Kisalföld, 1970. október (15. évfolyam, 230-256. szám)
1970-10-27 / 252. szám
2 Foch kun és Komócsin Zoltán fogadta Xuan Thuy államminisztert Fock Jenő, a Minisztertanács elnöke K ' ’ín hivatalában fogadta Xuan Thuyt, a Vietnami Dolgozók Pártja Központi Bizottságának titkárát, államminisztert, a Vietnami Demokratikus Köztársaság Párizsban tárgyaló küldöttségének vezetőjét, aki a Magyar Forradalmi Munkás- Paraszt Kormány meghívására hivatalos baráti látogatást tesz hazánkban. A látogatáson jelen volt Péter János külügyminiszter és Hoang Luong, a Vietnami Demokratikus Köztársaság budapesti nagykövete. Komócsin Zoltán, az MSZMVP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára is hétfőn délelőtt fogadta Xuan Thuyt. Hoang Luong, a Vietnami Demokratikus Köztársaság budapesti nagykövete hétfőn este fogadást adott a Magyarországon hivatalos baráti látogatáson tartózkodó Xuan Thuy tiszteletére. A fogadáson megjelent közéletünk számos, ismert személyisége. (MTI) Kormányelnökünk hétfőn hivatalban fogadta Xuan Thuy-t, a Vietnami Dolgozók Pártja Központi Bizottságának titkárát, államminisztert. (MTI fotó - Vigovszki Ferenc felvétele - KS) A nap eseményéről Gromiko londoni tárgyalásai elé Amikor Alekszej Koszigin szovjet miniszterelnök a brit kormány meghívásának eleget téve, 1967 februárjában Londonba érkezett, igen szívélyes fogadtatásban részesült. Tárgyalásai nyomán gyümölcsözően fejlődtek a brit—szovjet kapcsolatok, s bár az akkor javasolt húszéves barátsági szerződés terve nem valósult meg, az azóta eltelt három és fél esztendő hozott eredményeket. Különösen sokat fejlődött a két ország közötti árucsereforgalom. A brit üzleti körök már hosszú ideje igen fontosnak tartják a Szovjetunióval való kereskedelmet. Az is kétségtelen azonban, hogy a szovjet—brit kapcsolaton van még javítani való, s ezt most, hogy Gromiko szovjet külügyminiszter Londonba érkezett és rövidesen megkezdi tanácskozásait Edward Heath miniszterelnökkel (egyébként ez lesz az első, magas szintű érintkezés a két ország között június 18-a, a Heath-kormány hatalomra kerülése óta), maga a brit sajtó is elismeri. Aligha számít túl sokat e tekintetben, hogy Wilsom helyett Heath ül a miniszterelnöki bársonyszékben. A munkáspárt és a konzervatív kormányzatok között rendszerint éppen külpolitikai téren a legcsekélyebb a különbség. Emlékezzünk rá, hogy MacMillan tory miniszterelnök éppoly szívesen látogatott el Moszkvába, a nemzetközi helyzet enyhülését keresve, mint Wilson munkáspárti premier. S ugyanígy beszélhetünk, sajnos, a dolog negatív oldaláról is. Miként Wilson labourist kormánya, úgy Heath tory kormánya (legalábbis eddig) mutatta a legkevésbé konstruktív hozzáállást a nyugati nagyhatalmak közül az európai biztonsági konferencia ügyében. Ezért is valószínű, hogy az európai biztonsági értekezlet problémája lesz a Heath, Gromiko tanácskozás fő témája, annál is inkább, hiszen Párizs és Bonn már eddig sokkal pozitívabb állást foglaltak ebben a témában, mint London. Nyilvánvaló, hogy a brit kormányfő és a szovjet külügyminiszter a világpolitika többi nagy kérdésével is foglalkozik, az indokínai helyzettel, a közelkeleti válsággal, a nyugatberlini kérdéssel. Ez utóbbi annál hangsúlyosabb, hiszen Abraszimov, a Szovjetunió berlini nagykövete is Gromiko kíséretében van. Nem vitás — ez mindkét ország kölcsönös érdeke —, hogy Gromiko személyes találkozása Heath-szel és Douglas Home angol külügyminiszterrel további lendületet ad majd az eddig is szépen fejlődött szovjet— brit