Kisalföld, 1971. február (16. évfolyam, 27-50. szám)

1971-02-25 / 47. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK ! AZ MSZMP GYŐR-SOPRON MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA GYŐR. 1971. FEBRUÁR 25. CSÜTÖRTÖK ★ XXVII. ÉVFOLYAM 47. SZÁM ARA: 80 FILLÉR II termelékenység A 700 éves Győr jubileu­mi rendezvényeinek ér­tékes eseménye a Ma­gyar Közgazdasági Társaság Győr-Sopron megyei szerve­zetének kétnapos tudomá­nyos tanácskozása a termelé­kenységről. A téma nagysze­rűen érzékelteti, hogy a 700 éves város, miközben kifeje­zésre juttatja múltbeli em­beri, történelmi, építészeti és kulturális hagyományait — szocialista módon fontosnak tartja a ma és a holnap leg­fontosabb feladataival való magas szintű, tervszerű fog­lalkozást. A február 25-i és 26-i közgazdásznapok témái és a meghívott előadók hoz­zászólásai egyaránt megér­demlik a méltatást. Az országos közgazdász­­konferencia időszerűségét mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy az MSZMP X. kong­resszusának dokumentumai számos összefüggésben fog­lalkoznak a munkatermelé­kenység növelésének fontos­ságával. „Helyeseljük — mondotta a Központi Bizott­ság beszámolójában Kádár elvtárs — a csoportos érde­keltség elvét, elismerjük a dolgozó kollektívák jogosult­ságát a magasabb jövedelem­re, ha a többletnyereséget az össztársadalmi érdekkel össz­hangban, a munka jobb meg­szervezésével, a termelé­kenység növelésével, az ön­költség csökkentésével érik el. Hazánkban és megyénk­ben is mind többen ismerik el, hogy a nemzeti jövedelem emelésének, az életkörülmé­nyek javításának elemi kö­vetelménye a termelékeny­ség növelésének széles ala­pon való megértése és alkal­mazása. A kétnapos konferencia, amelyen elsősorban a gép- és könnyűipar technikai és köz­gazdász szakemberei tanács­koznak, változatos elméleti és gyakorlati útmutatásokat ad ahhoz, hogy a népgazda­ság-irányítási reform lehető­ségeinek megragadása révén is a termelékenység minél dinamikusabbá váljék. A tu­dományos ülésszak arra tö­rekszik, hogy értékes elvi és gyakorlati útmutatásokat ad­jon ahhoz, hogy a vezetők és a beosztottak egyaránt felismerjék a korszerűbb, gazdaságosabb tervezési, szervezési és termelési lehe­tőségeket. Napjainkban különösen megnőtt az intenzív jellegű termelés szerepe. A jól át­gondolt vállalati munkaszer­­vezettség, az ésszerűen alkal­mazható, élenjáró technika, a szakmai, műszaki, közgaz­dasági, pénzügyi ismeretek együttes fejlesztése adja a reális alapot az olyan terme­lékenységhez, amely forrása a jobb minőségnek, a na­gyobb választéknak, az ön­költségcsökkentésnek és az életszínvonal megalapozott emelkedésének. A marxiz­mus-leninizmus eszmeiségé­től áthatva a közgazdasági tanácskozás támogatást ad ahhoz, hogy hazánk a tu­dományos és technikai forra­dalom eredményeinek alkal­mazásával a közepesen fej­lett országok sorából átlép­hessen a legfejlettebbek tá­borába. Az ember szerepének, szer­vezettségének és a közgazda­­sági elemzéssel jól kiválasz­tott technikának szoros az összefüggése. Ezért javasolja pártunk a szocializmus épí­tőinek, a munkásoknak, mér­nököknek, közgazdászoknak, hogy szüntelenül gazdagítsák politikai, általános és szak­mai ismereteiket. A politikai és általános műveltség segít abban, hogy a