Kisalföld, 1982. június (38. évfolyam, 126-151. szám)

1982-06-01 / 126. szám

Hátha Azon gondolkodom, hogyan fürd­ött volna a­­svéd származású, híres amerikai színésznő, Ani­ta Ekberg Győrött, a megyei tanács melletti " szökőkirb­'an, hogy min­den tekintetben mara­déktalan élményt nyújt­son a külföldi és a ma­gyar férfiaknak. Valószí­nűleg sehogyan. Valami­féle sajátos értelmezés­ben (az utóbbi időkben mindvégig következete­sen) ,e téren egyértelmű látvány van arra, hogy itt — ország-világ szeme láttára — éppen a lényeg sikkad el. Gyanakodva hallgatom a bölcs kijelentéseket, miszerint Győr a vizek városa. Ez a vélemény olykor mintha hamis lenne, pontosabban van­nak olyan nézőpontok, ahonnét minden ilyen állítás eleve rossz ízű. Habaró® az egyik isme­rősöm, aki tizennégy éve él Révfaluban. ..Tisztáz­ni kellene a tisztázandó­­kat, megoldani a megol­­dásndókat, mert ez gon­dunk és kötelességünk”. Mi? Elsőként például a Du­­nakapu téri vaskakasos diszkót sorsa. Siránkozni lehet az állapotán, kro­kodilkönnyeket hullatni a köveire. Ezt megmu­tatni külföldieknek? Fönni a félholdra egy ap­ró piaci bakot dobtak fel a medence tele van halszálkával, szeméttel. Szóval ez minden, csak nem diszkót. Még örül­hetünk, hogy a hat víz­köpő a helyén van. A lokálpatrióta indít­ványa : legyen végre gazdája a diszkóinak. Lehet persze minder­ről tudomást sem venni, akárcsak arról, miért nincsen egy aprócska, k­uri-picuk­ka sétahajó Győrben. Bízvást hihet­jük, azzal is lehetne tu­ristákat fogni, nemcsak ételekkel, italokkal. A Dunáról nézve vajon mi­lyen a megyeszékhely? Kevesen tudják. Más: a révfalui híd korlátjának kiegészítése megtörtént. Régi elemeket bontottak le, építettek be. Tíz lé­péssel odébb, a trafik mellett meg úgy néz ki a kerítés, mintha egy más országhoz tartozna. Nem jutott volna arra a há­rom kiló festék? Nem le­hetett volna kijavítani, megigazítani? Nem, nem. A Kálóczy téri parkba (gyönyörű hely, igazán az), a játszótérre lejutni nehéz. Aztán egy részén dől befele a kerí­tés. Ki törődik vele? Vállvonogatások. Odébb egy teherautó elnyomta a kerítést. És akkor mi van?! Tovább sétálva el­juthatunk a szigetközi árvíz emlékére emelt alkotáshoz Gazos­a kör­nyéke. A magas kőha­sábról valamikor a víz folyhatott, csörgedezhet­ne most is lefelé, csak a medencét kellene rend­­betenni, mert az idő megtépázta. Az aknában vízmérőóra, a nyomóve­zetéken AHA-golyóscsap. Első ránézésre műszaki­lag (lefolyó van, télen vízteleníteni lehet) sem­mi akadálya nincsen az üzemeltetésnek. Mintha nem eléggé tudatosodott volna, hogy hiába iparkodunk a jövő felé ha hátat fordítunk a múltunknak. Ne v­ál­tassuk magunkat, jóné­­hány emlékünk, látniva­lónk nincs a köztudat­ban, és éppen apróságok miatt. A mulasztások pó­tolhatók, de nem unalmas okoskodással. Az egysze­rű lokálpatrióta minden­esetre 1982 tavaszán, nyarán se tehet mást mint makacs hűséggel várja, hátha ... J. J. Jogról mindenkinek Az államigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata Az államigazgatási eljárás során elkövetett jogszabály­­sértéseket elsősorban az ál­lamigazgatási szervezeten be­lül, az általános jogorvoslati eljárás keretében kell orvo­solni. Az államigazgatási ha­tározatok bírósági felülvizs­gálata rendkívüli jogorvosla­ti eszköz, melynek igénybe­vételére csak akkor kerülhet sor, ha az ügyfél az állam­igazgatási eljárásban a fel­lebbezés