kereskedelmi kapcsolatoknak. Ám a közvélemény reméli, hoggy e tárgyalások politikai síkon is hoznak eredményeket. A két ország árlenvertja a fontos nemzetközi kérdésekben talán közelebb kerül egymáshoz, s London esetleg rugalmasabb, konstruktívabb álláspontot foglal el az európai biztonsági konferencia ügyében. (ES) Szovjet tiltakozás az amerikai határsértés miatt MOSZKVA A szovjet kormány tiltakozását jelentette be az Egyesült Államok kormányánál amiatt, mert október 21-én az amerikai légierők egy repülőgépe megsértette a Szovjetunió állami határait. Egyidejűleg a szovjet kormány tiltakozást intézett a török kormányhoz, és abban felhívja a figyelmét arra a tényre, hogy a Szovjetunió légiterét megsértő amerikai repülőgép Törökország területéről indult el. Az Egyesült Államok légierőinek repülőgépe október 21-én megsértette a Szovjetunió légiterét és leszállt a Leninakan (Örményország) város közelében lévő repülőtéren. A gépen Scherrer amerikai tábornok, McQuarrie amerikai tábornok, Russell őrnagy, a repülőgép pilótája és Dewell török ezredes volt. Az Egyesült Államok kormányához intézett tiltakozásban a szovjet kormány emlékeztet arra, hogy csupán az utóbbi három év alatt több mint tíz esetben sértették meg törvénytelenül a Szovjetunió légi határait. A szovjet kormány hangsúlyozza „a Szovjetunió légiterének az amerikai repülőgépek által történő megsértése korántsem a körülmények véletlen találkozásának következménye, hanem annak az általános katonai aktivitásnak az eredménye, amelyet az Egyesült Államok kifejt a Szovjetunióval szomszédos térségekben”. „A szovjet kormány ismételten felhívta az Egyesült Államok kormányának figyelmét erre a Szovjetunióval szemben nyíltan ellenséges tevékenységre. Az amerikai katonai támaszpontok fenntartása a Szovjetunió körül kommoly veszély forrása és semmiképpen sem egyeztethető össze a szovjet-amerikai kapcsolatok megjavítása mellett szóló nyilatkozatokkal, amelyek ismételten elhangzanak az Egyesült Államok vezetői részéről.” A szovjet kormány „elvárja, hogy az Egyesült Államok kormánya teljes komolysággal foglalkozik az adott nyilatkozatban kifejtett állásponttal és levonja a megfelelő következtetéseket”. A török kormányhoz intézett tiltakozás emlékeztet arra, hogy a török kormány az U–2-es amerikai kémrepülőgép ügye után kijelentette: „Sohasem "engedi meg szövetségesei, vagy más hatalmak repülőgépeinek, hogy támaszpontjait és légierejét felhasználják olyan agresszív célokra, amelyek kárt okozhatnak szomszédai biztonságának és nyugalmának”. „Az utóbbi incidens azonban azt mutatja, hogy a valóságban másképp áll a helyzet” — mutat rá a szovjet kormány tiltakozásában. ..Ezzel kapcsolatban feltétlenül csodálkozást kelt Törökország bizonyos köreinek arra való hivatkozása, hogy a török hatóságok — úgymond — nem felelnek a határsértő repülőgép akcióiért, mivel a repülőgép az amerikai légierőkhöz tartozik”. A szovjet korrpány tiltakozásában hangsúlyozta: az amerikai katonák részéről elkövetett provokációs cselekmények „rendkívül veszélyes következményekkel járhatnak és kárt okozhatnak országaink jószomszédi viszonyának”. A szovjet kormány elvárja, hogy a török kormány „megteszi a szükséges intézkedéseiket, hogy ilyenfajta határsértések ne fordulhassanak elő”. (TASZSZ, MTI) KISALFÖLD Megkezdte muunkáját a DÍVSZ Vili kongresszusa Losoncai Pál üss©n©i© a«si»áesk©2ás részvevőihez Hétfőn délelőtt az ÉpítőkJózsa Ferenc Székházának ünnepi díszt öltött nagytermében megkezdte tanácskozását a Demokratikus Ifjúsági