Kisalföld, 1977. május (33. évfolyam, 101-126. szám)
1977-05-01 / 101. szám
Kötelezettségeink teljesítése • Internacionalista tett A komplex program megvalósításának útján írta: dr. Szekér Gyula, a Minisztertanács elnökhelyettese Az elmúlt év a KGST-országok gazdaságában egy újabb ötéves tervciklus kezdő éve volt. A több mint 370 millió lakost, a világ népességének mintegy egy tizedét tömörítő közösségünk dolgozóinak erőfeszítései arra irányultak, hogy az országok kommunista és munkáspártjai által az 1980. évre kitűzött nagyszabású társadalmigazdasági célok elérését megalapozzák. Ez a munka és erőfeszítés nem maradt eredménytelen. A baráti államokban csakúgy, mint hazánkban —, a világgazdaságban bekövetkezett mélyreható változások és számos, a belső fejlődést nehezítő körülmények ellenére — lényegében sikeresen teljesítették az 1976. évi terveket. Ennek eredményeként közösségünk országaiban a nemzeti jövedelem az elmúlt év során átlagosan 5,5 százalékkal emelkedett az előző évhez viszonyítva. Ezen belül a növekedés Romániában 10,5, Lengyelországban 7,5, Bulgáriában 7, a Szovjetunióban 5, Csehszlovákiában és az NDK- ban 4, Magyarországon pedig 3 százalék volt A növekedés fő forrása A gazdasági növekedés motorja az elmúlt évben is az ipar volt. Az ipari termelés emelkedése 1976-ban együttesen megközelítette a 6 százalékot. Továbbra is az átlagosnál gyorsabb ütemben fejlődött Románia, Lengyelország, Bulgária, valamint az NDK ipari termelése. Jelentős az a tény, hogy a növekedés fő forrását, mintegy négyötödét — néhány KGST- országban, közöttük hazánkban a teljes növekedést — a munkatermelékenység emelése biztosította. .Az ipari termelésen belül a növekedés fő hordozói a KGST-országok iparában is az energetika, a gépgyártás, a rádióelektronika és a vegyipar. Ezeknek az ágazatoknak kiemelt fejlesztése kedvezően befolyásolta az ipar többi ágazatának, valamint az egész gazdaságnak a fejlődését. A gazdaság másik igen fontos ágazata a mezőgazdaság. Bár az elmúlt év időjárási viszonyai — Magyarországéhoz hasonlóan — nem a legkedvezőbben alakultak néhány más KGST-országban sem, a mezőgazdasági termelés összességében mégis 3 százalékkal emelkedett egy év alatt. Jelentősen, több mint 11 százalékkal bővültek a KGST-országok külgazdasági kapcsolatai. A KGST-országok egymás közötti forgalmának aránya és növekedése országaink külgazdasági kapcsolatainak legfőbb stabilizáló tényezője, de fontos szerepet töltött be a fejlett tőkés-, valamint a fejlődő országokkal bonyolított külkereskedelmi forgalom is. A gazdasági növekedés eredményei lehetővé tették a szociálpolitikai elképzelések megvalósítását. Az elmúlt évben a KGST-országokban összesen több mint 3 millió lakást építettek fel, nőtt a dolgozók reáljövedelme, emelkedett a kiskereskedelmi áruforgalom, tovább javult a dolgozóknak nyújtott kulturális, oktatási, egészségügyi és egyéb szolgáltatások színvonala. E néhány adat is bizonyítja, hogy a KGST-országok gazdasága, természetesen gondoktól és problémáktól nem mentes, de tervszerűen és magabiztosan fejlődött. A fejlett tőkés országok gazdasága az elmúlt évben még az 1974—1975. évi válság következményeit viselte. Bár egész termelésük az 1975. évi visszaesés után 1976-ban már 4,6 százalékos emelkedést mutatott, az ipari termelés élénkülése mégis csupán a válság előtti legmagasabb — 1973. évi — színt eléréséhez volt elegendő. A tőkésországokban továbbra is erős az infláció, mindenekelőtt adolgozókat sújtja. Magas a munkanélküliek száma, elérte a foglalkoztatottak 4—8 százalékát. Az élénkülés tartóssága