Kisalföld, 1983. augusztus (39. évfolyam, 181-205. szám)

1983-08-13 / 191. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP GYŐR-SOPRON MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA GYŐR, 1983. AUGUSZTUS 13., SZOMBAT ÁRA: 1,80 FORINT XXXIX. ÉVFOLYAM, 191. SZÁM 72 órás próba Pakson Vizsgázott az egyes blokk A Paksi Atomerőmű I. szá­mú blokkja sikeresen befe­jezte próbaüzemét. A blokk 72­ órán át folyamatosan tel­jesítette a rendkívül szigorú nukleáris és energetikai fel­tételeket. Ez egyúttal annak a kísérleti üzemnek befejezé­sét jelentette, amely tavaly december 28-án a reaktor­­blokknak az országos haj­zatra kapcsolásával kezdő­­dött. A blokk ez idő alatt egy milliárd száztizennégy millió kilowattóra villamosenergia termelésével segítette a nép­gazdaság energiaigényének kielégítését. Leleményesség a szolgáltatásban Munkások töb­b szakmával Látványos fejlődés a Győr-Sopron megyei Kéményseprő és Tüzeléstechnikai Vállalatnál Hét esztendeje már, hogy a megyei tanács végrehajtó bi­zottságának napirendjén szerepelt a Győr-Sopron megyei Kéményseprő és Tüzeléstechnikai Vállalat tevékenysége, s a következmények meglehetősen súlyosak voltak: a régi he­lyére új vezetés került. A közelmúltban tartott újabb taná­csi vb-ülésnek kellemesebb feladat jutott: ezúttal zömmel pozitív változásokat, több szempontból kiemelkedő eredmé­nyeket kellett számba vennie a vállalatról. Ezek közül a leg­inkább sokatmondó tény az, hogy a vállalat megháromszoroz­ta árbevételét, nyeresége négyszeresére nőtt, miközben a lét­szám alig 13 százalékkal emelkedett. Ha minden esztendő hoz eredményt, színvonalat ki­­sebb-nagyobb mértékben nö­velő változásokat, akkor a fejlődés folyamatában a ki­sebb méretű vállalatok is je­lentős szerepet vívhatnak ki maguknak a megyei munka­­megosztásban. Elsősorban ab­ban tükröződhet ez, ha a vál­tozásokat, az új módszereket, vállalkozásokat olyan nép­­gazdasági érdekek szolgálatai­ba állítják, mint például a Kéményseprő és Tüzeléstech­nikai Vállalat. Ilyen volt a kazánok vízterének vegysze­res tisztítása, majd — az or­szágban elsőként bevezetett —füstjéről halt vegyszeres ka­­zántisztítás. A megtisztított kazánok hatásfoka a mérések szerint 4—5 százalékkal ja­­vul, ami egyben azt jelenti, hogy egyazon hőmennyiség előállításához lényegesen ke­vesebb olajat kell eltüzelni. Olajégők javítása, rendsze­res karbantartása, vízlágyítók javítása, hőelvezető csövek szigetelése,­­ kéményépítés, cserépkályha-építés — mind olyan tevékenységek, ame­­lyekkel eredményesen próbál­kozott a vállalat. S miközben saját eredménye is jelentősen nőtt, hiugan a tüzeléstechni­kai szolgáltatással évi 23 mil­lió forintos megtakarítást se­gítenek elérni a megrendelő­iknél. «Más kérdés, hogy ez a nagy összeg végeredményben kicsi, miután sok helyen még mindig nem tartják fontos­nak a kazántisztítást, s az így elérhető vállalati, népgaz­­dasági megtakarításokat, vagyis nem veszik igénybe a szolgáltatást.) ± ± Anélkül, hogy reklámot csinálnánk a vállalatnak, fon­tosnak tartjuk megemlíteni: a más cégek által 4 ezer 200 forintért végzett évi olajégő, karbantartást a megyeiek 2 ezer 600 forintért vállalnak. A sok kicsi sokra megy elvét kamatoztatva, az alacsony vállalási díj révén rövid idő alatt 230-ról 907-re nőtt , az általa karbantartott Olajégők száma. Érdemes további példát is említeni arról hogy, igenis lehet olcsóbban, mégis gazda­ságosan dolgozni. A kazánok vízterének vegyszeres tisztí­tása általában 100—120 ezer forintba kerül. A megyeiek ezért csak 30 ezer forintot kérnek. Az ilyen törekvések­ről csak a legnagyobb elis­merés hangján szólhatunk, hiszen valamennyiünk hasz­náról — és pénzéről — van szó. A kicsi, mindössze 113 dol­­gozót foglalkoztató vállalat minden lehetőséget igyekezett kiaknázni azért, hogy a pia­­con maradhasson. A kémény­seprők ma összehasonlíthatat­lanul magasabban kvalifikált szakemberek, mint akár csak néhány éve voltak. Megta­nulták ugyanis a vegyszeres kazántisztítást, az olajkályha­­javítást, s több munka** mostanság újabb szakmát szerez: folyik az é­tkérte Assi’c a cserépkályha-építésre , hogy a korszerű megoldások mielőbb túljussanak ,a me­gyehatárokon. a vállalat készséggel segített a többi ké­ményseprő vállalat dolgozói­­nak az új, vegyszeres tech­nológiák elsajátításában A szervezet fejlődött s amint az ilyenkor lenni szo­kott, kinőtte szűkre szabott régi kereteit. A rész helyett új telephelyet kell építenie. Jó helyre került a közpénz, amikor az energiaracionalizá­lási pályázatok bíráló bizo**­­sága megszavazott a győriek­nek 7 és fél