Világszövetség Vili kongresszusa. A száz ország 250 ifjúsági szervezetének csaknem 700 küldöttét százskái, a Magyar Ifjúság Országos Tanácsának elnöke üdvözölte, s köszöntötte a kongresszuson megjelent venne genet, közöttük dr. Ajtai Miklóst, az MSZMP Politikai Bizottságának póttagját, a kormány elnökhelyettesét, valamint Sarlós Istvánt, a Fővárosi Tanács elnökét. Losonczi Pál, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke üzenetet intézett a tanácskozáshoz. Az üzenet a többi közt hangsúlyozza: — Bizalommal és reménységgel tekintünk az önök tanácskozása elé. Tudjuk, hogy bár a küldöttek különböző világrészekből és országokból jöttek, sokféle nyelven beszélnek, mégis az egység, az egybehangolt cselekvés készségének szelleme hatja át őket. A haladó és demokratikus fiatalok, ha szorosabbra zárják soraikat, igen sokat tehetnek az antiimperialista harc végső győzelmének kivívásáért. Losonczi Pál üzenetét hoszszantartó taps fogadta, majd dr. Horváth István, a KISZ Központi Bizottságának első titkára mondott ünnepi beszédet. A DÍVSZ Végrehajtó Bizottságának nevében Angelo Oliva, a világszövetség elnöke mondott megnyitó beszédet. Beszéde után megválasztották a kongresszus 35 tagú elnökségét— amelynek a magyar fiatalok képviseletében dr. Horváth István, a KISZ KB első titkára is tagja lett. Elfogadták a tanácskozásügyrendjét, meghatározták a napirendjét: a kongresszus egyebek között a fiatalok antiimperialista egységfrontjának erősítésével, az indokínai népek harcának támogatásával, az arab népek iránti szolidaritással, a DIVSZ múlt négyévi tevékenységének értékelésével, valamint a következő esztendők akcióprogramjának összeállításával foglalkozik majd. Délután nagy taps köszöntötte a szónoki emelvényre lépő Xuan Thuy-t, a Vietnami Dolgozók Pártja Központi Bizottságának titkárát, államminisztert, a VDK Párizsban tárgyaló küldöttségének vezetőjét. Xuan Thuy elöljáróban a vietnami nép forró, testvéri üdvözletét tolmácsolta a kongresszusnak, majd rámutatott: a DÍVSZ fennállásának 25 esztendeje alatt sokat változott a világ képe, előretörtek a szocializmus erői, megerősödtek a nemzeti felszabadítási mozgalmak, s a demokratikus erők támadásba indultak az USA vezette imperialista erők ellen. Xuan Thuy felhívta a világ ifjúságát: akcióikkal, demonstrációikon leplezzék le az imperialisták mesterkedéseit, nyújtsanak támogatást a szabadságukért küzdőknek, követeljék, hogy minden indokínai nép saját maga intézhesse ügyeit. Ezután Huyn Tuan, a Délvietnami Nemzeti Felszabadítási Front ifjúsági szervezete küldöttségének vezetője ■ emelkedett szólásra, s tolmácsolta Dél-Vietnam harcoló fiataljainak üdvözletét. Szolidaritás Vietnammal, az amerikai betolakodók ellen küzdő Indokína népeivel — ez az igény, és követelés csendült ki a délutáni plenáris ülés felszólalóinak szavaiból. Ezután Angelo Oliva, a DÍVSZ elnöke olvasta fel a VIII. kongresszus üzenetének szövegét, amelyet a fiatalok vietnami, laoszi és kambodzsai testvéreiknek küldtek. Az üzenet elítéli az Egyesült Államok bűnös agresszióját, az őszinte tisztelet és elisismerés hangján szól Vietnam, Laosz és Kambodzsa hősies harcáról, s a haladó ifjúság erkölcsi-anyagi támogatásáról biztosítja Indokína népeit. A kongresszus kedden folytatja munkáját. A Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség Központi Bizottsága hétfőn este a Duna-Intercontinentalban fogadást adott a Demokratikus Ifjúsági Világszövetség kongresszusa tiszteletére. (MTI) Nixon Ceausescu fia elnök diplomáciai