Kisalföld, 1980. szeptember (36. évfolyam, 205-229. szám)
1980-09-19 / 220. szám
A KISALFÖLD INTERJÚJA A munkásőrök hivatásáról A megyei pártértekezlet elismeréssel szólt a Munkásőrség megyei tevékenységéről és megállapította, hogy a Győr-Sopron megyei munkásőrok áldozatkészen hajtják végre önként vállalt feladataikat. Erősödött a testület elkötelezettsége a párt politikája iránt, szilárdult az erkölcsi-politikai egység, javult a fegyelmi helyzet. Példás helytállást tanúsítanak a munkában, aktívak a közéletben. A pártértekezlet megerősítette e pártmegbízatás megbecsülését, elismerését. Balogh Zoltánt, a Munkásőrség Győr-Sopron megyei parancsnokát arra kértük, hogy tájékoztassa lapunk olvasóit a munkáshatalom önkéntes védőinek életéről, munkájáról, az előttük álló feladatokról. A párthatározatok értelmében tervszerűen végzett állománycsere során ma már munkásőreink 80 százaléka tagja a Magyar Szocialista Munkáspártnak. — Hogyan változott az állomány összetétele? Az új munkásőrök fele prtenkívüliként lesz a fegyveres testület tagja. A szolgálat ellátása során legtöbbjük kommunistává érik. Az allomány 82 százaléka nagyipari és mezőgazdasági munkás, 75—78 százaléka pedig szocialista brigádok tagja. Tizenöt százalékuk különböző politikai és társadalmi szervezetben tölt be tisztséget. Ugyanennyien vezető beosztású dolgozók. A munkásőrök 3,7 százaléka nő. Egyébként fiatalodás a jellemző, hiszen az állomány 44 százaléka ma már 35 év alatti. Emelkedett általános műveltségül. 55százalékuk politikai képzettséggel rendelkezik, 75 százalékuk pedig a pártoktatás különböző tanfolyamaira jár. — A társadalom részéről elég figyelem övezi a testület tagjait? — A munkásőrség a társadalom szerves részeként a társadalomért végzi megtisztelő feladatát, a munkáshatalom védelmét. Tagjai ezer szállal kötődnek környezetükhöz, otthonukhoz, munkahelyükhöz. Ami a munkahelyi megbecsülést illeti: a politikai, az állami, a társadalmi szervek, a gazdasági egységek rendszeresen figyelemmel kísérik a munkásőrök életét, munkáját, s a példamutató személyeket kellő elismerésben részesítik. A szolgálati tevékenységet bizalom övezi az emberek részéről is, hiszen sokan vannak, akik ügyes-bajos dolgaikkal munkásőrt keresnek meg és kérik segítségét. A testület tagjainak döntő többsége élen jár a termelő munkában és példás családi életet él. Az irántuk érzett bizalmat fejezi ki, hogy sokukat beválasztják a különböző szintű pártvezetőségekbe, ott találjuk őket a tömegszervezeti funkciókban, vagy a tanácstagok sorában Az emberek véleménye így fogalmazható meg: ,,A munkásőrök az építőmunka, az alkotás emberei. Szeretik a békés életet és mindent megtesznek annak megőrzéséért. A párt XII. kongresszusa viszont így fogalmazott: ,,A munkásőrség, amelyet társadalmunk megbecsülése övez, a jövőben is teljesítse önként vállalt kötelezettségét!” Ez milyen újabb feladatokat jelent a testület tagjai számára? — A munkásőrség feladata, küldetése nem változott. Változtak viszont a külsőés a belső körülmények, a feltételek. Hatékonyabbá és folyamatosabbá kell tennünk a tudatformáló tevékenységet, a munkásőröket képessé kell tennünk a bonyolultabb helyzetekben való eligazodásra. Említettem, hogy az állomány egy része fiatal, kevés életes politikai tapasztalattal rendelkezik. Fegyveres