Kisalföld, 1983. június (39. évfolyam, 128-153. szám)

1983-06-09 / 135. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP GYŐR-SOPRON MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS APJA GYŐR, 1963. JÚNIUS 9., CSÜTÖRTÖK ARA, 1,40 FORINT XXXIX ÉVFOLYAM, 135. SZÁM Salttól a Saladig A konferenciák sváj­­ci városában szerdán új szakasz kezdődött az úgynevezett Salart-tár­­gyalásokon Az utóbbi időben jóval többet hal­lottunk a másik genfi az eurorakétákkal fog­lalkozó ugyancsak szov­­jet—amerikai megbeszé­lésekről. Ez utóbbiak azért drámaiabbak, mert ezeken 1983. őszéig kel­lene döntésnek születnie. A Salart asztalánál az időtényezőnek ez a fe­szültsége hiányzik más­­fajta feszültté,­ azonban ennél az asztalnál is bő­ven akad. A Salart-asz­­talnál interkontinentális tehát olyan rakétákkal foglalkoznak amelyek kölcsönösen elérhetik a Szovjetunió illetve az Egyesült Államok egész területét. A béke egyik fő fel­tétele, hogy a két leg­erősebb hatalom meg­­nyugtatóan szabályozza az e kategóriába tarto­zó iszonyú pusztítóéról Erre a hetvenes évek­től kezdve törekedtek. Először megszületett Moszkva és Washington között a SALT—1. meg­­állapodás majd 1979. június 18-án Bécsben Brezsnyev és Carter alá­írta a továbbférl­esztett megállapodást a SALT —2-t. Bár gyakorlatilag mindkét fél — egyelőre — betartja ezt az egyez­ményt, Bécs után pél­dátlan fejlemények kö­vetkeztek : az amerikai kongresszus egyszerűen nem ratifikálta a világ­szerte örömmel fogadott megállapodást majd — Reagan és munkatársai személyében — éppen azok kerültek hatalom­ra, akik ellenezték az egyezményt. A SALT a­­tárgyalások a stratégiai fegyverek korlátozásá­ról'’ szöveg rövidítése. A Reagan-kabinet már a nevet is megváltoztat­ta mert azt javasolta: ne csak a korlátozásról (limitation) hanem a csökkentésről (reducti­on) is tárgyaljanak. Így lett a Salt-ből Salart, ezért csatlakozott az an­gol nyelvű rövidítéshez az í mellé az r a csök­kentés szó kezdőbetűie is. Csökkentés, nemcsak korlátozás? Rokonszen­vesnek hangzik az első pillanatban. De csak ad­dig amíg az ember nem tudja miről is van szó. A Szovj­etuniónak az USA-nál sokkal nagyobb területet kell biztosíta­nia, ráadásul sajátos geopolitikai helyzetben. Jellegénél fogva Moszk­vának tehát jóval több oka van arra ho°v el­sősorban szárazföldi te­lepítésű rakétái legye­­nek (a Safari-kategóriá­­ba tartozó szovj­et raké­ták hetven százaléka ilyen) mint a két óce­án természetes védel­mét élvező Egyesült­ Ál­lamoknak. Az Egyesült Államok tehát megint csak a Szovjetunió ká­rára igyekszik csökken­teni Moszkva a minden fegyverrendszerre kiter­­jedő csökkentés mellett van. Gyorsan érik a gabona FELKÉSZÜLÉS AZ ARATÁSRA Beszélik, hogy a szili bú­csúkor mindig esett az eső, az idén csak pár csepp hullott a falura. Tartós és riasztó a szá­razság. Ha a gépek munka­­készségétől függene az aratás, akár hozzá is láthatnának Szilbán. De azért még ne kell­jen aratni... Kopácsi Pál, az energiaszolgáltató ágazat ve­zetője jegyzi meg: „A mező­gazdászaink a Péter-Pált em­legetik aratáskezdésként”. Öt E—516-os kombájn és a há­rom SZK—6-os kijavítva vár­ja a munkakezdést, a gabo­nák betakarítását gyorsítja még három új E—516-os gén, s a traktorosok is túl vannak a minden évi nagyjavításon, akárcsak a bálázók. Alkat­részgondról, nehezített felké­szülésről érdeklődünk Kopá­csi Páltól. Azt­ mondja, sze­rencséjük volt, mert csak két­szer kellett Bajára utazni, hogy a kombájnok üzemképes­ségéhez megszerezzenek min­den szükséges alkatrészt, sőt egyszer