Kisalföld, 1983. június (39. évfolyam, 128-153. szám)
1983-06-17 / 142. szám
Kezdődik a Győri zenei nyár Opera, hangversenyek, lézer halett, revü örvendetes tény, hogy az eddigi évekhez hasonlóan az idei nyáron is tartalmas és gazdag programokkal várják a szórakozni és művelődni vágyókat országszerte. Külön öröm, hogy Budapest és a Balaton mellett ma már a vidéki városok is országos figyelemre méltó rendezvényekkel jelentkeznek a nyári időszakban. Gondoljunk csak Szegedre ahol éppen jubileumot ünnepelnek, a szabadtéri játékok felújításának negyedszázados évfordulóját. Vagy a Gyulai színházi nyárra, amelynek Közép-Európa egyetlen épen maradt középkori téglavára ad otthont. Tizenötödik évadjához érkezik az idén a szentendrei Teátrum is. Az Egervári nyári estéket a Nádasdy-várkastély udvarában rendezik meg, a Zalaegerszegtől tizenhárom kilométerre fekvő Egervár községben. És folytathatnánk tovább a sort, a kisvárdai várszínházi estékkel, a kőszegi Várszínházzal, a nyírbátori Zenei napokkal és a többivel. Lokópatriotizmussal áthatott nem kis büszkeséggel mondhatjuk, hogy rangos tekintélyt vívott ki magának Győr-Sopron megye két nagy nyári rendezvénye is, a június 24-től július 17-ig tartó Soproni ünnepi hetek és a mai nappal kezdődő Győri zenei nyár. Ez utóbbi, a megyeszékhely programsorozata közel két évtizedes múltra tekint vissza Az elsőnek 1966-ban a Kisfaludy Színház kicsi és korszerűtlen épülete adott otthont Később a Rábán felállított víziszínpad volt a Győri zenei nyár rendezvényeinek a színtere. Azóta nemcsak a feltételek lettek jobbak az új Kisfaludy Színház épületének átadásával, hanem a rendezvény korszerűsödött, fgényesedett tartalmában is. Míg kezdetben kizárólag a könnyű- műfaj, ezen belül is elsősorban az operett és a tánczene hódított, az utóbbi évtizedben egy tudatos törekvés nyomán egyre inkább kibontakozott a Győri zenei nyár jelenlegi profilja. A komolyzene és a népművészet-folklór mellett természetesen a szórakoztató műfajok sem tűntek el véglegesen, ezek igényesebb változatával találkozhatunk az idén is, így üdvözölhetjük Győrött a budapesti Rock Színház társulatát és az Üvöltés-Farkasok című produkcióját, a Benkó-dixielandot és Ez Dél-Amerika című show-műsorát, továbbá a Lézerbalett 2000 és az R-Go show résztvevőit. A Győri zenei nyár olyan művészeknek és produkcióknak is bemutatkozási lehetőséget ad, amelyekkel a megyeszékhely közönsége ritkán találkozhat. Gondoljunk csak a Magyar Állami Operaház vendégjátékra, a Fülöp-szigetekről érkezett Tánc- és Revüegyüttes fellépésére. Emellett még kellemes és tartalmas nyári estet ígér a Győri Filharmonikus Zenekar 1. századi győri muzsikából öszszeállított hangversenye, a Kisfaludy Színház zenés tagozatának új bemutatója és a győri kórusok egyesített karának Beethoven-estje. Az idei zenei nyár programjából felvillantott néhány részlet hűen bizonyítja, hogy a rendezők — a városi tanács művelődési osztálya, a Petőfi Sándor Városi Művelődési Központ és a Kisfaludy Színház — tartalmas és sokszínű műfajokat és azok kiemelkedő képviselőit hívják Győrbe. Az Országos Idegenforgalmi Hivatal révén nemcsak belföldi hanem külföldi turistákat is vár a vizek és a zenei nyár városa. I K. T.l Szobrot avattak Győrben Nimród A cselekvő ember emlékezete A néhai királyfiról, Vajkról szóló történettel kezdődött tegnap délután egy ünnepség Győrben: Dunaveczki Anikó, a Kazinczy Gimnázium frissen érettségizett diákja Timaffy László néprajzkutató szigetközi gyűjtéséből adott elő részletet, mondhatnánk, felrajzolt egy vadászportrét. Utána Wernerné Csordás Éva, a győri városi tanács elnökhelyettese állt a mikrofon elé, köszöntve elsőként Pusztai Gabriellát, a Képző- és Iparművészeti Lektorátus igazgatóját, aki a szoboravatón megjelent. Mert tegnap egy új szoborral gazdagodott a város: Somogyi József Kossuth-díjas szobrászművész Nimród című munkáját ezentúl a győri Kőtár előtt, a Káptalan dombi feljárónál láthatjuk. Szűkebb