Kisalföld, 1987. június (42. évfolyam, 127-152. szám)
1987-06-01 / 127. szám
A bársonyosság az értékelés alapja Szép borok versenye A megyei borversenynek immár hagyományos helyszíne a soproni KIPVDSZ üdülő. Az idei megmérettetés viszont annyiban különbözik az eddigiektől, hogy a legjobb helyezést elért borok indulnak a XXI. országos borversenyen, amelyet a szőlő és bor éve alkalmából rendeznek meg az ősszel. Nagyüzemeknek és kistermelőknek egyaránt adva volt a lehetőség! 155-fajta bor tulajdonosai éltek is ezzel. Sőt mi több, az idén tizenkilencféle jófajta itókával a szomszédos Burgenland borosgazdái is neveztek. Természetesen ők csak a mindenkor hasznos összehasonlítás kedvéért. Dr. Tamás László, az Országos Borminősítő Intézet igazgatója, mint szaktekintély, a borbíráló csúcsbizottság elnöke mindig örömmel nyilatkozik történelmi borvidékeink jónevű, tüzes italairól. Elmondta, hogy a szőlő és bor éve alkalmából országszerte tudományos tanácskozásokat, borversenyeket rendeztek és rendeznek. Ezeken a versenyeken a soproni és pannonhalmi történelmi borvidékek mindig jól szerepelnek, híven minőségi boraik hírnevéhez. A soproni versenyen ismét tapasztalhattuk a borászok komoly mesterségbeli tudását. Nehéz dolga volt a három borbíráló bizottságnak és végül a mindent eldöntő csúcsbizottságnak is. A verseny péntek délutáni értékelésében dr. Tamás László kifejtette, hogy örvendetesen javult a borok kezeltsége, az idén egyetlen bort sem kellett kizárni a versenyből. Mind a fehér-, mind a vörösborok színe, tisztasága jó volt. Némely esetben viszont az egyéni termelők közül néhányan talán túl sokáig áztatták a mustot a törkölyön, ami nemkívánatos. Zavarta a megítélést, hogy egyes vörösborfajtáknál durvák voltak a csersavak. Igaz, a soproni történelmi borvidékre mindig is a kemény borok voltak a jellemzők, de a nemzetközi közvélemény ma már általában a bársonyosság alapján értékel. Ami sokat javult, az a fehérborok minősége, ízük, zamatuk kiváló. Szépségük az 1985-ös évjárat tükre. Az érlelt nagy borok között legalább annyi fehéret találtunk az idén, mint vöröset. Kiemelt eredményt ért el a pannonhalmi Egyetértés termelőszövetkezet Traminije, a kajárpéci termelőszövetkezet Olaszrizlingje és a győrújbarátiak Rizlingszilvánija. Igen szép vörösborokkal is találkoztunk. A Soproni ÁG és a Badacsonyvidéki Pincegazdaság soproni üzeme mutatott be kiváló évjáratokat. Ezek nagyon jó alapanyagú borok, de még érlelésre szorulnak. Osztrák barátaink részvétele lehetőséget adott az összehasonlításra. Be kell, hogy valljuk, az ő boraik jóval fésültebbek, kezeltségi állapotuk jobb, több munka áll mögöttük. Ami számunkra vigasztalódásra ad okot, hogy a magyar borok ízben, testben gazdagabbak, szebb alapanyagúak és ezt ki kell használnunk. A honi és a nemzetközi porondon ugyanis csak minőségi borainkkal állhatjuk a versenyt. Megkérdeztük Stefan Szmolyant, a Burgenlandi Mezőgazdasági Kamara képviselőjét, borszakértőt, hogyan értékeli a soproni borversenyt. Szerinte nagyon szép borokkal találkozhattunk. Mivel a történelmi borvidék nem ér véget az országhatárnál, a burgenlandi borosgazdák is hasonló fajtajellegű fehér- és vörösborokkal indultak a versenyen, mint a soproniak. Szépségük, fényük nem okozott csalódást. Bár igaz, az 1985-ös borbotrány óta sokat csorbult az ausztriai borok tekintélye, lassan-lassan megvan a remény arra, hogy visszaálljon a régi hírnév. Ezt a jó időjárás is segítené, amire sajnos tavaly a burgenlandiak is hiába vágyakoztak. Így történhetett meg az, hogy a három évvel ezelőtt külföldön értékesített mennyiségnek csupán tizedét tudták eladni tavaly. A borosgazdák azonban csak a szőlőtermesztésből élhetnek meg és van még bőven tartalékuk, így hát számukra is a borok minősége a legfontosabb. Ma pedig éppen a burgenlandi Siegendorfban bírálnak el e tekintetben vagy 850-féle bort. A borbíráló bizottságok döntése alapján négy egyéni termelő, ifj. Bruckner Frigyes, Fodróczi Gábor, Gangl János Kékfrankosa és Balikó László Zweigeltje jut tovább az országos versenyre. A nagyüzemek közül a Soproni Állami Gazdaság Cabernetje, a Badacsonyi Pincegazdaság Cabernetje és Traminije, a győrújbaráti Rákóczi téesz Rizlingszilvánija, a pannonhalmi Egyetértés téesz Traminije és a kajárpéci téesz Olaszrizlingje indul az ország legjobbjai között. Valamenynyi aranyérmet nyert. A szeptemberi díjkiosztó ünnepségen egyébként 40 aranyérmet, 60 ezüstöt, 40 bronzot, és 15 oklevelet vehetnek át a borosgazdák. Az osztrák termelők 19 nevezett bora közül nyolc aranyat, hét ezüstöt és négy bronzot érdemelt. Kuntz — Dr. Tamás László: Egyetlen bort sem kellett kizárni a versenyből. Stefan Szmolyán: Remény van arra, hogy visszaálljon az osztrák borok tekintélye. 