Kisalföld, 1980. szeptember (36. évfolyam, 205-229. szám)

1980-09-19 / 220. szám

A KISALFÖLD INTERJÚJA A munkásőrök hivatásáról A megyei pártértekezlet elismeréssel szólt a Munkásőrség megyei tevékenységéről és megállapította, hogy a Győr-Sop­­ron megyei munk­ás­ő­rok áldozatkészen hajtják vég­re önként vállalt feladataikat. Erősödött a testület elkötelezettsége a párt politikája iránt, szilárdult az erkölcsi-politikai egység, javult a fegyelmi helyzet. Példás helytállást tanúsítanak a munkában, aktívak a közéletben. A pártértekezlet megerősí­tette e pártmegbíza­tás megbecsülését­, elismerését. Balogh Zoltánt, a Munkás­őrség Győr-Sopron megyei parancsnokát arra kértük, hogy tájékoztassa lapunk ol­vasóit a munkás­hatalom ön­kéntes védőinek életéről, munkájáról, az előttük álló feladatokról.­­ A párthatározatok értel­mében tervszerűen végzett állománycsere során ma már munkásőreink 80 százaléka ta­gja a Magyar Szocialista M­unkáspártnak. — Hogyan változott az ál­lomány összetétele? Az új munkásőrök fele pr­­tenkívüliként lesz a fegy­veres testület tagja. A szol­gálat ellátása során legtöbb­jük kommunistává érik. Az a­llomány 82 százaléka nagy­ipari és mezőgazdasági mun­kás, 75—78 százaléka pedig szocialista brigádok tagja. Ti­zenöt százalékuk különböző politikai és társadalmi szer­vezetben tölt be tisztséget. Ugyanennyien vezető beosztá­sú dolgozók. A mun­kásőrök 3,7 százaléka nő. Egyébként fia­talod­ás a jellemző, hiszen az állomány 44 százaléka ma már 35 év alatti. Emelkedett általános műveltségül­. 55­­százalékuk politikai képzett­séggel rendelkezik, 75 száza­lékuk pedig a pártoktatás kü­lönböző tanfolyamaira jár. — A társadalom részéről elég figyelem övezi a testü­let tagjait? — A munkásőrség a társa­dalom szerves részeként a társad­alomér­t végzi megtisz­telő feladatát, a munkáshata­lom védelmét. Tagjai ezer szállal kötődnek környeze­tükhöz, otthonukhoz, munka­helyükhöz. Ami a munkahe­lyi megbecsülést illeti: a po­litikai, az állami, a társadal­mi szervek, a gazdasági egy­ségek rendszeresen figyelem­mel kísérik a munkásőrök életét, munkáját, s a példa­mutató személyeket kellő el­ismerésben részesítik. A szolgálati tevékenységet bi­zalom övezi az emberek ré­széről is, hiszen sokan van­nak, akik ügyes-bajos dolga­ikkal munkásőrt keresnek meg és kérik segítségét. A testület tagjainak döntő több­­sége élen jár a termelő mun­kában és példás családi éle­tet él. Az irántuk érzett bi­zalmat fejezi ki, hogy soku­kat beválasztják a különböző szintű pártvezetőségekbe, ott találjuk őket a tömegszerve­­zeti funkciókban, vagy a ta­nácstagok sorában Az embe­rek véleménye így fogalmaz­ható meg: ,,A munkásőrök az ép­ít­őm­unka, az alkotás emberei. Szeretik a békés életet és mindent megtesznek annak megőrzéséért.­­ A párt XII. kongresszu­sa viszont így fogalmazott: ,,A munkásőrség, amelyet társadalmunk megbecsülése övez, a jövőben is teljesítse önként vállalt kötelezettsé­gét!” Ez milyen újabb fel­adatokat jelent a testület tag­jai számára? — A munkásőrség felada­ta, küldetése nem változott. Változtak viszont a külső­­és a belső körülmények, a fel­tételek. Hatékonyabbá és fo­lyamatosabbá kell tennünk a tudatformáló tevékenységet, a munkásőröket képessé kell tennünk a bonyolultabb hely­zetekben való eligazodásra. Említettem, hogy az állomány egy része fiatal, kevés élet­­es politikai tapasztalattal rendelkezik. Fegyveres