szülőföldünk, a Kisalföld és a Szigetköz gazdag, változatos, páratlan értékű vidék. A Duna építette évezredeken át ezt a tájat. Ez a szobor jelzi, jelképezi most azt, hogy mögötte egy olyan vidék kezdődik, amit füzek, nyárfák, erdős-bokros szigetek tesznek gazdaggá. A hatvanas éveit taposó művész, Somogyi József ezen a tájon élt gyermekként, ezen a vidéken nőtt emberré. Az itt és csak itt megszerezhető élményeket magában hordozza ma is. Az egykori gyermekben hagyott nyomokból, a valóság és a mesevilág összekapcsolódásából, az emlékekből és az érett ember művészi gondolataiból, szobrásztehetségéből jött létre e mű, a Nimród. Somogyi József ezzel a vidék egykori halász-vadász -aranyász emberének állít emléket. A vízmost a faágon álló férfit, aki a szerszámot, a munkaeszközt és a szarvast tartja a kezében, ezt a szobrot ajánlotta a városnak. Az olyan férfi jelképét, aki a megélhetésért vadászni indul, és ugyanő, az edzett és erőtől duzzadó ember a természet erőivel szembeszegülve végül megmenti a szarvas életét. — Somogyi József a táj iránti szeretetét, az itt élő ember iránti tiszteletét és mindkettőhöz szóló ragaszkodását közli velünk — mondotta Wernerné Csordás Éva avatóbeszédében. Jólesik nekünk és megtisztelő a művésznek ez a hazatérése. Értékes és nemes jele annak, hogy a Kossuth-díjas szobrász kötődik hozzánk, a Kisalföldhöz. A mester figuráira jellemző egyenes tartás, az ember erejét felmutató feszesség és biztonság, amely az értelmes emberi élet feltétele: ez sugárzik az alkotásból. A biztonság, a megformált, pillanat, azonban nem mozdulatlanság. Beszél a mű arról, hogy alaksa a pillanat előtt is küzdő és cselekvő ember van. Sugallja azt is, hogy e pillanat után is kénes és kész tenni mindazért, ami létbiztonságát adja." A most által inspirált szobor ezért a ma emberének is szól, hisz az amit kifejez, örök érvényű. A városi tanácselnök-helyettes avató beszéde után a művész, Somogyi József lépett a mikrofonhoz. — Ez a második szoboravató, ahol életemben megszólalok — mondta a művész. — Számomra az első pillanattól kezdve komoly feladat volt, hogy egy ilyen történelmi atmoszférát sugárzó térre milyen alkotás szülessen. A nagy, történelmi korokat nem motiválják kicsinyes emberi gondolatok, a szellemi életet nem lehet élőről kezdeni.. Azt csak folytatni lehet és kell. Ha szobromban ez sikerült, akkor annak örülök, és ezennel életem egy darabját szeretettel ajánlom a városnak. H. A. 1983. június 17., péntek Úri István Kazinczy-díja Tisztán beszélni, tisztán élni „Legkisebb gyerek voltam, sokat bújt velem össze az édesanyám beszélgetni — az ő anyanyelvén, így aztán gondban voltam az iskolában, alig tudtam magyarul.” Aki mindezt elmesélte: Úri István, a győri Kisfaludy Színház művésze. A dolog pikantériája az, hogy éppen a nemrég átadott Kazinczydíjáról, azaz a szép magyar beszédéért nyújtott elismerésről ültünk le beszélgetni. Igaz, aztán nem bizonyult rossz iskolának a magyar nyelv tanulására Debrecen, az a város, ahol mindig is szépen lassan, tisztán beszéltek az emberek. Bélig orosz származását csupán gesztusai, sajátosan elegáns mozdulatai árulják el Úri Istvánnál. Magyar színész é s hat évi győri munkálkodása jogán mondhatjuk: győri színész. A Kazinczy-díj átadásakor külön örömmel nyugtázta, hogy vidéki színészre is odafigyeltek a díj odaítélői. S ha korábban kapott is egyszer Kazinczy-díjat vidéken dolgozó művész, már zsebében volt a budapesti szerződése. — Én nem megyek vissza — mondja határozottan. — Riasztó számomra az a közeg amelybe bekerülni csak komoly áldozatok árán lehetne. Középszerűként, hajlott derékkal meg nem szeretnék vegetálni több pénzért sem. Ilyen alapon zöldségesnek is mehetnék. Ha van egy jó rendező, aki mellé érdemes elszegődni, senki sem nézi hol az a színház, ahol dolgozik majd, így volt ez Zalaegerszeggel Ruszt. Kaposvárral Zsámbéki jóvoltából. Mindenütt, van egy tér egy kis templom, ahol jól érzi magát az ember. Győrött