Kisalföld, 1981. június (37. évfolyam, 127-151. szám)
1981-06-19 / 142. szám
Közművelődési bizottságok tevékenysége Sopronban Az üzemi valóság talaján Véleményeznek — javasolnak — összehangolnak A közművelődési törvény megjelenését követően vállalati közművelődési bizottságok alakítására hozott határozatot az Országos Közművelődési Tanács és a SZOT Elnöksége. A bizottságoknak azt a feladatot szánták a létrehozók hogy legyenek a vállalatvezetés ama jóra kalauzoló szövetségesei, akik javaslataikkal segítik elő a munkahelyi közművelődés fejlődését. Ám ahhoz, hogy tartalmas, elvileg és anyagilag is alátámasztott javaslatok születhessenek, megfelelő összetételű, az üzemi valóságot és a közművelődés eszköztárát ismerő bizottságra, s tervszerű bizottsági munkára van szükség. Megvalósult-e mindez 1976 óta? Hol tartanak a munkásműveltség fejlesztésében a város munkahelyei? Mire volna még szükség a jobb eredményekhez? — ezekre keresett választ legutóbbi ülésén az MSZMP Sopron városi Pártvégrehajtó Bizottsága. A soproni üzemek közel felében gyűjtött tapasztalatok szerint a kép vegyes, az eltelt időben végzett munkát eredmények és hiányosságok tarkítják. Egyik fontos jellemzője a helyzetnek, hogy a közművelődési bizottságok elsősorban a nagyobb, az önálló vállalatoknál alakultak meg. Néhány gyáregységben és a kisebb üzemekben, főleg vezetési-szemléletbeli okok miatt a közművelődés szellemi vezérkarának létrehozása még várat magára. A bizottságok összetétele akkor megfelelő, ha tagjaival az egész üzemet átfogja, intézkedőképes emberekből áll, szakmai ismereteknek sincs híján és alkalmazni képes a közművelődés kapun kívüli és kapun belüli lehetőségeit. A soproni munkahelyeken működő bizottságok nagyobb része megfelelő összetételű, kisebb részében azonban sem a gazdasági, sem a társadalmi vezetés nem kap alkalmas képviseletet. Hiányzik a bizottságokból a közművelődési szakember, noha a sokcsatornás felnőttnevelés áttekintésére, az eszközök megfelelő kihasználására, a jó módszerek meghonosítására számítani nélkülük aligha lehet. Noha a bizottságok akkor láthatják el megfelelően véleményező, javaslattevő, koordináló (sőt szervező) feladataikat, ha a vállalat céljaival összhangban cselekszenek, a munkatervektöbb esetben is elkülönülnek a fő tevékenységtől. Kevés helyen gondoskodnak például a célokat jól elősegítő általános és szakmai képzésről, továbbképzésről. Jó oldala a közművelődési bizottsági munkának a politikai képzéssel való törődés Eléggé következetesen igénylik a munkahelyek a TIT és a MTESZ tájékoztató, továbbképző munkáját. Foglalkoznak szinte mindenütt a szabadidő hasznos eltöltésének megszervezésével lehetőségeinek gazdagításával. Növekedett az intenzív művelődést nyújtó csoportok, szakkörök száma. Eredményes a könyvtári tevékenység, az olvasómozgalom és a könyvterjesztés. A legtöbb bizottság igényli a Liszt Ferenc Művelődési Központtal való folyamatos vagy esetenkénti kapcsolatot. Ez ugyan elsősorban a művelődési központ rendezvényeinek látogatását jelenti, ám az AFIT és a GySEV már a tartalmi munkát elősegítő együttműködést is megteremtette. Kevés ezzel szemben az üzemi kiállítás, író-olvasó találkozó, művészeti rendezvény. Csak sajnálható, hogy megalakulása után hamarosan feloszlott a közművelődési bizottságok titkárainak klubja ahol pedig korszerű szakmai ismereteket, szervezeti áttekintést, hasznos inspirációkat szerezhettek volna, de nem eléggé termékeny még ez a kapcsolat sem, amely az üzemi közművelődési