éppen akkor érkeztek, amikor konténerbontás volt, tehát Hiánycikkel nem bajlód­tak. Viszont Bogyiszlóiba, ké­szülnek. Tolna megyébe, mi­vel hírül vették, hogy nagyon jó a bogyiszlói szövetkezet újítása. Az E—516-os kombáj­non v való alakítással annyira csökkenthető a szemveszte­­ség, hog­y a gép teljesítménye e tekintetben azonos értékű lesz a Claas Dominátorral. Ezt megpróbálnák a sziliek is idén először talán egy kom­bájnon, s ha valóban beválik akkor mind a nyolc gépet át­alakítanák. A határt járta kora reggel­től Bokor László mezőgaz­dász. — Szomorú a kép, vagy még nincs ok az aggodalom­ra? — Az őszi árpák körülbelül jó két héttel előbbre vannak fejlettségben, viszont a mi ha­tárunkban igazán akkor jó a termés, ha július tizedike után arathatunk. Az idén alighanem korán kezdünk .. Vasárnap helikopter körö­zött a szili határ felett, sürgő­sen kellett a segítség, meg­lepte a gabonákat a vetésfe­hérítő lárvája, ez pedig lehá­mozza a még ki nem kalászolt tavaszi árpa leveleit. A tartó­san harminc fokos meleg bi­zony már érezteti a nem ép­pen kedvező hatását. Viszont az osztott műtrágyázású kísér­letnek jó bizonyító év lesz az idei. A kísérlet lényege, hogy a gabona tenyészideje alatt több részletben kapja meg a szükséges tápanyagutánpót­lást. Az eddigi tapasztalatok szerint — mint azt Bokor László említi — jobb a ka­lászképződés, ellenállóbb a növény gombabetegségekkel szemben, erősebb a növény vegetatív része és a szárazsá­got is jobban bírja az így ke­zelt gabona. Farádon is tíz nappal előbbre hozzák a tavalyihoz képest az aratás előtti gép­szemlét. Mondja az elnök, Kocsis Imre, hogy főleg­ a va­sárnapi kánikula ijesztette meg a szakembereket, mert a­rányban is érnek már a bú­zák. Az eddigi állapot­ szerint július­­ elején mindenképpen aratni kell, így a hónap hú­szadika tájára már az összes magtár fertőtlenítve, a gépek üzemképesen várhatják a kez­dést. Különösebb alkatrész­gond csak azért nincs, mert egyrészt a KBR termelési rendszer közvetítésével, elő­rendeléssel gondoskodott a szövetkezet a legfontosabbak­ról, másrészt ügyeskedtek, öt­­leteztek a műhelyesek. Példá­ul az E—516-os kombájnhoz nem lehet behordó láncot kapni, csak az E—512-eshez Megvették, ami volt alkal­massá tették az 516-os kom­bájnhoz. Öt van az említett kombájnból Farádon, ezeknek a teljesítményéhez adott a tisztító és gabonafogadó rend­szer. A gabonaterülethez mér­ve ekkora gépparkkal két hét alatt mindenképpen le lehet aratni, még akkor is, ha olyan időjárás lesz, hogy nyüszülni kell a gabonát. Felkészült a gondos szalmabetakarításhoz is a gazdaság. A farádi téesz az, amelyik összegereblyézi a tarlókat, sőt a szomszéd ga­bonatábláján is gereblyéz, ak­kora az állatállománya­, hogy szüksége van szalmára, széná­ra egyaránt. A szálastakar­mány első növedékének­ a betakarításával végeztek a nagybálázó nélkül is. Eső helyett az öntözők jár­nak Szilban is. Farádon is, a gyepek, a lucerna, a cukorré­pa így kapja az: „es-V” G. Szabó Lehet, hogy Péter-Pálkor aratnak Szilban? A korai gabonabetakarításhoz készen áll a farádi szövetkezet is. Sz. ö. felvételei Kádár János fogadta Romes Csandrát A találkozón jelen volt Sebestyén Nándorné az Országos Béketanács elnöke és Sarkadi Nagy Barna az OBT főtitkára. A Béke Vllágtanács elnö­kével tárgyalásokat folytatott Várkonyi Péter az MSZMP Központi Bizottságának tit­kára Pozsgay Imre a Haza­fias Népfront Országos Ta­nácsának főtitkára valamint az Országos Béketanács több vezetője. Romes Csandra ta­lálkozott a magyar egyházak és