Kisalföld, 1970. október (15. évfolyam, 230-256. szám)

1970-10-27 / 252. szám

mm Ünnepi tanácsülés Győrött Húsz esztendeje, hogy meg­alakultak a tanácsok. A tör­ténelmi évfordulót szerte az országban megünneplik. Győr Város Tanácsa hétfőn tartot­ta ünnepi beszédét, amelyen részt vett Lombos Ferenc, a Győr-Sopron megyei Tanács V. B. elnöke és Jankovits István, az MSZMP Győr vá­rosi Bizottságának első titká­ra. Dr. Csernitzki Gyula ünne­pi beszédében méltatta az évforduló jelentőségét, és ki­emelte azt az óriási változást, amelyet a tanácsok megala­kulása hozott az ország életé­ben. Beszélt Győr 20 eszten­dő alatt elért nagyarányú fejlődéséről. Elmondta, hogy a tanácsülések széles körű vitafórummá lettek. Ezután a Népköztársaság Elnöki Tanácsa elismerő ok­levelét nyújtotta át Turbuk Bernátnak, Kondor István­nak, Bácsi Józsefnek, Balogh Gyulának, Farkas Tibornak, dr. Bakonyi Istvánnak, Gál Ferencnek, Jörg Józsefnek, Fias Lajosnak és Tóth Jó­zsefnek, akik valamennyien 20 év óta megszakítás nélkül tagjai Győr Város Tanácsá­nak, illetve a tanács dolgo­zói. Az ünnepség után elfogad­ták a tanácstagok a pénzügyi osztály munkájáról szóló je­lentést. Majd tanácsrende­letet alkottak a közterületek burkolásának felbontásáról és helyreállításáról. Ezt kö­vetően tudomásul vették a tanácsi költségvetésből való átcsoportosítást a fejlesztési alapból a Bacsó Béla úti csatornaépítésre. VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜL­ETEK S­ARA: 80 FILLÉR AZ MSZMP GYŐR-SOPRON MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA GYŐR, 1970. OKTÓBER 27., KEDD , XXVL ÉVFOLYAM, 352. SZÁM Kongresszusi munkaverseny Legjobbak a sonkakészítők A Győr-Sopron megyei Ál­­latforgalmi és Húsipari Vál­lalat 16 üzemrészének és 4 kirendeltségének dolgozói is beneveztek a kongresszusi munkaversenybe; július else­jéig tették meg a brigádok a pótvállalásaii­kat. Az idén 64 brigád 856 tag­ja küzd a szocialista címért. Közülük 20 brigád már az előző években elnyerte a megtisztelő cím valamelyik fokozatát, az eredmények A vállalat vezetősége és a szakszervezeti bizottság által kiadott irányelvek alapján tették meg a brigádok válla­lásaikat, amelyek a termelési tervek túlteljesítése mellett politikai, szakmai és kultu­rális célkitűzéseket is tartal­maznak. Ilyenek például a politikai rendszeres oktatá­sok meghallgatása, könyv­tárlátogatás, szakmai tovább­képzés, társadalmi munkák­ban való részvétel. Az év elején tett vállalá­sok értéke 4 823 000 forint. Az MSZMP X. kongresszusi azonban köteleznek, a bizo­nyítani akarás új versenyre ösztönöz. Az üzemrészek és a gyáregységek is versenyeznek egymással a szocialista cí­mért. A helyezéseket az ha­tározza meg, hogy melyik üzemrészben dolgoztak job­ban a brigádok, illetve me­lyik gyáregységben érnek el jobb eredményt az üzemré­szek. Így a munkaverseny átfogja az egész vállalatot, egészséges vetélkedés alakul ki a dolgozók között, felajánlásaik 1 110 000 forint értékűek. A harmadik ne­gyedév végéig a vállalati eredmény több mint 30 mil­lió forint, ebből a munka­verseny része több mint 7 millió forint. — A versenyt negyedéven­ként értékeljük, párhuzamo­san a vállalat gazdasági te­vékenységével — mondja Albrecht Hilda munkaver­­seny-felelős. — A jutalma­zásra azonban csak évenként kerül sor. A mostani értéke­lés szerint a kapuvári gyár­egységnél a sonkakészítő, a soproninál a keverő, Győrött pedig a csontozó brigád volt a legjobb. Hármójuk közül a kapuváriak az elsők. A több­let nagyrészt a termelékeny­ség növeléséből és az önkölt­ség csökkentéséből adódik. Első helyen a minőség A Petőfi Sándor nevét vi­selő brigád a szocialista cí­mért folyó versenyben eddig bronz fokozatot ért el. Csóka Imre a megalakulástól tagja a brigád közösségének. — Nagyon örültünk, ami­kor megtudtuk, hogy a har­madik negyedévi értékelés­kor a győri gyáregységben az elsők lettünk — mondja a fiatalember. — Felajánlá­sainkban a minőségi munka került az első helyre, hisz a termékek további feldolgozá­sánál nagyon fontos, hogy az