tervező, szer­vező és gyakorlati szakem­bernek a termelékenységet szolgáló alkotó tevékenysége tudatossá váljék. Azokban az üzemekben, tervezőintézetekben, pénz­ügyi szervezetekben,­­ahol a közgazdászok, mérnökök és munkások magas színvona­lon felismerik az új társa­dalom építésében megnöve­kedett szerepüket, ott a tech­nikai és szervezeti tudomány együttesen ható termelőerő­vé válik. E felismerésből is következik, hogy a termelés­­­sel összefüggő tudományok munkásainak támogatása, ösztönzése éppen olyan fon­tos feladat, mint a szakem­berek képességeinek elisme­rése és fejlesztése. A műsza­ki és közgazdasági tudomány munkásai a jól képzett szak­emberekkel együtt képesek arra, hogy az alkalmazható technikával a lehető legma­gasabbra emeljék a termelé­kenységet A szocializmus teljes fel­építésének korszakában pár­tunk úgy igyekszik társada­lomirányító munkáját végez­ni, hogy az alkotó, teremtő munka mind intenzívebben fejlődjék. A tapasztalatok azt bizonyítják, hogy az új tár­sadalom építésének összes feladatai — köztük különö­sen a termelékenység növe­lése — szívós nevelő, felvilá­gosító munkát, állhatatos, ki­tartó műszaki, szakmai erő­feszítést követelnek. A har­madik ötéves terv ezernyi si­kere mellett számos adat ar­ról is beszél, hogy a terme­lékenység növelése nem való­sul meg automatikusan. Ám, ha a politikai és a gazdasági felismerés összhangban, együttesen betölti hivatását, akkor az eredmény is bekö­vetkezik. Az MSZMP Győr-Sopron megyei, 1970. októberi kül­döttértekezlete megállapítot­ta, hogy bár a vezető politi­kai szervek a harmadik öt­éves terv első négy évében is több esetben foglalkoztak a munka szervezésével, sok ve­zető mégsem értette meg a termelékenység fejlesztésé­nek fontosságát. A megyei pártbizottság útmutatásai, a türelmes magyarázatok azon­ban nem múltak el nyomta­lanul. „A termelékenység nö­vekedését gátló okok nagy része — olvasható a pártér­­tekezleti beszámolókból — időleges és megszüntethető, ezt mutatnák az 1970. évi ten­denciák is. A gazdaságirá­nyítási reform harmadik esz­tendejében a termelés 14—15 százalékkal emelkedett, és ennek 90—95 százaléka a ter­melékenység növekedéséből származik.” Most a negyedik ötéves terv kezdetén különösen idő­szerű tudományos szervezési módszerekkel is keresni a munkatermelékenység növe­lésének lehetőségét. E cél el­éréséért sokat, hasznosat te­het a Magyar Közgazdasági Társaság Győr-Sopron me­gyei szervezetének kétnapos tanácskozása. M­inden szó annyit ér, amennyit abból a tett igazol — ezt vallják a szocializmus tudatos építői. Ezért kívánjuk a tudományos tanácskozás minden résztve­vőjének, hogy a színvonalas előadások, eszmecserék az üzemekben a termelékeny­ség növekedésében gyümöl­csözzenek az egyén, a mun­­káskollektíva és szocialista népgazdaság javára. LÓNYAI SÁNDOR Sajtótájékoztató a Fészekben Hatszáz vendéget várnak Győrbe az országos zenei nevelési konferenciára A II. országos zenei neve­lési konferenciáról tájékoz­tatták tegnap délelőtt Buda­pesten, a Fészek klubban a zenei szaklapok szerkesztőit, munkatársait, és egyúttal megbeszélést tartottak azok­kal a zenetanárokkal, karna­gyokkal, szakfelügyelőkkel, zenepedagógusokkal és tan­könyvírókkal, akik a zenei nevelési konferencia lebo­nyolításában részt