Kisalföld, 1979. május (35. évfolyam, 101-125. szám)

1979-05-03 / 101. szám

A gyársvezetéség­ tárgyalta­­s elismert haladnak A termékszerkezet átalakítása a Győri MEZŐGÉP-ben Rugalmas termelési, szer­vezési és gyártmányfejlesz­­tés, a tennivalók egységes értelmezése, a cselekvési egység kialakítása jellemez­te az 1979-es évkezdést a Győri MEZŐGÉP Vállalat­ról. Így foglalhatnánk össze a vállalati pártvezetősé­g ki­bővített ülésén a napokban hallottakat, amelyen a gaz­daság­­vezetés számot adott az első negyedév gazdaság­­politikai feladatainak végre­hajtásáról. Tevékenységük középpont­jába a Központi Bizottság 1977. október 20-i, valamint 1978. december 6-i határoza­tainak szellemében a straté­giai termékek mennyiségi és gazdaságossági növelését ál­lították. A termékváltásra még 1972-ben kiírt pályáza­ton a fiatal műszakiak nagy lelkesedéssel dolgozta­k. A gazdaságossági, korszerűségi és versenyképességi szem­pontok alapján összehasonlí­tották termékeiket, az élen­járó országok adataival, tel­jesí­tményüket a külföldi ri­válisukéhoz mérték. Tanul­mányozták a külföldi szak­irod­alma­­t, összeh­­ason­lí­t­ás­t tettek és javaslatokat dol­goztak ki. Az erőfeszítések és szelle­mi ráfordítások az idei év első negyedében értek be és a­z elismert úton kívánnak továbbhaladni. Gyártmánya­iknak jelenleg csupán 1,2 százaléka gazdaságtalan ter­mék, cikkeik többsége kere­sett a hazai, a szocialista, tőkés piacon. Bátran és rugalmasan iga­zodtak a megnövek­edett fel­adatokhoz. A törzsgyár kar­dánüzemében készített gö­dörfúró gép gyártását pél­dául áthelyezték a beled­ gyáregységbe. Ezáltal a kar­dán- és hajtóműüzemekben felszabadult kapacitást a nagy sorozatú export kar­­dántengely és a tőkés piacra gyártott hajtóművek és azok a­lk­a­tr­észei­nek készít­ésére fordíthatták. Az átcsoporto­sítás és a gyártási rendsze­rek korszerűsítése a törzs­gyárban az első negyedév­ben mintegy 8 millió forint értékű tőkés exportot, ered­ményezett. Hétféle új hajtóművet fej­lesztettek ki és kezdtek gyártani az értékelt időszak­ban a STODGÉP által készí­tett zöldség beta­karí­tó gépek­hez. Az említett gépek­hez szállítószalagokat is gyártanak, amelyek az élel­miszeripari gépekhez is fel­használhatók. Ugyancsak, az elmúlt negyedévben kezdtek hozzá a kis és közepes mé­retű kardán tengelyek fej­lesztéséhez az angol HO­WARD cég részére, amelyek sorozatgyártását már jövőre megkezdik. Az ülés résztvevői — a pártvezetőség tagjai, a vidé­ki gyáregységek pártfi­­tkárai, valamint a tömegszervezetek vezetői — elmondták, hogy az elért eredményeket mi­lyen nehézségek és gondok előzték meg. A termékszer­kezet átalakításához ki kel­lett nevelni az irányítógár­dát, a kollektíva­­gondolko­dását a korszerű gyártmány­­struktúra — mint a jövő egyetlen útja — felé irányí­tani és az egységes cselek­vésb­e megnyerni. Gondjuk még jócskán akad, mivel termékeikhez kooperációban készülő alapanyagok (öntvé­nyek, hengerelt áruk) között sok a selejt. A kiegyensúlyozott terme­lés érdekében nélkülözhe­tetlennek tartják a program­szerű termelés megszervezé­sét. Erőfeszítéseik arra irá­nyulnak, hogy gyártmánya­iknak az eddiginél nagyobb hányada érje el az első osz­tályú szintet. Jó volt halla­ni : tapasztalataikat és mód­szereiket készséggel átadják a hasonló adottságú vállala­toknak. E célból már meg­szervezték a párttitkárok ta­pasztalatcseréjét, hogy a ná­luk bevált módszereket más kollektívák is alkalmazhas­sák az egyén és a közösség hasznára. N. M. M­elegen forgat­lomból ki­vá­ló Házigazdánk Sopronban Kevés ember van az or­szágban, aki több vendéget fogadna Szalontai Ferencnél. Neki tavaly félmillió látoga­tója volt és nap, mint nap azon dolgozik, hogy ennél idén, jövőre még több legyen. És nemcsak ez a gondja. Ügyel arra is, hogy a tavalyi félmillióhoz hasonlóan idén