ismereteik még hiányosak, politikai érdeklődésük érzelmi motívumaik mások mint az időseké. Velük meg kell ismertetni a magyar munkásmozgalom és ezen belül a munkásőrség történetét, az önkéntes szolgálat politikai küldetését. A társadalmi erőkkel együtt kell alakítanunk bennük azokat a tulajdonságokat,amelyek egyáltalában a magyar munkásokat jellemzik: fegyelmezettség, állhatatosság önzetlenség, a közösségért érzett felelősség. A munkában nagyobb figyelmet kell fordítanunk a testület politikai jellegének megőrzésére és arra kell törekednünk, hogy a lehetőségek kihasználásával még nagyobb hatással legyünk környezetenkre. Ez annyit is jelent, hogy az MSZMP XII. kongresszusa határozatainak értelmében munkásőreinknek a jövőben még aktívabbaknak kell lenniük a termelő munkában és a közéletben. Biztosítottak-e a személyi és a szervezettségi feltételek a feladatok végrehajtásához? — Az állományépítő munka folyamatosan, szervezetten, magas követelményeket szem előtt tartva történik. Parancsnoki állományunk szakmai és politikai felkészültsége a biztosíték arra, hogy a folyamatosan cserélődő állomány szervezettsége javuljon, harckészültsége tökéletesedjen. A megyei parancsnokság feladata sem más, mint a rendelkezésre álló feltételek hatékony felhasználásával alkalmassá tenni a munkásőröket a fejlett szocialista társadalom építésében összetetten jelentkező feladatok megoldására, a fegyveres szolgálat lelkiismeretes, becsületes ellátására. — Köszönjük a beszélgetést! Román Dénes Hogy értsék, amit látnak Előadások színházról - színészekkel Hét éve néhány győri színész elkezdett iskolákba járni, s egy-egy témakörben rendhagyó, azaz művészileg illusztrált irodalomórát tartani. A jó ötlethez később megfelelő szervezeti keretet is alkottak, megalapították a színház TIT-szervezetét. Az irodalomórák mellett évfordulók ünnepi műsorában, író—olvasó találkozók színesítésében közreműködtek. Az összekötő szerepét Szűcs István játszotta. Mint a napokban — az idei évad és egyben az új iskolaév feladatairól szólva — hallottuk, tovább bővítik a színészekkel közös közművelődési lehetőségeket a TIT-nél, s az ötlethez ismét partnerre találtak a színészekben. Hogy miről van szó? Kétzabadegyetem beindításáról, amelyek előadásai a drámaörténettel, illetve a táncművészettel foglalkoznak majd. A TIT-szervezet tizenhét tagú. Az idén többen lesznek, társul a Győri Balett, ők segítik majd a táncművészetel foglalkozó szabadegyetemet. Vendégül látják az éreklődőket egy-egy próbán, előadást tart Markó Iván isöbbek között. Táncművészeiről szólva persze, nem fedkeznek meg a szervezők a népi, az egyéb színpadi, a hársas és a formációs táncokról sem. A sorozatot tánctörténeti előadások kötik majd össze. Előadások, illusztrációk, gyakorlati példák és élmények: ezek együttese jellemzi majd az októberben kezdődő két szabadegyetemet. Programjuk megbeszélésén sok vélemény, ötlet hangzott el. Bende Ildikó színművész például szeretné, ha a környező községek iskoláiba is eljutnának rendhagyó óráikkal, előadásaikkal. Mezei György, a városi könyvtár igazgatója a közeljövőben elkészülő adyvárosi könyvtár lehetőségeire hívta fel a figyelmet. Kiss János táncos a balettosok nevében előadókat, filmanyagot javasolt. Bor József rendező egy érdekes, a keleti színjátszásról szóló előadásról