Kisalföld, 1992. szeptember (47. évfolyam, 206-231. szám)
1992-09-01 / 206. szám
1992. szeptember 1., kedd TEGNAP TÖRTÉNT KISALFÖLD 3 Számítógépes rendszer, szigorúbb szabályokkal Nyit a könyvtár Ma délután egy órakor nyitja meg újra kapuit a győri Kisfaludy Károly Megyei Könyvtár, amely két hónapon át felújítás miatt zárva tartott. A létesítmény küllemében is szebb, hangulatosabb lett. A kopott szőnyeget műpadlóra cserélték, a bútorokat felújították, a helyiségeket kifestették, s a lépcsőházat is újjávarázsolták. Az olvasókat azonban nemcsak egy esztétikusabb könyvtár, hanem korszerű számítógépes kölcsönzés is fogadja. A két hónap alatt a dolgozók nem (csak) nyaraltak, hanem a több mint tízezer beiratkozott olvasó adatait vitték számítógépre. A gépi nyilvántartásra történő átállás már korábban egy komplex program keretében elkezdődött, az olvasók is felfedezhették a könyvekbe beragasztott vonalkódot. A kölcsönzés ezután olyan „hipp-hopp” módszerrel megy majd, mint egy nyugati vásárlásnál: a könyvtáros csak végighúzza a lézeres leolvasót a könyvben lévő vonalkód felett, s már kész is az adatrögzítés. Ezért megszűnik a régi olvasójegy, helyette új, szintén vonalkóddal ellátott kártyát kapnak az olvasók. Ezután viszont jobban oda kell figyelniük, ugyanis sem a kölcsönzés dátumát és határidejét, sem a kivitt könyvek darabszámát nem írják be, - ezt az olvasó maga megteheti - csupán a számítógépben tartják nyilván. (Ez a folyamat gyorsításának lényege.) Azért is érdemes odafigyelni, mert a gép nem enged lezserséget, nem lesz elnéző, követi a határidőket, késés esetén kinyomtatja a felszólításokat, megállapítja a késedelmi díjakat is. A számítógépes kölcsönzés gyorsaságát azonban csak úgy tudják biztosítani, ha az olvasók a náluk jelenleg kintlévő összes könyvet visszahozzák az adatbevitel végett. Ellenkező esetben nem tudnak bekerülni a gépi rendszerbe, részükre továbbra is manuális nyilvántartást vezetnek. Ez lassítja a munkát, s hosszú sorban állást okoz. Az új rendszerben az olvasójegyet sem szabad otthon hagyni, elveszíteni, mert anélkül nem lehet kölcsönözni, s a pótlása pénzbe kerül. Az olvasóknak nagyobb fegyelemre, szigorúbb, de „európaibb” szabályok betartására kell készülniük. A könyvtárosok is alaposan felkészültek. Az olvasószolgálati osztály mind a 22 munkatársát kiképezték a gépek kezelésére. Sinay Jenő igazgató egy sporthasonlattal élve azt mondta: Minden munkatársunk egyforma felkészültségű, egyformán bevethető „cserejátékos”. Az átállás tervek szerint december végéig tartó „meccse” nem lesz könynyű, sok türelmet igényel az olvasóktól és a dolgozóktól egyaránt. Juhász Zsolt „Folyó” ügyeink modern irodában Takarékosságra a megbízható vízóra ösztönöz (Folytatás az 1. oldalról) Kovács Gábor, a vízmű üzemviteli igazgatóhelyettese bemutatta a céget, amelyik 144 települést (310.000 ember) lát el ivóvízzel. Tóth Mihály termelési igazgatóhelyettes többek között elmondta, hogy a víz nem csupán természeti kincs, hanem áru, amit el kell adni, és ezért mérni kell, így a vállalat arra törekszik, hogy a megbízhatóság érdekében, a pontosság, a tartósság figyelembevételével szerezze be a készülékeket és szereltesse fel azokat. A már használatos MOM- órák mellé ezért két külföldi (Elin és a Lorenz) cég mérőeszközeit kínálja az érdeklődőknek. A régi mérők cseréjénél is már az új típusokat építik be. Marosy Attila, a vízmű gazdasági igazgatóhelyettese a vízdíjakról és a számlák kiegyenlítési lehetőségeiről beszélt. Elmondta egyebek között, hogy a vízdíjat az új irodában is be lehet fizetni. Joachim Lorenztől megtudtuk, hogy a német cég 30 éve működik. Évente 350.000 vízmérő órát gyártanak és értékesítenek Európa-szerte. A győri vállalattal az együttműködésüket hosszú távra alapozva kívánják folytatni, hiszen a felszerelt mérőórákhoz tartalék alkatrészeket is szállítanak. Megfelelő nagyságú megrendelés esetén lehetséges egy győri üzem alapítása is. Az osztrák Elin cég exportmenedzsere, Gottfried Sampl elmondta, hogy tizennyolc éve együttműködik már a vízművel és korrekt partnernak tartja, annál is inkább, mert az ügy közös: a víztakarékosság. Ezt csak pontos, megbízható mérőórák felszerelésével lehet ösztönözni. ZS. D. Fotó: B. A. Közös helytörténeti kiállításra készülnek Testvérközségek