Kisalföld, 1971. február (16. évfolyam, 27-50. szám)
1971-02-25 / 47. szám
2 Losonczi Pál látogatása egy harckocsizó alakulatnál Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke — Czinege Lajos vezérezredes, honvédelmi miniszter társaságában — szerdán ellátogatott néphadseregünk egyik harckocsizó alakulatához. A vendégeket érkezéskor a tapolcai helyőrségi klub épülete előtt ünnepélyesen, katonai tiszteletadással fogadták. Az ünnepélyes fogadtatást követően Kálazi József vezérőrnagy adott tájékoztatást az alakulat életér®, munkájáról, feladatairól. Az Elnöki Tanács elnöke és a társaságában lévő személyiségek ezután megtekintették a harckocsizók egyik kiképzési bázisát. Losonczi Pál a látogatás tapasztalatairól nyilatkozott az újságíróknak. — Megállapíthattuk a látogatás alkalmával, hogy az itteni alakulat legénysége — a parancsnokok irányításával — kiválóan sajátította el azokat a műszaki ismereteket, amelyeket a sorkatonai szolgálat ideje alatt meg kell szerezniük ahhoz, hogy feladataikat megfelelően elláthassák. A tapasztalatok azt bizonyítják, hogy katonáink becsülettel teljesítik a rájuk bízott feladatokat. Meggyőződtünk arról is, hogy a katonai nevelésben is nagyszerű eredményt értek el az itteni parancsnokok — mondotta. Kállai Gyula Heves megyében Kállai Gyula, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, az országgyűlés elnöke szerdán Heves megyébe látogatott. Gyöngyösön Oláh György, a Heves megyei Pártbizottság első titkára, Fekete Győr Endre, a megyei tanács vb-elnöke, valamint Vadász József, a városi pártbizottság titkára fogadta a vendéget. Együttesen felkeresték az Egyesült Izzó gyöngyösi félvezető- és gépgyárát, a Kampósi Növénytermesztési és Talajvédelmi Kutatóintézetet, és megtekintették Eger nevezetességeit. Tanácska a tóparton A Centropress szerda esti kommentárja: A KONFERENCIÁK városában, a Genfi-tó partján újabb jelentős tanácskozás kezdődött: megnyílt a leszerelési értekezlet ez évi ülésszaka. A munkában huszonöt ország vesz részt és ez a szám önmagában is jelez valamit. Mindenekelőtt azt, hogy a világszervezet által hivatalosan kijelölt leszerelési bizottság egyik tagja, Franciaország változatlanul hiányzik a genfi zöld asztal mellől. Ha ehhez hozzávesszük, hogy egy másik, nukleáris fegyverekkel rendelkező nagyhatalom, a Kínai Népköztársaság sem vesz részt a leszerelési megbeszéléseken, máris előttünk áll a témával kapcsolatos egyik legfontosabb feladat: el kell érni azt, hogy előbb-utóbb legalább a legérdekeltebbek, a nagyhatalmak teljes számban képviseltessék magukat. Ehhez természetesen még sok mindennek kellene történnie. Francia viszonylatban annak, hogy Pompidou lemondjon az általában pozitív De Gaulle-i külpolitika e negatív örökségéről, kínai viszonylatban pedig egy ilyen folyamatnak alighanem a teljes jogú ENSZ-felvétellel kellene kezdődnie. Hosszú esztendők kemény — és nem utolsósorban a genfi Nemzetek Palotájában a szovjet delegáció által végzett — munkája nyomán ma már olyan eredményekre emlékeztethetünk, mint az 1968 ban megkötött atomstopegyezmény, a világűrről és legutóbb a tengerfenék atommentesítéséről kötött moszkvai megállapodások. Az osztrák fővárosban rövidesen folytatódnak a SALT-tanácskozások és ez a tény önmagában is jelentős vívmány, beszédes érv amellett, hogy az erőfeszítések nem reménytelnek. Nem véletlen, hogy sok éven át még részmegállapodásokra sem volt kilátás és szinte valamennyi lényeges haladás az utóbbi fél évtizedre esik. Addig, amíg Washington még egyáltalán megpróbálhatta fenntartani a nukleáris erőfölény illúzióját, a Potomac partjáról csak nemleges válaszok érkeztek minden szovjet javaslatra. A változás oka ezen a fontos területen is az erőviszonyok látványos és visszavonhatatlan módosulása. AZ EMBERISÉG jövőjének alternatívája az atomháború, vagy az atombéke. A tóparti tanácsteremben is azért harcol a szocialista diplomácia, hogy ez a hamleti nagyságrendű kérdés valamennyiünk javára, az élet győzelmével oldódjék meg. Sajtotajékoztato a feszi!» (Folytatás az 1. oldalról.) hangszeres szólistákat, kamarakórusokat is hoznak