egyes húsrészeket jól válasz­­szuk el egymástól. Havonta tartunk brigádértekezleteket, akkor vitatjuk meg az elért eredményeket, megbeszéljük a következő havi terveinket. Betegség okozta hiányzáskor igyekszünk csökkenteni az elmaradást. Brigádunkból ketten tanulnak tovább, a ta­nulmányi szabadságuk ideje alatt őket is helyettesítjük. A többlet termelékenységből Brno, 1970. október A ZSIRÁFOK NY­­ARA Brnoban a méltóságteljes és messziről nézve is fensé­ges Speilberg vára alatti be­vásárlóutcákban ezer és ezer ember böngészi az október végi napokon a kirakatokat. A járda nélküli csinos ház­sorok között a villamosok ve­zetői türelmesen „kerülgetik” a járókelőket. Néhány kilométerrel odébb az öreg belvárostól, a Brnoi Vásár egyik pavilonjában a meleg levegőt fújó kalorife­­rek alatt sütkéreznek a zsi­ráfok. Egészen jól érezhetik magukat, hiszen rengeteg a nézőjük, bolgár és német kül­kereskedők alkudoznak rá­juk. A vénasszonyok nyarán már jóval túlvagyunk, mégis azt mondom: ezeknek az acélból készült zsiráfoknak igazán jó pótnyaruk van. Tavaly Budapesten, az idén — éppen ezen a héten — a Brnoi Vásár területén rendezték meg a szocialista országok szervizberendezése­ket gyártó üzemeinek termék­­bemutatóját. Egy 2500—3000 négyzetméter nagyságú, L alakú csarnokban és az épü­let előtti téren helyezték el a kiállított termékeket. A szakemberek véleménye sze­rint a tavalyinál is színvona­lasabb anyag gyűlt össze Brnoban. Ha ezt elfogadjuk — és mindenképpen a szak­emberek véleményére érde­mes támaszkodni —, akkor ki kell mondani, hogy ebben az AFIT soproni gyárának is fontos szerepe van. A kiállítást végignézve ugyanis első látásra megálla­pítható, hogy a soproni üzem képviselteti magát a bemu­tatón részt vevő gyárak kö­zött a legtöbb berendezéssel és talán a legtöbb, újdonság­nak számító géppel. Ez a tény pedig már magában is figyelemre méltó. Kívülállók számára szük­séges elmondani, hogy aránylag kevés szakma ren­dezi meg külön a saját ki­állítását, általában megelég­szenek az iparágak az ösz­­szevont bemutatókkal. Az autós iparág különösen gyorsan fejlődik, és ez meg­követeli az őt kiszolgáló ága­zatoktól, hogy megkülönböz­tetetten törődjenek a műsza­ki fejlesztéssel, keressék a módját a bemutatkozások­nak, és törekedjenek arra, hogy megismerjék az autója­vítók igényeit. Az autóberen­dezéseket gyártó vállalatok évenkénti külön kiállításai ezeket a célokat szolgálják. És ezek után lássuk az AFIT soproni gyárának brnoi bemutatkozását. A legnagyobb sikert az üzem festőfülkéje aratta, egyetlen ilyen rendeltetésű termék volt a kiállításon. Nem véletlen, hogy már az első napon akadt rá vevő, nem kell hazaszállítania az üzemnek. Először jelent meg a kiállításon a soproni gyár a felszerelt kerék-kiegyensú­­lyozó berendezéssel, nagy fel­tűnést keltett a négyoszlopos emelő és élénken érdeklőd­tek a látogatók a gumiszerelő és a kerékbeemelő berende­zések iránt. Az autószerelési munkákat megkönnyítő zsi­ráf­emelők Brnoban is nagy tetszést arattak. A kiállítás elsősorban a szakembereket érdekelte té­májánál fogva, mégis számo­san megtekintették. És ahogy ez a szakmai kiállításokra jellemző, az emberek papír­ral és ceruzával jártak a gé­pek között, rajzoltak, jegyez­­gettek. A soproni gyár ter­mékei — ezt megállapíthat­ta a laikus is — közönség­­sikert arattak. Mindjárt a ki­állítás megnyitásának harma­dik napján bolgár külkeres­kedők kétszázötven zsiráf­emelőre kötöttek szerződést. A helyi vállalatok öt festő­fülkét rendeltek. A soproni gyár termékei keresettek, és a fiatal üzemnek már most az a gondja, hogyan elégít­heti ki az igényeket. Leg­alább még egy akkora csar­­nokra lenne a gyárnak szük­sége, mint a mostani. Az AFIT soproni gyárának brnoi bemutatkozása min­denképpen hasznos, a mosta­ni sikerből tovább egyenget­heti útját ez a fiatal, jól, öt­letesen gazdálkodó vállalat. A Svitava folyó partján fek­vő, pedánsan tiszta vásárvá­rosból, Brnoból gazdagabban tér haza az AFIT, és ezt a sikerét a zsiráfokat tervező és készítő dolgozóinak