tekintetében jelenleg is bizonytalanság uralkodik ez országok gazdaságában. Kedvező mérleg Az elmúlt év gazdasági eredményei magukban hordozzák a KGST-országok egész együttműködésének, benne a Komplex Program célkitűzéseinek megvalósítására, a szocialista gazdasági integráció kibontakoztatására irányuló törekvéseik hatását is. Ezt ma annál is inkább elmondhatjuk, mert a KGST-országok ötéves gazdaságfejlesztési tervei külön fejezetként tartalmazzák a sokoldalú integrációs intézkedésekből adódó gazdasági feladatokat. Ezzel kapcsolatban nyomatékosan kell rámutatni arra, hogy az elmúlt és a közeljövő évek is a szocialista gazdasági integráció fejlesztésének azt a szakaszát képezik, amikor a munka és a figyelem középpontjában a közösen kidolgozott együttműködési elgondolások, illetve a megállapodásokban foglaltak valóra váltása áll. A KGST tavaly júniusban tartott XXX. ülésszaka részletesen áttekintette az integráció komplex programja realizálásának közel ötévi eredményeit, tapasztalatait. Akkor erről a rádió és a televízió, a napi sajtó, valamint folyóirataink is beszámoltak. Az akkor megvont mérleg egyértelműen kedvező volt. Elmondhattuk, hogy az anyagi termelésben megkezdődött a közösen kialakított intézkedések végrehajtása, elsősorban az alapvető energiahordozók és nyersanyagfajták közép- és hoszszabb távú biztosítása érdekében. Bővült a feldolgozóipari szakosítás és kooperáció. Előrehaladtunk a mezőgazdaság, valamint a szállítás kulcsfontosságú szektoraiban, a tudományos-műszaki együttműködésben és több más fontos területen. 1976-ban az országaink között kialakult együttműködés tovább folytatódott, lényegében olyan ütemben és módon, ahogyan azt az egyes országok népgazdasági tervei, a külkereskedelmi megállapodások előírták. Ez az együttműködés ma már olyan széles skálán és sok szinten folyik, hogy itt csupán néhány részére kívánok emlékeztetni. 1977. május 1., vasárnap Helyszíni építőmunkával is Az elmúlt évben nagy erővel bontakozott ki a Szovjetunió területén az orenburgi gázvezeték építése. Ismeretes, hogy e nagyszabású, sok tekintetben egyedülálló vállalkozásban a Szovjetunión kívül öt európai KGST-ország nem csupán gazdasági eszközökkel, hanem helyszíni építőmunkával is részt vesz. A kijelölt építési szakaszokon több mint 15 ezer fős nemzetközi szakembergárda, többek között közel két és fél ezer magyar munkás is dolgozik. Az egész vállalkozás, amely a gázvezeték kiépítésén kívül szovjet részről a gáz kitermelését és előkészítését is magában foglalja, jó ütemben halad, így a fővezeték 1978 végére kitűzött üzembe helyezése reálisnak látszik. A magyar ipar egyik fontos feladata, hogy az 1980. évben 3,8 milliárd köbméter szovjet földgáz fogadására és ésszerű hasznosítására felkészüljön. Ugyancsak eredményekről adhatunk számot a másik, hazánkat még közvetlenebbül érintő közös vállalkozás, a Vinnyica (Szovjetunió) — Albertirsa (Magyarország) között húzódó 750 kV-os távvezeték építésével kapcsolatban is. A távvezeték szovjet területen fekvő egyik szakaszát már átállították a 750 kV-os feszültségre, a vezeték szovjet és magyar területen szükséges továbbépítése pedig az előirányzott ütemben halad. Ha minden terveink szerint alakul, 1979-ben már e nagyfeszültségű vezetéken energia áramlik hozzánk. ■* A villamos energiáról szólva érdemes megemlíteni azt is, hogy a KGST-országok villamosenergia-rendszereinek összekapcsolása 1976- ban is jól szolgálta az országok gazdaságát. A KGST-országok Egyesített Energiarendszeréhez tartozó országos hálózatok teljesítménye az az elmúlt évben tovább nőtt és a