Kisalföld, 1992. október (47. évfolyam, 232-257. szám)

1992-10-14 / 243. szám

4 KISALFÖLD HAZAI KÖRKÉP 1992. október 14., szerda Az Országgyűlés napirendjén Vita a magzati élet védelméről Az Országgyűlés tegnap dél­előtt megkezdte, majd több mint kétórás tárgyalás után elnapolta az általános vitát a magzati élet védelméről szóló, a kormány ál­tal beterj­esztett törvényjavaslat­ról. Surján László népjóléti mi­niszter expozéjában rámutatott: az abortusz minden nézetet val­ló ember szerint rossz. Ugyanak­kor kényes kérdés a magánérdek és a közösségi érdek összhangba hozatala. A társadalom a világon mindenütt, így Magyarországon is megosztott. Az előterjesztő az „A” variánst tartja elfogadható­nak, amely szerint a magzat sze­mélyiségi jogokkal rendelkező jog­képes lény. Mivel azonban isme­ri a társadalom mai gondolkodá­sát, a „B” variációt is beiktatta, amely az anya válsághelyzetére való tekintettel a terhességmeg­szakítást bizonyos feltételekkel lehetővé teszi. A képviselőcsoportok vezérszó­nokai közül elsőként Kulin Sán­dor (MDF) kapott szót. Rámuta­tott: a frakció rábízza tagjaira, hogy hogyan szavaznak.Közölte: az MDF-tagok között is megosz­lanak a vélemények. A tilalom nem lehet a népességpolitika meg­­javításának módszere, de igazán jó törvény sem hozható. Rózsa Edit (SZDSZ) rámutatott: helyte­len lenne visszatérni a tiltás ed­digi gyakorlatához. Meg kell hagy­ni a nőknek a szabad döntés jo­gát. A „B" variáció viszonylag kö­zel áll az SZDSZ elképzeléseihez, elfogadható tárgyalási alapnak. Szemlélete azonban megváltozta­tandó, mivel most nem tekinti a nőt önálló személyiségnek, és ez visszaélésekre adhat módot. Ko­vács László (36-ok) kifejtette: az élet Istentől van, csak ő veheti el. A nők jogait a megszületendő gyer­mek élethez való joga korlátozza. Aggodalmát fejezte ki, hogy az abortusz miatt a fehér emberek kisebbségre jutnak, és az embe­riség kétharmada mohamedán lesz. A képviselő ezen kijelenté­sét az MSZP és a Fidesz vezérszó­noka is bírálta, rasszistának ne­vezte. Kovács Pál (MSZP) szerint a fő kérdés: tud-e a parlament olyan törvényt alkotni, amely meg­felel a XX. század végi közgondol­kodásnak és a demokráciának. Ennek egyetlen módja véleménye szerint a liberális szellemű sza­bályozás. Fodor Gábor (Fidesz) rá­mutatott: a „B” változat pártja számára elfogadható. Lukács Ta­más (KDNP) hangsúlyozta: az élet a fogantatás pillanatában kezdő­dik, tehát frakciója az „A” vari­ánst támogatja. G. Nagyné Mac­­zó Ágnes (független) éles szavak­kal ítélte el a törvény magzatel­lenes szellemét, és az előterjesz­tés elutasítását kérte képviselő­­társaitól. Antall József fogadta a lengyel külügyminisztert Antall József miniszterel­nök tegnap a Parlamentben fogadta a lengyel külügymi­nisztert. Krzysztof Skubi­­szewski a magyar külügymi­niszter meghívására, három­napos hivatalos látogatásra érkezett Magyarországra. A találkozón a magyar kor­mányfő tájékoztatta lengyel partnerét a magyar külpoli­tika legfontosabb alapelvei­ről, arról a folyamatról, ame­lyet a Varsói Szerződés fel­bomlása jelez, és azokról a törekvésekről, amelyek Ma­gyarországnak a különféle nemzetközi együttműködési szervezetekbe való integrá­lódását célozzák. Antall József ismertette a jugoszláv válsággal, valamint a Cseh és Szlovák Köztársa­ság