Kisalföld, 1987. október (42. évfolyam, 231-257. szám)
1987-10-01 / 231. szám
A mezőgazdasági kistermelők figyelmébe Adótanácsadó Folytatás az 1. oldalról.) Ahazai élelmiszerellátás zavartalansága és az agrárexport továbbra is növekvő népgazdasági szerepe miatt ügyeltek arra, hogy a kistermelők érdekeltsége a jövőben is megmaradjon, s figyelemmel voltak arra is, hogy a tevékenységnagysága és az abból származó jövedelem szerint a kistermelés nagymértékben differenciált. Számításba vették a háztáji és kisegítő gazdaságok tipikusan családi jellegű termelését is. ■A mezőgazdasági kistermelőket a személyi jövedelemadóztatás nézőpontjából a mezőgazdasági tevékenységükből származó éves bruttó árbevételük alapján három csoportba sorolták. Érdemes e helyen is nyomatékkal felhívni a figyelmet az árbevétel és a tiszta jövedelem közötti számottevő különbségre; a bevétel természetesen tartalmazza a termeléshez szükséges összes gépre, eszközre, anyagra fordított kiadásokat és a saját, illetve családi munka után elvárható munkabért is. A jövedelem csak az e fölötti — mint látni fogjuk —, tevékenységenként eltérő hányadot jelenti. Az első csoportba a kisjövedelmű termelők tartoznak, azok, akiknek éves árbevétele családonként 500 ezer forint alatt van. A felmérések szerint ide tartozik az országosan másfél millió kistermeléssel foglalkozó családnak több mint 10 százaléka. Nekik a mezőgazdasági tevékenységből származó jövedelme 1988. január 1-jétől mentes lesz a személyi jövedelemadó alól. Közepes jövedelműeknek tekinti a jogszabály azokat a családokat, amelyeknél a mezőgazdasági termékértékesítésből származó éves árbevétel 600 ezer forint fölött van, ám nem haladja meg a kétmillió forintot. Ebbe a kategóriába a kistermelők 4—6 százaléka tartozik. Náluk a jövedelmet — az árbevétel 500 ezer forintot meghaladó részénél — központilag meghatározott ráták alapján számítják ki. Az állattenyésztés alacsonyabb jövedelmezőségű, így itt általában az árbevétel 10 százalékát tekintik jövedelemnek. A nyereségesebb növénytermesztési, kertészeti termelésnél a bevétel 30 százaléka a számított jövedelem. Az imént említett jövedelemhányad alapján kiszámított jövedelmet — azaz a személyi jövedelemadó alapját — egyenlő arányban megosztják a felnőtt (16 éven felüli) családtagok között, függetlenül a termelésben történőrészvétel nagyságától. Példaként tekintsük át egy, a kistermelés árbevételét alapul véve ebbe a kategóriába tartozó négytagú család adózását. A családfő főfoglalkozásból származó jövedelme 1988-ban havi 6000 forint, a feleség keresete 4000 forint havonta. Az egyik gyerek 16 éven felüli. A család mezőgazdasági kistermelésből származó árbevétele 1,5 millió forint. Ennek 60 százaléka állattartásból ered, ez hozzávetőleg öt tehén tejének, évi 60 hízósertésnek és 5500 húscsirkének az eladásából eredhet. Az árbevétel 40 százaléka gyümölcs és fólia alatti zöldség értékesítéséből származik. VISSZAIGÉNYELHETI-E A KISTERMELŐ A TERMELÉSHEZ SZÜKSÉGES ESZKÖZÖK Arába beépített FORGALMI ADÓT? Az általános forgalmi adó visszaigénylésével kapcsolatban a kistermelőkre sajátos szabályok érvényesek. Mivel termékeik nullaszázalékos adókulcs alá esnek, adófizetési kötelezettségük nincs, viszont gondoskodni kell arról, hogy a termelési célú beszerzéseiket terhelő forgalmi adót — más gazdálkodókhoz hasonlóan — visszaigényelhessék. Az 500 ezer forint évi forgalom alatti kistermelők nem fizetnek személyi