beszélt, jól illene a drámatörténeti sorozatba. Szilágyi Albert, a TIT megyei, Szabó Sándorné, a TTT városi titkára jegyezték, jelezték a különféle elképzeléseket. A program tehát alakul, s hogy igazán jó legyen, az ismeretterjesztők és művészek közös ügye. Közös a siker, a kudarc is, ez utóbbiról remélhetőleg nem is lesz szó. Ami már most biztos: a szabadegyetemek idei témája a drámatörténetnek a görögöktől a huszadik századi szerzőkig terjedő, meglehetősen széles szelete. (Maga a huszadik század a jövő évre marad.) A táncművészeti sorozatban a már említett műfajokkal s tánctörténettel foglalkoznak majd az előadások. Mindkét sorozatnak egy a célja, amelyet nem lehet eléggé dicsérni. Az új színház új, értő közönségét szeretnék megteremteni. Persze, a színház mellett más kulturális rendezvényekre is eljutnak az ily módon többet tudó látogatók, s ez csak a helyi kulturális élet hasznára válhat. (Intó) 1980. szeptember 19., péntek ■ A nyelvtanulást nem lehet elég korán kezdeni — ezt vallja Gál Péterné is, aki több, mint háromszáz gyereket, köztük sok óvodást tanít német nyelvre a győri Rába Művelődési Központban. A legkisebbek az óvodai fogalmakat tanulják meg, azokat a szavakat, amelyeket a mindennapi életben használnak. Később képek alapján mondatokat alkotnak, a nagyobbak már mesemondásra is vállalkoznak. Mire a hatodik tanévet elvégzik, írnak, olvasnak, társalognak a gyerekek. Máriaiároki változások A város vonzásában Hazánkban több helyütt kísérletképpen városkörnyéki községeket hoztak létre a hetvenes években, s a tapasztalatok szerint e központi kezdeményezés helyesnek bizonyult. A megyei tanács illetékesei is felülvizsgálták a városok és a községek szerepkörét, és ennek megfelelően megkezdték Kapuvár, Sopron és Mosonmagyaróvár vonzáskörzetébe tartozó települések városkörnyéki községekké szervezését. A Mosonmagyaróvár környéki Mária kálnok a településhálózat-fejlesztésii tervben szerepnélküli községként szerepelt — földrajzi fekvéséből adódóan. Városkörnyéki községgé nyilvánítására 1977 tavaszán került sor. A jogirodalom szerint a városi tanács vb-játikára vette át a járási hivatal elnökének hatáskörébe tartozó feladatok ellátását, a szakigazgatási szervek pedig másodfokú hatóságii szerepkört látnak el. Máriaikálnok városkörnyéki községgé nyilvánítása óta eltelt több mint három esztendő tapasztalatairól érdeklődtünk dr. Adorján Józseftől, Mosonmagyaróvár város Tanácsa végrehajtó bizottságának titkárától. — A község továbbra is önálló költségvetéssel, fejlesztési alappal rendelkezik, és önálló testületei vannak — mondja. — Ahhoz, hogy a járási vezetők, illetve a szakigazgatási szervek feladatkörét kellőképpen gyakorolni tudjuk, tapasztalatcseréken vettünk részt, továbbá a mindennapi munkakapcsolatokon túl a község testületi ülésein is rendszeresen részt veszünk A társadalmi megbízatású tanácselnököt a városi tanácsülésekre meghívjuk, továbbá a vb-titkárral együtt részt vesznek az apparátusi értekezleteinken. Ide kívánkozik az is, hogy a községi tanácsnál komplex vizsgálatot tartottunk a szakigazoatási szerveikkel, a művelődési központtal, a járási-városi könyvtárral, a tűzoltóparancsnoksággal és a tv-parancsnoksággal közösen. — Milyen eredményt hozott a vizsgálat? — A vizsgálat eredménye a hatósági ügyek intézésében