Kisalföld, 1971. február (16. évfolyam, 27-50. szám)
1971-02-25 / 47. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK ! AZ MSZMP GYŐR-SOPRON MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA GYŐR. 1971. FEBRUÁR 25. CSÜTÖRTÖK ★ XXVII. ÉVFOLYAM 47. SZÁM ARA: 80 FILLÉR II termelékenység A 700 éves Győr jubileumi rendezvényeinek értékes eseménye a Magyar Közgazdasági Társaság Győr-Sopron megyei szervezetének kétnapos tudományos tanácskozása a termelékenységről. A téma nagyszerűen érzékelteti, hogy a 700 éves város, miközben kifejezésre juttatja múltbeli emberi, történelmi, építészeti és kulturális hagyományait — szocialista módon fontosnak tartja a ma és a holnap legfontosabb feladataival való magas szintű, tervszerű foglalkozást. A február 25-i és 26-i közgazdásznapok témái és a meghívott előadók hozzászólásai egyaránt megérdemlik a méltatást. Az országos közgazdászkonferencia időszerűségét mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy az MSZMP X. kongresszusának dokumentumai számos összefüggésben foglalkoznak a munkatermelékenység növelésének fontosságával. „Helyeseljük — mondotta a Központi Bizottság beszámolójában Kádár elvtárs — a csoportos érdekeltség elvét, elismerjük a dolgozó kollektívák jogosultságát a magasabb jövedelemre, ha a többletnyereséget az össztársadalmi érdekkel összhangban, a munka jobb megszervezésével, a termelékenység növelésével, az önköltség csökkentésével érik el. Hazánkban és megyénkben is mind többen ismerik el, hogy a nemzeti jövedelem emelésének, az életkörülmények javításának elemi követelménye a termelékenység növelésének széles alapon való megértése és alkalmazása. A kétnapos konferencia, amelyen elsősorban a gép- és könnyűipar technikai és közgazdász szakemberei tanácskoznak, változatos elméleti és gyakorlati útmutatásokat ad ahhoz, hogy a népgazdaság-irányítási reform lehetőségeinek megragadása révén is a termelékenység minél dinamikusabbá váljék. A tudományos ülésszak arra törekszik, hogy értékes elvi és gyakorlati útmutatásokat adjon ahhoz, hogy a vezetők és a beosztottak egyaránt felismerjék a korszerűbb, gazdaságosabb tervezési, szervezési és termelési lehetőségeket. Napjainkban különösen megnőtt az intenzív jellegű termelés szerepe. A jól átgondolt vállalati munkaszervezettség, az ésszerűen alkalmazható, élenjáró technika, a szakmai, műszaki, közgazdasági, pénzügyi ismeretek együttes fejlesztése adja a reális alapot az olyan termelékenységhez, amely forrása a jobb minőségnek, a nagyobb választéknak, az önköltségcsökkentésnek és az életszínvonal megalapozott emelkedésének. A marxizmus-leninizmus eszmeiségétől áthatva a közgazdasági tanácskozás támogatást ad ahhoz, hogy hazánk a tudományos és technikai forradalom eredményeinek alkalmazásával a közepesen fejlett országok sorából átléphessen a legfejlettebbek táborába. Az ember szerepének, szervezettségének és a közgazdasági elemzéssel jól kiválasztott technikának szoros az összefüggése. Ezért javasolja pártunk a szocializmus építőinek, a munkásoknak, mérnököknek, közgazdászoknak, hogy szüntelenül gazdagítsák politikai, általános és szakmai ismereteiket. A politikai és általános műveltség segít abban, hogy a tervező, szervező és gyakorlati szakembernek a termelékenységet szolgáló alkotó tevékenysége tudatossá váljék. Azokban az üzemekben, tervezőintézetekben, pénzügyi szervezetekben,ahol a közgazdászok, mérnökök és munkások magas színvonalon felismerik az új társadalom építésében megnövekedett szerepüket, ott a technikai és szervezeti tudomány együttesen ható termelőerővé válik. E felismerésből is következik, hogy a termeléssel összefüggő tudományok munkásainak támogatása, ösztönzése éppen olyan fontos feladat, mint a szakemberek képességeinek elismerése és fejlesztése. A műszaki és közgazdasági tudomány munkásai a jól képzett szakemberekkel együtt képesek arra, hogy az alkalmazható technikával a lehető legmagasabbra emeljék a termelékenységet A szocializmus teljes felépítésének korszakában pártunk úgy igyekszik társadalomirányító munkáját végezni, hogy az alkotó, teremtő munka mind intenzívebben fejlődjék. A tapasztalatok azt bizonyítják, hogy az új társadalom építésének összes feladatai — köztük különösen a termelékenység növelése — szívós