Kisalföld, 1984. november (40. évfolyam, 257-281. szám)

1984-11-24 / 276. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP GYŐR-SOPRON MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA GYŐR, 1984. NOVEMBER 24., SZOMBAT ARA: 1,80 FORINT XI. ÉVFOLYAM, 276. SZÁM Hazánkba látogat Gustáv Husák Kádár Jánosnak, a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottsága első titká­rának meghívására a közeli napokban baráti munkaláto­gatásra hazánkba érkezik Gustáv Husák, Csehszlovákia Kommunista Pártja Közpon­ti Bizottságának főtitkára, a Csehszlovák Szocialista Köz­társaság elnöke. Aczél György fogadta Kaievi Kivistöt Aczél György, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja, a Központi Bizottság tit­kára pénteken a KB székhá­zában fogadta Kaievi Kivis­töt, a finn Népi Demokrati­kus Szövetség elnökét és az általa vezetett küldöttséget, amely a Hazafias Népfront Országos Tanácsának meghí­vására tesz látogatást ha­zánkban. A szívélyes, baráti légkörű találkozón áttekintették a sokrétű magyar—finn társa­dalmi kapcsolatokat és azok tovább erősítésének lehető­ségeit. A találkozón jelen volt Pozsgay Imre, a Haza­fias Népfront Országos Ta­nácsának főtitkára és Rónai Rudolf, a Hazafias Népfront Országos Tanácsa elnökségé­nek tagja. Nem csodaszer, de... A PIACKUTATÁS LEHETŐSÉGEI Közismert, hogy a hazai népgazdaság egyensúlya rész­ben a tőkés országokba irá­nyuló export sikerétől függ. A külpiaci feltételek az utób­bi években romlottak, így az exporttervek teljesítése csak az eddiginél jobb, ma­gasabb szintű termékelő­állítással és piackutatással lehetséges. Tizenöt esztendő­vel ezelőtt azok a vállalatok, amelyek megfelelő marke­ting tevékenységgel rendel­keztek, biztos síz­erre szá­míthattak. Azóta azonban a piackutatás gyors eredmé­nyessége is csökkent, ezzel párhuzamosan viszont meg­növekedett a fontossága. Hogy milyen lehetőségek vannak a javításra, arról hallhattak tegnap előadást a TIT megyei szervezetének mezőgazdasági és élelmezés­­ügyi szakosztálya által meg­hívott vendégek a téma egyik legavatottabb hazai i­­­merősétől, dr. Szabó László­tól, az Országos Piackutató Intézet igazgatójától. Az előadó hangsúlyozta, hogy manapság a piackuta­tást ha nem is csodaszernek, de olyan fontos ,,műszernek” kell tekinteni, mint az egy­kori hajókon az iránytűt. A marketing fogalmába az új piacok feltárásán túl az új termékek kidolgozásán ke­resztül a csomagolásig sok noém­l­m beletartozik. Tőkés exportunknak két­harmad része az NSZK-ban, Olaszországban, illetve Ausztriában talál vevőre. Sajnos, ez nem jelenti egy­ben azt is, hogy az említett országokban igazán kereset­tek is lennének a magyar termékek. Egy, az NSZK- ban végzett széles körű fel­mérés szerint a vásárlók ma­gyar termékekről szólva csu­pán a borra, a nanrikára, valamint a szalámira gon­dolnak. Kimutatta az emlí­tett vizsgálat azt is, hogy a vásárlók zöme csak alkalom­szerűen választ magyar cik­keket, kevés az úgynevezett törzsvevő. Sok kritika illet­te termékeink csomagolását és a reklámtevékenységet is. Mindennek ellenére címen az NSZK-ban az utóbbi évek­ben jelentős eredményeket is elértek a magyar export­őrök. Úgy tűnik hogy a je­lenlegi helyzetben az úgyne­vezett null­szaldós üzletek iránt van a külföldi partne­rek részéről is nagyobb ér­deklődés. Hogyan lehetne növelni a hazai termékek külföldi el­adhatóságát? Semmiképpen sem úgy, hogy elkészítünk egy sereg csípős lecsót és megkísérlünk rá vevőt ke­resni. Mert egyáltalán nem biztos, hogy Ausztriában, Olaszországban is élnek-hal­­nak a csípős lecsóért. A le­hetőségeink sokkal inkább abban vannak, hogy alapos felmérésekkel megkíséreljük kikutatni: a célbavett ország lakóinak ízlése milyen ma­­gyar termékek eladását, illet­ve gyártását tenné lehetővé. És mikor kialakul egy-egy sikeres termék, akkor a mi­nőség javításával annak hír­nevét is meg kell tartani. Számolni kell a külföldi ér­tékítélettel, szokásokkal, sa­játosságokkal is. Nem biztos, hogy a