Kisalföld, 1971. április (16. évfolyam, 77-101. szám)
1971-04-20 / 92. szám
TARTALOMBÓL: Közéleti párbeszédek Irodalom és televízió Köszöntő Sporttudósítások VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP GYŐR-SOPRON MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA GYŐR, 1971. ÁPRILIS 20., KEDD , XXVII. ÉVFOLYAM 92. SZÁM Közös oBBcote elek következnek a békére és jövőnkre szavazunk Pataki László választási nagygyűlése Győrött A Győri Mezőgazdasági Gépgyártó és Szolgáltató Vállalatnál tavaly a múlt évihez viszonyítva több mint 10 százalékkal növekedett a termelés. Jelentősen csökkentek a vállalat készletei és a termelékenység növekedésével, az eszközök jobb kihasználásával — az előző évhez viszonyítva — több mint 20 százalékkal növekedett a vállalat nyeresége. Ennél az utóbbi három évben rendkívül gyorsan és egyenletesen fejlődő vállalatnál tartotta tegnap délután választási nagygyűlését Pataki László, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának tagja, a megyei pártbizottság első titkára. Nagy várakozás előzte meg Pataki elvtárs beszédét az üzemben, s ennek tulajdonítható, hogy a vállalat központi gyáregységéből jóformán kivétel nélkül mindenki ott van a választási nagygyűlésen. Nyolcszázötvenen köszöntötték a szónoki emelvényen a nagygyűlés előadóját. Emlékezetes öt esztendő Pataki elvtárs azzal kezdte beszédét, hogy öröm számára a gépgyári dolgozókkal való találkozás, hiszen egy jól dolgozó közösségnek adhatja át a Központi Bizottság és a megyei pártbizottság üdvözletét. A vállalat az utóbbi években bizonyította életrevalóságát: rugalmasan alkalmazkodott a piac igényeihez, szellemesen fejlesztette termékei, és munkájának hatékonyságából gazdagította a közösség vagyonát. A nagygyűlés szónoka ezután a népgazdaság múlt évi fejlődéséről beszélt. A választás előtt s most különösen időszerű feleletet adni a választópolgárok kérdéseire: miként dolgozott az ország népe tavaly, hogy áll a népgazdaság, milyen a fejlődésünk üteme, hogyan valósíthatjuk meg elképzeléseinket? Nagyszerű dolog, hogy ezekre a kérdésekre egyértelműen kedvező feleletet adhatunk; a tavalyi, országunkat sújtó árvizes esztendőben, a mezőgazdaság számára kedvezőtlen időszakban is jó évet zárt országunk. És különösen örömteli megállapítani, hogy Győr-Sopron megye termelő üzemei, mezőgazdasági egységei nagyszerű évet hagytak maguk mögött. Országosan 7 százalékkal gyarapodott az előző évihez viszonyítva az ipari üzemek termelése, megyénkben 13 százalékkal, és a többlettermelés 95 százaléka a munka hatékonyságának növeléséből származott. A megye üzemeiben 7 százalékkal gyarapodott a dolgozók keresete. S amilyen eredményes volt a megye számára a III. ötéves terv befejező éve, ugyanolyan emlékezetes marad a szűkebb Kisalföld számára a tervidőszak. Soha ilyen nagyszerű eredményeket nem ért el az országnak ez a tájegysége, mint 1965 és 1970 között. Úgy értékelhetjük ezt a megyében, mint pártunk 15 éves, következetes politikájának gyümölcsét kapott az országtól. A Kisalföldön fejeződött be az országban először a szövetkezetesítés. A megye gazdaságai nem sáfárkodtak rosszul a népgazdaság anyagi segítségével, hiszen tavaly is két-három mázsával haladta meg a megye szövetkezeteinek termésátlaga az országos átlagot. Bíztatóan fejlődik a megye szövetkezeteinek állatállománya. Egyről azonban nem szabad megfeledkezni. A megye szövetkezeteinek