Kisalföld, 1987. október (42. évfolyam, 231-257. szám)

1987-10-01 / 231. szám

A mezőgazdasági kistermelők figyelmébe Adótanácsadó Folytatás az 1. oldalról.) A­­hazai élelmiszerellátás zavartalansága és az agrár­export továbbra is növekvő népgazdasági szerepe miatt ügyeltek arra, ho­gy a kister­melők érdekeltsége a jövő­ben is megmaradjon, s fi­gyelemmel voltak arra is, hogy a tevékenység­­nagysá­ga és az abból származó jö­vedelem szerint a kisterme­lés nagy­­mértékben diffe­renciált. Számításba vették a háztáji és kisegítő gazda­ságok tipikusan családi jel­legű termelését is. ■A mezőgazdasági kisterme­lőket a személyi jövedelem­adóztatás nézőpontjából a mezőgazdasági tevékenysé­gükből származó éves bruttó árbevételük alapján három csoportba sorolták. Érdemes e helyen is nyomatékkal fel­hívni a figyelmet az árbe­vétel és a tiszta jövedelem közötti számottevő különb­ségre; a bevétel természete­sen tartalmazza a termelés­hez szükséges összes gépre, eszközre, anyagra fordított kiadásokat és a saját, illet­ve családi munka után el­várható munkabért is. A jö­vedelem csak az e fölötti — mint látni fogjuk —, tevé­kenységenként eltérő hánya­dot jelenti.­­ Az első csoportba a kisjövedelmű termelők tartoznak, azok, akiknek éves árbevétele családonként 500 ezer forint alatt van. A fel­mérések szerint ide tartozik az országosan másfél millió kistermeléssel foglalkozó csa­ládnak több mint 10 száza­léka. Nekik a mezőgazdasági tevékenységből származó jö­vedelme 1988. január 1-jétől mentes lesz a személyi jö­vedelemadó alól.­­ Közepes jövedelmű­eknek tekinti a jogsza­bály azokat a családokat, amelyeknél a mezőgazdasági termékértékesítésből szárma­zó éves árbevétel 600 ezer forint fölött van, ám nem haladja meg a kétmillió fo­rintot. Ebbe a kategóriába a kistermelők 4—6 százaléka tartozik. Náluk a jövedelmet — az árbevétel 500 ezer fo­rintot meghaladó r­észénél — központilag meghatározott ráták alapján számítják ki. Az állattenyésztés alacso­nyabb jövedelmezőségű, így itt általában az árbevétel 10 százalékát tekintik jövede­lemnek. A nyereségesebb nö­vénytermesztési, kertészeti termelésnél a bevétel 30 szá­zaléka a számított jövede­lem. Az imént említett jövede­lemhányad alapján kiszámí­tott jövedelmet — azaz a személyi jövedelemadó alap­ját — egyenlő arányban megosztják a felnőtt (16 éven felüli) családtagok között, függetlenül a termelésben történő­­részvétel nagyságá­tól. Példaként tekintsük át egy, a kistermelés árbevételét alapul véve ebbe a kategó­riába tartozó négytagú csa­lád adózását. A családfő fő­­foglalkozásból származó jö­vedelme 1988-ban havi 6000 forint, a feleség keresete 4000 forint havonta. Az egyik gyerek 16 éven felüli. A csa­lád mezőgazdasági kisterme­lésből származó árbevétele 1,5 millió forint. Ennek 60 százaléka állattartásból ered, ez hozzávetőleg öt tehén te­jének, évi 60 hízósertésnek és 5500 húscsirkének az el­adásából eredhet. Az árbevé­tel 40 százaléka gyümölcs és fólia alatti zöldség értékesí­téséből származik. VISSZAIGÉNYELHETI-E A KISTERMELŐ A TERMELÉSHEZ SZÜKSÉGES ESZKÖZÖK Arába beépített FORGALMI ADÓT? Az általános forgalmi adó visszaigénylésével kapcso­latban a kistermelőkre sa­játos szabályok érvényesek. Mivel termékeik nullaszáza­lékos adókulcs alá esnek, adófizetési kötelezettségük nincs, viszont gondoskodni kell arról, hogy a termelési célú beszerzéseiket terhelő forgalmi adót — más gaz­dálkodókhoz hasonlóan — visszaigényelhessék. Az 500 ezer forint évi forgalom alat­ti kistermelők nem fizetnek személyi jövedelemadót, ezért jövedelmük terhére vi­selik a vásárlásaikat terhelő forgalmi adót. Az 500 ezer és a kétmillió forint közötti árbevételű kistermelőknek lehetőségük van arra, hogy a számláikat összegyűjtve visz­­szaigényelhessék az adóha­tóságtól az általuk kifizetett forgalmi adót. Az élelmiszer­önfogyasztás miatt azonban csak az ÁFA 3000 forintot­­meghaladó részét igényelhe­tik vissza ténylegesen.