jogát kimerítette, vagy a fellebbezés kizárt. Az 1981. évi I. tv. hatály­balépését megelőzően a bíró­sági felülvizsgálat körére vo­natkozó szabályozás nehezen volt áttekinthető, mert a fe­lülvizsgálat kereteit megsza­bó rendelkezések számos jog­szabályban, szétszórtan vol­tak megtalálhatók. Az új szabályozás e kér­désben is a jogi rendezés egyszerűsítésére és áttekint­hetőbbé tételére törekszik, mert a törvény elvileg hatá­rozza meg a bíróság előtt megtámadható határozatok körét, de egyúttal a Minisz­tertanács részére felhatalma­zást is ad e határozatok rész­letes felsorolására. Ezáltal le­hetővé vált, hogy a bíróság által felülvizsgálható állam­igazgatási határozatokat egy jogszabály tartalmazza, és a későbbi esetlege módosítások is csak a későbbi esetleges módosítások is csak e jog­szabály érintsék. A bíróság előtt, megtámad­ható államigazgatási határo­zatok körét a Minisztertanács 63/1981. XXII. 5.­ számú ren­delete állapítja meg. Ezek közül a leggyakrabban elő­forduló ügyek a lakások igénybevételével, tartási­­életjáradéki szerződések jóvá­hagyásának megtagadásával, adó-, vagy illetékkötelezett­séget megállapító határoza­tokkal kapcsolatosak. A bírósági út igénybevételé­nek általános feltétele, hogy a megtámadható államigaz­gatási határozat jogszabály­­sértő legyen, értve ezalatt a határozat megalapozatlansá­gát is. Fontos tudni: az ál­lamigazgatási szerv köteles­sége, hogy a bírói út igény­­bevételének lehetőségére az ügyfelet figyelmeztesse. Az államigazgatási határo­zat megtámadását a fél kere­settel kérheti a másodfokú államigazgatási szerv székhe­lye szerinti, vagyis a megye­­székhelyen működő járásbíró­ságtól, éspedig a határozat közlésétől számított 30 napon belül. Ilyenkor a per alpere­se a megtámadható határoza­tot hozó államigazgatási szerv. A bíróság — eljárása során — beszerzi az ügyben kelet­kezett államigazgatási irato­kat, szükséghez képest to­vábbi bizonyítási eljárást folytat le, tanúkat hallgat ki, szakértőt rendel ki. A bíróság a jogszabályban meghatáro­zott esetekben megváltoztat­ja az államigazgatási szerv döntését, egyébként pedig a határozatot hatályon kívül helyezi, és az államigazgatási szervet szükséghez képest új eljárásra kötelezi. Amennyi­ben jogszabálysértés nem történt, a bíróság az alapta­lan keresetet elutasítja. A já­rásbíróság ítélete ellen a r­e­­gyei bírósághoz élhetnek a felek fellebbezéssel. Jogrendszerünkben az ál­lamigazgatási határozatok bírósági felülvizsgálatának biztosítása az állampolgárok hatékony jogvédelmének esz­köze, s emellett alkalmas ar­ra is, hogy az államigazgatási szervek jogalkalmazó tevé­kenységét segítse. (Folytat­juk.) Kiskerttulajdonosoknak A Győr-Sopron megyei Növényvédelmi és Agroké­miai Állomás előrejelzési csoportjának tájékoztatása szerint a fólia alatti és a szabadföldi zöldségtermesz­tés jelentős kártevője a ló­­tetű. A járatait a felszín alatt készíti a humuszban gazdag, trágyázott talajok­ban. Főleg a paradicsom és a paprika kultúrákban lehet jelentős a kártétele. Védeke­zésre használható a Lótetű Arvalin, (20—30 dkg 10 négyzetméterenként), a Ga­­lition 5 G (3—4 dkg 10 négy­zetméterenként). A burgonyabogár vándor­lása és betelepedése a bur­gonyára még mindig tart. A pete lerakása előtt a kárte­vő érési táplálkozást folytat a leveleken. A tojásokból körülbelül egy hét alatt kelnek ki a lárvák. A véde­kezés a tömeges