Kisalföld, 1971. július (16. évfolyam, 153-179. szám)

1971-07-09 / 160. szám

1971. július 9., péntek Megőrző vagy nevelő? A páli községi tanács 1970. augusztus 27-i ülésén készült jegyzőkönyvből: „Nem fo­gadható el ez az óvoda irán­ti érdektelenség sem a szü­lők, sem a tanácstagok részé­ről. A 25 beiratkozott gyerek­ből öten-hatan járnak el óvodába és ennyi gyerekhez is tartani kell a három al­kalmazottat. Kérjük az óvo­da vezetőjét, foglalkozzon a kis létszámmal is lelkiisme­retesen, hogy a szülők ész­revegyék a gyerek értelmi fejlődését. Ha ilyen rend­­szertelen lesz az óvodába já­rás, félő, hogy át kell minő­síteni az óvodát idényjelle­gűvé.” A páli óvoda még nem idényjellegű, jelenleg van 22 gyerek, de a rendszertelen­ség tény, s néhány kivétellel nemcsak a páli óvodában. Miért olyan fontos ez az óvo­daügy? Miért fontos, hogy óvoda legyen és ha van, ak­kor ne csak a gyermekmeg­őrző szerepet töltse be? Mert ma, amikor szükségszerűen napirendi téma a tanuló if­júságnál a hátrányos helyzet, akkor a vizsgálódást, de még inkább a „h” megszünteté­séért a cselekvést ésszerűbb már óvodáskorban kezdeni. Az a kicsi, aki nem vesz részt rendszeresen óvodai foglalkozásban, máris hát­ránnyal indul az iskolába. A vidéki óvónők tehetnek a pangó óvodai életről? Nem. És Páliban sem. Hanem a közfelfogás. Kezdeném talán a látszó­lag külsőségekkel, azért lát­szólag, mert a külsőségek nagyon is befolyásolói a tar­talomnak. A tanácsülési anyag jegyzőkönyvében sze­repel ez a szó: „érdektelen­ség". Nos, az óvoda udvarán van két kopott mérleghinta, egy homokozó és egy baba­ház, ami nagyon kellemes és gyermekszívet örvendeztető játék lenne. De a teteje már félig-meddig leszakadt, ben­ne csupasz üresség és a ri­deg, kopott ülőhelyeken kí­vül semmi nincs, ami indíta­na, játékos kedvet fokozna. Hogy minek kellene több hinta, mászóka, és rendben tartott derűs kisház? Hogy játsszék a gyerek, mert mást nem tud? Ez csak félig igaz. A gyerek a játékban okoso­dik, ügyesedik. Alakul kéz­ügyessége, fejlődik mozgás­készsége, a játék és a játszó­hely formájától, külsőségei­től fejlődik, szépérzéke, a tet­szetősebb tárgyak iránti fo­gékonysága. Az udvari játék is szükségszerű nevelési esz­köz. Persze, ez a sok minden, ami hiányzik ebből az óvoda­udvarból is, elsősorban nem pénzkérdés. Vajmi kevés anyagköltséggel és társadal­mi munkával rövid idő alatt megoldható. Ahogy csökken a munka­csúcs, a gyerekek is elmara­doznak az óvodából, illetve rendszertelenül járnak. Kü­lönben is — hallottam —, ha otthon van, aki megfőzze az ebédet, akkor el van a ház körül is a gyerek, még a kert­ből is rá tud nézni az anyja. Ilyenkor a kicsik 10 óráig is ágyban vannak, mert mégis­csak „akkor jók, amikor alusznak”, természetesen, el­tolódik a reggeli, késik az ebéd, kimarad egy étkezés, a tízórai, holott a fejlődő szer­vezetnek szükséges az étke­zésben is a rendszeresség. (Április előtt és november után,, csak reggeltől déli 1 óráig van nyitva az óvoda, és április 15-től november 15-ig egész napos, akkor van kony­ha is.) A későn kelő gyerme­ket november után vagy áp­rilis előtt, természetesen nem érdemes fél napra elvinni, és hiába az óvónő, tanító szán­déka, a gyermeknek elveszik egy értelemvilágosító félnap, vagy sok félnap. Mert a ház körül csak úgy el van... Tehetősebbek a szülők itt is, és áldoznak a gyerekre. Csakhogy rosszul. Az óvodá­ba induló gyereknek első út­ja a szülővel a bolt, és on­nét megrakodva csokoládé­val, cukorral érkezik az óvo­dába. (Próbálja csak elvenni az óvónő!) Az édességet maj­szoló gyerek étvágytalan, a játéka sem koncentrált, ki­egyensúlyozott. Jó néhányan „áldoznak” a legjobb ruhák­ra is, amire okvetlen vigyáz­ni