millió, forintot. A megyei tanácstól kapott 1 milliót is figyelembe véve épülhet az összesen 14 millió forintba kerülő új terendr­v, ahol még korszerűbb szolgál­tató tevékenység kialakításá­ra nyílik lehetőség. Adatok, tények további so­rolása helyett végül érdemes idézni pár sort abból az ér­tékelésből, amelyet a tanácsi szakigazgatási szerv készített a Győr-Sopron megyei Ké­ményseprő és Tüzeléstechni­kai Vállalatról: „Országos viszonylatban is kiemelkedően vett részt az új tüzeléstechnikai szolgáltatá­sok bevezetésében. Az új te­vékenységek közül a legjelen­tősebbek az energiatermelést végző berendezések vegysze­res tisztítása, melynek ered­ményeként a megrendelők számottevő értékű tüzelő­anyagot takaríthatnak meg.’­ És egy mondat a vb-határo­­zatból: „A megyei tanács-vb utasítja a helyi tanácsok el­nökeit, az intézményeket fel­ügyelő szakosztályok vezetőit, hogy­­ a hőtermelő beren­dezések rendszeres­­karban­tartására és tisztítására — a szükséges intézkedéseket te­gyék meg.” N. Magyar Tibor Busz ország hajói a Dunán A dunai hajózás rendjéről 35 évvel ezelőtt írtak alá megállapodást a Duna-menti országok, amelyek azóta sok hatásos intézkedést tettek a szabad és zavartalan hajózás feltételeinek megteremtésére A jubileum alkalmából ösz­­szegezte az eredményeket és vázolta a további feladatokat pénteki sajtótájékoztatóján Ludovit Kincel, a Duna Bi­zottság titkárságának igazga­tója. Mint elmondotta erede­tileg Csehszlovákia, Magyar­­ország, Jugoszlávia, Románia a Szovjetunió, az Ukrán SZSZK és Bulgária írta alá a megállapodást. Ehhez 1960- ban Ausztria is csatlakozott és a Duna Bizottság titkársé­gának meghívása alapján az NSZK közlekedési miniszté­riumának szakértői is részt vesznek a közös munkában A megállapodásnak megfe­lelően a Dunán a hajózás va­lamennyi ország állampolgá­ra és áruik számára nyitott és szabad, a kikötői és hajó­zási illetékek, valamint a ke­reskedelmi hajózás feltételei egyenlőek. Az érintett orszá­gok nagy erőfeszítéseket tete­l­tek a meder szélesítésére gázlók megszűntetésére, a fo­­lyó szabályozására, hogy az­zal is biztonságosabbá tegyék és gyorsítsák a forgalmat. Ma már több mint 20 ország ha­jói járják a Dunát, s évente majdnem 90 millió tonn árut szállítanak ezen a fontos vízi úton. Jó feltételek jöttek létre ahhoz, hogy a Dunát Európa egyik legjelentősebb hajózható víziútjaként hasz­nálják ki. Különösen nagy a jelentősége ennek napjaink­ban, amikor a vízi szállítás jelentősen segítheti az ener­giatakarékosságot és az ex­porttermékek versenyképes­ségének növelését. ■ A Rába­text ez évben mintegy 12,5 millió dolláros exportbevételt­ tervezett. A vállalat első félévi mérlege azt ígéri, nem lesz akadálya a terv teljesítésének. Tu­dósításunk a 3. oldalon. Megtiszteltetés hazánknak Győr ad otthent az IPRA-konferenciának Győrött rendezi meg X. konferenciáját a Nemzetközi Békekutató­ Társaság, az IPRA , amint azt pénteken a Pressinform budavári szék­­házában megtartott sajtótájé­koztatón Simai Mihály aka­démikus, az előkészítő bizott­ság elnöke elmondta. A nem­­zetközi szervezet húsz évvel ezelőtt jött létre, s céljául a békekutatások meggyorsítá­sát, a világ különböző töme­geiben kialakult konfliktus­­helyzetek feloldási lehetősé­geinek megteremtését tűzte ki. Simai Mihály a továbbiak­­ban arról szólt, hogy az au­gusztus 29-én kezdődő, s négy napig tartó tanácskozásra a világ számos országából csak­nem 250 résztvevő érkezik. A plenáris ülésen áttekintik a békekutatás időszerű felada­­tait, s meghatározzák a so­­ron következő tennivalókat. Az előadásokon főként arra keresnek majd választ, hogy az elméleti kutatások ered­ményei mennyiben és miként járulhatnak hozzá a béke­mozgalmak új fejlődési sza­kaszának megerősítéséhez. Szó lesz arról is, hogy —a té­len nemzetköi eseményeinek ismeretében — milyen ten­denciák válhatnak uralkodó­vá a kilencvenes évek külpo­litikájában. A plenáris ülése­­ket követően nyolc szekció­ban folytatja tovább munká­ját a békekonferencia. A konferencia ideje alatt külön tanácskozáson vitatták meg az emberiséget legin­kább foglalkoztató kérdéseket a női békekutatók. Hazánk megnövekedett politikai és tudományos tekintélyének bi­zonyítéka, hogy az IPRA ha­­­­zánkat kérte fel e nagy fon­tosságú konferencia megren­dezésére — hangsúlyozta Si­mai Mihály. ­ A Csornai Tejporgyár tejfehérje koncent­rátm­gyár­tó üzemében napi egy tonna terméket állítanak elő. Elsősorban húsipari készítmények gyártásánál használják, de ezen kívül jelentős mennyiségben dolgozza fel gyártmányaihoz az édesipar és a konzervipar is.

Next