lárvakelés idején a leghatékonyabb A fiatal lárvák érzékenyek a növényvédőszerekkel szem­ben. A bogarak ellen csak akkor indokolt a védekezés, ha nagyon erős a betelepü­lés, de a lárvák ellen akkor is szükséges a védekezés megismétlése. Permetezésre használható készítmények: Ditrifon 50 WP, Ditrifon 5 porozó, Levin 85 WP, Fitból­l, Chinetrin 25 EC. HÁT EZT IS megértük! Képletesen szólva a mű­nagymama (a párja se kés­het, soká) nem a levegő­ben van, hanem a földön. Olvastuk, akik meglát­ták, megesküdnek rá, hogy csodálatos volt az egyik nyugati áruházban a mű­nagymama. A nagyira vo­natkozó ismeretek tulaj­donképpen még bizonyta­lanságot kelthetnének ben­nünk, de az egyre fokozódó érdeklődés szinte már azt jelzi, csaknem műnagyma­­mi-reneszánsz van kiala­kulóban. Máris? Dehogy! Azt hiszem, hogy az iga­zi nagymamák fölött nem jár el az idő. Még akkor is ezt mondogatnám, ha valaki bebizonyítaná feke­te-fehéren, hogy az auto­mata öregasszony nagyon valós igényből született. Lehet, hogy ezen írásban a műnagyikkal szembeni lá­zadásom szükségszerűen túlzásokhoz vezet, de vál­lalom. A műanyag nyo­masztó súllyal nehezedik a tudatomra. Marionett-szerű nagyma­ma? Tudom, a szerken­tyűket, műanyagbőr takar­ja, a műanyagnagymama műbotra támaszkodva jár­kel, ha kissé elfárad, leül a műkarosszékbe, és meg­iszik egy csésze forró (mű?)teát. Vagy kávét. Mindegy! Az arca mindig jóságot sugároz, egymást érik a boldog arckifejezések, mint a Magyar Televízióban a rossz műsorok Válságban lennének az igazi nagy­mamák? Igen? Nem? Mindenesetre tény, írva vagyon, hogy ez a nyug­­díját sohase váró műasz­­szony (nevezhetjük mamá­nak) él. Forradalmasítja , forradalmasíthatja a háztartást. Először csak mosogat, a későbbi típusok biztosan főznek, vasalnak, leviszik a szemetet, fölti­­pegnek az óvodáskorú gye­rekkel a tizedik emeletre, ha bedöglik a lift. Utalha­tunk továbbá a nyugati műnagyinak arra a képes­ségére, miszerint, ha betö­rő vagy szélhámos csönget be, akkor a nagymama csipőből könny­gázgolyókat tüzel, s ha ráér, összekö­tözi a rossz­ szándékú em­bert, és betelefonál a rend­őrségre. A gyártók az igazi nagy­mamákkal ear­enértékű státuszt biztosítanak az automatának. ..aki" ha kell, altatódalt énekel, ha kell, elviszi sétálni a ku­­tyust. Ami igazán hasznosítha­tó lehetne Győrött, az a következő. Felszáll a műnagymama mondjuk reggel fél nyolc körül a 17-es autóbuszra. Akkor nagyon sok diák utazik a szakmunkáskép­ző intézet felé. És ülnek, és nem adják át a helyet az idősebbeknek, a kis­gyerekkel utazóknak, a be­tegeknek. Akkor az első magyar (lehet övön is!) műmama egrienként föl­­rángatná az ülésről a diá­kokat. Igaz, hamarosan befeje­ződik a tanév de szeptem­berben kezdődik minden újra. Azt se kívánnám, — amit állítólag a Klapvme­­yer áruházban bemutatott típusnál a nyártók már el­értek —, hogy eov­eav­­ól végzett közhasznú munka után ören nálra mestersége­sen megnedvesedjék. JÓMAGAM sokáig sze­retnék a valódi nagyma­mák bűvkörében maradni, továbbra sem mentve föl azokat a felelősség alól, akik egyre kevésbé haj­landók a magukénak te­kinteni, megbecsülni az élő, az igazi nanyit. Joó József Műnagyi * MUÍN­ POIJÍ ILYEN MÉG NEM VOLT! Gyermeknapi gála A Kisfaludy Színházban Minden évben van gyer­meknap, minden évben van­nak gyermeknapi programok, nem kis fejtörés tehát va­lami újat kitalálni. Azért ha nagyon akarjuk, nem