vállaltak. Két évvel ezelőtt Győrött első ízben rendeztek ilyen konferenciát. A nagy siker és a város zenei hagyományai indították arra a Győr váro­si Tanács művelődésügyi osz­tályát, a Győr-Sopron megyei Tanácsot, a Művelődésügyi Minisztériumot, az Országos Pedagógiai Intézetet, a Zene­művészek Szakszervezetének zenepedagógus szakosztályát és a Zeneművész Szövetséget, hogy ismét összegyűjtsék a zenepedagógusokat Győrött. Ezúttal június 13-a és június 19-e között az iskolai zenei nevelés társadalmunkban be­töltött szerepéről tanácskoz­nak a konferencia résztvevői. Bemutatják a zenei nevelés eredményeit és a legújabb módszereket, megemlékeznek Bartók Béla halálának 25. és Beethoven születésének 200. évfordulójáról. Ez a találko­zás alkalmat ad tapasztalat­cserére és arra is, hogy az Úttörőszövetség zenei nevelé­si eredményeit felmérjék, feladatait meghatározzák. Ez utóbbinak különös időszerű­séget ad a Magyar Úttörők Szövetségének 25. jubileuma. Nagy Miklósnak, a Győr városi Tanács művelődésügyi osztályvezetőjének megnyitó szavai után Cziglényi László, a konferencia titkára ismer­tette az egyhetes programot. A konferencia teljes ülése­ken és szakonkénti csopor­tokban végzi munkáját, tevé­kenységük általános zeneesz­tétikai, -pedagógiai és -mód­szertani tanácskozásokon át az aktív zenélésig, éneklésig terjed. A közös muzsikáláso­kat Sándor János és Szabó Miklós győri karnagyok ve­zetik. Egy hét alatt a résztvevők megismerkedhetnek Győr ze­nei életével. Bemutatkoznak az általános és középiskolai kórusok, a zeneiskola növen­dékei, a Zeneművészeti Főis­kola győri tagozatának és a Zeneművészeti Szakközépis­kola hallgatói, szerepel a Győri Leánykar, a főiskola szimfonikus zenekara. A kon­ferenciára érkező előadók, csoportvezetők énekes­ei (Folytatás a 2. oldalon.) Baráti találkozók Kedden megyeszerte meg­emlékezéseket tartottak a Szovjetunió Vörös Hadserege megalakulásának és első nagy győzelmének 53. évfor­dulója alk­almából. A fia­talok a megemlékezést sok helyütt baráti találkozóval kötötték össze. Délután öt órakor szovjet komszomolista fiatalokkal találkoztak a mosonmagyar­óvári városi KISZ-esek. A Vörös Hadseregről tartott rövid ünnepi beszéd után a mosonmagyaróvári 3. számú Általános Iskola úttörőcsapa­tának kórusa énekelt, majd zenés, verses, táncos kultúr­műsort adtak a város fiatal­jai a komszomolista vendé­gek tiszteletére. A műsor után a Keszthelyi Agrártu­dományi Egyetem mosonma­gyaróvári mezőgazdaság-tu­dományi karának beatzene­kara szórakoztatta a baráti találkozó résztvevőit. Győrött kedden délután hat órakor az Ifjúsági Ház­ban harminc fiatal találko­zott. A Zrínyi Ilona Általá­nos Gimnázium és a Bercsé­nyi Miklós nevét viselő gim­názium és szakközépiskola, valamint a Lenfonó- és Szö­vőipari Vállalat győri Len­­szövőgyárána­k hat-hat kép­viselője, hat szovjet kom­­szomoltag és a Magyar Nép­hadsereg egyik műszaki ala­kulatának hat KISZ-tagja vett részt a baráti találko­zón. Legyen társadalmi ü­gy a határozat­­ megvalósítása! Tanácskozás a megyei pártbizottságon Tegnap tanácskoztak a me­gyei pártbizottságon a járási, városi pártbizottságok párt­os tömegszervezeti osztályá­nak vezetői, nőmunkával fog­lalkozó munkatársai, az SZMT nőfelelőse, a Hazafias Népfront megyei nőbizottsá­­gának