kell, és nem lehet benne olyan igazából, felszabadul­tan játszani. Jó, hogy Páliban is és má­sutt is a községi tanács, a pe­dagógusok szorgalmazzák, próbálják megértetni az óvo­da szükségszerűségét. De igen sokat kell fáradozni még a szülők szemléletváltoztatásá­ért, a jobbléttel való értelmes gazdálkodásért. Persze, ehhez az egész óvodakomplexum­hoz hozzátartozik még vala­mi: egyre kevesebb a gyerek, gyakori az egyke, pedig már attól sem kell tartani, hogy „elosztják az ágyon a földet”. Például Páliban egy előze­tes felmérés szerint 4-5 év múltán annyi lesz csak az iskolás, hogy a felső tagoza­tosoknak át kell járniuk a szili iskolába, gszm KISAfe Förc» Eredmények és hibák a KISZ-lakásépítésben Tízezer otthon A KISZ VI. kongresszusán, 1964. decemberében az ország fiataljai vállalták: az ifjúsági lakásakció keretében 10 000 lakást építenek. A KISZ-lakásépítési moz­galom Bajáról indult, és rö­vid idő alatt népszerűvé vált az egész országban. A KISZ KB ifjúmunkás osztálya fel­mérte az eddigi eredménye­ket. 1970. végéig 8900 KISZ- lakás épült, a most készülő házakkal együtt a kommunis­ta fiatalok idei, VIII. kong­resszusáig megvalósul a tízez­res terv. Vállalását hét megye túl­teljesítette, és várhatóan hat megye (köztük Győr-Sopron megye is) teljesíti. Néhány megyében nagy az elmaradás, Békés megyében például a vállalt lakásoknak csak tíz százalékát építették meg. A KISZ-lakások 94 százaléka társasház, a családi házak építése évről évre csökken. Sok fiatalnak elvette a ked­vét az építési költség emel­kedése. Egy lakás ára az el­múlt négy év alatt 140 000 forintról 154 000 forintra nőtt. Az akció indulásakor a „be­ugró” 29—30 ezer forint volt, ma már 42—45 ezer forint! Többféle oka van ennek: a kölcsönök kedvezőtlen alaku­lása, az építési költségek nö­vekedése ... A kezdő pénzbe­fizetések emelkedésének egyik oka az is, hogy az épít­kezéseken egyre kevesebb fi­zikai munkát végeznek a fia­talok. Az ifjú lakásépíttetők öt év alatt 41 millió forint értékű munkát végeztek a la­kótelepeken. Az utóbbi né­hány évben ez a törlesztő munka az egyharmadára csökkent. Tavaly ugrásszerűen nőtt a vállalati hozzájárulás a KISZ- lakások építéséhez. 1968-ban csupán 374 forint vállalati támogatás jutott egy-egy la­kásra, a múlt évben ez az összeg már meghaladta a 12 000 forintot! A KISZ-lakásépítési akció jelenlegi formája a terv tel­jesítésével megszűnik. A moz­galom elindulásának helyén, Baján októberben vagy no­vemberben záróünnepélyt tartanak, amelyen kitünteté­seket adnak át a legjobban dolgozó fiataloknak, és is­mertetik az új szervezési, épí­tési formákat. A KISZ Központi Bizottsá­gának kezdeményezésére az ÉVM, a MVM, a SZÖVOSZ, az OTP, a SZOT és a Mi­nisztertanács Tanácsi Hivata­la dolgozza ki az új terveket a fiatalok lakásépítési moz­galmának továbbfejlesztésé­re. Sok szempontot kell fi­gyelembe venni: a lakásren­delkezések nyújtotta kedvez­ményeket, a telekvásárlást, a vállalati hozzájárulások mód­jait, az építendő lakástípuso­kat ... A már elkészült, és a még ezután építendő lakótelepe­ken arra kell törekedni, hogy lakásépítő és fenntartó szö­vetkezeteket hozzanak létre. Az OTP ifjúsági takarékbe­tétje nagyon népszerű a fia­talok körében. Tavaly a má­sodik félévben 100 000 fiatal váltott ilyen betétkönyvet. Hasznos lenne, ha az OTP akciójában belekapcsolódná­nak a takarékszövetkezetek is... A KISZ-lakásépítési moz­galomról joggal mondhatjuk: hasznos volt, jó volt. Szük­ség van rá továbbra is, hi­szen sokat segít a lakásgon­dok megoldásában. Mostani formájában azonban elveszí­tené vonzását. Az új tervek kidolgozásánál feltétlenül fi­gyelembe kell venni — ha szabad így mondani — a fia­talok „pénztárcáját”. Az