isme­reteik még hiányosak, politi­kai érdeklődésük érzelmi mo­tívumaik mások min­t az időseké. Velük meg kell is­mertetni a magyar munkás­mozgalom és ezen belül a munkásőrség történetét, az önkéntes szolgálat politikai küldetését. A társadalmi erőkkel együtt kell alakí­ta­nunk bennük azokat a tu­lajdonságokat,­­amelyek egy­általában a magyar munká­sokat jellemzik: fegyelme­zettség, állhatatosság önzet­lenség, a közösségért érzett felelősség. A munkában na­gyobb figyelmet kell fordíta­nunk a testület politikai jel­legének megőrzésére és arra kell törekednünk, hogy a le­hetőségek kihasználásával még nagyobb hatással le­gyünk környezete­nkre. Ez annyit is jelent, hogy az MSZMP XII. kongresszusa határoza­tainak értelmében munkásőreinknek a jövőben még aktívabbaknak kell len­niük a termelő munkában és a közéletben.­­ Biztosítottak-e a szemé­lyi és a szervezettségi felté­telek a feladatok végrehajtá­sához? — Az állományépítő mun­ka­ folyamatosan, szervezet­ten, magas követelményeket szem előtt tartva történik. Parancsnoki állományunk szakmai és politikai felké­szültsége a biztosíték arra, hogy a folyamatosan cseré­lődő állomány szervezettsége javuljon, harckészültsége tö­kéletesedjen. A megyei pa­rancsnokság feladata sem más, mint a rendelkezésre álló feltételek hatékony fel­­haszn­álásával alkalmassá tenni a munkásőröket a fej­lett szocialista társadalom építésében összetetten jelent­kező feladatok megoldására, a fegyveres szolgálat lelkiis­meretes, becsületes ellátásá­ra. — Köszönjük a beszélge­tést! Román Dénes Hogy értsék, amit látnak Előadások színházról - színészekkel Hét éve néhány győri színész elkezdett iskolákba járni, s egy-egy témakörben rendhagyó, azaz művészileg illusztrált irodalomórát tarta­ni. A jó ötlethez később megfelelő szerve­zeti keretet is alkottak, megalapították a színház TIT-szer­­vezetét. Az irodalomórák mellett évfordulók ünnepi műsorá­ban, író—olvasó találkozók színesítésében közreműködtek. Az összekötő szerepét Szűcs István játszotta. Mint a napokban — a­z idei évad és egyben az új iskolaév feladatairól szólva — hallottuk, tovább bővítik a színészekkel közös közműve­lődési lehetőségeket a TIT-nél, s az ötlethez ismét partnerre találtak a színészekben. Hogy miről van szó? Két­zabadegyetem beindításáról, amelyek előadásai a dráma­­örténettel, illetve a tánc­­művészettel foglalkoznak majd. A TIT-szervezet tizen­hét tagú. Az idén többen lesznek, társul a Győri Balett, ők se­gítik majd a táncművészet­el foglalkozó szabadegyete­met. Vendégül látják az ér­­­­eklődőket egy-egy próbán, előadást tart Markó Iván is­öbbek között. Táncművé­szeiről szólva persze, nem fe­­­dkeznek meg a szervezők a népi, az egyéb színpadi, a hársas és a formációs tán­cokról sem. A sorozatot tánc­történeti előadások kötik majd össze. Előadások, illusztrációk, gyakorlati példák és élmé­nyek: ezek együttese jellem­zi majd az októberben kez­dődő két szabadegyetemet. Programjuk megbeszélésén sok vélemény, ötlet hangzott el. Bende Ildikó színművész például szeretné, ha a kör­nyező községek iskoláiba is eljutnának rendhagyó órá­ikkal, előadásaikkal. Mezei György, a városi könyvtár igazgatója a közeljövőben el­készülő adyvárosi könyvtár lehetőségeire hívta fel a fi­gyelmet. Kiss János táncos a balet­tosok nevében előadó­kat, filmanyagot javasolt. Bor József rendező egy érde­kes, a keleti színjátszásról szóló