér­dekében, hogy az 1971-ben esedé­kes „indulás” zavartalan legyen — fejezte be nyilatkozatát dr. Sajnovics János vezérőrnagy. (MTI)

Next