nevelő, felvilágosító munkát, állhatatos, kitartó műszaki, szakmai erőfeszítést követelnek. A harmadik ötéves terv ezernyi sikere mellett számos adat arról is beszél, hogy a termelékenység növelése nem valósul meg automatikusan. Ám, ha a politikai és a gazdasági felismerés összhangban, együttesen betölti hivatását, akkor az eredmény is bekövetkezik. Az MSZMP Győr-Sopron megyei, 1970. októberi küldöttértekezlete megállapította, hogy bár a vezető politikai szervek a harmadik ötéves terv első négy évében is több esetben foglalkoztak a munka szervezésével, sok vezető mégsem értette meg a termelékenység fejlesztésének fontosságát. A megyei pártbizottság útmutatásai, a türelmes magyarázatok azonban nem múltak el nyomtalanul. „A termelékenység növekedését gátló okok nagy része — olvasható a pártértekezleti beszámolókból — időleges és megszüntethető, ezt mutatnák az 1970. évi tendenciák is. A gazdaságirányítási reform harmadik esztendejében a termelés 14—15 százalékkal emelkedett, és ennek 90—95 százaléka a termelékenység növekedéséből származik.” Most a negyedik ötéves terv kezdetén különösen időszerű tudományos szervezési módszerekkel is keresni a munkatermelékenység növelésének lehetőségét. E cél eléréséért sokat, hasznosat tehet a Magyar Közgazdasági Társaság Győr-Sopron megyei szervezetének kétnapos tanácskozása. Minden szó annyit ér, amennyit abból a tett igazol — ezt vallják a szocializmus tudatos építői. Ezért kívánjuk a tudományos tanácskozás minden résztvevőjének, hogy a színvonalas előadások, eszmecserék az üzemekben a termelékenység növekedésében gyümölcsözzenek az egyén, a munkáskollektíva és szocialista népgazdaság javára. LÓNYAI SÁNDOR Sajtótájékoztató a Fészekben Hatszáz vendéget várnak Győrbe az országos zenei nevelési konferenciára A II. országos zenei nevelési konferenciáról tájékoztatták tegnap délelőtt Budapesten, a Fészek klubban a zenei szaklapok szerkesztőit, munkatársait, és egyúttal megbeszélést tartottak azokkal a zenetanárokkal, karnagyokkal, szakfelügyelőkkel, zenepedagógusokkal és tankönyvírókkal, akik a zenei nevelési konferencia lebonyolításában részt vállaltak. Két évvel ezelőtt Győrött első ízben rendeztek ilyen konferenciát. A nagy siker és a város zenei hagyományai indították arra a Győr városi Tanács művelődésügyi osztályát, a Győr-Sopron megyei Tanácsot, a Művelődésügyi Minisztériumot, az Országos Pedagógiai Intézetet, a Zeneművészek Szakszervezetének zenepedagógus szakosztályát és a Zeneművész Szövetséget, hogy ismét összegyűjtsék a zenepedagógusokat Győrött. Ezúttal június 13-a és június 19-e között az iskolai zenei nevelés társadalmunkban betöltött szerepéről tanácskoznak a konferencia résztvevői. Bemutatják a zenei nevelés eredményeit és a legújabb módszereket, megemlékeznek Bartók Béla halálának 25. és Beethoven születésének 200. évfordulójáról. Ez a találkozás alkalmat ad tapasztalatcserére és arra is, hogy az Úttörőszövetség zenei nevelési eredményeit felmérjék, feladatait meghatározzák. Ez utóbbinak különös időszerűséget ad a Magyar Úttörők Szövetségének 25. jubileuma. Nagy Miklósnak, a Győr városi Tanács művelődésügyi osztályvezetőjének megnyitó szavai után Cziglényi László, a konferencia titkára ismertette az egyhetes programot. A konferencia teljes üléseken és szakonkénti csoportokban végzi munkáját, tevékenységük általános zeneesztétikai, -pedagógiai és -módszertani tanácskozásokon át az aktív zenélésig, éneklésig terjed. A közös muzsikálásokat Sándor János és Szabó Miklós győri karnagyok vezetik. Egy hét alatt a résztvevők megismerkedhetnek Győr zenei életével. Bemutatkoznak az általános és középiskolai kórusok, a zeneiskola növendékei, a Zeneművészeti Főiskola győri tagozatának és a Zeneművészeti Szakközépiskola hallgatói, szerepel a Győri Leánykar, a főiskola szimfonikus zenekara. A konferenciára érkező előadók, csoportvezetők énekesei (Folytatás a 2. oldalon.) Baráti találkozók Kedden megyeszerte megemlékezéseket tartottak a Szovjetunió Vörös Hadserege megalakulásának és első nagy győzelmének 53. évfordulója alkalmából. A fiatalok a megemlékezést sok helyütt baráti találkozóval kötötték össze. Délután öt órakor szovjet komszomolista fiatalokkal találkoztak a mosonmagyaróvári városi KISZ-esek. A Vörös Hadseregről