kölcsönös villamosenergia-szállítások tavaly megközelítették a 20 milliárd kWó-t. A KGST-országok együttműködésének igen lényeges területe a gépgyártás. Gazdaságaink korszerűsítése jelentős — többek között tőkés — gépbeszerzést igényel. Az alapvető gépszükségleteket az egymás közötti forgalom elégíti ki. Ezt bizonyítják az egymás közötti gépszállítások évről évre emelkedő volumenei. Jellemzésül néhány 1976. évi adat: országaink gépipari termelése tavaly együttesen mintegy 10 százalékkal nőtt, az egymás közötti export 11,5 százalékkal, ebből a gépipari kivitel közel 18 százalékkal emelkedett. 1976-ban az egymás közötti gép- és berendezés-szállítások értéke meghaladta a 16 milliárd rubelt, s e széles termékskálával rendelkező árucsoport jelentette az egymás közötti export több mint 40 százalékát. Mindez tanúsítja a nemzetközi munkamegosztás elmélyülését országaink között. Fejlődésünk elválaszthatatlan a KGST-től A magyar nép ismert, mindennapos munkájában és életében szerzett közvetlen tapasztalataiból is tudja, hogy fejlődésünk elválaszthatatlan a KGST-országokkal, elsősorban a Szovjetunióval folytatott széles körű együttműködéstől. Napjainkban, amikor az ipar és a mezőgazdaság termékszerkezetének korszerűsítése az egyik legfontosabb gazdasági feladatunk, ennek megvalósítása is alapvetően a KGST-országokkal egyeztetett és részben közösen kidolgozott programok segítségével kap biztos nemzetközi hátteret. Együttműködésünk teszi lehetővé, hogy a kialakítható nagy sorozatokra építve a legfejlettebb technológiákat alkalmazzuk a magyar gépipar kulcsfontosságú szektoraiban: a közútijármű-gyártásban, a számítástechnikai iparban, a híradástechnikában, a golyóscsapágy-gyártásban stb. Jelenleg tárgyalások folynak a KGST keretében az atomerőművi berendezések sokoldalú gyártásmegosztáson és kooperáción alapuló kiépítésére is. Ez iparunk műszaki fejlesztése szempontjából újabb előrelépést tesz majd lehetővé. Az együttműködés eredményességét lemérhetjük továbbá a magyar vegyipar dinamikus fejlődésén, egyre korszerűbb szerkezetének kialakításán, a petrolkémiai ágazat kiépítésén, a gyógyszer- és növényvédőszeripar fejlesztésén. Itt is a hosszú távra megteremtett nagy felvevőpiacok, a biztonságos nyersanyagszállítások képezik a gazdaságos tömeggyártás előfeltételét. A beruházások összehangolásával kiépített vegyipari termékszakosítás is növekvő mértékben érezteti hatását. Ez mind a KGST-ben folyó együttműködés előnyeit, fontosságát példázza. Közismert az is, hogy energia-, fűtő- és nyersanyagszükségletünk jelentős része a KGST-országokból, elsősorban a Szovjetunióból származik. 1976-ban a KGST-országokból származott energia-behozatalunk 81, anyag- és félkésztermék importunk több mint 40 százaléka. A mostani ötéves tervidőszakban összes beruházásainknak mintegy 4 százalékát arra fordítjuk, hogy részt vegyünk a KGST-országokkal megvalósuló együttes integrációs intézkedésekben, az 1980 utáni nyersanyagigények kielégítése érdekében. E befektetés természetesen fokozatosan megtérül majd a megfelelő kapacitások üzembe helyezése után meginduló szállítások révén. Nekünk is érdekünk tehát kötelezettségeink határidőre és jó minőségben való teljesítése. Ezért dolgozni azonban nem csupán jól felfogott gazdasági érdekünk, hanem a többi KGST- országgal szemben vállalt''internacionalista kötelezettségünk is. Hincz Gyula: BÉKE (grafika) Békehónap: május 6. - június 8. A hagyományos béke- és barátsági hónap megrendezésére május 6.