Kisalföld, 1989. szeptember (44. évfolyam, 206-231. szám)

1989-09-01 / 206. szám

2 Összehívták az MSZMP Központi Bizottságát A Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Intéző Bizottsága szeptember 1-jére összehívta a Központi Bizottság ülését. A testület javasolja, hogy a Közpon­ti Bizottság hallgasson meg tájékoztatót a háromolda­lú politikai egyeztető tárgyalások eddigi tapasztalatai­ról, az ott képviselendő álláspontokról. A Központi Bizottság e napirend keretében megvitatja a békés politikai átmenet jogi kereteit jelentő törvényterveze­teket, így az alkotmánymódosításról, a pártok műkö­déséről és gazdálkodásáról, valamint az országgyűlési képviselők választásáról szóló javaslatokat. A testület tájékoztatót hallgat meg az október 6-án kezdődő pártkongresszus előkészítéséről is. (MTI) KISALFÖLD 1989. szeptember 1., péntek Horn Gyula Berlinben Horn Gyula külügyminisz­ter az NDK kormányának kezdeményezésére tegnap lá­togatást tett Berlinben. Meg­beszélést folytatott Oskar Fi­scher külügyminiszterrel és Günter Mittaggal, a NESZP Politikai­­Bizottságának tag­jával, a KB titkárával. A berlini látogatás szervesen il­leszkedett a magyar diplo­mácia folyamatos erőfeszíté­seibe. A berlini tárgyaláso­kon kifejtett NDK-álláspont­­ra válaszul Horn Gyula hangsúlyozta, hogy a magyar kormány változatlanul a két német álla­m megállapodásá­tól várja az ügy rendezését. Koalíció a tulajdonvitában A különböző pártok, poli­tikai jellegű új és hagyomá­nyos szervezetek részvételé­vel tegnap délután a győri városházán ülésezett a városi egyeztető fórum. A tanácsi vezetők két napirendi pontot javasoltak, így elsőként a kö­zelgő tanácsülés elé kerülő tanácsi szociálpolitikai fel­adatokról, új szervezeti for­mákról alakult ki érett és szakértő vita. Amikor arról esik szó, hogy meg kell teremteni az egy tál meleg ételt mindenkinek, vagy időszerű egy átmeneti szállás kialakítása, mert a hajléktalanok száma két-há­­romszázra tehető, akkor el­lenzéket és hatalmon lévőt csak a közeledés és a segítés hathat át. Nagy szerepet szánnak az egyházaknak épp­úgy, mint az új családsegítő központoknak. A második napirendi pont­ban a végrehajtó bizottság elé kerülő városi energiael­látásról esett szó. E kérdés­ben is az aggodalom tükröző­dött a mai kielégítő helyzet ellenére. A fóru­m a lakosság pánik nélküli felkészítését ajánlotta egy, a mainál sok­kal energiaszegényebb idők­re. A bejelentések során dr. Németh P. László előterjesz­tést tett a városi tanács el­nökének. Az MSZ­MP győri bizottsága — a májusi párt­értekezlet állásfoglalása alap­ján — jelentősen átszervezte munkáját. Elhatározásra ju­tottak, hogy a városi tanács kezelésében lévő, eddig a ta­nácsi vállalatok pártbizott­sága rendelkezésére bocsátott Bartók Béla út 7. szám alatti 156 négyzetméteres helyisé­geket felszabadítják és visz­­szaadják a tanácsnak. Az MSZMP javaslata, hogy a ta­nács e felszabaduló helyisé­gekkel segítse elő a győri el­lenzéki és más szervezetek elhelyezési gondjainak eny­hítését. E bejelentés után Hadarics József, a tanácstestület MSZMP tanácstagi csoportjá­nak vezetője tett indítványt. A csoport nevében csatlakoz­ni kívánnak az MSZMP Sop­ron Városi Bizottsága kezde­ményezéséhez, az önkormány­zat minél előbbi és valódi kialakításához. Ennek érde­kében javasolta, hogy hala­déktalanul kezdjék meg az eddig megyei tanácsi irányí­tásban vagy kezelésben lévő Kisfaludy Színház, Kisfaludy Károly Megyei Könyvtár, a megyei kórház és több más, a városban lévő közintéz­mény városi tulajdonba véte­lének előkészítő munkálatait. A javaslaton hatalmas vita kerekedett, végül