magukkal, akik itt bemutatókat tartanak. A Szombathelyre és Kőszegre tervezett kirándulás is a zene szolgálatában áll: az előbbi város zenei életével való ismerkedést a Jurisics-várban rendezett hangverseny követi majd. A felmérés szerint körülbelül 600 vendég érkezik Győrbe az ország minden részéből, sőt külföldről is. Az előzetes jelzések alapján néhány külföldi zenetanár is részt vesz a konferencián, köztük olyanok, akik többkevesebb időt már töltöttek Magyarországon, s olyanok is, akik csak most ismerkednek a külföldön is ismert magyar zenepedagógiai módszerekkel. Ismét mások a Kodály-módszer alkalmazásának külföldi tapasztalatairól számolnak be. Így például 30 tagú észt nemzetiségű kamarakórus érkezik Győrbe, az Egyesült Államokból pedig 10 gyerek tart bemutatót a szolfézsoktatás ottani színvonaláról. Egyébként a zenei nevelési konferencia alkalmával mutatják be először azt az öt zenekari művet, amelyet a város felkérésére mai magyar szerzők írtak. Néhány nap múlva elkészül a konferencia nyomtatott programja, és ezt 6000 példányban elküldik az ország zenepedagógusainak tájékoztatás céljából. A jelentkezéseket április 30-áig várják. S. b. KISALFÖLD Befejeződtek a magyar-csehszlovák tárgyalások Szerda délután az Országházban, a Minisztertanács tanácstermében befejeződtek a magyar—csehszlovák tárgyalások. Az eszmecserén magyar részről részt vett Fock Jenő, a Forradalmi Munkás- Paraszt Kormány elnöke, Puja Frigyes, a külügyminiszter első helyettese, Vince József hazánk prágai nagykövete, dr. Várkonyi Péter, a kormány Tájékoztatási Hivatalának elnöke, Drecin József, az Országos Tervhivatal elnökhelyettese és Perczel A tárgyalásokon a kormányelnökök tájékoztatták egymást országaik belső helyzetéről. Megelégedéssel állapították meg, hogy a két szocialista ország széles körű kapcsolatai szilárd bázist képeznek az együttműködés bővítésére és hatékonyabbá tételére számos területen. Magasra értékelték a népgazdasági tervek egyeztetésében, a hosszú lejáratú kereskedelmi egyezmény előkészítésében, valamint a magyar—csehszlovák gazdasági együttműködési vegyesbizottság tevékenységében elért pozitív eredményeket. A Magyar Népköztársaság és a Csehszlovák Szocialista Köztársaság kormánya különleges fontosságot tulajdonít a Szovjetunióval és a többi testvéri szocialista országgal való barátság elmélyítésének és az együttműködés szakadatlan fejlesztésének. A nemzetközi helyzetről folytatott véleménycserében a kormányelnökök nagy figyelmet szenteltek az európai béke és biztonság kérdéseinek. Egyetértően megállapították, hogy a Szovjetunió és a Varsói Szerződés többi országainak, a béke híveinek állhatatos törekvései eredményeként az európai biztonsági értekezlet összehívásának gondolata szilárdan teret nyert kontinensünk népeinek tudatában és egyes nyugati hatalmak kormányaink obstrukciós tevékenysége ellenére mind nagyobb támogatásra talál. László, a Külügyminisztérium főosztályvezetője. Csehszlovák részről részt vett a tárgyaláson dr. Lubomír Strougal miniszterelnök, Karel Kurka, a külügyminiszter első helyettese, Frantisek Dvorsky, Csehszlovákia budapesti nagykövete, Karol Újházy, az Országos Tervhivatal elnökhelyettese Vratislav Vlk, a miniszterelnökség külügyi főosztályának vezetője és dr. Jan Kolar, a miniszterelnöki kabinet munkatársa. A tárgyalások befejeztével közös közleményt adtak ki. A kormányelnökök újra megerősítették, hogy a Magyar Népköztársaság és a Csehszlovák Szocialista Köztársaság azonos nézeteket vall a müncheni egyezmény érvénytelenítésének kérdésében. Reményüknek adtak kifejezést, hogy a Német Szövetségi Köztársaság is realista álláspontot fog elfoglalni és elismeri a müncheni egyezmény kezdettől fogva való érvénytelenségét. A kormányelnökök elítélték a Német Demokratikus Köztársaság ellen továbbra is folytatódó diszkriminációt az országok közötti kapcsolatokban és a nemzetközi szervezetekben. Az Egyesült Államok indokínai népek elleni agressziójának kiszélesítése tovább élezi a veszélyes délkeletázsiai helyzetet. A Magyar Népköztársaság és a Csehszlovák Szocialista Köztársaság kormánya határozottan