lesznek? - Győrújfalu polgármestere, dr. Sáry István jó barátom - mondta Ludwig Borbély, az ausztriai Köpcsény község nyugalmazott polgármestere vasárnap, a győrújfalui közösségi napon. - Ezért kölcsönösen meghívjuk egymást a községeink különleges eseményeire. Már többször voltam itt, örülök Győrújfalu folyamatos fejlődésének, most a szép, új iskolának. Ezek a dolgok nálunk már megtörténtek, ott is kivette a részét mindenki, a település apraja-nagyja az építő-szépítő közös munkából, bizonyítva azt, hogy magukénak érzik a települést. Tisztában vagyok azzal is, hogy egy ilyen kis községnek szűkösek az anyagi forrásai, így minden segítséget meg kell ragadnia. Külön öröm számomra, hogy Köpcsényben dr. Batthyány László egykori kastélya községi tulajdonba került. Ebben a gyönyörű épületben található a néprajzi múzeum, ahol is a közeljövőben a győri és a mosonmagyaróvári levéltárral közösen helytörténeti kiállítást rendezünk, amely a 2800 lakosú településnek az idei egyik rangos eseménye lesz. Ludwig Borbély önmagáról elmondta, hogy a munkáspárt színeiben 12 évig volt Köpcsény polgármestere, előtte viszont már több évtizedet dolgozott az elöljáróságon különböző beosztásokban. (Szívinfarktusa miatt kérte a polgármesteri tisztségből való felmentését.) Saját üzlete és szolgáltató vállalata van, amit mostanában már a fia vezet. Víz-, gáz-, villany-, központifűtés-szereléssel és az ezekhez való anyagok árusításával foglalkozik. Idős kora (71 éves) ellenére sem hagyott fel az aktív közösségi munkával, hiszen csak a köpcsényi múzeumban négy beosztása van, emellett sportelnök a helyi egyesületnél, a kórházban az öregekkel törődő bizottság vezetője és a Neusiedl am See-i nyugdíjasok érdekképviseleti elöljárója, valamint a Burgenland tartományi nyugdíjasok szervezetének (Ö.P.V.) helyettes vezetője. Azért, hogy a szakmájától se szakadjon el teljesen, tanácsadó mester, szakmafelügyelő. Mint nagyon szerény ember, csak hosszas unszolásra mondta el, hogy az idén tavasz óta Burgenland tartomány aranykeresztjének tulajdonosa. ________ zs°J - A szárazság miatt 15-20 milliós terménykiesésre számíthatunk az idei évben - mondta dr. Szaifi Gyula, a hegykői termelőszövetkezet elnöke. - Az elmúlt három év átlagához képest hektáronként 11 mázsával lesz kevesebb a búza, 18-cal az őszi, 13-mal a tavaszi árpa. A repcetermés a megszokottnak egyharmadát sem éri el, a kukorica talán ha fele lesz az 1989-90-91-es átlagnak. Számolnunk kell a közvetett károkkal is, a földek kevésbé hatékonyak, borzasztóan nagy ráfordítást igényelnek majd. A repcét már most vetni kellene, de a talaj olyan kemény, hogy ez képtelenség. Viszont ha még két hetet késünk, hiába vetünk, minden kifogy. - Hogyan érintik a szövetkezetet a kiválások? - Két nyugdíjas házaspár távozik csak, a téeszvagyon 0,6 százalékát viszik magukkal. Az üggyel járó adminisztráció azonban így is ugyanakkora, mintha a tagok fele elmenne. Teljesen új leltárra, vagyonértékelésre van szükség, össze kell hívni a közgyűlést is. A vagyonértékelés miatt 35 százalékkal nőtt a vagyon, az üzletrészek értéke, az amortizációs költségek 12- ről 21 millió forintra növekedtek. Mindez kétségessé teszi az eredményes gazdálkodást. Az átmeneti törvény szerintem nem az életből indul ki. Feltételezte, hogy a téeszek darabokra hullanak, és nem számolt az olyan esetekkel, mint például most a miénk... - Mészáros - Hegykői kesergő Húszmilliót vihet el az aszály Enyhül? Budapest a földkerekség legforróbb városai között az igen előkelő negyedik helyet foglalja el - olvasható az AP amerikai hírügynökség vasárnapi időjárás-körképe alapján közzétett listán. Fővárosunkat csak Bahrein, Dhahran és Mecca előzi meg. Utóbbiaknál a 40-42 fokos „csúcsérték” tulajdonképpen megszokott. Nálunk a legutóbb mért 39 fok: maga a pokol. Vagy nevezzük inkább valamiféle tisztítótűznek? Túl kell élni, s jön majd az enyhét adó ősz... Ezt nem a meteorológia ígéri, hanem a kormány. Munkája ősztől jókedvű és bizakodó lesz, hallhattuk nemrég. Tegnap pedig nyilvánosságra került, hogy elkészült egy igen fontos dokumentum, részletes beszámoló a kormány elmúlt két évéről. Tallózva az erről szóló közleményben, finoman szólva vegyes kép alakul ki az emberben. A beszámoló néhány fejezete megnyugtat. Jó felidézni, hogy