szétválásával kapcsola­tos magyar álláspontot is. A magyar-szlovák viszony ala­kulásáról szólva tájkoztatást adott a Szlovákiában élő ma­gyar kisebbség helyzetéről, és a bős-nagymarosi vízi erő­mű okozta konfliktusról. Krzysztof Skubiszewski egyetértett a magyar minisz­terelnök által adott helyzet­­elemzéssel, és szükségesnek látta az együttműködést, az álláspontok koordinálását a világ nyugati felével való kap­csolatteremtésben. Félrevezető híradások a kárpótlásról Más nemzetiségűekre is vonatkozik A kárpótlási törvények - és így a politikai üldözöttek kár­pótlására vonatkozó harma­dik kárpótlási törvény is - vo­natkoznak mindazokra, akik a törvények hatálya alá eső időszakban magyar állampol­gárok voltak. Természetesen igaz ez azokra a jelenleg ro­mán állampolgárságú, de a második bécsi döntést köve­tően magyar állampolgárság­gal rendelkező személyekre is, akiket az érintett időszakban politikai okokból korlátoztak szabadságukban - tájékoztat­ta Sepsey Tamás címzetes ál­lamtitkár tegnap az MTI-t a romániai látogatásáról meg­jelent, hamis és félrevezető híradásokkal kapcsolatban. Az államtitkár a diplomá­ciai szokásoknak megfelelő­en előre bejelentett látogatást tett a szomszédos országban, ahol több erdélyi városban - többek között Nagyváradon, Kolozsvárott, Marosvásárhe­lyen, Csíkszeredán és Székely­udvarhelyen­­ találkozott kár­pótlásra jogosultakkal, az RMDSZ vezetőivel, a sajtó kép­viselőivel és román illetéke­sekkel, például Grigore Zanc Kolozs megyei prefektussal. Sepsey Tamás a találkozó­kon azt tapasztalta, hogy a je­lenlévő román és szász nem­zetiségű személyek örömmel fogadták a tényt, hogy a tör­vények hatálya nemzetiségük­től függetlenül vonatkozik rá­juk és a zsidó vallású sérel­met szenvedettek is megnyug­tatónak tartották ezt. Az ez­zel ellentétes híradások, Sep­sey Tamás szerint, a román nép megtévesztését szolgál­ják, és nem használnak a két ország közötti együttműkö­désnek. Annál is inkább igaz ez, mert a magyar törvényho­zás a kárpótlási törvények szándékával alapvetően ellen­tétes lenne az, ha a kárpótlá­si törvény csak magyar nem­zetiségűekre vonatkozna. ­­ Letépték a Fidesz plakátjait • Ellenszenv vagy provokáció? Barátságtalanul fogadták tegnap Debrecen belvá­rosában a Fidesz vezetőit: a hajnali órákban egy fér­fi nagyméretű konyhakéssel szabdalta le az Orbán Viktor frakcióvezető illetve Fodor Gábor és Kósa La­jos képviselők nagygyűlésére invitáló plakátokat. Amikor a járókelők kérdőre vonták a plakáttépőt, az a késsel fenyegetőzött, s tovább folytatta a szo­katlan műveletet. Miután az összes narancssárga plakátot megsemmisítette, a késes férfi eltűnt a bel­városból. A Fidesz debreceni irodáján az üggyel kapcsolat­ban elmondták: kaptak már fenyegető telefont, tép­tek le korábban is Fidesz-plakátokat, de a mostani­hoz hasonló atrocitásra még nem került sor. Gya­nítják, hogy egyéni ellenszenv lehet e furcsa tett oka, de nem zárják ki a politikai provokáció lehető­ségét sem. Karácsonytól napi nyolc órában Hungária Televízió Magyarországon 1-1,2 millió, a határokon túl pedig várhatóan 300 ezer lakásban le­het majd fogni a Hungária Televízió Alapít­vány leendő televíziójának műsorát - jelen­tették be az alapítvány kuratóriumának teg­napi sajtótájékoztatóján. Jankovics Marcell