­­ Nagyjövedelműnek te­kinti az adótörvény azokat a mezőgazdasági „kis­termelőket", akiknek éves árbevétele a kétmillió forin­tot meghaladja. Ők az egyé­ni, családi és társas vállal­kozókra az egyéb tevékeny­ségeknél is alkalmazott vál­lalkozói adót s az általános feltételek szerinti személyi jövedelemadót fizetik. Példa a kistermelők adóalapjának kiszámítására Az éves árbevétel 1 500 000 Ft Ebből adómentes 500 000 Ft A jövedelemszámításnál figyelembe vehető 1 000 000 Ft — Ebből az állattenyésztés árbevétele 60' „ * (600 000 Ft), ennek jövedelme 10% 60 000 Ft — A növénytermesztés árbevétele 40% (400 000 Ft), ennek jövedelme 30%/n 120 000 Ft Az összes jövedelem (adóalap) 180 000 Ft Ez a kistermelésből szár­mazó jövedelem példánkban három 16 éven felüli család­tagra osztható, ily módon személyenként 60 ezer fo­rint az adóköteles jövedelem. Példa a főfoglalkozásból és a kistermelésből származó együttes jövedelem adójának kiszámítására Az árbevételt és ennek összhangban az önbevallás alapján a jövedelmet az új alapján határozzák meg. adórendszer szándékaival MELYEK A MEZŐGAZDASÁGI NAGYÜZEMEKBŐL SZÁRMAZÓ SZEMÉLYI JÖVEDELMEK ADÓZTATÁSÁNAK SAJÁTOSSÁGAI? A személyi jövedelmekre a termelőszövetkezetekben és az állami gazdaságokban is a lapunkban már koráb­ban ismertetett általános sza­bályok és az egységes adó­tábla vonatkozik. A mezőgazdaságban a sa­játos jövedelemformák kö­zül a háztáji (illetmény-) föld megváltása címén kifi­zetett összeg vagy természet­beni juttatás mentes a sze­mélyi jövedelemadó alól, mert a földhasználat után fizetnek adót. A nagyüzemi munkadíjtömegbe beszámí­tott kedvezményes szolgálta­tások és juttatások (fuvar, takarmány stb.) kedvezmé­nyezett hányadát be kell szá­mítani az adóalapba. A rész­jegy, célrészjegy, termelés­fejlesztési hozzájárulás utá­ni jövedelmeket az egyéb já­­radékjellegű jövedelmekhez (betétek, kötvények kama­tai) hasonlóan kezelik. Az 1988 előtti tagi kölcsönök vi­szont adómentesek. A föld­járadékot nem veszik figye­lembe az adóalap számításá­nál, és a tsz-használatban levő földterület eladása (földmegváltás) utáni összeg sem része a személyi jöve­delemadó alapjának. D. 1. 16 évet Családfő Feleség betöltött gyermek Éves kereset 72 000 48 000 — Alkalmazotti ked­vezmény —12 000 —12 000 — A kistermelés jövedelme 60 000 60 000 60 000 A személyi jövedelem­adó alapja 120 000 96 000 60 000 Személyi jövedelem­adó 18 400 11 200 2 400 1987. október 1., csütörtök A tranzitforgalom a jövőben elkerüli a várost Mosonmagyaróvár tömegközlekedése Sok tennivalója volt teg­nap délutáni ülésén Moson­magyaróvár Város Tanácsá­nak, hiszen a testületnek nyolc napirendi pontot kel­lett megvitatnia, kiét­ve dön­téseket hoznia. A témák kö­zül ezúttal a város és v­áros­­környék tömegközlekedésé­nek helyzetét, a közlekedés hosszú távú tervét taglaló előterjesztést ismertetjük.