tartott rövid ünnepi beszéd után a mosonmagyaróvári 3. számú Általános Iskola úttörőcsapatának kórusa énekelt, majd zenés, verses, táncos kultúrműsort adtak a város fiataljai a komszomolista vendégek tiszteletére. A műsor után a Keszthelyi Agrártudományi Egyetem mosonmagyaróvári mezőgazdaság-tudományi karának beatzenekara szórakoztatta a baráti találkozó résztvevőit. Győrött kedden délután hat órakor az Ifjúsági Házban harminc fiatal találkozott. A Zrínyi Ilona Általános Gimnázium és a Bercsényi Miklós nevét viselő gimnázium és szakközépiskola, valamint a Lenfonó- és Szövőipari Vállalat győri Lenszövőgyárának hat-hat képviselője, hat szovjet komszomoltag és a Magyar Néphadsereg egyik műszaki alakulatának hat KISZ-tagja vett részt a baráti találkozón. Legyen társadalmi ügy a határozat megvalósítása! Tanácskozás a megyei pártbizottságon Tegnap tanácskoztak a megyei pártbizottságon a járási, városi pártbizottságok pártos tömegszervezeti osztályának vezetői, nőmunkával foglalkozó munkatársai, az SZMT nőfelelőse, a Hazafias Népfront megyei nőbizottságának titkára. A tanácskozás témája a Központi Bizottság 1970. februári, a nők körülményeivel kapcsolatos határozata végrehajtásának eddigi tapasztalatai és a feladatok. A tanácskozásom részt vett Palotás Gyula, a Központi Bizottság munkatársa, vitaindító előadást tartott Pál Gyula, a megyei pártbizottság osztályvezetője. A megye lakóinak több mint a fele, a szakszervezeti tagoknak 47 százaléka nő. Az állami szektorban foglalkoztatottak közül 41,6 százalék a nők aránya, minden harmadik kiváló dolgozó ugyancsak nő. És még jó néhány számmal bizonyítani lehet, hogy a nők helyet kérnek, sőt, részt vesznek a közéletben, munkavállalók. A Központi Bizottság határozatát, különösen a nők, örömmel fogadták, és ezzel a határozattal is nőtt a párt tekintélye. De az is igaz, hogy találkozni meg nem értéssel, különösen a férfiak részéről. Ezért a határozat megvalósításakor számtalan gonddal kellett és kell megküzdeni, hogy valóban társadalmi ügygyé váljék a határozat végrehajtása. Az agitációs munkában jó néhány téves nézettel is vitatkozni kellett. Példaként lehetne említeni az egyenlő munkáért egyenlő bérelvnél, hogy a hasonlítási alap általában a férfi és a nő. Pedig csakis az lehet öszszehasonlítási alap, hogy azonos munka, azonos teljesítőképesség. A béraránytalanságok megszüntetése a helyi vezetőktől függ, lényeges, hogy az 1971. évi kollektív szerződéseikben rögzítsék, milyen intézkedéseket tesznek e célból. Néhány munkahelyen uralkodik az a nézet, hogy a nők gazdasági gondjain úgy lehet könnyíteni, ha a felső vezetés erre anyagi lehetőséget ad. A KB határozata egyértelmű: (Folytatás a 2. oldalon.) Megemlékezés, vetélkedő A győri Kun Béla Általános Iskola minden évben megemlékezik névadójának születési évfordulójáról. Február 20-án ünnepelték a tanulók Kun Béla születésének 85. évfordulóját. A megemlékezést játékos vetélkedő követte. Így adtak számot a forradalmár életpályájának és a Tanácsköztársaság történelmi jelentőségének ismeretéről. Nagy volt az izgalom, a verseny előtti pillanatokat is kihasználták készülésre: az emeleten lévő Kun Béla emlékmúzeum anyagát böngészték. A vetélkedőn 35 versenyző indult. Első lett Nagy Gertrúd, nyolcadik osztályos tanuló 87 ponttal, Csemez Magda és Kuller István nyolcadikosok holtversenyben 84 ponttal és Hadarits Ferenc nyolcadikos 77 ponttal 2. és 3. helyezést értek el. Kitették magukért az ötödik osztályosok is, szép eredményeket értek el Február 12-én alakult meg Győr-Szabadhegyen, a József Attila Művelődési és Ifjúsági Házban az öntészeti szakkör. Vezetésére K. Horváth Bélát kérték meg, a mester hetente három alkalommal két-két órán át ad gyakorlati oktatást a József Attila Általános Iskola VII. osztályos tanulóinak. A mintegy 45 diák rendszeres gyakorlati oktatáson ismerkedhet meg a zsugorméretekkel, mérőeszközökkel, az öntödei homok tulajdonságaival és az öntészet technológiájával. Előadásokon kívül K. Horváth Béla, a szakkör vezetője GYŐR 700 ÉVES emlékére készült emblémáját önti alumíniumból, hogy a tanulók kedvet kapjanak az öntőszakmára. Szabó Cml CÍMERKÉPET ÖNTENEK A SZAKKÖRÖSÖK K. Horváth Béla, a szakkör vezetője bemutatja a minta készítését. Ilyen a 700 ÉVES GYŐK emblémája.