kompro­misszum, s így tulajdonkép­peni politikai „nagykoalíció” született, még a Münnich Ferenc Társaság és a szabad­demokraták is egyetértettek az előterjesztett átalakítás haladéktalan megindításában. H. S. SZÖKŐ­ÁR A földszinten, a bejárati ajtótól balra ezernyi újságot, képeslapot, papírkötésű krimit, horror- és szexkönyvet árulnak, a többi hely az élelmiszereké. Az eme­leten ruhák, fehérneműk, cipők, mind­két nem számára, és pénzváltó. A szlo­véniai forróságban is legfeljebb 22 fok belől, a jól működő légkondicionáló be­rendezésnek köszönhetően. Áruház Muraszombaton. Akár Buda­pest belvárosában is lehetne. Elegancia, egyedinek ható butikholmik. Ám az áruházi alkalmazottakat alighanem so­kat gyötri a magány, ők sokan vannak, vevők viszont, még jövő-menő, csak né­zelődő is — elvétve. A magyar turista átvállat harminc NSZK-márkát, aztán egy kerek órát töpreng, hogyan vásárol a jóval több mint negyedmillió dinárból három hozzátartozójának ajándékot. Egy garbó, egy darab fehérnemű, aztán egy üveg konyak a legolcsóbból. Ám a végén marad még mindig hatezer dinárja. A magyar turista, mert nem akarja kivin­ni az országból a temérdek bankot, a pénztárosnő segítségét kéri. Adna vala­mit hatezerért. Hatezerért? Kérdez visz­­sza, majd tanácskozásba kezd a gondo­lák feltöltésén serénykedő kolléganőivel. A végén sajnálkozva széttárja a karját. Hatezerért náluk nincs semmi, ellenben ha találna még a zsebében ezer dinárt, úgy már vehetne egy zacskó savanyú­cukrot. Az eszéki, vagy négy nyelven beszélő, Belgrádban és Milánóban, Ljubljanában és Budapesten minisztereknek is tolmá­csoló Magda asszonyt kérdezi az újság­író, mondaná el, hogyan éli meg a jugo­szláviai inflációt. Hogyan? Először majdnem derűsen szemlélte, mintha őt nem érintené, kí­vülről figyelné, nem is vele történne. A második periódusban elkezdett düihen­­geni, és szidta a kormányt. Ez a mostani lelkiállapota, a beletörődés a legrosszabb. A minap egy áruház kirakatában lá­tott egy széket, potom egymillió dinárért, majd amikor tovább sétált, ugyanazt az ülőalkalmatosságot felfedezte máshol 3 millióért. Visszaszaladt az első helyre, kiderült, nem káprázott a szeme, csak­ugyan egymillióba került a szék, mert még nem volt idejük átárazni a széket. Ezért aztán gyorsan vett hármat, míg még egymillióba kerülnek. Forgatni a pénzt, elkölteni bármire, átváltani dollárra, márkára, egyszóval keményíteni — mondja Magda asszony. Akinek esze van, ezt csinálja, így alkal­mazkodik a polgár ahhoz a helyzethez, amelyikben reggeltől délutánig változik az árcédula, amikor bármilyen apróság­ról legyen szó, tízezrekben számolnak, amikor már közkézen forog a kétmilliós bankó is, és egy férfi félcipőért másfél millió dinárt kérnek. Magda asszony azt mondja, hogy ná­lunk is mintha afelé tartanánk, hogy szökni kezdenek az árak. Ám Magda asz­­szony bizonyosan téved. Hol vagyunk mi még attól, amikor hatezerért egy zacskó savanyú cukrot sem lehet kapni. Melles­leg Muraszombaton egy helybelivel nem fordulhatott volna elő, hogy a zsebében marad hatezer dinár. Tudniillik bemegy vele egy papírboltba, és vesz egy jókora zacskót, amibe mindenfélét lehet rakod­ni. Papírból van, és pontosan hatezer dinárba kerül. Legalábbis augusztus 22- én, reggel, még ennyit kértek érte. Ferenczi József Ülést tartott a Minisztertanács (Folytatás az 1. oldalról.) bevonásával sikerült a prob­lémák enyhítésére, a foglal­koztatási és az egyéb gondok áthidalására kidolgozott ja­vaslatokat közösen véglege­síteni. Mindez a mecseki ügy­ben egyelőre nem sikerült. A kormányzati részről kudarc­nak tekintett találkozó azon­ban nem térítheti el