bizottságok és a városi tanács művelődési osztálya között eddig kialakult. A vállalati kulturális alap felhasználása is megérdemelné a bizottság nagyobb figyelmét. Megvitatva a tapasztalatokat, több feladatot is meghatározott a városi párt-végrehajtó bizottság. Ahol még nincs, indokolt megfontolni a közművelődési bizottságok alakításának lehetőségét, s törekedni kell azok megfelelő összetételére. Felkéri a testület a nagyüzemeket, vizsgálják meg az önálló közművelődési előadó foglalkoztatásának indokoltságát A pártszervezetek nagyobb figyelemmel kísérjék ezután az üzemi közművelődést! Javasolta a végrehajtó bizottság, hogy a városi tanács művelődési osztálya, a Liszt Ferenc Művelődési Központ és a közművelődési bizottságok építsenek ki rendszeresebb munkakapcsolatot. A szakmaközi bizottságtól a közművelődési bizottságok titkárai klubjának újjászervezését és a rendszeres működés előmozdítását kérte a testület. Farkas Imre A jövő tanév rendje A Művelődési Minisztérium közzé tette az 1981—82-es tanév munkarendjét. Eszerint az általános- és középiskolákban szeptember 1-én, az állami zeneiskolákban szeptember 1—5. között tartják a tanévnyitó ünnepséget. A dolgozók általános- és középiskoláiban szeptember 7-én kezdődnek a foglalkozások. Az alsó- és középfokú nevelési-oktatási intézmények nappali tagozatán az első tanítási nap szeptember 2-a. A téli szünet december 21-től 1982. január 3-ig tart. Az első félév január 30-án fejeződik be, a félévi osztályzatokat 1982. február 5-én közlik a tanulókkal. A tavaszi szünet április 3. és 13. között lesz. A középiskolák valamennyi tagozatának IV., valamint az egészségügyi szakiskolák III. osztályos tanulói — a végzősök — számára május 8-án tartják az utolsó órákat, ekkor lesz a ballagás. A gimnáziumi fakultatív gyakorlati tárgyak záróvizsgáit május 10. és 15. között, az állami zeneiskolákban a beszámolókat legkorábban május 17-től tartják. Az érettségi írásbeli vizsgák a nemzetiségi gimnáziumokban május 14-én, a gimnáziumok és a szakközépiskolák nappali tagozatán május 17-én kezdődnek. A gimnáziumok és a szakközépiskolák esti és levelező tagozatán május 31-e az érettségi írásbeli vizsgák kezdetének napja. Az érettségi-egyetemi, főiskolai felvételi közös vizsgadolgozatokat május 24-én és 25-én írják a tanulók. A gép- és gyorsíróiskolákban június 14-én, 16-án, 17-én, 18-án és 22-én kell megtartani a vizsgákat. Az utolsó tanítási nap az alsófokú nevelési-oktatási intézményekben, a középiskolák I—III. osztályaiban, a szakmunkásképző iskolákban, a gép- és gyorsíró iskolákban, valamint az egészségügyi szakiskolák I—II. osztályaiban június 12-e, a dolgozók középiskolái I—III. osztályaiban május 29-e. Az ötnapos munkarend kipróbálásában részt vevő iskolákra vonatkozóan a minisztérium külön intézkedik. 1981. június 19., péntek Műemlékek helyreállítása A műemlék épületek, városrészek valamennyiünk közös értékei. Szervesen hozzátartoznak egy város arculatához emelik vonzerejét. Ám — régi, esetleg több száz éves épületekről lévén szó — megóvásuk, fenntartásuk sok gonddal, s nem kevés pénzzel jár. A mostani tervidőszak némileg kedvez a felújításoknak, helyreállításoknak. Győr műemléki rekonstrukciójának helyzetét tanulmányozta tegnap és tegnap előtt Tíz Országos Műemléki Felügyelőség. Menetelő Ferenc a felügyelőség igazgatója és Kriszt György a hivatal területi referense a győri városi tanács illetékeseivel tanulmányozta a megyeszékhelyen az ötödik ötéves tervidőszak műemléki