a Demokratikus Hiúsági Világszövetség képviselőivel. A tárgyalások során átte­kintették a magyar béke­mozgalom és a Béke Világ­­tanács együttműködése fej­lesztésének lehetősége, va­lamint a június 21—26 kö­zött Prágában megrendezen­dő béke világtalálkozó elő­készületeit. Kádár János a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára szerdán a KB székházában fo­gadta Romes Csandrát, a Béke Világtanács elnökét A szí­vélyes baráti légkörű találkozón véleményt cseréltek a nem­zetközi helyzet és a béke-világmozgalom időszerű kérdései­ről. Levelek, táviratok a béke jegyében Levelek és táviratok soka­sága érkezik nap-nap után az Országos Béketanács címére: ipari üzemek és szövetkezetek dolgozói, fiatalok és idősebbek tiltakoznak az emberiséget fe­nyegető veszélyek ellen, s ké­rik a magyar békemozgalom vezetőit, hogy a béke és barát­sági hónap eseményeinek zá­rultával Prágában, a béke-vi­lágtalálkozón a nevükben is szánjanak síkra az igazságos ügyért, a béke megőrzéséért. Az orosházi konzervüzem dolgozói csatlakozva dunake­szi kollégáikhoz táviratukban leszögezték: „Békét akarunk, mert ez a jövő­ béke nélkül nincs, nem létezhet emberi élet.” „Nem tömegsírokra van szükség, hanem boldog, tartal­mas emberi életre” — írják a Győr-Sopron megyei szövet­kezetek női dolgozói, akik ün­nepi gyűlésen tettek hitet az emberiség legnagyobb­­ kin­csének, a békének a megóvá­sa mellett. Tollat ragadtak még csalá­dok és olyan személyek is, akik bár nem tartoznak egyetlen mozgalomhoz, szer­vezethez sem, de különböző megfontolásokból, saját élmé­nyeik, tapasztalataik alapján fejezték ki mély egyetértésü­ket a magyar békemozgalom céljaival. Napirenden a fejlesztés Mezőgazdasági vízgazdálkodási kutatások Mezőgazdasági öntözési le­hetőségeink mindmáig egyik akadálya a speciálisan kép­zett szakemberek hiánya. Már csak emiatt is rendkí­vüli érdeklődés kísérte azt a szerdán Gödöllőn megtartott tanácskozást, amelyen azt vizsgálták, milyen szerepe van a Gödöllői Agrártudo­­mányi Egyetemnek a mező­­gazdasági vízgazdálkodás fejlesztésében. Petrasovics Imre tanszékvezető egyetemi tanár, rektorhelyettes örven­detes változásról számolt be. Egyebek között elmondta: az utóbbi másfél évtizedben megnőtt a vízügyi szakem­berek, s ezzel együtt a víz­ügyi szakemberképzés rang­ja. Ezt igazolja a többi kö­zött az is, hogy 15 év alatt mintegy százan írták dokto­ri disszertációjukat e téma­körben. Az egyetem jelenleg is több kutatási programban foglalkozik a többi között az öntözés talajtani hatásaival, a racionális víz- és talajhasz­nálat kérdéseivel. E munká­ban szorosan együttműköd­nek a kutatási eredmények gyakorlati alkalmazóival. 1974—76 között például a Budapesti Műszaki Egyetem­mel, a Körösvidéki Vízügyi Igazgatósággal és az MTA Agrokémiai és Talajtani Ku­tatóintézetével együttműköd­ve nagyszabású programot dolgoztak ki a Körösök vi­dékének mezőgazdasági víz­rendezésére. A kutatók részletesen megvizsgálták a vízügyi adottságokat, meg­határozták a konkrét rende­zési feladatokat, egyebek között a legfontosabb folyam­szabályozási, tározóépítési tennivalókat. A mezőgazda­sági üzemeknek — úgyszól­ván táblaszintig — kidolgoz­ták a csapadékmegőrzés leg­korszerűbb módjait. A prog­ram eredményesen zárult, megkezdődött a beruházás, jelenleg jól haladnak a ki­vitelezési munkák. Az ankéton hét korreferá­tum hangzott el, melyekben a Gödöllői Agrártudományi Egyetem más tanszékeinek munkatársai ismertették a szakemberek előtt a mező­­gazdasági vízgazdálkodási kutatási eredményeiket.

Next