jövedelemadót, ezért jövedelmük terhére viselik a vásárlásaikat terhelő forgalmi adót. Az 500 ezer és a kétmillió forint közötti árbevételű kistermelőknek lehetőségük van arra, hogy a számláikat összegyűjtve viszszaigényelhessék az adóhatóságtól az általuk kifizetett forgalmi adót. Az élelmiszerönfogyasztás miatt azonban csak az ÁFA 3000 forintotmeghaladó részét igényelhetik vissza ténylegesen. Nagyjövedelműnek tekinti az adótörvény azokat a mezőgazdasági „kistermelőket", akiknek éves árbevétele a kétmillió forintot meghaladja. Ők az egyéni, családi és társas vállalkozókra az egyéb tevékenységeknél is alkalmazott vállalkozói adót s az általános feltételek szerinti személyi jövedelemadót fizetik. Példa a kistermelők adóalapjának kiszámítására Az éves árbevétel 1 500 000 Ft Ebből adómentes 500 000 Ft A jövedelemszámításnál figyelembe vehető 1 000 000 Ft — Ebből az állattenyésztés árbevétele 60' „ * (600 000 Ft), ennek jövedelme 10% 60 000 Ft — A növénytermesztés árbevétele 40% (400 000 Ft), ennek jövedelme 30%/n 120 000 Ft Az összes jövedelem (adóalap) 180 000 Ft Ez a kistermelésből származó jövedelem példánkban három 16 éven felüli családtagra osztható, ily módon személyenként 60 ezer forint az adóköteles jövedelem. Példa a főfoglalkozásból és a kistermelésből származó együttes jövedelem adójának kiszámítására Az árbevételt és ennek összhangban az önbevallás alapján a jövedelmet az új alapján határozzák meg. adórendszer szándékaival MELYEK A MEZŐGAZDASÁGI NAGYÜZEMEKBŐL SZÁRMAZÓ SZEMÉLYI JÖVEDELMEK ADÓZTATÁSÁNAK SAJÁTOSSÁGAI? A személyi jövedelmekre a termelőszövetkezetekben és az állami gazdaságokban is a lapunkban már korábban ismertetett általános szabályok és az egységes adótábla vonatkozik. A mezőgazdaságban a sajátos jövedelemformák közül a háztáji (illetmény-) föld megváltása címén kifizetett összeg vagy természetbeni juttatás mentes a személyi jövedelemadó alól, mert a földhasználat után fizetnek adót. A nagyüzemi munkadíjtömegbe beszámított kedvezményes szolgáltatások és juttatások (fuvar, takarmány stb.) kedvezményezett hányadát be kell számítani az adóalapba. A részjegy, célrészjegy, termelésfejlesztési hozzájárulás utáni jövedelmeket az egyéb járadékjellegű jövedelmekhez (betétek, kötvények kamatai) hasonlóan kezelik. Az 1988 előtti tagi kölcsönök viszont adómentesek. A földjáradékot nem veszik figyelembe az adóalap számításánál, és a tsz-használatban levő földterület eladása (földmegváltás) utáni összeg sem része a személyi jövedelemadó alapjának. D. 1. 16 évet Családfő Feleség betöltött gyermek Éves kereset 72 000 48 000 — Alkalmazotti kedvezmény —12 000 —12 000 — A kistermelés jövedelme 60 000 60 000 60 000 A személyi jövedelemadó alapja 120 000 96 000 60 000 Személyi jövedelemadó 18 400 11 200 2 400 1987. október 1., csütörtök A tranzitforgalom a jövőben elkerüli a várost Mosonmagyaróvár tömegközlekedése Sok tennivalója volt tegnap délutáni ülésén Mosonmagyaróvár Város Tanácsának, hiszen a testületnek nyolc napirendi pontot kellett megvitatnia, kiétve döntéseket hoznia. A témák közül ezúttal a város és városkörnyék tömegközlekedésének helyzetét, a közlekedés hosszú távú tervét taglaló előterjesztést ismertetjük.Mosonmagyaróváron keresztül évente mintegy negyedmillió teherautó, és megközelítőleg három millió személygépkocsi halad át, túlnyomórészt ténylegesen tranzitforgalomként, ám egyre több célállomásként választja a várost. (Ebben az egyre