­­M­oson­magyaróváron ke­resztül évente mintegy ne­gyedmillió teherautó, és megközelítőleg három millió személygépkocsi halad át, túlnyomórészt ténylegesen tranzitforgalomként, ám egy­re több célállomásként vá­lasztja a várost. (Ebben az egyre erősödő idegenforga­lom, illetve a vízlépcsőépí­téshez kapcsolódó forgalom játszik szerepet.) A hatalmas járműszám aztán nemcsak a várost átszelő főútvonalakon okoz gondokat, hanem a vá­rosszerkezetből adódóan az összes lényeges belső út for­galmában is, hiszen ezek mind a főutakra torkollnak. Néhány mozzanat a közel­múltból, amelyek a város tömegközlekedési helyzeté­nek javulására utalnak. A Kisalföld Volán átlagosan 7700 utast szállít a város kör­nyékén, illetve a városon be­lül, az 51 százalékos (helyi) és 49 százalékos (helyközi) kihasználtság nem túl rossz arány. A magántaxik meg­jelenése Mosonmagyaróvá­ron és számottevő fejlődést hozott az utazási szolgálta­tásban. A meglévő gépjár­műjavító hálózat jelenleg ki­elégítőnek­­minősíthető a vá­rosban. Jelentősen javított az üzemanyagtöltő állomá­sokon kialakult állandó zsú­foltságon a nemrég üzembe helyezett Shell-kút. A Köz­lekedési Minisztérium támo­gatásával számos új kerék­párút létesült a forgalom bal­esetmentessége végett. Job­bak lettek a gépjárművezető­képzés feltételei is. És máris a jövő terveinél vagyunk. Ezek közül talán leglényegesebb mozzanat, hogy a Közlekedési Minisz­térium megbízásából jelen­leg már tervezik az M 1-es autópálya Hegyeshalomi Gyár bevezető szakaszát. Ez az út Mosonmagyaróvárt dél­ről, a hansági oldalról elke­rüli. A jelenlegi nyomvonal térségében érkező új út Ist­­vánpuszta határában keresz­tezi a vasút nyomvonalát, majd a város észak-nyugati belső határán túl, azt meg­kerülve, a vasutat ismét ke­resztezve Levél térségében — azt északról kikerülve — köt be a már­ meglévő és meg­épült autóút nyomvonalába. Levél külterületén alakul ki az M 1­5-ös új csatlakozási csomópontja, így az utak el­készültével a jövőben a vá­rost elkerüli a túlterhelést okozó tranzitforgalom. Most készül Mosonmagyar­óvár általános rendezési ter­ve, amelynek egy fontos ré­sze a belső úthálózat fejlesz­tési rendszere, amely egy­részt a városrészek eddigi­nél jobb összekötését, más­részt megfelelő tehermente­sítő utak építését tartalmaz­za. Folytatódik a gyalogosok és kerékpárosok jobb közle­kedési feltételeinek kialakí­tása. A felújítási munkála­tok köréből kiemelkedő fon­tosságú a Magyar utca fel­újításának befejezése, a tö­megközlekedés szempontjá­ból lényeges utak korszerű­sítése és a városi hidak kellő szintű karbantartása. Mind­ezekhez a városi tanács ke­resi a szükséges anyagi lehe­tőségeket, például pályázato­kon vesz részt (kerékpár­utak, parkolóhelyek építésé­re), szorgalmazza a költség­kímélő új technológiák (per­nyebeton) bevezetését az út­építésben és útjavításban. A beterjesztett jelentést a tanácsi testület megvitatta, a használható javaslatok pedig részévé válnak a végleges munkaprogram kialakításá­nak. CS. A. ­ Szeptember végi szomszédolás A szőlővenyigében nincs arany (Befejező rész.) Nem szeretem különösebben a jelmondatokat, de a gellei téesz pásfai farmján mégis megállít egy. Tisztasággal és renddel védjük, szépítjük környezetünket! Huszár Ist­ván nyugdíjas (68 éves) a betont söpri, a virágokat lo­csolja. Két évig kocsis volt,­­huszonhétig tehenész, most ebben a munkában serény­kedik. A nyugdíja havonta 2100 korona, ehhez még ke­res 1400-at. A fia agronó­­mus. ..Rendnek muszáj lenni — támaszkodik a vesszősöp­­rű nyelére —, kellenek virá­gok, fontos, hogy az ember a telepen jól érezze magát, a műhelyben éppúgy, mint a silózásnál". Árvavölgyi Béláné, a sop­roni termelőszövetkezet fő­könyvelője így szól a látot­takról, a hallottakról: — Rögtön feltűnt