rekonstrukciós eredményeit, és értékelte az új tervidőszak helyreállítási célkitűzéseit, különös tekintettel Győr belvárosának úgynevezett tömbrekonstrukciós elképzeléseire. Azzal, hogy nem elszórtan újítják fel az egyes épületeket, hanem egész utcasorokat, tömböket korszerűsítenek, nemcsak egységes, szép műemléki városképet nyerhetünk, hanem jó szervezéssel, összehangolt munkával csökkenthetők a költségek is. ■ A győri Széchenyi Patikamúzeumban, a Xantus János Múzeum és a budapesti Semmelweis Orvos- és Gyógyszerész Történeti Múzeum anyaga látható. A múzeum anyagát Győr és a környező falvak lakói is gyarapítják, így plakettekkel, gyógyszertári edényekkel, eszközökkel súlyokkal százéves vöröskeresztes kötvényekkel, régi oltási bizonyítványokkal és írásos emlékekkel. Hamletét Cserhalmi Györggyel! Shakespeare a győri színpadon Beszélgetés Bódy Gábor filmrendezővel Klasszikus a láthatáron. A győri Kisfaludy Színház Bódy Gábor filmrendező rendezésében, Cserhalmi Györggyel a címszerepben mutatja be ősszel, az új színházi évadban Shakespeare Hamletjét. A próbák már megkezdődtek, nemsokára megszakadnak és ősszel folytatódnak. Bódy Gábor, aki aligha keveredett még ki négy évig tartó munkájának, a hazai és nemzetközi sikert aratott Psyché című filmnek a hangulatából, máris benne él egy másik világban, a Shakespeare-i dráma légkörében, amely valószínűleg szintén sokáig elkíséri. Próba előtt zajlik a beszélgetés, ő közben jelmezeket rajzol. Ez nem afféle pszichológiai módszer az eszmecsere eredményességének a fokozására, még kevésbé udvariatlanság, hanem a teendők sürgősségének a jele. Aki Shakespearet rendez, tudja, hogy a „tett halála az okoskodás". Először bemutatkozásra kértük Bódy Gábort. — 1946-ban születtem. Bölcsészkaron végeztem filozófia —történelem szakon, majd a színművészetin rendezői diplomát szereztem. A diplomafilmem az Amerikai anziksz volt, amely a mannheimi fesztivál fődíját nyerte el. Évekig a Balázs Béla Stúdió tagjaként kísérleti filmeket forgattam, majd elkészítettem a Psychét. A filmet három hónap alatt négyszázezer ember tekintette meg. Külföldön is nagy az érdeklődés. Öt fesztiválra hívták meg. Egyetlen filmben eltöltött négy év után felfrissülés, ajándék a színházi munka, én legalábbis úgy érzem. Mikor Szikora János felkért, hogy rendezzek Győrött, örültem az ajánlatnak, majd válaszoltam is: — Hamletet Cserhalmival! — Az utóbbi időben többször vagyunk tanúi, hogy filmrendezőket ösztökélnek színházi, színpadi munkára Ez olyan automatikusan megy, hogy a filmrendező fogja magát, aztán elkezd dolgozni a színházban? — Való igaz, hogy rendszerré kezd válni filmrendezők színházi munkája. A filmesekben nagy az érdeklődés a színház iránt. Ennek oka talán az is, hogy a hatvanas és a hetvenes évek filmjei eléggé szerzői jellegűek. .Engem nagyon érdekel a színház, hiányzik az itt folyó munka. Az már a véletlen, hogy az én készségem, érdeklődésem találkozik a prózai tagozatot erősíteni kívánó győri igénnyel, valamint az is, hogy a technikai megoldások iránti vonzalmamat, a látványigényemet kelégíthetem a győri színházban és konkrétan választott produkcióban. Nem hiszem különben, hogy film és színház között áthidalhatatlan különbségek volnának. Megegyező és eltérő eszközökkel mindkettő ugyanazt a célt szolgálja. — Volt már színházi rendezése? — Az Ódry Színpadon rendeztem egy Kisfaludy-egyfelvonásost, a Csiliben Genet Cselédekiát Monor Lilivel és Ruttkai Évával. Ez utóbbi nagy feltűnést keltett. A televízióban