termék alacsony ára vonzerőt jelent a vásárlók számára. Hisz sokan a ter­mék árát a minőséggel ál­lítják párhuzamba. Lehetőségeink volnának úgynevezett fogyasztói fehér foltok feltárásában és a gyártás, megszervezésében is. Ilyen lehetne például a ka­­lóriaszegény ételek gyártása, vagy a gyógynövény-készít­mények forgalmazása. De se­gítője lehetne az exportnak néhány közeli ország esetében a nosztalgia is néhány ré­gebbi, nagy tradícióval ren­delkező áruféleség gyártásá­nak felelevenítése is. Nem is gondolunk arra, hogy stt, Győr-Ponton megyében a turistaforgalom is az export segítője. A külföldi turisták megismerhetnek és megked­velhetnek néhány olyan áru­cikket, amelyet azután majd esetleg otthon is keresnek. Az említett tanácskozáson az export növelésének lehe­tőségeiről több előadás is el­hangzott. Dr. Haraszti László a szakosztály elnöke hangsú­lyozta, hogy ezekkel az elő­adásokkal az őszi-téli isme­retterjesztő tanfolyamok megrendezéséhez is kívántak segítséget adni. N. E. Honismereti konferencia A középfokú tanintézetek­ben folyó honismereti mun­ka feltételeit áttekintő, főbb tartalmi tapasztalatait ösz­­szegző országos konferenciát rendez november 30. és de­cember 2. között Szekszár­­don a KISZ Központi Bi­zottsága a Hazafias Népfront­­ Országos Tanácsával és a Művelődési Minisztériummal együttműködve immár negyedik alkalom­mal kerül sor hasonló esz­mecserére, ezúttal az ország középfokú oktatási intézmé­nyeinek honismereti szakkö­rei, s a témával foglalkozó közművelődési intézmények és múzeumok képviseletében mintegy 200 diák és felnőtt vesz részt a tanácskozáson. A konferencia fő témakö­re: hazánk történelme az el­múlt négy évtizedben és az ifjúság. A tanácskozáson­ megvizsgálják, hogyan lehet­ a honismereti gyűjtő, kutat­­tómunka eszközeit, módsze­­­reit és eredményeit felhasz­nálni az ifjúság közéleti ak­tivitásának alakításában. Emellett elemzik az utóbbi öt év honismereti tevékeny­ségének tapasztalatait is. A konferencia plenáris ülésein elhangzó előadások a haza­­fiság, a nemzetköziség kér­déseivel, az ifjúság történe­lemszemléletével s fejleszté­sének lehetőségeivel foglal­koznak. A konferenciához kulturá­lis program is kapcsolódik: az első napon hangversenyt rendeznek a Művészetek Há­zában, s számítógépes játé­kokkal is ismerkedhetnek a tanácskozás résztvevői. ■ Befejezéséhez közeledik a győri távhívó központ bővítésének szerelése. Ennek eredmé­nyeként javul a távhívásba bekapcsolt városok elérhetősége A Mongol Népköztársaság kikiáltásának 6­0. évfordulója A Mongol Népköztársaság kikiáltásának 60. évforduló­ja alkalmából Delgerdalam­ Zsambazsancan, a Mongol Népköztársaság budapesti nagykövetségének ideiglenes ügyvivője pénteken fogadást adott a nagykövetség épüle­tében. A fogadáson részt vett Ha­vasi Ferenc, az MSZMP Köz­ponti Bizottságának titkára. Maróthy László, a Budapes­ti Pártbizottság első titkára, a Politikai Bizottság tagjai. Szűrös Mátyás, az MSZMP Központi Bizottságának tit­kára. Katona Imre, a Ma­gyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának titkára, Horn Gyula, az MSZMP KB Kül­ügyi Osztályának vezetője, Várkonyi Péter külügymi­niszter, Hetényi István pénz­ügyminiszter és Juhár Zol­tán belkereskedelmi minisz­ter, valamint a politikai, a gazdasági, a társadalmi és a kulturális élet sok más ve­zető személyisége. Részt vett a fogadáson a budapesti dip­lomáciai képviseletek számos vezetője és tagja is. A fogadást megelőzően Delgerdalam­ Zsambazsancan sajtókonferenciát tartott. Szólt a népköztársaság 60 év előtti kikiáltását követő társadalmi, gazdasági és kul­turális fejlődésről, az azóta megtett útról. Ismertette a Mongol Népi Forradalmi Pártnak a szocialista építés jelenlegi szakaszára vonat­kozó határozatait, amelyek a gazdálkodás anyagi és mű­szaki feltételeinek szélesíté­sét, az ipar és a mezőgazda­ság nagyobb mérvű fejlesz­tését irányozzák elő. Mongó­lia külpolitikai tevékenysé­géről szólva az ügyvivő hangsúlyozta: kormánya, mint