kö­szönheti. (Ferenczi) Az élen Győr-Sopron megye Sikerrel zárult a közületi gépkocsik első, hét végi műszakja A K­PM és a Központi Szál­lítási Tanács felhívására a megyei szállítási bizottságok hét végi műszakot szerveztek a közületi tehergépkocsik részvételével. Az akciót hétfőn délután összesítette, értékelte a Köz­ponti Szállítási Tanács tit­kársága. Megállapította, hogy országosan szombaton ötszáz­­nyolcvanhat, vasárnap 858 közületi gépkocsi 5800, illetve több mint 8500 fuvarórát tel­jesített, s ezzel segítette a népgazdaság legfontosabb szállítási feladatait. A legjob­ban Győr-Sopron megyében ment a munka, ahol a Megyei Szállítási Bizottság jó szer­vezése eredményeként szom­baton 101, vasárnap pedig 114 közületi gépkocsi fuvarozott. Figyelembe véve azt vi­szont, hogy az előző hetek­ben, hónapok­ban szombaton­ként 100—150, vasárnapon­ként 50—100 közületi gépko­csi vállalt munkát, a mostani hétvégi rendkívüli műszak sikeresne­k mondható. Ennek ellenére még mindig nem tudták kielégíteni az igénye­ket, jóval több­ kocsi is el­­kelt volna. A KSZT titkársá­ga ezért az október 31-re és november 1-re meghirdetett újabb műszakhoz erőtelje­sebb szervezést, a közületek részéről nagyobb készséget tart szükségesnek. (MTI) Gazdag tartalom A Győr-Sopron megyei Ál­­latforgal­mi és Húsipari­ Vál­lalatnál a brigádok versenyé­ben részt vesznek a műsza­ki és az adminisztratív dol­gozók is. Feladatuk a brigád­értekezletek megszervezése, a brigádnapló vezetése, és a legfontosabb: a politikai elő­adások megtartása.. Csikós Béláné a vágóbrigádot pat­ronálja. A fiatalasszony a következőket mondja: — A munk­aversenyben el­ért eredmények csak akkor lesznek igazán értékesek, ha a dolgozók tudják, értik, mit jelent munkájuk a népgazda­ságnak. A mi brigádunk a jövő héten tartandó értekez­leten fogja megvitatni a Kongresszusi Irányelveket. Szeretnénk elérni, hogy a munkánk a termelésben el­ért eredményeken túl politi­kai tartalommal is gazda­godjék. (szy) Számvetés Jubileumkor Tíz éve tervezik m mm FF­­ a tovot Izgalmasan szép az építész­tervező-mérnökök (és a ve­lük együtt alkotó statikus- és gépészmérnökök) munká­ja. Kapnak egy bonyolult fel­adatot, aztán örvényleni kezd a szigorú műszaki, esztétikai alaptörvények és a szárnyaló fantázia számtalan változata. Néhány hónap múltán a mű­szaki rajzlapból kiemelkedik az új, az addig még sosem volt, és a tervezőgárda meg­­törli homlokát. Mögötte pe­dig motoszkál a következő feladat, s megint valami új, „addig sosem volt” ötlet for­gatja meg az agytekervénye­­ket. Irigylésre méltó ez az ál­landóan megújhodó folya­mat, ez a hallatlan energiát fogyasztó és mindig szebbet, jobbat — a jövőt alkotó em­berek munkája. Harmincöten kezdték Tíz évvel ezelőtt a Minisz­tertanács határozata hozta létre a Győr-Sopron megyei Tanácsi Tervező Vállalatot, köztudatban a „kis tervező”-t. A múltra jogos büszkeség­gel tekinthet vissza a mosta­ni százötven dolgozó, köztük a diplomás negyven szakem­ber. (Csa­k érdekességként: az alapító 35 dolgozó közül ma is 24-en tevékenykednek a vállalatnál. De csak azért ennyien, mert hét törzsgárda­­tag nyugdíjas lett azóta.) A tervezőintézet szakem­bergárdája m­a már komplex tervezési feladatok ellátásá­ra képes. Megyénk és a szom­szédos területek híres műem­lékeinek helyreállítása ugyanúgy témája, mint az egyedi tervezésű épületek vagy a házgyári elemekből készülő lakóházak adaptálá­sa. A rajzasztalokon korsze­rű mezőgazdasági létesítmé­nyek és a különböző techno­lógiai igényeket kielégítő (Folytatás a 3. oldalon.) Ismét karcsú a tűztorony A soproni tűztornyot régóta kövérítő fa- és vasállvány­zatot a minap lebontották. A román stílusú, nagy erőt kép­viselő hengeres rész már állvány nélkül, új köntösben, kar­­csúan magasodik a házak között. Képünkön Horváth János és Koppány István állványzatot bont. A tűztorony alsó, négyzetes, tömb alakú részén levő ka­put 1971-ben alakítják át, hajdani nagyságára bontják ki, és átadják a gyalogos forgalomnak. (tobemnvein t. folv.)

Next