Kisalföld, 1991. január (46. évfolyam, 1-26. szám)

1991-01-30 / 25. szám

1991. január 30., szerda Ára: 7,50 Ft XLVI. évfolyam, 25. szám EK-kölcsön hazánknak Kedden az Európai Kö­zösség brüsszeli székhe­lyén, a Berlaymont palo­tában az EK Magyaror­szágnak nyújtott 1 milli­árd dolláros kölcsönének második részletéről, 260 millió ECU-ról szóló meg­állapodást írt alá Henning Christophersen a közösség bizottságának alelnöke, Karel van Miert bizottsági tag, Kupa Mihály pén­zügyminiszter és Surányi György, a Magyar Nemze­ti Bank elnöke. A kölcsön első részletét 350 millió ECU-t 1990 áprilisban bocsátották rendelkezés­re, az utolsó részletet 1992 tavaszán fogják. (1 ECU - 1,37 dollár) Christophersen a talál­kozón általában véve elé­gedetten szólt a magyar gazdasági reformokról. Az EK középlejáratú hitelé­hez csatolt feltételeket - különösen az árak libera­lizálását, a szubvenciók lefaragását, bankok létesí­tését - ez idáig Magyaror­szág teljesítette - mondot­ta a bizottság alelnöke. Hozzátette, hogy a refor­mok további következetes megvalósítása igen fontos, majd rátért ez eddigi, már körvonalazódó eredmé­nyekre. Kiemelte, hogy si­keresen folyik a Nyugat fe­lé történő piaci irányvál­tás, hogy tavaly a magyar export 12 százalékkal bő­vült, mialatt az import szinten maradt, hogy kez­denek kialakulni új ma­gánvállalkozások. Chris­­tophersen kinyilvánította, hogy támogatja azt a ma­gyar kérelmet, amely 600 millió dollárért folyamodik a 24-ek csoportjához, s in­dokul a külvilágban bekö­vetkezett, a magyar nem­zetgazdaságra igen kedve­zőtlen hatásokat hozta fel. Csak belföldiek vásárolhatnak VEVŐRE VÁRVA Mintegy 10 ezer üzletet, szolgáltatóműhelyt és ven­déglátóhelyet ad el a tervek szerint magánszemélyeknek 1992 végéig az Állami Va­gyonügynökség. Benics László főtanácsos, a vagyonügynökség munkatár­sa az MTI érdeklődésére el­mondta: a 10 ezer privatizá­landó üzlet mintegy negyede vendéglő, a szolgáltatóegysé­gek - patyolat, benzinkút, ja­vítóműhely - száma 1200, az élelmiszer, iparcikk, illetve kulturcikk üzleteké pedig 6300. Az ütemterv szerint az év első negyedében 210 ven­déglőt, 200 üzletet és 90 szol­gáltatóegységet szándékoz­nak eladni. Az elsőként priva­tizálandó üzletek közé főként azokat sorolták, amelyek a nyári szezonban működnek - tehát az átlagosnál nagyobb érdek fűződik az ügylet mi­előbbi lebonyolításához, to­vábbá azokat, amelyeknek a szerződése vagy a bérleti jog­viszonya lejár, ugyanígy megpróbálják az első lépcső­ben értékesíteni a már huza­mosabb ideje zárva tartó üz­leteket, valamint azokat, amelyeknél a vállalat valami­lyen okból felbontotta a szer­ződést. Elsőbbséget élvez az a bérlő, vagy szerződéses üzlet­vezető is, aki kifejezetten ké­ri, hogy mielőbb tulajdonába kerülhessen az üzlet. 500 üz­let és vendéglátóhely vagyon­értékelése már folyamatban van, és várhatóan február vé­géig be is fejeződik. Miután az üzleteket 30 nappal az árve­rés előtt kell meghirdetni, a jelenlegi elképzelések szerint február második felétől kez­dődhetnek az árverések. A várható induló árakra vonat­kozóan Benics László nem tu­dott felvilágosítást adni, hi­szen nem mindegy, hogy az üzlet hol van, a vevő tulajdont vagy csak bérletet akar sze­rezni, így az induló ár kalku­lálása minden alkalommal „testre szabott" lesz. Ismeretes, hogy amennyi­ben több vevő jelentkezik egy­­egy üzletre, elsőbbséget élvez a korábbi bérlő, ám ő sem az induló árért kaphatja meg az