megnyugtató volt, viszont felvetődött, hogy a könyvtár és a művelődési ház mostoha körülményeit fel kell számolni. Indokolt volna a VI. ötéves tervidőszakban egy klubkönyvtár megépítése, amelyben helyet kaphatnának az olvasók, a fiatalok, a tanácstagok és házasságkötések színhelye is lehetne, tehát többcélúan tudnák hasznosítani. Egyébként a hatósági ügyintézés színvonalának emelésén túl kerestük, és a jövőben is keressük az egészségügy, és az oktatásművelődés fejlődésének lehetőségeit. Örvendetesek a változások mind az óvodai fejlesztésben, mind az oktatási körülményekben. + ♦ c- Szinte dr. Adorján József szavait hallom vissza Tihanyi István társadalmi megbízatású tanácselnöktől és Greguss Andrásné vb-titikártól a községi tanács épületében, ahol a ,,városiasodás jegyeiről” érdeklődök. — A városkörnyéki községgé nyilvánítás a költségvetésünkben nem hozott változást — mondja Tihanyi István —, inkább a szakmai irányítás változott. A városi tanácson mindig szívesen fogadnak bennünket, készségesen segítenek. A szakmai irányítás eredménye például, hogy iskolánk tanulói városi vetélkedőkön vehetnek részt. Ennek jó hatása a napi oktatásban is érződik. — Az egészségügyi ellátás is lényegesen javult — folytatja Greguss Andrásné. — Ma már helyben van a főorvosi felülvizsgálat. A városi főorvos szívén viseli a község egészségügyi helyzetét. Máriakálnokot bekapcsolták a városi ügyeletbe, tehát délután négytől és ünnepnapokon hívásra idejön az orvos. Jelenleg még Halászbóz jár hozzánk a körzeti orvos, de közeli terv hogy az egész községet egy mosoni körzethez kapcsolják. A községi tanács vezetői szavaiból kiérződik, hogy e változások nagyon lényegesek a községben, a máriakálnokiak hangulatát jó irányba befolyásolják. Ugyancsak örömmel szólnak arról, hogy befejezéséhez közeledik a óvoda bővítése. Bíznak benne, hogy a bővítéssel egy időőben elkészül a központi fűtés is a gyermek intézményben, ahol egyébként valamennyi dolgozó szülő óvodás korú gyermeke elhelyezést nyert + + + Van még valami, amire szintén érzékeny a lakosság. Ez pedig a buszközlekedés. Reggel és délelőtt nincs biztosítva az összeköttetés Mosonmagyaróvárral. Korábban az egyik járat hámmnegyed nyolckor érkezett Máriakálnokra, de megszüntették. Azt is nehezményezik, hogy a Volán illetékesei értesítés nélkül változtatták a járatokat. A hiányzó járatokon az év egy részében valóban nem lenne sok utas, de a téli időszakban szükség lesz rájuk. Ugyancsak gond, hogy a máriakálnokiak — akiknek zöme a Szigetközből telepedett a községbe — délutánonként ,,el vannak zárva” a Szigetköztől. Ha valaki délben elutazik a községből, csak este kilenckor érhet haza. A tanácsi vezetők szeretnének — eredményt is hozó kapcsolatot kialakítani a Volánnal A város vonzásában levő Máriakálnokon 1300-an élnek. Mint megtudtuk, ez a szám megkétszereződhetne, ha tudnának elég házhelyet kijelölni. Jönnének ide a Szigetközből, építkeznének mosonmagyaróváriak is. A házhelyek iránti érdeklődés bizonnyal tulajdonítható annak is, hogy Máriakálnokon a városkörnyéki községgé nyilvánítás óta máris tapasztalhatók a városiasodás — fent említett — vonásai. Hámor Vilmos A RICHARDS FINOMPOSZTÓGYÁR a festöde üzemrészébe segédművezetéket felvesz. Jelentkezés a vállalat munkaügyi osztályán, Győr, Bacsó B. u. 23. Klfl HPOtD - 5