is na­gyon nehéz. Győr megyei vá­ros Tanácsának művelődési osztálya és a Petőfi Sándor Városi Művelődési Központ nagyon akarta, így született meg egy gyermeknapi gála­műsor gondolata. A gála jól bejáratott fogalom, amely­hez olyan képzetek társulnak mint az ünnepélyesség, a ki­emelkedő színvonal, a méltó külsőségek, s ha konkrétan valakinek szól a gála, mint a gyermeknap esetében ,is, jel­képeznie kell a megkülön­böztetett tiszteletet, a szere­­tetet. A vasárnapi gálaműsor szervezői tisztában voltak ezekkel a követelményekkel, s tisztában volt Em­őd György rendező is, ezért érezhette magát nagyon jól az a mint­egy hétszáz gyerek, aki he­lyet foglalt a Kisfaludy Szín­ház nézőterén. Adhattak vol­na felnőttek is műsort az ün­nepelteknek, van felfogás, amely szerint az „ünnepelt ne dolgozzon”. A győri gálán majdnem­­kizárólag az ünne­peltek dolgoztak, ám ha csak azt az egyetlen körül­ményt tekintjük, hogy egy szép színházban telt ház előtt szerepelhettek, a legkiválób­bak a legkiválóbbakkal, már­is eloszlik minden kétely. A gála egyben a komoly, fennkölt gondolatok méltósá­gát is jelenti. Gyermeknapon bizony van mit mondani a jóllakó és az éhező gyerekek táboráról, a békében élő és a háborúban szenvedő gyerekek ugyancsak két ellentétes tá­boráról, a jövendő felnőtt társadalmáról, valamennyi­ünk jövőjéről. A szívhez szóló gondolatokat Werner Gyuláné, Győr megyei város Tanácsának elnökhelyettese tolmácsolta. A műsorban el­sőként a győri Mező Imre Út­­törőház néptáncegyüttese mutatkozott be a Lajtorja zenekar kíséretével. A tánco­kat Lengyel Sándor és Len­gyel Sándorné tanították be. A gyerekek hatalmas sikert arattak. A vastaps szólhatott volna a bájosabbnál bájosabb lányoknak és fiúknak, a szép ruháknak, de egyértelműen a teljesítménynek szólt. Riasztó és ünneprontó a gondolat: látjuk-e őket tizennyolc­­húszesztendős korukban vala­melyik együttesben? A Liszt Ferenc Állami Ze­neiskola növendékeiből ala­kult zenekar Haydn Gyer­mekszimfóniájának első téte­lét játszotta Bánki Árpád ve­­zényletével. A javarészt álta­lános iskolás pajtásokból álló közönség fel tudott nőni a gá­­li ünnepélyességéhez, a mű­sor színvonalához, csendben, feszülten figyelt, majd a pro­dukciót lelkes tapssal jutal­mazta. A felnőttek nevében Lövegjártó Erika és Bende Ildikó mókás dalokkal szóra­koztatták a gyerekeket. A győriek balett iránti érzé­kenységét, lelkesedését a gá­lán is meg lehetett figyelni, amikor a Gombos Ferenc Ál­talános Iskola balettegyüttese következett a műsorban. A táncokat Ludmilla Cserka­­szova tanította be. Lenyűgö­ző volt a siker. A gyermeknapi gála nem­zetközi jellegét finnországi testvérváros, Kuopió ifjúsági fúvószenekara adta. Az ifjú muzsikusok dekoratív megje­lenése, szép, elmélyült játéka a gála -gyík fénypontja volt. A gyermeknapi jutalomnak beillő program a Rába ETO Sportiskola térn­a egy­üt­tesének bemutatójával zárult. Az együttes vezetője: Sági László. Nyugodtan elmondható, hogy am­i egy 8—10—14 esztendős fiú fizikailag, ügyességben, akrobatikában tudhat, azt tudják az ETO tornászai, isténk ritmusú zenére, nagy­szerűen koreografált alakza­tokban hajtották végre bra­vúros ugrásaikat. Az első győri gyermeknapi gála ki­válóan sikerült. Várjuk a folytatást! P. M A győri Gombos Ferenc Általános iskola balettegy­üttese. Dal a kisegérről (Lövegjártó Erika, Bende Ildikó) 1982. június 1., kedd

Next