—június 8-a között kerül sor. A 19. békehónap megyei eseményeinek előkészítését a Hazafias Népfront és a KISZ Győr-Sopron megyei bizottsága végzi. Gazdag programot dolgoztak ki. A megyei megnyitó ünnepség Mosonmagyaróváron, a MOFÉM Katona József Művelődési Házában lesz május 6-án, az ünnepi szónok, Koltai Endre, a Vas- és Villamosenergia-ipari Dolgozók Szakszervezetének titkára. A balfi békemenetet május 7-én, az abdai koszorúzást 8-án rendezik. A béke első napjának évfordulóján, illetve előestéjén KISZ- és komszomolista fiatalok találkoznak a megye tíz ifjúsági klubjában; magyar és szovjet asszonyok ünnepelnek együtt Győrben. A hónap kiemelkedő eseményeként nagygyűlésekre kerül sor. Szolidaritási nagygyűlés lesz május 12-én a csornai határőrség katonafiataljai részére. Előadó: Thomas Szoliz, a magyarországi chileiek antifasiszta bizottságának elnöke. Városi béke-nagygyűlést szerveznek Csornán a művelődési központban A békeszerető erők együttműködése címmel május 17-én. Előadó: Borbély Gábor, a KISZ KB titkára. Sopronban a Szőnyeggyár művelődési házában rendezik a latinamerikai szolidaritási nagygyűlést Thomas Szoliz előadásával. Béke-nagygyűlésre hívják a Győr-Sopron megyei egyházak képviselőit május 26-án, ugyanazon a napon a győri képzőművészek, színészek, írók és költők — a művészeti élet képviselői részvételével másik nagygyűlés zajlik le Győrött. Mindkét nagygyűlés előadója Göbölyös Gábor, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának osztályvezetője. Kulturális és sportrendezvényekben is gazdag a megyei program. Ifjúsági forradalmi dalfesztivált rendez a KISZ megyei bizottsága Győrött a Petőfi Sándor Ifjúsági Házban május 22-én. A Győri Sportcsarnokban a dél-amerikai szolidaritási fesztiválon június 6-án a hazánkban dolgozó, tanuló chilei, uruguay-i, bolíviai, perui fiatalok 4—6 fős együtteset szórakoztatnak. A békehónap ideje alatt nyolcvankét filmszínházban béke témájú filmeket láthatnak a megye lakói. A díszelőadást május 8-án Győrött, a Rába Filmszínházban tartják. Ünnepelnek még a fiatalok gyermekrajz-versennyel az asz-falton, kiállításokkal, és szavalóversennyel. Élményt, szórakozást, pihenést ígérnek a Magyar Honvédelmi Szövetség sportrendezvényei. Május 8—9-én honvédelmi nap, haditechnikai bemutató. Ugyancsak a békehónap eseménye a repülőmodellezők megyei döntője május 14— 22-e között Péren és május 28—29-én a szocialista országok repülőmodellezőinek versenye. Marx és Engels művei angol nyelven A szovjet Progresz kiadó folyamatosan megjelenteti Marx és Engels angolra fordított összes műveit. A 8. kötet Engels több, első ízben angolra fordított cikkét is tartalmazza. A cikkek az 1848-as német és magyar forradalom eseményeit, valamint a korabeli svájci helyzetet elemzik. A tudományos kommunizmus megalapítóinak 50 kötetnyi művét 1975. januárjától jelentetik meg. A kiadásban részt vesz a londoni Lawrence and Wishart kiadó, a New York-i International Publishers, a moszkvai Progresz és az SZKP Központi Bizottságának Marxizmus—Leninizmus Intézete. A kiadáson angol, amerikai és szovjet szerkesztőbizottság dolgozik, a munkában ismert szakemberek is részt vesznek, pl. Maurice Cornford és Luis Discin, a szovjet részről pedig Anatolij Jegorov és Pjotr Fedoszejev akadémikus, valamint a Progresz kiadóvállalat igazgatója. A kiadásra kerülő művek jelentős része ismeretlen az olvasók előtt. Például Marx és Engels sok, név nélkül, vagy álnéven írt újságcikkét, levelét és költeményét most fordították le először angolra. Első ízben jelennek meg angolul Engels 1838—1842 között írt művei. Ezeket a munkákat tartalmazza a gyűjteményes kiadás teljes második kötete. HIAIPOID - 5