erősödő idegenforgalom, illetve a vízlépcsőépítéshez kapcsolódó forgalom játszik szerepet.) A hatalmas járműszám aztán nemcsak a várost átszelő főútvonalakon okoz gondokat, hanem a városszerkezetből adódóan az összes lényeges belső út forgalmában is, hiszen ezek mind a főutakra torkollnak. Néhány mozzanat a közelmúltból, amelyek a város tömegközlekedési helyzetének javulására utalnak. A Kisalföld Volán átlagosan 7700 utast szállít a város környékén, illetve a városon belül, az 51 százalékos (helyi) és 49 százalékos (helyközi) kihasználtság nem túl rossz arány. A magántaxik megjelenése Mosonmagyaróváron és számottevő fejlődést hozott az utazási szolgáltatásban. A meglévő gépjárműjavító hálózat jelenleg kielégítőnekminősíthető a városban. Jelentősen javított az üzemanyagtöltő állomásokon kialakult állandó zsúfoltságon a nemrég üzembe helyezett Shell-kút. A Közlekedési Minisztérium támogatásával számos új kerékpárút létesült a forgalom balesetmentessége végett. Jobbak lettek a gépjárművezetőképzés feltételei is. És máris a jövő terveinél vagyunk. Ezek közül talán leglényegesebb mozzanat, hogy a Közlekedési Minisztérium megbízásából jelenleg már tervezik az M 1-es autópálya Hegyeshalomi Gyár bevezető szakaszát. Ez az út Mosonmagyaróvárt délről, a hansági oldalról elkerüli. A jelenlegi nyomvonal térségében érkező új út Istvánpuszta határában keresztezi a vasút nyomvonalát, majd a város észak-nyugati belső határán túl, azt megkerülve, a vasutat ismét keresztezve Levél térségében — azt északról kikerülve — köt be a már meglévő és megépült autóút nyomvonalába. Levél külterületén alakul ki az M 15-ös új csatlakozási csomópontja, így az utak elkészültével a jövőben a várost elkerüli a túlterhelést okozó tranzitforgalom. Most készül Mosonmagyaróvár általános rendezési terve, amelynek egy fontos része a belső úthálózat fejlesztési rendszere, amely egyrészt a városrészek eddiginél jobb összekötését, másrészt megfelelő tehermentesítő utak építését tartalmazza. Folytatódik a gyalogosok és kerékpárosok jobb közlekedési feltételeinek kialakítása. A felújítási munkálatok köréből kiemelkedő fontosságú a Magyar utca felújításának befejezése, a tömegközlekedés szempontjából lényeges utak korszerűsítése és a városi hidak kellő szintű karbantartása. Mindezekhez a városi tanács keresi a szükséges anyagi lehetőségeket, például pályázatokon vesz részt (kerékpárutak, parkolóhelyek építésére), szorgalmazza a költségkímélő új technológiák (pernyebeton) bevezetését az útépítésben és útjavításban. A beterjesztett jelentést a tanácsi testület megvitatta, a használható javaslatok pedig részévé válnak a végleges munkaprogram kialakításának. CS. A. Szeptember végi szomszédolás A szőlővenyigében nincs arany (Befejező rész.) Nem szeretem különösebben a jelmondatokat, de a gellei téesz pásfai farmján mégis megállít egy. Tisztasággal és renddel védjük, szépítjük környezetünket! Huszár István nyugdíjas (68 éves) a betont söpri, a virágokat locsolja. Két évig kocsis volt,huszonhétig tehenész, most ebben a munkában serénykedik. A nyugdíja havonta 2100 korona, ehhez még keres 1400-at. A fia agronómus. ..Rendnek muszáj lenni — támaszkodik a vesszősöprű nyelére —, kellenek virágok, fontos, hogy az ember a telepen jól érezze magát, a műhelyben éppúgy, mint a silózásnál". Árvavölgyi Béláné, a soproni termelőszövetkezet főkönyvelője így szól a látottakról, a hallottakról: — Rögtön feltűnt a rend, a