épít­kezés elkezdéséhez sok a 42— 45 ezer forint. Jó néhány példa van rá, hogy az ifjú házasok visszaléptek az épí­téstől, mert nem tudták elő­teremteni ezt az összeget. In­kább kivárják a három-négy évet, amíg szövetkezeti lakás­hoz jutnak... Az eddigi tapasztalatok megmutatják a hiányosságo­kat — a jövőben ezek kikü­szöbölésével szükséges foly­tatni a KISZ-lakásépítési mozgalmat. — ju —! ISMERNI ÉS OKTATNI Aláírták a kollektív szerződést Több hónapos előkészítő munka után a vállalatoknál megvitatták és aláírták az új kollektív szerződéseket, ame­lyek a következő öt évre sza­bályozzák a vállalatvezetés és a dolgozók jogait, kötelessé­geit. Mint a Munkaügyi Minisz­tériumban elmondták, igen fontos, hogy a vállalatoknál valamennyi dolgozó megis­merje a kollektív szerződés végleges szövegét. A vállalat vezetősége köteles gondos­kodni arról, hogy valamennyi műhelyben, osztályon, tele­pen, kirendeltségen, a keres­kedelmi hálózat boltjaiban rendelkezésre álljon a szer­ződés szövege, s azt a dolgo­zók bármikor tanulmányoz­hassák. A szerződés egy-egy példányát meg kell kapni­uk mindazoknak, akik közremű­ködnek annak végrehajtásá­ban, köztük a szakszervezeti bizalmiaknak is. Helytelen és jogszabályellenes tehát, ha számos korábbi esethez ha­sonlóan csupán az igazgató titkárságán vagy a szakszer­vezeti tanács titkáránál lehet megtekinteni a szerződést. A Munkaügyi Minisztérium helyesnek tartja, ha a kol­lektív szerződésel együtt a dolgozók rendelkezésére bo­csátják az üzem munkáját érintő egyéb szabályok szö­vegét, mint például a munka törvénykönyvét, a vállalati munkavédelmi szabályzatot. A jogszabályok értelmében a kollektív szerződést nem­csak ismertetni, hanem ok­tatni is kell mindazok köré­ben, akiknek hivatali köte­lességük a szerződésben fog­laltak végrehajtása. (MTI) Készül a pozsonyi Duna-híd, amely 800 tonnás, 75 méter hosszú és 21 méter széles elemekből áll. Wakeloto ( KS) emlékek A révfülöpi helytörténeti múzeum gyűjtői felkutatták a szomszédos Kővágóörsön született Bozzai Pál költő és 48-as szabadságharcos emlé­keit. Azonosították a szülő­házát és sok érdekes életraj­zi adatát kutatták fel a 23 éves korában elhunyt tehet­séges költőnek. Bozzai ver­seit, aki jóbarátságban volt Petőfivel, Jókai gyakran kö­zölte az Életképekben. Mint fény derült rá, több, ma is általánosan ismert műdal szerzője ugyancsak Bozzai Pál volt (MTI) Rejtett érték A Borsod megyei Mező­­nyárád határában lévő kis kápolna éveken át haszná­laton kívül állt. Az időjárás megviselte a barokk jellegű épületet, s azt le akarták bontani. Bontás közben azon­ban napvilágra kerültek olyan faragványok, amelyek alapján megállapították, hogy az épület a XIII. századból származik, s azt a XVIII. században tatarozták, amikor is „barokkosították”. A temp­lomot a feltételezések sze­rint az Örösúr-nemzetség építtette. (MTI) Virágzik a mézelőfa Szombathely peremkerüle­tében, a kámoni arborétum­ban most nyílik a Kínából származó Hovénia dulcis ne­vű, hársfa nagyságúra megnö­vő mézelőfa, amely jól viseli a vasi időjárási viszonyokat. A méhészek különösen nagy figyelemmel kísérik a számukra az akáccal hasonló értékű mézelőfa virágzását. Az utóbbi években ugyanis megkezdték az elszaporítá­­sát. (MTI) Folyamszabályozás a Rábán (III.) Cél: a középvízi meder egyensúlya A Rába folyamszabályozá­sának történetében a felsza­badulás után kezdődött új fejezet. A XX. század tudo­mányos-technikai forradalma a vízügyi kutatásoknál, terve­zéseknél is éreztette hatását. Új elméletek, számítási mód­szerek alakultak, amelyek eredményeként jobb, alapo­sabb, átfogóbb tervek készül­hetnek. Először az 1950-es évek ele­jén láttak hozzá a szakembe­rek a Rába medrének újbóli szabályozásához, és az árvíz­­védelmi gátak újjáépítéséhez. A munkálatok azonban nem terjedtek ki az egész folyó­ra, csak kanyarokat vágtak át, töltéseket erősítettek meg. Ma már nem terveznek olyan munkákat, amelyek következ­tében meg kellene változtat­ni a töltések helyét, vagy lé­nyegesen megváltozna a folyó nyomvonala. 