1987. június 1., hétfő Villamos vontatás a GYSEV-nél is (Folytatás az 1. oldalról) azért, mert Győr állomás a két különböző fenntartás alatt álló vasút találkozási pontja, s mert az utazóközönség által ismert személyszállító kocsik továbbítására vonatkozó szerződés ezt előírja. Mégis bizonyos: egy villanymozdony vontatta szerelvény átadás-átvétele az új helyzetben sokkal kevesebb időt igényel. Nemzetiszínű szalagot emlegettünk a győri ünnepség kapcsán, s a jószomszédi kapcsolatok továbbfejlesztésének okán hozzá kell tenni: a Magyar Államvasutak, valamint a Győr—Sopron— Ebenfurti Vasút között mindig is felhőtlen volt a kapcsolat. Csak a kimondott szó hiteléért: a GYSEV nyolc dízelmozdonyát a MÁV az első szóra átvette, s a nagyobb „testvér” pozíciójából adódóan ezekért a gépekért villanymozdonyokat adott cserébe. A vasút egy ország életében mindig is meghatározó szereppel bírt, s egy, a miénkhez hasonlóan iparosodott megye esetében talán szerénytelenségnek hangzik: a közlekedés eme ágazatának fejlődési foka minősíti az eredményeket. Erről, s a két vasút közötti együttműködés további lehetőségeiről beszélt a soproni ünnepség során dr. Lakatos László, a megyei pártbizottság első titkára is, aki hangsúlyozta: a nemzetközi áruforgalom szempontjából meghatározó jelentőségű vasúttársaság, valamint az állami vasút között lévő viszony mások előtt is példaként állhat. Hozzátette: az ötszázmillió forint felhasználásával most elkészült vasútkorszerűsítés Győr-Sopron megye életében nagy jelentőséggel bír, s igen kedvező távlatokat nyit. A GYSEV vezetői e fejlesztés majdani hasznát is látva, a kor szellemének megfelelő módon — tudniillik: a villamos vontatás Pillanatnyilag a legolcsóbb üzem — koncentrálták anyagi eszközeiket Mint azt Megyik Ferenc, a GYSEV igazgatója ünnepi beszédében elmondta: a nyolcvannégy kilométeres magyarországi vonalszakasz villamosítása úttörő lépés volt, hiszen a közös érdekeltségű vasút ausztriai szakaszának villamosítása az elkövetkező hónapokban kezdődik el. A rendkívül látványos, sokak számára emlékezetes átadási ünnepségen jelen voltak a megye, s az érintett városok párt-, állami és társadalmi vezetői, valamint a szakmai kézfogás reprezentánsaiként dr. Várszegi Gyula a MÁV, és Oroszvári László a GYSEV vezérigazgatója. K. M. A jeles eseményen részt vett dr. Lakatos László, a megyei pártbizottság első titkára és a GYSEV számos magyar és osztrák vezetője. Az első villamos vontatású szerelvény befut a soproni állomásra. Kettett beszélnek . Tudja kérem mi a különbség a jó és a rossz között? Szóval nagyon sok. Nézze meg ezt a cipőt, ami a lábamon van. Milyennek találja? Ne is mondja, mert még azt találja felelni, hogy nagyszerű. Én is azt gondoltam, azért is vettem meg. De várjon csak . .. Először veszem fel, jó benne a járás, kényelmes. Dehát milyen legyen egy cipő, amelyikért becslésem szerint négy napig dolgozik valaki. Ennyi csak elvárható tőle. De persze más is ... Na szóval, addig minden rendben is lett volna a lábbelimmel, míg a lábamon volt. De aztán, amikor le akarom venni, hát nem tudom. Azaz hát jönne vele a harisnyám is. Gondolja csak, a cipőfűzőt vezető fém kapcsok nincsenek eldolgozva. Beleakad ezekbe a harisnya. Ahányszor felveszem a cipőt, annyi harisnyát dobhatok el. Látom a tekintetén, azt mondja, ez semmi, ez apróság. Szerintem ettől a semmiségtől rossz, ami egyébként jó lehetne. A végeredmény pedig ... Ember, ha én ki tudnám hegedülni a különbséget a jó és a rossz cipő között, én lennék a Yehudi Menuhin és azt se bánnám, ha mindennap el kellene dobnom egy zoknit... KI 5MPOU) 3