elítéli ezt az agressziót, amely komolyan fenyegeti a világbékét, s a világ közvéleményének jogos tiltakozását váltja ki. A kormányelnökök megvitatták a Közel-Keleten kialakult komoly helyzetet, elítélték az izraeli kormány és a nyugati imperialista körök magatartását. Dr. Lubomír Strougal csehszlovákiai hivatalos, baráti látogatásra szóló meghívást adott át Fock Jenőnek. Fock Jenő a meghívást köszönettel elfogadta. Dr. Lubomir Strougal, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság Szövetségi kormányának elnöke, aki Fock Jenőnek, a Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány elnökének meghívására háromnapos hivatalos baráti látogatást tett Magyarországon, feleségével együtt szerdán este elutazott Budapestről. Vele együtt utaztak el kíséretének tagjai. (MTI) Nagyjaink emlékének áldozunk A Petőfi Irodalmi Múzeum kiállítási anyagát évek óta vándorkiállítások formájában ismerheti meg az ország lakossága. Az Arany János emlékkiállítás a napokban Győrbe is eljutott. A tablókat a Rába Városi Művelődési Központban állították fel, a kiállítást Miklós Róbert, a Petőfi Irodalmi Múzeum munkatársa nyitotta meg. Elmondta, hogy a köztudatban irodalmunk nagyjai egy idő után szoborrá merevednek. Az irodalomértők és irodalombarátok feladata, hogy az alkotók személyiségét, munkásságát életközelbe hozzák a ma embere számára. Ezzel a céllal ragadott ki néhány epizódot Arany pályájából. 1851 ősze elevenedett meg a művelődési ház nagytermében. Az az időszak, amikor a jegyző Arany János a családjával Nagyszalonta zárt világából átköltözött a polgárosult Nagykőrösre, mert meghívták a gimnáziumba tanítani. Gond, bizonytalanság gyötörte és a kialakulatlan jövő. Ekkor fogamzott benne a „Vigasztaló” című vers, amelyben tetten érhetjük a költ® felelősségtudatot, a költői hivatás nyílt vállalását A nagykőrösi gimnáziumban nagy szellemek találkoztak. Világos után meghalt Pesten a kulturális élet, és az elnyomatás éveiben a vidéki gimnáziumok lettek a nemzeti érzés fellegvárai. Ezekben az években a gimnázium tanári karában hat akadémiai tag tanított. A nagykőrösi évek a költői termékenység évei voltak Az új környezetben kristályosodtak ki a szülőföld közegének élményei. Az előadás után Szentpál Monika mondott verseket. A művésznő sokszínű előadásmódját a különböző felfogású versek összeállításával bizonyította. A meditatív jellegű „Magányban” című vers után a „Vörös Rébék” és a „Hídavatás” előadásával megelevenítette a balladák szuggesztív világát. Arany humorát feltáró „írószobámban” című költeményével, és az élet bölcsességét kifejező öregkori forgácsokkal zárta műsorát. m. zs. 1971. február 25., csütörtök Péter János megkezdte megbeszéléseit KOPPENHÁGA Szerdán délelőtt Koppenhágában aláírták a Magyar Népköztársaság kormánya és a Dán Királyság kormánya közötti első államközi kulturális egyezményt. Magyar részről a megállapodást Péter János külügyminiszter, dán részről pedig Poul Hartling külügyminiszter írta alá. A 15 cikkelyből álló megállapodás aláírása — mint a magyar külügyminiszter kíséretében lévő személyiségek elmondották — a jelenlegi hivatalos látogatás egyik fontos eredménye. A skandináv országok közül hazánknak eddig csupán Finnországgal volt hasonló jellegű megállapodása s az a készség, amellyel a dán fél ennek az egyezménynek a létrejöttében közreműködött, meggyőző bizonyítéka a kétoldali kapcsolatokban feltáruló további lehetőségeknek is. Az öt évre szóló magyar— dán kulturális megállapodás aláírása után Péter János megkezdte hivatalos tárgyalásait Paul Hartlinggal. A másfél órás eszmecserén a két miniszter egyetértett abban, hogy a kétoldalú kapcsolatok fejlesztését semmiféle zavaró tényező nem akadályozza s tovább kell fejleszteni az országaink közötti kulturális, gazdasági és ipari, valamint a két nép és kormányai közötti személyes kapcsolatokat egyaránt. Péter János felhívta a figyelmet arra, hogy az ipari kooperáció formájában létrejövő együttműködés a kereskedelmi kapcsolatoknál is erősebb és tartósabb összekötő kapcsot jeleníthet a két ország gazdasága között.. Magyarország, amely