tisztaság. A mi üzemeinkhez képest a termelési eredmények átlagos színvonalúak, de az eredményességük nagyobb. Aligha véletlenül, hiszen erős az ipari háttér, a gépek, a műtrágya, az egyéb anyagok olcsóbban kerülnek a gazdaságokba. Olcsóbban tudnak termelni. Sok a hazai gép, alig-alig látni importból származót. Feltűnt továbbá, hogy a női munkaerőt megtartották, meg tudták tartani, és látszik, mindennek van gazdája, felelőse. Szakmai tapasztalatokkal gazdagodtak a résztvevők a csalovai Agrokomplexben, ahol az igazgató, Fekete József adott tájékoztatót, majd az újmajori telepen a termelési osztályvezető, Sárközy László, aki 1976-ban végzett Mosonmagyaróváron. Ha egyetem, akkor egy pillanatra a nagyszombatira is emlékezzünk. 1635-ben már állott a Pázmány alapította intézmény, s 134 évvel később, november 7-én nyílt meg az első orvostudományi kar a történelmi Magyarország területén. Míg fut velünk a busz, Szencen át — hogyne mondaná az idegenvezetőnk Molnár Albert nevét, aki 34 évesen revideálta a Vizsoly Bibliát — Pozsony felé emlegethetjük a város egykori orvosát, a Győrből származó Torkos Jusztusz Jánost, aki az osztrák—német származású orvosok sorát szakította meg a 18. században. Vagy a Fischer-tanítvány, Gömöri Dávid, ki Győrben működött. Különben Fischer Dániel volt az, aki a szőlővenyigét — ki tudja, mennyien állították, hogy aranytartalma van — elégette, bizonyítván, hamu marad csak, nem pedig arany. A szőlőről a csalovai állami gazdaságban se mint aranyat hozóról beszél az igazgató. Kivágták, nem ide való, nem erre a tájra, értsük úgy. A 7300 hektáros nagyüzem nyeresége 25 millió korona, a szarvasmarha gazdaságos, a tejnél haszon van, a sertésnél nincs, melléktevékenységet nem végeznek, nem kényszerültek rá. Az átlagkereset 3500— 3600 korona. Folyik a szó az elnökök közt a tapasztalatcseréről. Hajdú Mihály (Bőnyrétalap) szerint, amit láttak, azért érdemes volt fölnyergelni, ilyen rend — sajnos — nincsen nálunk, ilyen infrastruktúra se. Itt nem ezerötszáz forint egy ekevas, nem hárommillió forint egy gép. Németh József (Kimle) és Kreitl István (Kajárpéc) a fegyelmezett munkát emlegeti, a több pénzt, ami a gazdaságokban marad, amiből több jut mindenre, kezdve a beruházásoktól a szociális ellátásig. Simon György (Koroncó) azt mondja, az utóbbi 3—4 évben nagy előrelépést lát a kukoricatermesztésben — ebben az IKR- nek nagy szerepe van! —, valamint az öntözési kultúrában, ami a hozamoknak az alapja. Az ilyen tapasztalatcsere haszonnal jár, nemcsak azért, mert egymással is találkoznak az elnökök, és nemcsak a hogylét felől érdeklődhetnek, hanem legfőképp azért, mert látva és kérdezgetve a határon túl, s átlépve azt, tán még önérzetesebbek, öntudatosabbak lesznek, pontosabban olyanok, hogy beszélgetve velük, hamar kiviláglik a szándék, fontosnak kell lenni annak, amit az egyes ember tesz, akár az iparban, akár a mezőgazdaságban. A pénz nem minden, legyen az korona vagy forint. A nyíltságnak magában kell foglalnia a következményeit, a beavatkozást, a tettet, meg kell változni a gondolkodásnak, a munkamódszernek. Merthogy — ez nyilvánvaló — az átalakítás értelmének a megértését nem a szép szavak bizonyítják, hanem a mindennapi cselekedetek. Ezt már a határon innen emlegetik a megyei szakemberek. Mindehhez mit lehet hozzátenni? Az odaátról hozott szavakat: a cél nem pusztán a világ átalakítása. A módot is át kell alakítani, ahogy ezt tesszük. .. KIÍAIFÖLD . 3