rajzfilmrendező, ideig­lenes szóvivő elmondta: konkrét műsorterv­ről még nem tudnak beszámolni. Személyi kérdésekről a kuratórium eddig nem tár­gyalt, ezért még nyitott, hogy kik készítik majd a programokat. Kis létszámú szerkesz­tőséget kívánnak létrehozni, amely megren­delné a produkciókat a különböző bel- és külföldi műhelyektől. A műholdcsatorna bérleti díja évente 300 millió forint, ezért az összegért napi 24 óra adásidő áll a televízió rendelkezésére - kö­zölte Tóth Kálmán, a Közlekedési, Hírközlé­si és Vízügyi Minisztérium frekvencia főosz­tályának vezetője. A Hungária Televízió adá­sainak sugárzása a tervek szerint december 24-től - napi 8 órás műsoridőben - kezdő­dik meg. Hatpárti egyeztetés médiaügyben Hatpárti egyeztetés kezdődik a jövő héten a médiatörvény vitás kérdéseiről - ebben állapodtak meg tegnap Antall József minisz­terelnökkel folytatott megbeszé­lésükön a parlamenti pártok frak­cióvezetői. A tárgyalásról - amelyen jelen volt az Országgyűlés kulturális bizottságának vezetője és Kato­na Tamás, a Miniszterelnöki Hi­vatal politikai államtitkára is - Csépe Béla, a kereszténydemok­raták frakcióvezetője az MTI ér­deklődésére elmondta: a felek egyetértettek abban, hogy a mé­diával kapcsolatos kérdésekben gyors, és lehetőleg konszenzuson nyugvó megoldásra van szükség. Éppen ezért a keddi megbeszélé­sen megállapodás született arról, hogy pártfrakciónként két-két képviselő részvételével hatpárti grémium alakul, és e testület ok­tóber 27-éig kap határidőt a főbb kérdésekben való megegyezésre. Könyvpremier Budapesten A megosztott világ Az Ikva Kiadó jelentette meg a pécsi Janus Panno­nius Tudományegyetem professzorának, Fischer Fe­rencnek a Megosztott világ (a Nyugat-Kelet, Észak- Dél nemzetközi kapcsolatok fő vonásai 1945-1989) című könyvét, amelyet tegnap Budapesten, a Peda­gógiai Intézetben mutattak be a sajtó képviselőinek. A könyv megírásával a szerző arra a feladatra vállal­kozott, hogy a nyugati tanári kézikönyvek tapaszta­latait is figyelembe véve olyan monografikus jellegű feldolgozást, mondhatni kézikönyvet adjon elsősor­ban a történelemtanárok, egyetemi hallgatók, felvé­teliző diákok kezébe, amelyben megtalálható a há­rom történeti ismereteket közvetítő forma: az elem­zés (monográfia), a forrás (dokumentumgyűjtemény), s a térképek-grafikonok-ábrák (történelmi atlasz). A szerző igyekezett ezeket egységbe ötvözni, s re­mélhetőleg a három alkotórész, melyek külön-külön is természetesen információkat hordoznak, így együtt, egymást alátámasztják, kiegészítik, s könnyebben megérthetővé tesznek egy-egy történelmi epizódot, eseményt. A korszak periodizálását illetően tíz tör­ténelmi szakaszt tartott a szerző elkülöníthetőnek, s ezek alapján a könyv is tíz fejezetből áll. Ami ter­mészetesen azt is jelenti, hogy egyes fejezetek nem „leckék”, hogy ezt kell tanítani. A nagy nemzetközi folyamatokról kívánt átfogó képet adni, miközben le­hetőség kínálkozik arra is, hogy egyes történelmi sza­kasz, csomópont részletesebb bemutatásához is hát­térinformációkat találnak az érdeklődők a könyvben. A 180 fekete-fehér ábra (térkép, grafikon, táblázat) többsége ugyancsak nem volt használatos az eddigi történelemtanításban, többek között azért sem, mi­vel az iskolák nem rendelkeztek olyan korszerű at­laszokkal, amelyek