a kor­mányt attól a feladatától, hogy folytassa a szerkezetát­alakítást, s a veszteséges ter­melés terheitől fokozatosan mentesítse a gazdaságot. Bajnok Zsolt ezután a me­nekültté nyilvánítási eljárás­ról és a menekültek jogellá­tásáról szóló két jogszabály­­tervezetről szólt. A mene­kültként elismert személyek jogállásáról törvényerejű rendelet, a menekültként való elismerésről pedig kor­mányrendelet van előkészü­letben. Hangsúlyozta, hogy a két különböző jogszabály át­meneti megoldásként szüle­tik, mert a kérdés fajsúlya indokolttá teszi, hogy belát­ható időn belül a menekült­üggyel összefüggő kérdések törvényi szinten rendeződje­nek. A kormány ülésén a belügyminiszter elmondta, hogy az elmúlt időszakban a Romániából érkezett me­nekültek száma tovább nőtt. Számuk jelenleg meghaladja a 18 ezret, s csupán július­ban ezerhatszázan érkeztek. Ami a menekültek nemzeti­ség szerinti összetételét ille­ti: csökken a magyar, miköz­ben növekszik a román, il­letve a német nemzetiségűek száma. A hazánkba érkezők több mint 50 százaléka ugyan még mindig magyar nemze­tiségű, a románoké viszont már eléri a 40 százalékot. A jogszabálytervezet sze­rint azok minősülnek mene­kültnek, akik faji, vallási, nemzeti hovatartozás, meg­határozott társadalmi cso­porthoz tartozás, vagy politi­kai meggyőződés miatt üldö­zésnek vannak kitéve, vagy üldözéstől tarthatnak, s ezért nem kívánnak hazatérni. A menekült minősítéshez az érintetteknek a határátlépést követően 72 órán belül a rendőri, határőrizeti szervek előtt kell nyilatkozatot ten­niük szándékukról. Jelent­kezhetnek a menekülteket befogadó állomásokon, vala­mint a budapesti, a csong­rádi és a Szabolcs-Szatmár megyei rendőr-főkapitánysá­gon. A szóvivő közölte: az érin­tettek állampolgárságukat megtarthatják, de amennyi­ben megkapják a menekült státuszt, magyar állampol­gárnak tekintendők. A ren­delkezés csak az európai or­szágokból érkezőkre vonat­kozik. Bajnok Zsolt elmondta, hogy a kormány tárgyalt a tölgyerdők tömeges elhalásá­nak okairól, s az ebből szár­mazó károk csökkentéséinek lehetőségéről. A több mint háromszázezer hektárnyi tölgyerdőből 88 ezer hektá­ron pusztít valamilyen kár, a károsult faanyag értéke másfél milliárd forint. A fo­lyamatban egyaránt közre­játszik a környezetszennye­zés, az elmúlt esztendők ke­vés csapadéka, a talajvíz­szint növekedése és a termé­szetes vizek szennyezettsége. A végleges válasszal azon­­ban a tudomány még adós. A kormány egyetért azzal, hogy a károsult erdőgazda­ságokat központilag is tá­mogatni kell. Megoszlanak azonban a vélemények arról, hogy ezt a mezőgazdaságnak nyújtott támogatás egészéből vagy központi kasszából fe­dezzék. Az elképzelések sze­rint az erdőgazdaságok köb­méterenként 600 forint tá­mogatásban részesülnének, döntés azonban még nincs. A Minisztertanács szemé­lyi kérdésben is határozott. A pénzügyminiszter javasla­tára a kormány szeptember 30-i hatállyal felmentette tisztségéből Varga Béla pénzügy­miniszter-helyettest, s utódaként október 1-jei hatállyal Nagy Istvánt ne­vezte ki. T­c­I­F­y­I­wmmm­mmm­mmmm L.................................................................................................................... BUDAPEST. Az európai országokban állomásozó ide­gen csapatok teljes kivoná­sára tett javaslatot Király Zoltán országgyűlési képvi­selő. Javaslatában szorgal­mazza, hogy a volt szövetsé­ges hatalmak és az érdekelt országok, vagy a helsinki záróokmányt aláíró államok külügyminiszterei még 1989- ben Budapesten vagy Nyu­­gat-Berlinben kezdjenek tár­gyalásokat annak érdekében, hogy 1995-re valamennyi európai országból