üzletet, viszont a licitet nem túllicitálni, mindössze tarta­nia kell. Ez vonatkozik nem­csak a bérlőre, hanem az üz­letek dolgozóira, illetve az üz­let korábbi tulajdonos válla­latának más dolgozóira is. Fontos tudni még azt is, hogy csak belföldiek vásárolhat­nak üzletet, külföldiek szá­mára a vagyonügynökség nem adja el a boltokat. A hirdetésekben - amelye­ket megállapodás alapján a vagyonügynökség elsősorban a Magyar Hírlapban és az ér­dekelt vidéki lapokban tesz közzé - szerepet az árverés időpontja, valamint az is, hogy az érdeklődök hol kap­hatnak további információ­kat, hol kell beadni a pályá­zatot, s mikor, milyen mó­don tekinthető meg a kisze­melt üzlet. A szerződést az új tulajdonosokkal az Állami Vagyonügynökség az árve­rést követően két héten be­lül megköti. Sikertelen egyeztetés Lesz tej demonstráció Nem jött létre megállapo­dás a tejválság áthidalásáról, megoldásáról, ezért a terme­lők számára nem marad más hátra, mint demonstrációval figyelmeztetni súlyos gondja­ikra, az értékesítési nehézsé­gekre, és a lakosságot is súj­tó áraránytalanságokra - er­ről tájékoztatta az MTI mun­katársát Tóth István, a Mező­gazdasági Termelők és Szö­vetkezők Országos Szövetsé­gének (MOSZ) főtanácsosa. A döntést megelőzően, kedden, a délelőtti órákban agrárpia­ci koordinációs ülésre került sor, amelyen nem sikerült ki­alakítani a közös nevezőt. Ezt követően a MOSZ szakmai választmányának demonst­rációt előkészítő bizottsága tanácskozott és mivel ezen az ülésen sem sikerült közelíte­ni az álláspontokat - a főha­tóságok, illetve az érdekvéde­lem között -, ezért az ország minden részéből január 31-én a tejtermelők a Parlament elé vonulnak, és petíciót ad­nak át a köztársaság elnö­kének és a kormány elnöké­nek. A keddi tanácskozásokon, amelyekre a MOSZ székházá­ban került sor, a Földműve­lésügyi Minisztérium képvise­lője ugyan támogatta a ter­melők elképzeléseit, ám az ér­dekképviseleti testület az FM- indítványokat csak javaslati szintűnek minősítette, és nem tartotta olyan konkrét döntésnek, amely a termelők számára egy immár féléves vita megnyugtató lezárását jelentené. Több főhatóság szintén csak javaslati szinten fűzött véleményt a tejterme­lők igencsak konkrét követe­léseihez. A tejipar sem tudott új javaslattal előállni, s volt olyan főhatóság, a Népjóléti Minisztérium, amelynek kép­viselője a tanácskozáson meg sem jelent. Tanuljunk együtt Vigyázat - hamis fedezet! Nem mindegy, mire vetítünk Első téeszelnököm nem kedvelte a nyereséget mint gazdasági kategóri­át... A „fedezet" fogalom dívott akkori­ban, csak úgy röpködtek a fedezetek minden fejtágítón. (7. oldal)­ ­____________________________________ 160 betörés­­ a fele elévült Aki kettős életet élt Győrött faggatják a veszprémi rendőrtisztet Ötletekben sem volt nála hiány. Egy bakonyi bányásztelepülésen például a nyugdíjakat akarta elemelni. (Tudósításunk a 3. oldalon.)­­________________________________ Interjú Szaddám Huszeinnel Az olaj kétélű fegyver Az újságírónak arra a kérdésére, amely szerint Irak kuvaiti olajat zúdított a ten­gerbe, Szaddám Huszein azt válaszolta: az Egyesült Államok is felhasználta már fegy­verként az olajat. (Külpolitikai hírek, tudósítások a 2. oldalon.) Fejtágító a bíróknak Mától vasárnap délig a tatai edzőtá­borban tölti az időt a magyar labdarú­gó játékvezetés elitje. Az eseményre mindig meghívnak egy edzőt is, aki - hogy finoman fogalmazzunk - nem a legideálisabb kapcsolatban