speciálisan a huszadik század vi­lágtörténelmi folyamatait ábrázolják. I. B. Részvétlátogatás a német nagykövetségen Willy Brandt volt német kancellár tisztelői októ­ber 16-án pénteken, 10 és 14 óra, október 17-én szombaton 10 és 12 óra között róhatják le kegyele­tüket a Németországi Szövetségi Köztársaság buda­pesti nagykövetsége ( XIV. kerület Stefánia út 101- 103.) épületében - tudatja a diplomáciai testület. Irodalmi Életmű-díjak Irodalmi Életmű-díjakat ajánlott fel 13 írónak és köl­tőnek a Soros Alapítvány Ku­ratóriuma, illetve Soros György. A Soros Alapítvány tegna­pi tájékoztatása szerint a dí­jakat Soros György szemé­lye­­sen adta át 11 -én, a Soros Na­pok keretében megrendezett HOLMI irodalmi esten. Az el­ismerésben Bari Károly, Bo­dor Ádám, Esterházy Péter, Kertész Imre, Kornis Mihály, Lakatos István, Lázár Ervin, Mamo János, Mándy Iván, Mé­szöly Miklós, Petri György, Ra­­kovszky Zsuzsa, Várady Sza­bolcs részesült. A fegyelmi vége az ORFK-n Bodrácskát megfenyítették, Illést elbocsátották Pintér Sándor országos rend­őrfőkapitány az általa kiszab­ható legsúlyosabb fegyelmi büntetésben részesítette Bod­­rácska János vezérőrnagyot, Budapest rendőrfőkapitányát. Ugyanakkor Bodrácska to­vábbra is élvezi az ORFK ve­zetésének bizalmát. Az országos rendőrfőkapi­tány elmondta: a Pest Megyei Rendőr-főkapitányságnál elő­zetes letartóztatásban lévő veszélyes, szervezett bűnözők­től még július 26-án érkezett a feljelentés, amely szerint Bodrácska János és Illés Gyu­la alezredes, a BRFK bűnügyi főosztályvezetője egy-egy sze­mélyautót kapott azért, hogy bűncselekményeket fedezzen. Az ORFK által lefolytatott fe­gyelmi vizsgálat megállapítot­ta, hogy egyik rendőri vezető sem kapott ajándékba autót. Az viszont kiderült, hogy Illés Gyula még 1990-ben egy bün­tetett előéletű személlyel kft.-t alapított. A vállalkozásba Il­lés társának apportként egy személygépkocsit kellett be­vinnie. Ez azonban nem tör­tént meg, bár Illés néhány na­pig használta az autót. Pintér Sándor főkapitány azonban úgy ítélte meg: méltatlan egy rendőri vezetőhöz az ilyen vál­lalkozásban való részvétel, ezért Illést október 13-án le­fokozta és elbocsátotta a tes­tülettől. Illés ellen - az ORFK korábban keltezett feljelenté­se alapján - hivatali vissza­élés alapos gyanúja miatt a Budapesti Nyomozóhivatal folytat vizsgálatot. A Bodrácska Jánossal szemben lefolytatott vizsgálat során kiderült: dokumentu­mokkal és tanúkkal bizonyít­ható, hogy a főkapitány egy kisszövetkezettől vásárolt gép­kocsit. A fegyelmi eljárás so­rán a rendőrség megállapítot­ta, hogy a budapesti főkapi­tány titkos belső szabályokat sértett meg - amelyekről ál­lamtitokra hivatkozva Pintér Sándor nem beszélt -, Bod­rácska ezért kapott országos főkapitányi fegyelmit. Az ORFK sajtótájékoztató­ja után az MTI tudósítója rend­őrségi forrásból úgy értesült, hogy Bodrácska János, bu­dapesti főkapitány a Zemplé­­nyi-ügyről a Nap-tévében tett elhamarkodott nyilatkozata miatt kapott fegyelmi bünte­tést. Bodrácska ugyanis be­jelentette, hogy a többszáz mil­lió forintos csalással vádolt ex-úszómenedzser New York­ban már „megfelelő helyen” van ahhoz, hogy meg lehes­sen indítani a kiadatási pro­cedúrát. Zemplényi a nyilat­kozatot követően azonban ki­került az amerikai rendőrség látóköréből.

Next