békésen zajlott le a politikai rendszerváltás, nem tört ki polgárháború, nem kellett tízezreknek elmenekülniük. Erősödött a törvényesség, s - idézzük - a Belügyminisztérium rendőrminisztériumból a belügyi igazgatás polgári szerve lett... Aztán következik néhány más fejezet: gazdasági bajainkról, a jövőre csúcsosodó munkanélküliségről - s az embernek rögtön melege lesz, nem a nyári kánikuláról. A kormány beszámolója a jövő héten a parlament elé kerül. Ott a helye, s ott lett volna talán már korábban. Hasonló részletességgel és őszinteséggel - és nem két év távlatából. Jó, jó, két év a történelemben semmiség - utólag. Nem azok számára, akik végigélik, most. Gyanítom, hogy a jövő heti parlamenti vita (megtoldva a tavalyi zárszámadással) nem hűvös légkörben zajlik majd. Budapest egyelőre „forró város” marad... Jutasi Ferenc Megelőzni a bűnelkövetőket Ablakon be, ajtón ki... sÉjszakai razzia Kapuváron Éppen a bűnmegelőzésről cikket írni készülve kerestem a kapcsolatot a megyei rendőrfőkapitányságon, amikor érkezett a hír: részt vehetek a rendőrségi akción, amelyet a hét végén rendeznek Kapuváron és környékén. A razzia megkezdése előtt volt idő pár szót váltani vendéglátómmal, Kovács Géza törzszászlóssal, aki a kapuvári kapitányság bűnügyi osztályának megbízott vezetője. Elmondta, hogy nagy hiányát érzik egy jó rendőrségi törvénynek, de az is csak akkor érheti el célját, ha az állampolgárok jobban vigyáznak saját értékeikre. Egy gondosan lezárt lakás, jármű, vagy a piac forgatagában is szemmel tartott kézitáska eleve visszatartó erő a bűnöző számára. Ami a rendőrséget illeti: a minőségi munkavégzés végett például a közrendvédelmi járőrszolgálatra érettségizett fiatalokat várnak, akik számára az előrelépés a gyors beiskolázással biztosított. A razziára történő eligazításból megtudtam, hogy az ellenőrzést nem véletlenül tették erre a napra: a diákoknak ez a hétvége adta a szünidőben az utolsó alkalmat, hogy kitombolhassák magukat - nem árt tehát, ha érzik azt, hogy van aki figyel rájuk. Határozottan, keményen és szabályosan ezekkel az intelmekkel indultak útnak a járőrök még sötétedés előtt. Ez azért lényeges, mert az első feladat két személy előállítása volt, akik valószínű tartózkodási helye ugyanaz a városszéli - nevezzük így - kolónia volt. Néhány perc alatt mindenki elfoglalta a kijelölt pontot, körülzárták a terepet. Az érintett házak átvizsgálásával zárult a kör, ám egy lakásba első próbálkozásra nem tudtak bejutni, mert a lakó az egyik keresett személy testvére - nem volt hajlandó kinyitni, házkutatási engedélyt követelve. Akkor sem állt kötélnek, amikor az is előkerült - különös helyzetet teremtve ezzel: az udvaron a rokonság apraja-nagyja az ilyenkor „szokásos” megjegyzésekkel - ezeket hadd ne idézzem. A huzavonát lezárva - a szükséges hatósági tanú megérkezése után - néhány rendőr a nyitott ablakon keresztül belépett a házba. Egy perc sem telt el, kitárult a bűvös ajtó, és előkerült a jó ideje bujkáló férfi - hét hónap szabadságvesztés várt rá - arcán közömbös mosollyal, kezén pedig bilinccsel. Irány a kapitányság. - Elintézhettük volna egyszerűbben is, a törvény megengedi, de jobb a békesség. Csak azt sajnálom, hogy elment vele egy óra. Ráadásul most következik a nyomozói hivatás „legszebb” része, a papírmunka - mondta nem túl lelkesen a törzszászlós. Mikor azon is túljutottunk, nekiindultunk az éjszakának, amely egy diszkót kivéve csendesnek látszott. Néhány „apróság" akadt csupán: például két tizennégy éves fiút kellett hazaküldeni este tíz után, egy száguldozó külföldit lassúbb tempóra inteni némi bírság kíséretében, a közterületen éjszakázni kívánó két román állampolgárt a kempingbe irányítani, és intézkedni az egyik faluban történt családverés kapcsán. Tizenegy órakor érkezett a bejelentés egy otthonról elkóborolt kislányról. A további idő az ő keresésével telt el, éjfélig sikertelenül. (Hétfőn kaptuk a hírt, a kislány még az éjszaka folyamán megkerült.) A razziásoktól elbúcsúzván megkérdeztem Kovács Gézát, milyennek értékelte ő a - számomra mozgalmasnak tartott - négy órát? - Ez a nap eddig átlagosan telt. Láthatta, azért az élet mindig beleszólhat a terveinkbe, de nekünk pontosan erre kell készen állnunk - válaszolta, és indult folytatni a munkát. Somodi-