van a bírók­kal. Az idén Glázer Róbertre, a Győri Rá­ba ETO edzőjére esett a választás. (Sporthírek, tudósítások a 14-15. oldalon.) Két halott Fórodról A szülészeten minden rendben ..Addig, amíg hivatalos eredmény nem születik, nem akarok nyilatkozni.” (Oknyomozó írásunk a 4. oldalon.) _____________________________________________________) Jeszenszky Géza Stockholmban Jeszenszky Géza külügyminiszter kedden háromna­pos látogatásra Stockholmba érkezett. A magyar diplo­mácia vezetője a tavalyi rendszerváltást követően első íz­ben tesz látogatást a skandináv térség vezető országá­ban. Jeszenszky Géza svéd vendéglátóival megvitatja a kétoldalú együttműködés fejlesztésének, köztük a gaz­dasági kapcsolatok ösztönzésének lehetőségeit, míg a nemzetközi témák közül mindenekelőtt az Öböl-válság­ról és baltikumi helyzetről, illetve az európai együttmű­ködési és integrációs folyamatról lesz szó. A magyar külügyek irányításának lehetősége nyílik Stockholmban a skandináv regionális együttmőködés tapasztalatainak tanulmányozására is. A magyar külügyminiszter svédországi látogatása ere­detileg a múlt hétre tervezett skandináv körút utolsó ál­lomása lett volna, de Jeszenszky Géza kénytelen volt az Öböl-háború kitörése miatt lemondani a dániai, a nor­­végiai és a finnországi látogatást. Az, hogy az észak-eu­rópai útra - ha csonka formában - sor kerül, jelzi, hogy Magyarország európai politikájá­nak fontos részét képe­zi a skandináv államokhoz fűződő, hagyományosan jó vi­szony. /--------------------------------------------------------­ Holnapi lapunkban. Részletesen a nyugdíjakról Mint ismeretes, országgyűlési dön­tés született a nyugdíjak emeléséről. E témában már többféle információt kö­zölt a sajtó, de az Országos Társada­lombiztosítási Főigazgatóság minden eddiginél részletesebb, pontos eligazo­dást nyújtó közlemény kiadását tartot­ta fontosnak. Ezt holnapi lapunkban olvashatják. _______________________________________ Adományok Amerikából A tavaly ősszel létrehozott Szigethy Attila Alapítvány ku­ratóriuma újabb adományok­ról értesítette szerkesztősé­günket. Dr. Erdélyi Iván ügy­véd, a Dunántúli Nemzeti Ta­nács, valamint az 1956-os for­radalom és szabadságharc ál­dozatainak emlékére létreho­zott százezer dolláros alapít­vány hazai gondozója el­mondta, hogy mind a hazai, mind a külhonba szakadt pártolók nagy érdeklődést ta­núsítottak a Győr-Moson- Sopron megyei kezdeménye­zés iránt. A világ sok táján fel­karolták a magyar újságok, és a hazai tömegtájékoztatás is méltó módon foglalkozott a Pittsburgh-ban élő Rokop há­zaspár nemes gesztusával, a túlélők, és a mártírok hozzá­tartozóinak megsegítésével. Amerikától Ausztráliáig meg­kezdődött a gyűjtés az alapít­vány javára, a külföldön élők a Magyar Külkereskedelmi Bank Részvénytársaság 401-702284423 bankszám­laszámra, míg a hazai ado­mányozók az MKB 332-10658-as bankszámlá­jára küldhetik adományai­kat. A neves adományozók közül dr. Erdélyi Iván név sze­rint említette Kecskési Tollas Tibort a Nemzetőr szerkesz­tőjét, dr. Juhász Lászlót, a Szabad Európa Rádió fele­lős szerkesztőjét, Medei Ist­ván volt országgyűlési képvi­selőt. Külön kell szólni a me­gyénkből elszármazott alapí­tó népes családjáról, a négy Rokop gyermek huszonegy­­ezer dollárral gazdagította az alapot, melynek kamataiból a hősök hozzátartozói a nehe­zedő életkörülményeiket eny­híthetik majd, és bizonyára jut pénz a forradalom győri emlékművére is.

Next