Kisalföld, 1992. október (47. évfolyam, 232-257. szám)

1992-10-31 / 257. szám

4 KISALFÖLD HAZAI KRÓNIKA 1992. október 31., szombat Válsághelyzet a munkaerőpiacon A foglalkoztatáspolitika, a szociális törvény tervezete, a társadalombiztosítás kérdései szerepeltek többek között a LI­­GA-szakszervezetek tegnap kez­dődött kétnapos választmányi ülésének napirendjén. A gazdaságpolitika legfonto­sabb kérdésköre a munkavál­lalók szempontjából a foglal­koztatáspolitika és a bérek kér­dése - mondta Szalai Jenő­ ügy­­vivő. A kormánynak el kell vég­re ismernie, hogy a munkaerő­­piacon válsághelyzet alakult ki, és gazdaságpolitikájában a munkanélküliség csökkentésé­nek kell prioritást kapnia, nem pedig az inflációellenes intéz­kedéseknek. A LIGA javasolja, hogy a mi­­nimálbérek jövőre 9.700 forint­ra emelkedjenek - mondta az ügyvivő. Emellett úgy gondol­ják, jövőre semmilyen közpon­ti bérszabályozás nem akadá­lyozhatja a bérek emelkedését. A kétkulcsos áfa bevezetését csak fokozatosan és megfelelő kompenzációk mellett tartja le­hetségesnek a LIGA. Ugyanak­kor elengedhetetlen, hogy az alapvető élelmiszerek és a ház­tartási energia jövőre is null­kulcsos maradjon. A nyugdíjkorhatár emelésé­vel kapcsolatban a LIGA sza­kértőinek véleménye az, hogy az emelés a jövőben valószínű­leg elkerülhetetlen. A Új ólmozatlan benzin Novemberi üzemanyagárak November 1-től megkezdő­dik a Mal Rt. Dunai Finomí­tójában, Százhalombattán az új ólmozatlan benzin előállí­tása és így lehetővé válik, hogy már november közepétől az Áfor benzinkútjainál az autó­sok új ólmozatlan benzint is vásárolhassanak - közölte teg­nap Sebestyén Béla, a Magyar Olaj- és Gázipari Részvény­társaság (Mol Rt.) vezérigaz­gató-helyettese. A világpiaci árakhoz igazod­va novemberben az üzem­­anyagárak a következőkép­pen alakulnak: a 91-es ok­tánszámú benzin 65 forintba, a 92-es 66 forintba kerül majd. A 95-ös ólmozatlan benzin 50 fillérrel olcsóbb lesz literen­ként és 66 forint 50 fillérbe kerül majd. Változtatlanul 69 forintért lehet megvásárolni a 98-as oktánszámú üzemanya­got. A gázolaj, a háztartási és az ipari tüzelőolaj ára viszont 1 forinttal drágul. Az új árak gázolaj esetében 45,50 forint, a háztartási tüzelőolaj eseté­ben 20,50 forint, az ipari tü­zelőolaj esetében 44,50 forint. ­ Göncz Árpád megbeszélése médiaügyben Tegnap Göncz Árpád fo­gadta a hat parlamenti párt frakciójának képviselőjét, akik a köztársasági elnök kérésére tájékoztatást ad­tak a médiaügyben folyta­tott politikai egyeztető tár­gyalásokról. A köztársasági elnök arra kérte a pártokat, hogy további tárgyalások­kal törekedjenek a még vi­tatott kérdések ésszerű időn belüli megoldására. Ezt követően Göncz Ár­pád köztársasági elnök An­tall József miniszterelnök­kel folytatott megbeszélést - közölte a köztársasági el­nök sajtóirodája az MTI-vel pénteken kora este. Kormányszóvivői tájékoztató 1956-ban háború volt? Bős csak bírói úton tisztázható A kormány sürgős tárgya­lást kérve terjeszti az Ország­gyűlés elé az 1956-os forra­dalom során elkövetett bűn­­cselekmények bírósági eljárá­saival kapcsolatos törvényter­vezetet -jelentette be Juhász Judit szóvivő a kabinetülés döntéseit ismertető szokásos pénteki