előadásról beszélt, jól illene a drámatörténeti soro­zatba. Szilágyi Albert, a TIT me­­gyei, Szabó Sándorné, a TTT városi titkára jegyezték, je­­lezték a különféle elképzelé­seket. A program tehát ala­kul, s hogy igazán jó legyen, az ismeretterjesztők és mű­vészek közös ügye. Közös a siker, a kudarc is, ez utóbbi­ról remélhetőleg nem­­ is lesz szó. Ami már most biztos: a szabadegyetemek idei té­mája a drámatörténetnek a görögöktől a huszadik szá­zadi szerzőkig ter­jedő, meg­lehetősen széles szelete. (Ma­ga a huszadik század a jövő évre marad.) A táncművé­szeti sorozatban a már em­lített műfajokkal s tánctör­ténettel foglalkoznak majd az előadások. Mindkét sorozat­nak egy a célja, amelyet nem lehet eléggé dicsérni. Az új színház új, értő közönségét szeretnék megteremteni. Per­sze, a színház mellett más kulturális rendezvényekre is eljutnak az ily módon töb­bet tudó látogatók, s ez csak a helyi kulturális élet hasz­nára válhat. (Intó) 1980. szeptember 19., péntek ■ A nyelvtanulást nem lehet elég korán kezdeni — ezt vallja Gál Péterné is, aki több, mint háromszáz gyereket, köztük sok óvodást tanít német nyelvre a győri Rába Művelődési Központban. A legkisebbek az óvodai fogalmakat tanulják meg, azokat a szavakat, amelye­ket a mindennapi életben használnak. Később képek alapján mondatokat alkotnak, a na­gyobbak már mesemondásra is vállalkoznak. Mire a hatodik tanévet elvégzik, írnak, olvas­nak, társalognak a gyerekek. Már­ia­iár­­oki változások A város vonzásában Hazánkban több helyütt kísérletképpen városkörnyéki köz­ségeket hoztak létre a hetvenes években, s a tapasztalatok szerint e központi kezdeményezés helyesnek bizonyult. A me­gyei tanács illetékesei is felülvizsgálták a városok és a közsé­gek szerepkörét, és ennek megfelelően megkezdték Kapuvár, Sopron és Mosonmagyaróvár vonzáskörzetébe tartozó tele­pülések városkörnyéki községekké szervezését. A Mosonmagyaróvár kör­nyéki Mária kálnok a telepü­­léshálózat-fejlesztésii tervben szerepnélküli községként sze­repelt — földrajzi fekvéséből adódóan. Városkörnyéki köz­séggé nyilvánítására 1977 ta­vaszán került sor. A jogiro­dalom szerint a városi tanács vb-játikára vette át a járási hivatal elnökének hatásköré­be tartozó feladatok ellátá­sát, a szakigazgatási szervek pedig másodfokú hatóságii szerepkört látnak el. Máriaikálnok városkörnyé­ki községgé nyilvánítása óta eltelt több mint három esz­tendő tapasztalatairól érdek­lődtünk dr. Adorján József­től, Mosonmagyaróvár város Tanácsa végrehajtó bizottsá­gának titkárától. — A község továbbra is ön­álló költségvetéssel, fejleszté­si alappal rendelkezik, és ön­álló testületei vannak — mondja. — Ahhoz, hogy a já­rási vezetők, illetve a szak­­igazgatási szervek feladatkö­rét kellőképpen gyakorolni tudjuk, tapasztalatcseréken vettünk részt, továbbá a min­dennapi munkakapcsolatokon túl a község testületi ülésein is rendszeresen részt veszünk A társadalmi megbízatású tanácselnököt a városi ta­nácsülésekre meghívjuk, to­vábbá a vb-titkárral együtt részt vesznek az apparátusi értekezleteinken. Ide kíván­kozik az is, hogy a községi tanácsnál komplex vizsgála­tot tartottunk a szaki­gazoatá­­si szerveikkel, a művelődési központtal, a járási-városi könyvtárral, a tűzol­tópa­rancsnoksággal és a tv-pa­­ra­ncsnokságg­al közösen. — Milyen eredményt ho­zott a vizsgálat? — A vizsgálat eredménye a hatósági ügyek intézésében