a rend, a tisztaság. A mi üzemeink­hez képest a termelési ered­mények átlagos színvonalú­ak, de az eredményességük nagyobb. Aligha véletlenül, hiszen erős az ipari háttér, a gépek, a műtrágya, az egyéb anyagok olcsóbban kerülnek a gazdaságokba. Olcsóbban tudnak termelni. Sok a hazai gép, alig-alig látni importból származót. Feltűnt továbbá, hogy a női munkaerőt megtartották, meg tudták tartani, és lát­szik, mindennek van gazdá­ja, felelőse. Szakmai tapasztalatokkal gazdagodtak a résztvevők a csalovai Agrokomplexben, ahol az igazgató, Fekete Jó­zsef adott tájékoztatót, majd az újmajori telepen a terme­lési osztályvezető, Sárközy László, aki 1976-ban végzett Mosonmagyaróváron. Ha egyetem, akkor egy pilla­natra a nagyszombatira is emlékezzünk. 1635-ben már állott a Pázmány alapította intézmény, s 134 évvel ké­sőbb, november 7-én nyílt meg az első orvostudományi kar a történelmi Magyaror­szág területén. Míg fut ve­lünk a busz, Szencen át — hogyne mondaná az idegen­vezetőnk Molnár Albert ne­vét, aki 34 évesen revideálta a Vizsoly­ Bibliát — Pozsony felé­ emlegethetjük a város egykori orvosát, a Győrből származó Torkos Jusztusz Jánost, aki az osztrák—né­met származású orvosok so­rát szakította meg a 18. szá­zadban. Vagy a Fischer-ta­­nítvány, Gömöri Dávid, ki Győrben működött. Külön­ben Fischer Dániel volt az, aki a szőlővenyigét — ki tudja, mennyien állították, hogy aranytartalma van — elégette, bizonyítván, hamu marad csak, nem pedig arany. A szőlőről a csalovai állami gazdaságban se mint aranyat hozóról beszél az igazgató. Kivágták, nem ide való, nem erre a tájra, ért­sük úgy. A 7300 hektáros nagyüzem nyeresége 25 mil­lió korona, a szarvasmarha gazdaságos, a tejnél haszon van, a sertésnél nincs, mel­léktevékenységet nem vé­geznek, nem kényszerültek rá. Az átlagkereset 3500— 3600 korona. Folyik a szó az elnökök közt a tapasztalatcseréről. Hajdú Mihály (Bőnyrétalap) szerint, amit láttak, azért­ érdemes volt fölnyergelni, ilyen rend — sajnos — nin­csen nálunk, ilyen infra­struktúra se. Itt nem ezeröt­száz forint egy ekevas, nem hárommillió forint egy gép. Németh József (Kimle) és Kreitl István (Kajárpéc) a fegyelmezett munkát emle­geti, a több pénzt, ami a gazdaságokban marad, ami­ből több jut mindenre, kezd­ve a beruházásoktól a szo­ciális ellátásig. Simon György (Koroncó) azt mondja, az utóbbi 3—4 évben nagy elő­relépést lát a kukoricater­­mesztésben — ebben az IKR- nek nagy­ szerepe van! —, valamint az öntözési kultúrá­ban, ami a hozamoknak az alapja. Az ilyen tapasztalatcsere haszonnal jár, nemcsak azért, mert egymással is ta­lálkoznak az elnökök, és­ nemcsak a hogylét felől ér­deklődhetnek, hanem legfő­képp azért, mert látva és kérdezgetve a határon túl, s átlépve azt, tán még önérze­tesebbek, öntudatosabbak lesznek, pontosabban olya­nok, hogy beszélgetve velük, hamar kiviláglik­ a szándék, fontosnak kell lenni annak, amit az egyes ember tesz, akár az iparban, akár a me­zőgazdaságban. A pénz nem minden, le­gyen az korona vagy forint. A nyíltságnak magában kell foglalnia a következmé­nyeit, a beavatkozást, a tet­tet, meg kell változni a gon­dolkodásnak, a munkamód­szernek. Merthogy — ez nyilvánvaló — az átalakítás értelmének a megértését nem a szép szavak bizonyítják, hanem a mindennapi csele­kedetek. Ezt már a határon innen emlegetik a megyei szakemberek. Mindehhez mit lehet hozzátenni? Az odaátról hozott szavakat: a cél nem pusztán a világ át­alakítása. A módot is át kell alakítani, ahogy ezt tesszük. .. KIÍAIFÖLD . 3

Next