tájékoztatón. A törvényjavaslat - miként Kahler Frigyes igazságügymi­nisztériumi főosztályvezető vá­­zolta-nem alkot új jogot. Cél­ja ehelyett az, hogy összegyűjt­se azokat a forradalom idején és ma is hatályos törvénye­ket, amelyek alapján eljárás indítható a háborús és az em­beriség elleni bűncselekmé­nyek elkövetői ellen. A terve­zet tehát - abból a tényből ki­indulva, hogy 1956-ban há­ború volt - tisztázza, hogy már az 1945. évi VII. törvény ki­mondta a háborús és népel­lenes bűncselekmények bün­tethetőségét. Az 1971. évi I. törvény pedig, amely a ma­gyar jogrendbe beiktatta a New York-i egyezményt, az előző jogszabályhoz kapcsolódva ki­mondja, hogy a genfi konven­cióban foglalt súlyos jogsér­tések soha el nem évülő em­beriségellenes bűncselekmé­nyeknek tekintendők. A kabinetülés további bel­politikai témáit ismertetve Ju­hász Judit bejelentette: a kor­mány törvényjavaslatot alko­tott a Területfejlesztési Alap­ról, tekintettel arra, hogy az Alkotmánybíróság döntése nyomán január elsejétől már csak törvény által szabályoz­va működhetnek az elkülöní­tett állami pénzalapok. A második világháború ide­jén Magyarországról elhurcolt műkincsek visszaszerzését ko­ordináló bizottság felállításá­ról - a kultuszminisztérium javaslatára - szintén döntött a kabinet. A testület elnökévé Mádl Ferenc tárca nélküli mi­nisztert választották. Ami pedig a külföldi vonat­kozású ügyeinket illeti: a tá­jékoztató vendégeként Király Miklós kormányfőtanácsos, a Londonban Bősről tárgyaló magyar küldöttség egyik tag­ja részletesen beszámolt a há­romoldalú egyeztetések me­netéről és mögöttes megfon­tolásairól. A magyar delegá­ció elsődleges célja, mint el­mondta, az volt, hogy a szlo­vák kormányt kötelezzék a C variáns építésének rövid időn belüli leállítására, valamint a Duna eredeti vízhozamának biztosítására. Egyben arra tö­rekedtek, hogy sikerüljön olyan megfelelő nemzetközi fórumot kiépíteni a gondok végső megoldására, amelynek döntését mindkét fél kötele­ző érvénnyel elfogadja.­­ A tár­gyalásokon tehát arról nem esett szó, hogy Bősnél lesz-e erőmű avagy sem; a londoni egyeztetések célja az volt, hogy vitarendezési fórumot építse­nek ki - hangsúlyozta a főta­nácsos. Emlékeztetett arra, hogy Londonban a felek háromlép­csős rendezési mechanizmus­ban állapodtak meg, amelyet a magyar kormány már jóvá­hagyott. Ennek alapján elő­ször háromtagú tényfeltáró küldöttség utazik a helyszín­re, amely szombat délig javas­­latot tesz a C variáns munká­latainak leállításáról az Eu­rópai Közösségek Bizottságá­nak Brüsszelben. Egy másik bizottság 15 napon belül je­lentést készít a három félnek a C variáns létesítményeiről és azok környezeti, hajózási kihatásairól. A vita rendezé­sének érdemi része pedig az, hogy a két ország egyaránt el­kötelezte magát a bírói út mel­lett. E kérdésben a nézetkü­lönbség már csupán abban van a felek között, hogy mely bíróság legyen a kiválasztott testület. A katasztrófahelyzet intézkedéseket követel A megyei közgyűlés nyilatkozata 1.­­ A megyei közgyűlés tiltakozik a Cseh és Szlovák kormány, valamint a szlovák nem­zeti kormány Dunacsúninál és Bősnél vég­zett mindazon tevékenysége ellen, amellyel megsértették Magyarország területi szuve­renitását, katasztrófahelyzetet idéztek elő Szigetköz térségében, megszegték a Duná­val kapcsolatos nemzetközi szerződéseket. 