gépállománya egy kicsit elöregedett. Ha ez a folyamat tovább tart, veszélybe kerül a szövetkezetek eddigi töretlen fejlődése. Ezért nagyon fontos most, hogy a gazdaságok felfrissítsék gépparkjukat, és ebben nagy feladat vár a többi között a Győri Mezőgazdasági Gépgyártó és Szolgáltató Vállalat dolgozóira is. egy ismert mondásra hivatkozott: jobb egyszer látni valamit, mint százszor hallani róla. Legjobban a saját szemünkkel tudunk meggyőződ(Folytatás a 2. oldalon.) Pataki László és a nagygyűlés résztvevői Ki-ki a maga posztján A szónok ezután arról beszélt, hogy tisztában kell lennünk a megyében azzal, hogy a következő években nem számolhatunk túlságosan sok munkába álló új dolgozóval. Ezért a fejlesztésben meglevő tartalékainkra kell alapoznunk. A műszaki fejlesztés, a termelés jobb megszervezése lehetnek azok a tartalékok, melyek tovább javítják eredményeinket. Ahogy Pataki elvtárs elmondta a Győri Mezőgazdasági Gépgyártó és Szolgáltató Vállalatnál eddig is ebből a forrásból táplálkozott a gyarapodás, és nyilván ezen az úton akar tovább haladni a vállalat. Ezután a Kisalföld mezőgazdasági egységeinek munkájáról szólt. — Az önök vállalata — mondta — szoros kapcsolatban van a mezőgazdasággal. A jövőben a mezőgazdasági gépek javítása mellett mind többet kell törődniük azzal, hogy a szövetkezeteket ellássák pótalkatrészekkel, és közreműködjenek az állattenyésztés gépesítésében. A megyei pártbizottság első titkára ezután arról beszélt, hogy az ötvenes években Győr-Sopron megye mezőgazdasága nagy segítséget Még kevesebbet magyarázkodjunk Pataki elvtárs ezután arról beszélt, hogy valamikor a jelentések szövegeiben két szócska uralkodott: a „de” és az „azonban”. Ilyenformán a tervet teljesítettük, de a termelékenységünk nem gyarapodott a kellő mértékben. Felépítettünk ennyi és enynyi létesítményt, a tervben szereplő lakások azonban nem készültek el. Ma már mind kevesebbszer fordulnak elő a hivatalok jelentéseiben, a vállalatok beszámolóiban ezek a munkánkat lerontó, egy kicsit kétessé tevő szócskák. A szónok RA: 80 FILLÉR Kádár János vezetésével pártküldöttség vesz részt a Bolgár KP X. kongresszusán A Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottságának meghívására magyar pártküldöttség vesz részt a bolgár testvérpárt X. kongresszusán. A küldöttség vezetője Kádár János elvtárs, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, tagjai: Németh Károly, a Politikai Bizottság tagja, a Budapesti Pártbizottság első titkára, Kovács Antal, a Vas megyei Pártbizottság első titkára és Roska István, a Magyar Népköztársaság nagykövete, aki Szófiában csatlakozik a küldöttséghez. A küldöttség tagjai vasárnap reggel elutaztak a bolgár fővárosba. Búcsúztatásukra a Keleti pályaudvaron megjelent Óvári Miklós, a Központi Bizottság titkára, Katona Imre, a Központi Bizottság tagja, a Budapesti Pártbizottság titkára és dr. Perjési László, a Központi Bizottság külügyi osztályának helyettes vezetője. Jelen volt: Sztrasimir Iliev, a budapesti bolgár nagykövetség ideiglenes ügyvivője. Kádár János elvtárs, a küldöttség vezetője később utazik Szófiába és csatlakozik a küldöttséghez. (MTI) Egyetértés a holnap programjával Tegnap Mosonmagyaróváron a mezőgazdaságtudományi kar dísztermében lelkes hallgatóság előtt választási nagygyűlés volt. Az elnöki megnyitó után Garai Károly, az MSZMP városi Bizottágának titkára emelkedett