eddig, ezután is legfőbb internacionalista kötelezett­ségének tekinti, hogy állan­dóan erősítse a szocialista közösség egységét és ö össze­­forrottságát. A mongol—ma­gyar kapcsolatokról szólva elmondta, hogy annak mai szakaszát a két ország közöt­ti szoros együttműködés to­vábbi elmélyülése és gazda­godása jellemzi. Változatos, biztató időszak A közművelődési évad tapasztalatai Közeledik az év vége. Ilyenkor számvetést csiná­lunk az élet sok-sok­ terüle­tén, így a közművelődésben is. A megyei közművelődési évad értékelésére tegnap ke­rült sor Győrött. Virág Mik­lós, a megyei tanács közmű­velődési csoportvezetője adott tájékoztatót egy nem minden tekintetben kedvező és felhőtlen, de számos vo­natkozásban változatos, bíz­tató időszakról. Mindenki előtt ismeretes, hogy a gazdasági helyzet a kulturális tevékenységre néz­ve is nehezebb lett. A terület irányítói, felelősei nem adták meg magukat a körülmé­nyeknek. Az idén több fele­lős fórum is behatóan fog­lalkozott a kultúra egy-egy szeletével. Napirenden sze­repelt a levéltár, az oktatás és a közművelődés kapcsola­ta, az ifjúság szórakozása, az amatőr művészeti mozgalom stb. Ami a munka gyakorlati részét illeti, gazdagodott a művelődési otthoni hálózat. Mosonmagyaróváron átadták az új művelődési központot. Ezzel kedvező feltételek te­remtődtek egy munkásváros­ban a munkásművelődés szá­mára. Fertőd új közművelő­dési szervezettel, kísérlettel rukkolt elő. A szervezeti változtatás, amely több in­tézményt vont közös irányí­tás alá, példaadó lehet má­sok számára is, gondolunk itt elsősorban a kisebb tele­pülésekre. A közművelődés személyi feltételei nem javultak lát­ványosan, bár a változások, a személycserék nem érin­tették különösen kedvezőtle­nül az intézményeket. Any­­nyit meg lehet jegyezni, h­ogy a pedagógusok béremelését előbb-utóbb követnie kellene a népművelői bérek emelésé­nek is. A­ járások megszűné­se bizonyos irányítási problé­mákat okozott. Mindez te­kinthető az új helyzet ter­mészetes velejárójának is A könyvtárhálózat nagyjából „altatatlan fs­tatelok között Dolgozik A könyvbeszerzési keretek nem emelkedtek mi­közben a könyvárak igen. Az olvasási kedv úgy jelle­­mezhető, hogy a kis közsé­gekben csökkent a könyv­tárlátogatók száma, a váro­sokban viszont emelkedett. A hálózat jelentős erősödése volt az új mosonmagyaróvári könyvtár. A győri Kisfaludy Színház­ban mind művészi, mind gazdasági vonatkozásban egészséges folyamat indult el. A művészi fejlődés a ju­biláló Győri Balett mellett vonatkozik a prózai és a ze­nés tagozatra is. A Győri Filharmonikus Zenekar új karnaggyal az élén igyekszik megfelelni a követelmények­nek. Az új próbaterem még mindig várat magára, a je­lenlegi viszont már nemcsak kicsi, hanem be is ázik. A zeneiskolák tevékenységével kapcsolatban megjegyezte az előadó hogy az utóbbi idő­ben a megye nem adott ki­emelkedő zenei tehetséget az országnak. A megyei mozi­­üzemi vállalat megpróbálta feloldani a bevételi terv és a kultúrpolitikai követelmé­nyek ellentmondásait. A mú­zeumok és a közgyűjtemé­nyek országosan ismertek, elismertek. Szó van arról, hogy Sopronban, a bienná­­lék színhelyén éremmúzeum létesül. Levéltári vonalon megol­dásra vár a győri levéltár elhelyezése és a soproni kö­rülmények javítása. A Tudo­mányos Ismeretterjesztő Tár­sulat nem tanácsi fennható­ság alatt dolgozik­­ ugyan, de tevékenysége kiterjed az egész megyére. A mennyisé­gi adatokat nézve a TIT- munka intenzitása nem csök­kent, a minőségében és a módszerében változások vár­hatók A klubok — 148 van belőlük — különösebb fel­tűnés­­nélkül élik hétköznapi életüket, az amatőr művé­szeti mozgalomban általános az utánpótlás hiánya A kép­ző-, ipar- és fotóművészet­ben pillanatnyilag a pro­paganda okozza a legtöbb gondot. A két legnagyobb megyei rendezvény, a Sopro­ni ünnepi hetek és a Győri zenei nyár változatlanul je­lentős helyet foglal el a kulturális­­kínálatban to­vábbfejlesztésük mindenkép­pen kívánatos. , P.M.

Next