fagyizeste WASHINGTON Nixon amerikai elnök hétfőn délelőtt ünnepélyes külsőségek közepette üdvözölte a Fehér Házban Nicolae Ceausescut, a Román Államtanács elnökét, aki egynapos, hivatalos, washingtoni látogatással fejezi be az Egyesült Államokban tett kéthetes, nem hivatalos, látogató körútját. Ceausescu részt vett és felszólalt az ENSZ jubileumi emlékülésszakán is. ★ A román államfő fogadásával Nixon elnök pontot tett 72 órás csúcsdiplomáciai sorozatára, amellyel megszakította a több mint 20 államra kiterjedő korteshadjáratát. A november 3-i részleges kongresszusi választásokig hátralevő 7 napot Nixon a korteshadjárat keretében már maradéktalanul a „szenátusi csatának” szenteli. A hétvégi rövid „diplomáciai kitérőn” Nixon elnök találkozott Szató japán kormányfővel, díszvacsorát adott az ENSZ emlékülésszakán részt vett 31 állam- és kormányfő tiszteletére, majd vasárnap hét órán belül hat állam- és kormányfővel folytatott megbeszélést. (MTI) 1970. október 27., kedd Új szakszervezeti jogok érvényesülésének tapasztalatairól tárgyalt a SZOT Elnöksége A Szakszervezetek Országos Tanácsának Elnöksége hétfőn ülést tartott a SZOT Székházában. A tanácskozás elé terjesztett javaslatok alapján a szakszervezeti jogok érvényesülésének tapasztalatairól és a szakszervezeti taggyűlések helyzetéről, továbbfejlesztéséről tárgyaltak. A SZOT Elnöksége határozottan állást foglalt abban, hogy a szakszervezeti taggyűlést továbbra is az alapszerv legfelső fórumának kell tekinteni. A választott vezető testületeknek e tanácskozáson kell a szervezett dolgozók véleményét kikérni és a korábbi határozatok, végrehajtásáról beszámolni. Indokolt azonban, hogy a szakszervezeti taggyűlések kötelező megtartásában több szabadkezet kapjanak az alapszervezetek. Lehetővé kell tenni, hogy évente ne négyszer, hanem kétszer legyen kötelező a taggyűlés, azzal a fenntartással, hogy minden esetben, amikor a döntésre kerülő téma indokolja, össze lehessen hívni a taggyűlést. Ezt a javaslatot majd a magyar szakszervezetek XXII. kongresszusa elé terjesztik. Az új Munka Törvénykönyvében rögzített szakszervezeti jogok hatályba lépése óta csaknem három év telt el. Megállapították, hogy a vállalati kollektívák megelégedéssel fogadták a kibővített szakszervezeti jogokat, s élnek velük, gyakorolják azokat. A szakszervezetek eddig a közös szabályozási, a döntési és az egyetértési jogkört gyakorolták leginkább. Sokan nem ismerték még fel, hogy a véleményezési, az ellenőrzési és a beszámoltatási jog is jelentős eszköz az üzemi demokratizmus fejlesztésében. Találkozni azzal a szemlélettel is, amely a vétójogot tekinti alapvetőnek, e felfogás hlveit meg kell győzni arról, hogy ez csak a végső eszköz a dolgozók jogainak védelmében. A vitákat elsősorban egyeztetéssel kell megoldani. A SZOT Elnöksége megállapította, hogy a szakszervezeti jogok köre elegendő, újabbak kialakítása nem szükséges, a meglévőket kell határozottabban alkalmazni. A felsőbb szintű szakszervezeti testületek az eddiginél hatékonyabb oktató-nevelő és irányító munkával gondoskodjanak arról, hogy a vállalati szakszervezeti szervek az érdekvédelem és az üzemi demokrácia éppen olyan fontos részének tekitsék az ellenőrzési és a véleményezési jogkört, mint az egyetértési és döntési hatáskört. (MTI) Hétfőn a Pénzügyminisztériumban magyar— NSZK gazdasági tárgyalások kezdődtek, amelyeket Vályi Péter pénzügyminiszter és dr. Karl Schiller, a Német Szövetségi Köztársaság gazdaságügyi minisztere vezet. (mti fotó — Vigovszki Ferenc felv.)