2.­­ A megyei közgyűlés követeli azoktól a kormányszervektől és képviselő-testületek­től, amelyek döntési jogosultsággal rendel­keztek és rendelkeznek, hogy az érintett tér­ség véleményét az előkészítő eljárásokban hallgassák meg, azzal ellentétes döntés meg­hozatala előtt az indokokról tájékoztassák a szigetközi településeket. 3.­­ A megyei közgyűlés követeli a Duna elterelése miatt bekövetkezett katasztrófa­­helyzet azonnali intézkedést igénylő tevé­kenységeihez az anyagi és szakmai segítség megadását (települések vízellátása, szenny­víz elvezetése). 4.­­ A megyei közgyűlés követeli, hogy hosszú távú programot dolgozzon ki a kor­mányzat és küldje meg az érintett területek­re. E programban intézkedni kell a térség­ben élő lakosság létfeltételeinek biztosításá­ról, a természeti értékek megőrzéséről (Han­ság, Fertő tó térségének természeti állapo­tának megtartásáról), a mező- és erdőgaz­dálkodás feltételeinek biztosításáról. Ha nem jön több víz, kiszárad a Szigetköz N­apról napra romlik a helyzet A Szigetközben a Duna ka­tasztrofális méretű apadását némi késéssel követi a mel­lékágrendszer vízszintcsökke­­nése és ha ez az állapot rövid időn belül nem javul, bekö­vetkezhet az, amire az itt élő ember még álmában sem gon­dolt: kiszárad a Szigetköz. Tegnap a szlovákok folytat­ták a gutori duzzasztómű utó­fenék-kövezését, így víz még mindig csak a meder áttölté­sén keresztül érkezett. Még­hozzá egyre kevesebb, 227 köbméter másodpercenként. Ez körülbelül a kis vízszint egyötöd részének felel meg. Jól példázza a jelenlegi ka­tasztrofális állapotokat, hogy az Öreg-Duna gázlós szaka­szain több helyen már szinte motorcsónakkal sem lehet át­jutni, olyan kicsi a víz. A dunaremetei vízmérce teg­nap délben 26 centimétert mu­tatott, a rajkai­­256 volt, ez csaknem három méterrel ma­rad a kisvízi hajózási szint alatt. És amíg a magyar olda­lon az „ezer sziget országa” vészterhes vízhiánnyal küsz­ködik, addig az északi szom­szédainktól kiszivárogtatott, nem hivatalos információk szerint a tározótavat tegnap a Balti sík fölött 130 méterre duzzasztották, vagyis jó egy méterre megközelítették a ma­ximális duzzasztási szintet. Az üzemvízcsatornában pedig délután megjelent az első sze­mélyszállító hajó... Az Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóságnál jelenleg is tart a készültség. A szakemberek azon túl, hogy felmérik a ká­rokat, mást nem tehetnek, várják, hogy végre több vizet eresszenek északi szomszé­daink, akik nagyon hamar megfeledkeztek ígéretükről. Alig egy hete még úgy nyilat­koztak ugyanis, hogy a Duna gyakorlatilag teljes vízhoza­mát az öreg mederbe engedik. Ehelyett tegnap este öt óráig a teljes vízhozam tizedrésze érkezett a Szigetközbe, és sem­miféle információ nem volt ar­ra, mikortól várható javulás. Nyerges Csaba Az ökológia nem napi szlogen... Tanácskozás a környezeti nevelésről (Folytatás az 1. oldalról.) Az álllamtitkár a bősi erő­műről szólva kifejtette: „az a múlt század technokrata má­morában szenvedők torzszü­lötte, goromba beavatkozás a természet rendjébe." Katona Tamás