távozzanak az ott állomásozó idegen csapatok. Ezzel egyidejűleg pedig a NATO-t és a Varsói Szerződést létrehozó orszá­gok kimondhatnák a két ka­tonai tömb megszűnését. BRÜSSZEL. Az Európai Közösségek Bizottsága csü­törtökön bejelentette, hogy 5,3 millió ECU értékű rend­kívüli élelmiszersegélyt nyújt a polgárháború-sújtotta Li­banonnak, továbbá 3,3 mil­lió ECU-t biztosít olyan sür­gős igények kielégítésére, mint orvosságok, sátrak, víz­pumpák és generátorok be­szerzése. A lottó nyerőszámai: 27, 69, 82, 84, 86. Tüntetés Hannichért A honi futball szerel­mesei közül néhány tu­catnyian tegnap délután kulturáltan, szenvedé­lyektől mentesen tüntet­tek a Magyar Labdarúgó Szövetség Népköztársaság úti székháza előtt. Amint Czékus Lajos, a szövet­ség főtitkár-helyettese elmondta: mintegy ötve­­nen-hatvanan gyűltek össze, s az MTK-szurko­­lók nevében beadványt nyújtottak át dr. Laczkó Mihálynak, az MLSZ el­nökének. Ebben­­kérik a szövetség első emberét, hogy a bundabotrányban való részvétel miatt el­tiltott Hannich Péter, az MTK-VM labdarúgója részére adjon játékenge­délyt. A hozzávetőleg 150 aláírással ellátott folya­modvány átvétele után dr. Laczkó Mihály ígére­tet tett arra, hogy a szö­vetség elnöksége legkö­zelebbi ülésén, szeptem­ber 12-én foglalkozik a kérés elbírálásával. (MTI) Cikkünk nyomán A munkásőrök tiltakozása A Kisalföld 1989. augusz­tus 30-i számában a munkás­őrség határőrizeti tevékeny­ségét kifogásoló észrevéte­lekre kívánok a lap nyilvá­nosságát felhasználva vá­laszt adni. A testületünk ezen tevé­kenysége törvényszerű és jogszerű. Jelenleg is hatály­ban van a Minisztertanács 49/1978. (X. 19.) számú ren­delete — Magyar Közlöny 72. szám/1978. A rendelet, amely a munkásőrségről szól, fel­adatai meghatározásánál ki­mondja — „részt vesz a köz­rend és közbiztonság fenn­tartásában, az államhatár őrzésében”. Ezt a tevékeny­séget a megalakulás óta vé­gezte és végzi testületünk az országhatár különböző szaka­szain, a mindenkori helyzet­nek és feladatnak megfele­lően. Az elmúlt években a nyu­gati országhatáron a megnö­vekedett turistaforgalom kö­vetkeztében nőtt a határőri­zeti szervek megterhelése, ezért 1988. júniusától — még létezett a vasfüggöny — együttműködésben segítjük a határőrizetet a szabályok és törvények alapján. Vélemé­nyem, hogy minden függet­len, államiságára és közrend­jére igényes ország nem en­gedi meg a kijelölt határát­kelő helyén kívüli ellenőrzés nélküli közlekedést. A „fej­vadász” jelzőt, amellyel a Szabad Demokraták Szövet­sége győri csoportja illette munkásőreink tevékenységét, elítélem és határozottan visszautasí­tom. Munkásőreink a napi és heti becsületes, fáradságos munkájuk után szabadide­jükben végzik e tevékenysé­get. Az államhatár, az állam­polgárok és saját biztonságuk és nyugalmuk érdekében, együtt a határőrökkel teszik ezt. Balogh Zoltán a Munkásőrség megyei parancsnoka Az MSZMP Győr-Sopron megyei lapja. Szerkesztőség: Győr, Tanácsköztársaság útja 51. Levélcím: 9002 Győr, Pf. 28. Központi telefonszám: 15-544. Főszerkesztő: KLOSS ANDOR. Főszerkesztő-he­lyettes: CSISZKA ANTAL, VARGA LAJOS. Telefon: 13-042. Délutáni szerkesztő: 12-475. Kiadja a Győr Megyei Lapkiadó Vállalat, Győr, Tanácsköztársaság útja 51. Levélcím: 9002 Győr, Pf.28. Központi telefonszám: 15-544. Felelős kiadó: KUKORELLI KÁROLY igazgató. Telefon: 12-142. Hirdetésfelvétel: 16-313. Telei: 24-364. Fax: 12-142. Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető a postahivatalokban, a hirlapkézbesítőknél és a hírlapüzletekben. Készíti a Széchenyi Nyomda. Felelős nyomdavezető: NAGY IVÁN igazgató Index: 26-060-HU ISSN 0133-1507.

Next