megnyugtató volt, viszont felvetődött, hogy a könyvtár és a művelődési ház mostoha körülményeit fel kell szá­molni. Indokolt volna a VI. ötéves tervidőszakban egy klubkönyvtár megépítése, amelyben helyet kaphatná­nak az olvasók, a fiatalok, a tanácstagok és házasságköté­sek színhelye is lehetne, te­h­át többcélúan tudnák hasz­nosítani. Egyébként a ható­sági ügyintézés színvonalá­nak emelésén túl kerestük, és a jövőben is keressük az egészségügy, és az oktatás­művelődés fejlődésének lehe­tőségeit. Örvendetesek a vál­tozások mind az óvodai fej­lesztésben, mind az oktatási körülményekben. + ♦ c- Szinte dr. Adorján József szavait hallom vissza Tihanyi István társadalmi megbízatá­sú tanácselnöktől és Greguss Andrásné vb-titikártól a köz­ségi tanács épületében, ahol a ,,városiasodás jegyeiről” ér­deklődök. — A városkörnyéki község­gé nyilvánítás a költségveté­sünkben nem hozott változást — mondja Tihanyi István —, inkább a szakmai irányítás változott. A városi tanácson mindig szívesen fogadnak bennünket, készségesen segí­tenek. A szakmai irányítás eredménye például, hogy is­kolánk tanulói városi vetél­kedőkön vehetnek részt. En­nek jó hatása a napi oktatás­ban is érződik. — Az egészségügyi ellátás is lényegesen javult — foly­tatja Greguss Andrásné. — Ma már helyben van a főor­vosi felülvizsgálat. A városi főorvos szívén viseli a község egészségügyi hely­zetét. Máriakálnokot bekap­csolták a városi ügyeletbe, tehát délután négytől és ün­nepnapokon hívásra idejön az orvos. Jelenleg még Halászb­­óz jár hozzánk a körzeti or­vos, de közeli terv hogy az egész községet egy moson­i körzethez kapcsolják. A községi tanács vezetői szavaiból kiérződik, hogy e változások nagyon lényege­sek a községben, a máriakál­­nokiak hangulatát jó irány­ba befolyásolják. U­gyancsak örömmel szólnak arról, hogy befejezéséhez közeledik a óvoda bővítése. Bíznak ben­ne, hogy a bővítéssel egy id­őő­­ben elkészül a központi fű­tés is a gyermek in­tézmény­­ben, ahol egyébként vala­mennyi dolgozó szülő óvodás korú gyermeke elhelyezést nyert + + + Van még valami, amire szintén érzékeny a lakosság. Ez pedig a buszközlekedés. Reggel és délelőtt nincs biz­tosítva az összeköttetés Mo­sonmagyaróvárral. Korábban az egyik járat hámmnegyed nyolckor érkezett Máriakál­­nokra, de megszüntették. Azt is nehezményezik, hogy a Vo­lán illetékesei értesítés nél­kül változtatták a járatokat. A hiányzó járatokon az év egy részében valóban nem lenne sok utas, de a téli idő­szakban szükség lesz rájuk. Ugyancsak gond, hogy a má­­riakálnokiak — akiknek zö­me a Szigetközből telepedett a községbe — délutánonként ,,el vannak zárva” a Szigetköz­től. Ha valaki délben eluta­zik a községből, csak este ki­lenckor érhet haza. A ta­nácsi vezetők szeretnének — eredményt is hozó­­ kapcso­latot kialakítani a Volánnal A város vonzásában levő Máriakálnokon 1300-an élnek. Mint megtudtuk, ez a szám megkétszereződhetne, ha tudnának elég házhelyet ki­jelölni. Jönnének ide a Szi­getközből, építkeznének mo­sonmagyaróváriak is. A ház­helyek iránti érdeklődés bi­zonnyal tulajdonítható annak is, hogy Máriakálnokon a vá­roskörnyéki községgé nyilvá­nítás óta máris tapasztalha­tók a városiasodás — fent említett — vonásai. Hámor Vilmos A RICHARDS FINOMPOSZTÓGYÁR a festöde üzemrészébe segédművezetéket felvesz. Jelentkezés a vállalat munkaügyi osztályán, Győr, Bacsó B. u. 23. Klfl HPOtD - 5

Next