annak a meggyőződésének adott han­got, hogy az erőművel kap­csolatban tovább kell keres­ni a műszaki kompromisszu­mot, ami azonban távolról sem jelenti az 1977-es tervekhez való visszatérést. Az államtit­kár véleménye szerint a lon­doni tárgyalásokat követően örvendetes, hogy megindult az a folyamat, ami elvezethet a lehetséges, mindkét fél szá­mára előnyös megoldáshoz. Magyarország bízik igazában, tehát nem kell félnie a nem­zetközi bizottság vizsgálatá­tól. Dr. Tardy János, a Környe­zetvédelmi és Területfejlesz­tési Minisztérium helyettes ál­lam­titkára előadásában a mi­nisztérium munkájáról szól­va a megelőzést emelte ki. „Az ökológia nem politikai szlo­gen. Addig törődjünk a ter­mészeti környezetünkkel, míg törődhetünk vele” - hangsú­lyozta. Mezei András író a művész és természet kapcsolatáról szólt. A tollforgatók soha nem voltak a döntőbíró szerepé­ben, ezt ma sem igénylik. Fel­adatuknak tekintik azonban, hogy felhívják olvasóik fi­gyelmét a természeti kataszt­rófák veszélyeire. Mezei And­rás „Lesz-e bárka" című ver­sének utolsó sora árulkodott igazán a költő természetsze­retetéről: „Visszatérnek-e a madarak csőrükben oxigén­nel?” A konferencia ma délelőtt vitaindító referátumokkal foly­tatódik az egészségügyi szak­­középiskola aulájában. L. P. Meghibásodott a vízáteresztő zsilip Ha a politikai döntés lehetővé tenné, hogy a pozsonyi teljes vízhozamot Dunacsúnnál az Öreg-Duna-mederbe vezessék a szlovákok, erre jelenleg műszakilag nincs le­hetőség. Rajkai Zsolt, a Közlekedési, Hírközlési és Víz­ügyi Minisztérium politikai államtitkára a tegnapi sajtó­­tájékoztatón elmondta: napok óta csak a kőgáton átszi­várgó 300-350 köbméter víz érkezik másodpercenként Dunacsúnnál a folyómederbe, a vízáteresztő zsilip hibá­ja miatt. A hiba jellegéről, a javítás idejéről - arról, hogy mikor kaphatunk ismét több vizet - nem tudott infor­­­­mációval szolgálni az államtitkár. A SQ­áliFÖLD megkérdezte: Mit vár Büky Dorottya az abortusztörvénytől? A győri Liberális klubnak volt a vendége tegnap Büky Dorottya és Magyar Bá­lint, az SZDSZ parlamenti kép­viselői. A képvi­selő asszonyt ar­ról kérdeztük, mi a véleménye a beterjesz­tett abortusztörvényről?­­ Az SZDSZ öt képviselő­jével együtt már korábban benyújtottuk a terhesség­megszakításról szóló tör­vénytervezetünket. A par­lament napirendre tűzte ugyan, de nem tárgyalták, a kormánykoalíció a saját tervezetét nyújtotta be. Ezt megismerve, nekem és az SZDSZ-nek elvi meggyőző­désünk, hogy a nő joga el­dönteni azt, kívánja-e a ter­hességmegszakítást. - Lát-e lehetőséget ennek a felfogásnak az érvényesü­lésére? - A kormányko­alíció „A” változa­ta szélsőségesen szigorító szá­munkra. A „B" tervezet megen­gedőbb. Ebben megfogalmazó­dik: az abortusz feltétele egy bizott­ság előtti megjelenés, ahol a terhességmegszakí­tást kérő nő felvilágosítást kapna. A háromnapos gon­dolkodási idő után dönte­ne a terhesség megtartásá­ról, vagy az abortusz vál­lalásáról. Várhatóan módo­sító indítványokkal garan­ciákat kérünk arra - téte­les törvényszövegbe beépít­ve -, hogy semmiféle pszi­chés nyomásnak nem lesz kitéve a nő. Remélem, hogy ezeket a módosító indítvá­nyokat elfogadja a kormány­­koalíció. .. A

Next