1962-ben új szabályozási terv készült, de ezzel sem sikerült elérni, hogy a folyó egyensúlyba kerüljön, hogy ne szaggassa a partokat, hogy a víz, a hordalék és a jég za­vartalanul vonulhasson le. Nemrég az Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóság szakem­berei láttak hozzá a Sárvár­tól Győrig terjedő folyósza­kasz átfogó szabályozási ter­vének elkészítéséhez, segítsé­gül híva a legújabb folyóhid­raulikai elméleteket. A terv célja: egyensúlyban levő középvízi meder kialakí­tása, hiszen „közepes” víz­hozamnál változtatja a folyó leginkább a medrét. Nagy vi­zek esetén, mikor a folyó már kilép a medréből, a víz legnagyobb része a töltések között folyik le, alacsony víz­álláskor pedig kevés az ener­giája, hogy megbontsa a me­der páncélzatát. Az igazgató­ság szakemberei szerint a má­sodpercenkénti 80 köbméte­res vízhozamra kell elkészí­teni úgy a terveket, hogy a szabályozóművek megépítése után a folyó már ne rombol­ja, de ne is építse medrét. A Vízgazdálkodási Tudo­mányos Kutatóintézet három évvel ezelőtt létesített Nicken kísérleti telepet, amelynek célja, hogy a kutatók általá­nos folyamszabályozási elve­ket dolgozzanak ki, megfigye­lések, kísérletek és számítá­sok alapján. A Rába Nick alatti tíz kilométer hosszú kí­sérleti szakaszát a kutatók állandóan figyelik, mérik a folyó jellemzőit, és itt építik meg először, kísérletképpen a tervezett szabályozóműveket is. 1968-ban készült el a kí­sérleti folyószakasz ötven méter hosszúságúra kicsinyí­tett mása, így a megfigyelé­sek, mérések mellett arra is lehetőség van, hogy az elkép­zelések szerint alakítsák a folyó, illetve a kisminta jel­lemzőit. A kísérleti telep munkája fontos a szabályozási tervek megvalósításához, hiszen el­lenőrzi, kiegészíti az Észak­dunántúli Vízügyi Igazgató­ság szakembereinek elképze­lését. Mert minden folyónak más és más a természete, mindegyiket külön meg kell ismerni, hogy eredményesen lehessen szabályozni — mondják a vízügyi szakembe­rek. És bár vannak általános folyamszabályozási elvek, de ezek mellett szükség van a kí­sérletekre is. A középvízi meder szabá­lyozására készült terv meg­valósítása a kísérleti szaka­szon, a pápoci nagykanyarnál épített szabályozóművekkel kezdődött el. Még nem tudni pontosan, hogy mikorra feje­ződik be, hiszen sok minden attól függ, milyen eredmény­nyel végződnek a kísérleti folyószakasz szabályozási munkálatai. A Rába folyamszabályozá­­sának történetében az első történelmi dátum 1873. volt. A második majdnem száz év­vel későbbi, a krónikás így ír majd róla: az 1970-es évek elején az Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóság a Vízgaz­dálkodási Tudományos Kuta­tóintézettel karöltve hozzálá­tott, hogy megvalósítsa a Rá­ba folyó minden részleten ki­terjedő szabályozását. (Szalay) Győri lakk a VIDEOTON-ba A BUDALAKK Festékipa­ri Vállalat fővárosi központ­jában új lakkféleséget kísér­leteztek ki. Az Ersol nevet kapott újdonság a televízió­káva felületi kenésére alkal­mazható. Az eddig használt poliészterhez hasonlítva a kétkomponensű lakknak az az előnye, hogy felkenés után nem kell sem csiszolni, sem polírozni. Az Ersol gyártását a vál­lalati központ a győri üzemre bízta, ahol a napokban meg­kezdődött a kísérleti meny­­nyiség elkészítése. Az új lak­kot Győrből közvetlenül Szé­kesfehérvárra, a VIDEOTON- gyárba szállítják.

Next