is valamennyi jól érezze ma­gát. Az ország nyugati kapu­jánál teljesít szolgálatot. Munkájára, magatartására a szolgálat kifejezés minden­képp illik, és többet mond talán, mint tisztének hivata­los elnevezése, mely szerint: a Győr-Sopron megyei Ide­genforgalmi Hivatal soproni kirendeltségének vezetője. De nemcsak ez. A város köz­életének egyik szervezője, aki nem­­mellesleg, több mint harminc éve a pártmunká­ból is kiveszi részét. Nehéz választani életének melyik színteréről, szakaszáról kér­dezzük ? Szalontai Ferenc szerencsé­re kisegít. A munkájáról beszél, melynek végzése köz­ben egysze­re szakember, po­litikus és csodálója annak a városnak, melynek értékeit legszívesebben mindenkinek bemutatná, akkor is, ha nem lenne az idegenforgalom el­kötelezettje. — Milyen előtanulmányok, adottságok szükségesek, hogy valaki az ország egy fontos részének vendégfaló, jó házi­gazdája legyen? — Nehéz lenne felsorolni. Még nehezebb meghatározni: melyek a legfontosabb tudni­valók, és milyen személyes tulajdonságokkal rendelkez­zék egy idegenforgalmi veze­tő. Nálunk és általában. Ma­gam a pályát a bankszakma felől közelítettem meg, és en­nek állandó hasznát látom. A politikai gazdaságtan azon­ban a kötelező tudnivalókon kívül is mindig érdekelt. Már nem voltam egészen fiatal, mikor vörös diplomával vé­geztem a marxista esti egye­tem szakosítóját. Erre büsz­ke vagyok, mert a munkatár­saimnak annyit beszéltem a gazdasági ismeretek haszná­ról, hogy restelltem volna a szerényebb eredményt. — Munkám azonban nem­csak pénzügyi ismereteket kíván Nálunk mindenről tudni kell, ami a világban történik. Az idegenforgalom a legérzékenyebb politikai barométerek egyike. Az ál­landó szellemi készenlét, a friss információk iránti ér­zékenység azonban nem csu­pán a munkához kell. Nehéz lenne élni nélküle... Ha azt akarom, hogy aki hozzánk lá­togat, jól érezze magát, az elmondottakon kívül idegen­­vezetőnek, műemlékek isme­rőjének, és mindenek előtt szervezőnek kell lennem. — Miképp marad ideje, hogy törődjön a város dolgai­val? Úgy tudjuk, számos tár­sadalmi tisztséget visel. — Egymástól el nem vá­lasztható dolgokról van szó. A programok szervezése köz­ben kapcsolatban vagyok a város úgyszólván valamennyi hivatalával, testületével, nagyüzemével. És ha így van, miért ne használnánk fel a lehetőséget, hogy megbeszél­jük mindazt, ami bennünket vagy másokat foglalkoztat. — Erre tizenegy pártalap­­szervezet főinstruktoraként is módja van. — Igen. De ez a munka sem végezhető merev szabá­lyok szerint. Három évig ta­nítottam például a pártis­kolán. Ez a feladatom hiva­talosan megszűnt ugyan, de a hallgatók közül még ma is sokan felkeresnek, tanácsért, vagy csak azért, hogy beszél­gessünk. Ez utóbbira, sajnos keve­sebb ideje van Szalontai Ferencnek, mint szeretnénk. Most, például a kempingbe si­et, hogy ellenőrizze, hogyan készültek fel ott nyolcszáz vendég fogadására. Csak egy percet kérünk tőle még, hogy köszöntsük abból az alkalom­ból, hogy számos más elisme­rés mellé legutóbb megkapta a ,,Kiváló Munkáért” kitün­tetést. m. I. 1979. május 3., csütörtök Díszoklevél a lébénymiklósi téesznek Kiemelkedő esemény szín­helye volt tegnap délelőtt a lébénym­iklósi Lenin Mező­gazdasági Termelőszövetke­zet. A gazdaság kiérdemelte a megyei téesz-szövetség dí­ját, melyet minden évben a versenyben legjobbnak mi­nősített megyei termelőszö­vetkezet kap meg. A díjat­ (a serleget, a díszoklevelet és a vele járó pénzjutalmat) ki­bővített vezetőségi ülésen adta át Horváth Vendel, a téesz-szövetség munkatársa a lébénymiklósi téssz elnö­kének, Gina Mihálynak. A kibővített vezetőségi ülésen jelen volt Geiger Józsefné, a mosonmagyaróvári járási pártbizottság első titkára. A téesz-szövetség több íz­ben szervezett munka­ver­­senyt. A verseny célja: a gazdálkodás hatékonyságá­nak