szólásra. Először a Hazafias Népfront választási felhívásáról, majd a párt X. kongresszusa programjáról beszélt. Elmondta, hogy a négy évvel ezelőtti tervek országosan, a megyében és Mosonmagyaróváron is megvalósultak. Az MSZMP politikája biztosította az eredményes, alkotó munka felételeit, társadalmunk egységes, gyors ütemű fejlődését. Az országos eredményekből kiemelte azokat a juttatásokat, amelyeket Mosonmagyaróvár lakói is élveznek: a gyermekgondozási segélyt, a 44 órás munkahetet. Mosonmagyaróváron 1125 ember költözött új lakásba. A kórházi ágyak száma hatvannal lett több, három új orvosi körzettel és egy gyermekorvosi rendelővel bővült az egészségügyi ellátás. — A III. ötéves terv teljesítése megfelelő alapot teremtett a IV. ötéves terv megkezdéséhez — mondotta. — A cél, hogy az iparilag közepesen fejlett országok sorából az iparilag fejlett országok közé emelkedjünk. Mosonmagyaróváron a tervidőszakban megkezdődik a Művelődésügyi Központ építése. Tizenkét általános iskolai tantermet és egy 100 személyes óvodát kap a város. Befejezésül hangsúlyozta: " Minden feltétel adott, hogy olyan közszellem alakuljon ki, amely az őszinte és kölcsönös bizalmon alapul, ahol a több és jobb munka a nagyobb felelősséggel párosul — mondotta. A nagygyűlésen többen szót kértek. Dr. Pataki József, egyetemi docens helyeselte a népfront programját, majd az egyetemi ifjúság életéről és tanulmányi eredményeiről tájékoztatta a hallgatóságot. Dr. Ferkis József, tudományos osztályvezető az egyetem hármas feladatáról, — az oktatás, a kutatás, a termelés fejlesztéséről — beszélt. Németh Imre, másodéves az első választók nevében a népfront politikájával való egyetértésről biztosította a gyűlés résztvevőit. A magyar nyelv hete Nemzetközi másodnyelv Első alkalommal rendezi a TIT irodalmi és nyelvi országos választmánya vidéki — Győr-Sopron megyei — szakosztállyal közösen a magyar nyelv hetét. Győrött kezdődött tegnap délután, a Technika Háza nagy előadótermében. Z. Szabó László köszöntötte a TIT nevében a vendégeket, majd Lőrincze Lajos Állami-díjas egyetemi tanár mondott ünnepi megnyitót. — A nyelv — mondotta egyebek között — magyarságunk legfontosabb kifejezése; szellemi, kulturális életünk legértékesebb hagyománya, nemzeti értékeink védelmére lelkesít, mozgósít, önbizalmat és erőt ad. A magyar nyelv hete előadásai jó alkalmak az olvasókkal, hallgatókkal való személyes találkozásra, s kényszerítő lehetőség a számvetésre és a jövőbe nézésre. Az első előadás, melyet Deme László egyetemi tanár tartott „Nyelv és nyelvészet a tudományos-technikai forradalom idején” címmel, sürgető mai és fontos, jövőbeli teendőkkel ismertette meg a hallgatóságot. — A tudományos-technikai forradalom világesemény — mondotta — és elsősorban társadalmi kérdés, ha öszszetevői egyenetlenül is jelentkeznek a különféle társadalmi rendszerekben. Nem állapot, hanem tendencia, s mint fejlődési szakasz az embernek a természethez való viszonyával függ össze. Mi köze a nyelvhez? A nyelv a társadalmi embernek társadalmi levegője. Nem érzékeljük tehát, csak ha baj van vele, akkor döbbenünk rá, hogy emberségünk menynyire a nyelviséghez kötött. Az ember biológiai lény, része a világot jelentő anyagnak. Gondolkozása is anyagi megalapozottságú. A tükröző agy és a tükrözött világ egyazon anyag más-más megjelenési formái. Amíg az ember része marad az anyagi it(Folytatás a 2. oldalon.)