Bor József az, akiért érdemes volt elszegődni. Különösen, ha tudjuk: Úri István felesége Magyar Mária, a színház primadonnája, s mindketten sok szén feladatot kaptak már Győrött. Az elmúlt évadban hathat produkcióban szerepeltek, s Úri István külön szerencséje, hogy egyszerre három olyan szerepben lépett színpadra — Szakhmary, Don Quijote, Malvolio —, amilyen ritkán adódik színésznek egy évadban. Jövőre az Éjjeli menedékhely bárójára készül nagy izgalommal, amely ugyancsak a szerepálmok közé tartozik. Egyéni tervei is vannak: ősztől a Rába Szálló presszójában este tíz után kávéházi komédiák előadásáért buzgólkodik. Karinthy Frigyes, Molnár Ferenc, Szép Ernő, s mások darabjai mellett sanzonokkal, korabeli kuplékkal tarkítaná az estet Igazi csemege lenne a program az esti szórakozást keveset kínáló városban. Mégsem színpadi tevékenységéért kapta a Kazinczy-díjat. Kritikusok szakemberek ritkán jutnak el Győrbe, nem olyan divatos hely, mint, Kaposvár, vagy Miskolc. Amire felfigyeltek, az a Z. Szabó László tanárral kéthetenként jelentkező irodalmi műsor a Győri Rádióban, amelyben Úri István tolmácsolta a verseket, prózai részleteket. — Kis gázsi* színész koromban sokat hívtak a rádióba. Megtanultam jól blattálni, gyorsan alkalmazkodni Ezért vállalkoztam rá Győrött is. Verset mégsem mondanék közönség előtt, hiszen az más alkatot kívánna. Nagyon magányos dolog egyedül kiállni a függöny elé. Én játszani szeretek társakkal színpadon. Ez az életem. Amit még csendben hozzávesz. ..Tudom, ebből nem szerzek vagyont. De tartást belső nyugalmat ad, ha az ember nem fut a pénz után ha nem kell a lehetőségekért feladnia az elveit, árulni a becsületét.” Úri István tehát nemcsak beszélni de élni is tisztán szeret. Millenno út tüntetésénov íziót Simon Bolivar emlékülés • Simon Bolivar, a nagy latin-amerikai forradalmár születésének 200. évfordulója alkalmából a Magyar Tudományos Akadémia, a Magyar Politikatudományi Társaság, a Magyar Külügyi Intézet és a hazánkban korábban megalakult Simon Bolivar Emlékbizottság emlékülést rendezett csütörtökön a Budapesti Pártbizottság Villányi úti oktatási igazgatóságán. Az emlékülés elnökségében foglalt helyet Péter János, az MPT és az emlékbizottság elnöke, Faluvégi Lajos, ai Minisztertanács elnökhelyettese, az Országos Tervhivatal elnöke, Pach Zsigmond Pál, az MTA alelnöke, az emlékbizottság alelnökei, Szépvölgyi Zoltán, a Fővárosi Tanács elnöke, Antonio Casas Salvi, a Venezuelai Köztársaság budapesti nagykövete. Jelen volt a budapesti diplomáciai képviseletek több vezetője és tagja, állami, politikai, kulturális életünk számos képviselője. Péter János elnöki megnyitójában egyebek között rámutatott: Latin-Amerika mai aggasztó viszonyai növelik annak indokoltságát, hogy Magyarország is fokozott érdeklődéssel vegyen részt a Simon Bolivar történelmi hagyatékával foglalkozó megemlékezésekben. A mai nemzetközi viszonyok között az, ami a világ egyik részén történik, érezteti hatását a föld másik táján is. Ezután a hazai történelemtudományok, irodalomtudományok, közgazdaságtudományok jeles képviselői elemezték Bolivar munkásságát, hatását. VAKÁCIÓ Nehéz és egyre nehezebb táskát raknak le a diákok egy-egy tanév befejeztével. Szó és kép tökéletesen aligha adja vissza azt a megkönnyebbülést amit a tanuló érez az utolsó tanítási napon a vele szomszédos első szünidei percben. Ki-ki maga tudja, mennyire érdemli meg a pihenést pontosabban nem is érdemez hanem létszükséglet. Régi bevett szokás, hogy ilyenkor, amikor nem kellene a közelgő a várható a minden eddiginél nagyobb feladatok hírével ijesztgetik a diáksereget Semmi szükség rá Fedezzék fel a vizet a zöldet, a futballgályát a kül- és belföldet, a szülői ház melegét a kánikula dacára egyszóval élvezzék a nyár, a vakáció örömeit Nyaralni sem olyan egyszerű mint egyesek gondolják. Könnyű az iskolatáskát a sarokba hajítani. És aztán? De tanácsot se adjunk. Jó pihenést mindenkinek! HUMFotl* 5