javítása. Ehhez a v­erseny­mozga­­­lomhoz csatlakozott a lé­bénymiklósi téesz is, és a versenybizottság értékelése szerint termelési eredménye­ivel kiérdemelte az első he­lyezést. Az eredmény eléré­séhez hozzájárult a tsz-tag­­ság szorgalma, fegyelme, a nyolc szocialista brigád kez­deményezése, a szakmai ve­zetés szervező-irányító munkája, az új eljárások iránti fogékonysága. V. O. Turbina­szerelés A Paksi Atomerőmű üzemi főépületének gépházában tegnap megkezdődött az energiabázis első turbinájá­nak szerelése. A turbina a szovjetunióbeli Harkovból érkezett. A mintegy 440 me­gawatt villamos energiát termelő első blokkba a to­vábbiakban még egy turbi­nát szerelnek fel a Gyár- és Gépszerelő Vállalat dolgozói Az erőösszpontosítás legkö­zelebbi célja: az üzemi fő­épületben az óriásdaru fel­szerelése augusztus 20-ig, hogy megkezdhessék a reak­torc­sa­rnok­i n­agy ber­endezé­sek szerelését. Színes, kulturális programok május elsején (Folytatás az 1. oldalról.) Az úttörőzenekar és a sportolók csoportja után a felvonulás közönsége nagy tapssal fogadta a GYÁÉV soproni fő-építésvezetőségé­nek menetét. A vállalat dol­gozói a kiváló cím megszer­zésével nyertek jogot, hogy ezúttal is az élen haladjanak. Őket a helyi üzemek mun­kásai, az intézmények dolgo­zói követték. A soproni felvonuláson a rossz idő ellenére legalább tizenkétezren vettek részt. És ezzel nem értek véget, csu­pán megkezdődtek a május elsejei események. A Bécsi­dombon rendezett majális­nak ugyan a vártnál kisebb közönsége volt, de az eső nem rontotta el az ünnepet. A diáknapokra érkezett fia­­­talok a­ felvonulás után a Kellner ligetbe vonultak. Ez­után Fertőrákost keresték fel, ahol a Barlangszínházban előbb nagygyűlésen majd hangversenyen vettek részt.­­4-A soproni járási ünnepsé­gek közül, színes programjá­val kiemelkedett a fertőd­. Ott a programhoz képest csak annyi változott, hogy az ün­nepség színhelye a helyi kultúrház volt. Sopronkövesd majálisát a most elnyert ha­tárőrközségi rang tette neve­zetessé. A mosonmagyaróvári fel­vonulók sűrű esőben érkez­tek a Kapu Lajos téri gyüle­kezőhelyre, ahol a munka­társakra, a barátokra és is­merősökre találás öröme fe­ledtette a szomorkás időt. A hagyományokhoz híven idén is a 402. számú Hu­nyadi Mátyás Ipari Szakmun­kásképző Intézet motorosai­val az élén kezdődött a mo­sonmagyaróvári felvonulás. Mögöttük a város sportolói, majd az óvodások és iskolá­sok haladtak. Énekszóval, színes-szalagos torna-bemu­tatóval köszöntötték a­­h­ sz­­emelvényen helyet foglaló párt-, állami és gazdasági vezetőket, a tömegszerveze­tek vezetőit, a szovjet­ alaku­lat képviselőit, valamint a dolgozók és az ifjúság azon képviselőit, akik kimagasló munkájuk elismeréseként kü­lönféle kitüntetésben ré­szesültek. A diákokat a dolgozók ez­reinek menete követte. A hangszórókból hallatszó rit­­musos zene kísérte útjukat, s közben a felvonuló kollek­tívák munkasikereit sorolta a hangosbemondó. ..Itt nem boldogul más, csak aki alkot, aki munkás” — hirdette a Mosonmagyaróvá­ri Fémszerelvénygyár egyik feldíszített autója. A mofé­­mesek élén a vállalat har­mincéves fúvószenekara ha­ladt. Ugyancsak saját fúvós­zenekara mögött vonult fel a MOTIM és a Rába Mező­gazdasági Gépgyár munkás­­kollektívája. Sikere volt a nézelődők körében a helyi Sütőipari Vállalat dolgozói­nak, akik stílusosan fonott kiflikből „írták ki”: Éljen május 1. A száz percig tartó felvo­nuláson több mint tízezren vettek részt. -4- -1- A Kapuváron a zuhogó eső ellenére megtartották a fel­vonulást, amelyen mintegy hétezren vettek részt. A kultúrműsor a rossz idő mi­att a Rábaközi Művelődési Központ színháztermében volt. A Rába Magyar Vagon, és Gépgyár első sorai A Rába Táncegyüttes tagjai Békegalamb a menetben Kisdobosok és úttörők Szűk Ödön felvételei - KVAIPOID 3

Next