titkára. A tanácskozás témája a Központi Bizottság 1970. februári, a nők körülmé­nyeivel kapcsolatos ha­tározata végrehajtásának eddigi tapasztalatai és a feladatok. A tanácskozásom részt vett Palotás Gyula, a Köz­ponti Bizottság­­ munkatársa, vita­indító előadást tartott Pál Gyula, a megyei pártbizottság osztályvezetője. A megye lakóinak több mint a fele, a szakszervezeti tagoknak 47 százaléka nő. Az állami szektorban foglalkoz­tatottak közül 41,6 százalék a nők aránya, minden har­madik kiváló dolgozó ugyan­csak nő. És még jó néhány számmal bizonyítani lehet, hogy a nők helyet kérnek, sőt, részt vesz­nek a közélet­ben, munkavállalók. A Köz­ponti Biz­ottság határozatát, különösen a nők, örömmel fogadták, és ezzel a határo­zattal is nőtt a párt tekinté­lye. De az is igaz, hogy talál­kozni meg nem értéssel, kü­­l­önösen a férfiak részéről. Ezért a határozat megvalósí­tásakor számtalan gonddal kellett és kell megküzdeni, hogy valóban társadalmi ügy­­gyé váljék a határozat vég­rehajtása. Az agitációs munkában jó néhány téves nézettel is vi­tatkozni kellett. Példaként lehetne említeni az egyenlő munkáért egyenlő bér­elv­nél, hogy a hasonlítási alap általában a férfi és a nő. Pedig csakis az lehet ösz­­szehasonlítási alap, hogy azonos munka, azonos teljesítőképesség. A béraránytalanságok meg­szüntetése a helyi vezetőktől függ, lényeges, hogy az 1971. évi kollektív szerződéseikben rögzítsék, milyen intézkedé­seket tesznek e célból. Né­hány munka­helyen uralkodik az a nézet, hogy a nők gaz­dasági gondjain úgy lehet könnyíteni, ha a felső veze­tés erre anyagi lehetőséget ad. A KB határozata egyér­telmű: (Folytatás a 2. oldalon.) M­egemlékezés, v­etélkedő A győri Kun Béla Általá­nos Iskola minden évben megemlékezik névadójának születési évfordulójáról. Feb­ruár 20-án ünnepelték a ta­nulók Kun Béla születésének 85. évfordulóját. A megemlé­kezést játékos vetélkedő kö­vette. Így adtak számot a forradalmár életpályájának és a Tanácsköztársaság tör­ténelmi jelen­tőségének isme­retéről. Nagy volt az izgalom, a verseny előtti pillanatokat is kihasználták készülésre: az emeleten lévő Kun Béla em­lékmúzeum anyagát böngész­ték. A vetélkedőn 35 versenyző indult. Első lett Nagy Gert­­rúd, nyolcadik osztályos ta­nuló 87 ponttal, Csemez Magda és Kuller István nyol­cadikosok holtversenyben 84 ponttal és Hadarits Ferenc nyolcadikos 77 ponttal 2. és 3. helyezést értek el. Kitették magukért az ötödik osztá­lyosok is, szép eredményeket értek el Február 12-én alakult meg Győr-Szabadhegyen, a József Attila Művelődési és Ifjúsági Házban az öntészeti szakkör. Vezetésére K. Horváth Bélát kérték meg, a mester hetente három alkalommal két-két órán át ad gyakorlati oktatást a József Attila Általános Iskola VII. osztályos tanulóinak. A mintegy 45 diák rendszeres gyakorlati oktatáson ismer­kedhet meg a zsugorméretekkel, mérőeszközökkel, az öntödei homok tulajdonságaival és az öntészet technológiájával. Előadásokon kívül K. Horváth Béla, a szakkör vezetője GYŐR 700 ÉVES emlékére készült emblémáját önti alumí­niumból, hogy a tanulók kedvet kapjanak az öntőszakmára. Sz­abó Cml CÍMERKÉPET ÖNTENEK A SZAK­­KÖRÖSÖK K. Horváth Béla, a szakkör vezetője bemutatja a minta készítését. Ilyen a 700 ÉVES GYŐK emblémája.

Next