megkülönböztetés nélkül folytat gazdasági együttműködést minden országgal, különösen érdekeit a skandináv országokkal való ipari kooperációs tárgyalások folytatásában.. A külpolitikai kérdések közül az eszmecserék során a legnagyobb figyelmet az európai kontinens problémáira fordították. Poul Hartling hangoztatta, hogy Dánia támogatja a biztonsági és együttműködési értekezlet összehívására vonatkozó indítványokat. Külön említést tett arról, hogy Dánia támogatásáról biztosította azt a finn kezdeményezést, amelynek értelmében a konferenciát Helsinkiben rendeznék meg. Az eszmecserét követően Péter János udvariassági látogatást tett IX. Frigyes dán királynál, majd a koppenhágai tőzsdepalotába hajtatott, ahol D. Brömer, a dán kereskedelmi kamara elnöke adott ebédet külügyminiszterünk tiszteletére. Délután a magyar külügyminiszter a dán külpolitikai társaságban tartott előadást. Foglalkozott a két ország kapcsolatainak kérdéseivel és elismeréssel emlékezett meg a délelőtt aláírt magyar—dán kulturális megállapodásról, amely az 1909-ben létrejött ötéves kereskedelmi egyezménnyel együtt biztosítékot nyújt az együttműködés torábbi sokoldalú fejlesztésére. Az előadás második részében Péter János a Magyar Népköztársaság és a szocialista országok külpolitikájának főbb vonásait ismertette. Megemlékezett egyebek között a Varsói Szerződéshez tartozó államok, külügyminisztereinek legutóbbi bukaresti találkozóján elfogadott álláspontról. (MTI) Tanácskozás a megyei pártbizottságon (Folytatás az 1. oldalról.) fent és lent egyformán kell tenni a bérezési aránytalanságok, a nők munkában való foglalkoztatásának megoldásáért. Sokszor szóba kerülnek a női dolgozók szociális és munkakörülményei, legtöbbször a három műszaki termelés eredményessége miatt egyelőre nem lehet szó a harmadik műszak megszüntetéséről. De jó néhány üzem tett már azért erejéhez, lehetőségeihez képest, hogy a sokgyermekes édesanyákat, a gyermekét egyedül nevelő édesanyákat felmentse az éjjeli műszak alól. Sőt, esetenként anyagi segítséget adnak az ilyen asszonyoknak. Ezeket a törekvéseket csak dicsérni lehet, és az ilyen célra költött pénz a lehető legjobb helyre jut. Kevesebb az ilyen jó példa a termelőszövetkezeteikben. A vitaindító előadásban foglalkozott Pál elvtárs a nőbizottságok, a nőfelelősök tennivalóival, módszertani segítséget adott a munkavégzéshez. A vitában valamenynyi résztvevő örömmel köszönte meg ezt a lehetőséget a beszélgetésre, szóltak eddigi tapasztalataikról, gondjaikról. Igaz, hogy javítani kell a vezetésben a nők arányát, de ez nem azt jelenti, hogy csak a statisztikán kell javítani, hanem azt, hogy a vezetésre alkalmas nőket kell foglalkoztatni. Sok helyütt baj van még az egyenjogúság értelmezésével is, igen hosszantartó, türelmes munkát kell végezni a lányok és asszonyok között éppen a nők érdekében. Vállalati vezetők segíteni akarására szép példát mondottak el a soproni elvtársak. A ruhagyárban a nyugdíjkorhatárhoz közel álló munkásnők, attól függetlenül, hogy a 100 százaléknál kevesebb a teljesítményük, erejük csökkenése miatt a fizetést százszázalékos teljesítés szerint kapnak. Falusi asszonyokról, és azok nevében is szóltak a tanácskozáson. Itt a legtöbb gond és ami egyben legfontosabb feladat is a szemléletformálás. Palotás elvtárs elsősorban a lelkesedést értékelte, a tanácskozásom részt vevők ügybuzgalmát, tenni akarását. Mint említette, a nőkérdés mindig is nehéz vita volt, elsősorban a szemlélet, gondolkodásmód miatt, ezt máról holnapra nem is lehet megváltoztatni. A nők vezetői tisztségviselésével kapcsolatosan megjegyezte, hogy elsődleges tennivaló fokozni a nők társadalmi aktivitását, hogy társadalmi munkagyakorlatot szerezzenek, egyben bizonyítsák is a vezetésre való rátermettségüket. Jó néhányan említették: ez a tanácskozás egyben a biztonságérzetet is növelte, hogy amit eddig tettek a határozat végrehajtásáért, az jó volt. A további munkához sok hasznos tanácsot szereztek, kicserélhették tapasztalataikat. Kérték a megyei pártbizottság vezetőit, hogy ilyen kölcsönös eszmecserére máskor is teremtsen lehetőséget. gszm