rendeztem Lenz Katonák-ját és a Krétakör eredeti, kínai változatát. A filmben és a tévében nagyobb, élesebb a munkatempó, ott rögtön produkálni kell hiszen a jeleneteket, a beállításokat azonnal filmre veszik. A színházi munka inkább elnyúlik, s a rendező, ha nem vigyáz, könnyen válik türelmetlenné. De hangsúlyozom, lényegében nem tér el a színház a filmtől. A feladat itt is, ott is az, talpra kell állítani egy produkciót. — A színházi „katekizmus” szerint a klasszikusokat időről időre be kell mutatni, hogy minden nemzedék élménye legyen az adott mű. Ez az indok azonban talán kevés egy klasszikus színreállításához. — Valóban. Igaz ugyan, hogy az örök értékeket minden időben fel kell mutatni. Ez a mindenáron való törekvés azonban rossz előadásokat is szült. A klasszikusok rendkívül alkalmasak arra, hogy tehetségtelen emberek rájuk akaszkodjanak, mert bármennyi fantázia nélküli a rendezés, a hozzáállás, a szöveg akkor is csillog. A mi esetünkben sokkal többről van szó. Nem klasszikus Hamletet fog látni a közönség. A Hamletben nemzedéki, generációs drámát látok. Jan Kott, a neves Shakespeareszakértő szivacshoz hasonlítja a Hamletet, amely mintegy magába szívja az adott kor sajátosságait, ennélfogva mindig időszerű. Az én nemzedékem most jutott a hamleti korba. Döntenie kell a tépelődés és a cselekvés között, el kell szánni magunkat a cselekvésre. Cserhalmi György, mint színész ugyanennek a nemzedéknek a tagja eljutott oda, hogy megérett a nagyszerű szerep eljátszásá-ra. A színésznek fel kell nőnie a Hamlethez. Cserhalmi beleviheti saját idegességét, feszültségét a szerepbe, alkalmas rá, hogy egy eddig soha nem látott Hamletet keltsen életre. A dolgot ő is így látja, mert a szerepért egy tízszer jobban fizető televíziós filmsorozat" főszerepét utasította el. Sir Ifor Evans, a londoni egyetem professzora azt írja, hogy a Hamlet színészjeleneteinek szövege szerint Shakespeare érezte a szereplők képességénk korlátozását az interpretálásban és a hallgatóság intelligenciájának korlátozását a megbecsülésben, a fogadtatásban. Ám a kortárs közönséggel állt szemben, az ő igényeire válaszolt, ezért olyan drámát szerkesztett, amelyet az udvar is becsült és a közönség is élvezett. Hogyan próbálja a győri Hamlet kiaknázni Shakespeare drámáinak többszólamúságát? — Mint mondtam, nem klasszikus előadás lesz.. Szeretnénk nagyon látványossá tenni, szándékosan apellálunk az általános érdeklődésre. Eléggé fantasztikus Hamletet lát majd a közönség. Közreműködik a produkcióban Bachmann Gábor, a Psyché látványtervezője, Vidovszky László a Psyché zeneszerzője és Tabea Blumenschein, nyugatnémet jelmeztervező. Amolyan pszichológiai jelmezek lesznek Bosch és Brueghel hatások alapján állati sajátosságokkal, ufószerű effektusokkal, hogy az egész jövőidejűnek is elképzelhető legyen. A darab társrendezője Szikora János. A főbb szerepeket Mester János, Bán János, Martin Márta, Ujlaky László, Úri István, Szolnoki Tibor és Leviczky Klára alakinak. A dramaturg Kozma György. Egyébként a Magyar Televízióval koprodukcióban tévéjáték is készül az előadásból ugyanazokkal a szereplőkkel és változatlan díszletek között. Ez egyedülállónak tekinthető. A győri Hamlet alkotógárdája rövidesen megkezdi a nyári szabadságot. ...A két hónapban a színész el tud mélyülni a szerepében. Eljuthat a tudat szintjétől az ösztönök szintjéig” — mondta Bódy Gábor, akivel már konkrétan a Hamlet problémáiról ősszel folytatjuk a nyilvános párbeszédet Pákovics Miklós KIXMPOID 5