Kisalföld, 1992. október (47. évfolyam, 232-257. szám)
1992-10-31 / 257. szám
1992. október 31., szombat SZIVÁRVÁNY A Vári-alapítvány Kanadában Nagylelkűséggel és felelősséggel Magyar díszdoktor a yorki egyetemen A York Egyetemen ünnepélyes keretek között, a jogtudományok díszdoktorává avatták Vári Györgyöt. Az ünnepséget a róla elnevezett Vári Hall dísztermében tartották a közelmúltban. Vári György és felesége Ilona, az 1956-os forradalom után érkezett Kanadába. Először Montrealban telepedtek le, majd átköltöztek Torontóba. Itt alapították meg a Sefri Construction International építési irodát, amely azóta mamutvállalattá fejlődött. Többek között ez a vállalat építette fel Párizsban a Montparnasse Tornyot, amely Európa legmagasabb épülete, s ma már Moszkvától Afrikáig és Dél-Amerikáig számos építészeti remekmű hirdeti eredményes működését. A York Egyetem Vári Hallját is a Sefri Vállalat építette önköltségi áron. Ezenkívül Vári György és felesége kétmillió dollárt adományozott az egyetemnek. Susan Mann, az egyetem rektora ezekkel a szavakkal méltatta a Vári házaspár érdemeit: „Vári György és felesége Ilona, akik saját elhatározásukból lettek kanadai állampolgárok, egyedülálló nagylelkűségről és polgári felelősségvállalásról tettek tanúságot. Adományuk ilyenformán nemcsak az egyetemnek, hanem Kanadának is szól”. A Vári házaspár 1984-ben létrehozta a George and Helen Vári Foundation-t (alapítványt), amelynek küldetése: segíteni mindazokat a kulturális, oktató és tudományos elképzeléseket, amelyek összefüggésben vannak az emberiség létérdekeivel és egy magasabb életszínvonal elérését célozzák. Ugyanis „minden probléma megoldható, ha kellő színvonalra emeljük az emberiség kulturális színvonalát” nyilatkozta Vári György, aki mérnöki, közgazdasági és jogi diplomája mellé megkapta az Order of Canada, valamint a Legion d'Honneur francia kitüntetést. De ahogy a szólás tartja, minden nagyember mögött egy nagyszerű asszony rejtőzik. Ez az állítás esetünkben is találó. Vári Ilona úgy jellemezte magát legszívesebben, hogy „az uramnak vagyok a felesége”. Éles eszű asszony, hét nyelvet beszél, kitűnő szervező. Egyöntetű állítás, miszerint élvezet olyan összejövetelen részt venni, amelyen ő elnököl. Többek között alapító elnöke a World Monuments Fund-nak Franciaországban, melynek székhelye New Yorkban van, s amelynek egyik fő feladata Napóleon nyugvóhelyének, az Invalides-nak a renoválása és korszerűsítése. Váriné tagja a York Egyetem kormányzóságának, alelnöke a torontói Alliance Francaise-nek, emellett pedig Torontó 200 éves fennállásának ünnepségeit előkészítendő, végez szerteágazó tevékenységet, hogy az 1993-ban esedékes ünnepségek minél méltóbbak legyenek. C. J. KISALFÖLD 11 GYÁMSÁG HELYETT ÖNSZERVEZŐDÉS Találkozás Szépfalusi Istvánnal Szépfalusi István nagyívű szociográfiájának alcíme: Mai magyarok Ausztriában. Erről az ausztriai jelen időről, annak időszerű eseményeiről beszélgettünk az evangélikus lelkész szerzővel, könyvének győri bemutatója kapcsán.A „ keleti birodalom"felbomlásával az első időszakban, az anyaország karéjában, felsóhajtottak a magyar kisebbségek, népcsoportok. Aztán minden remény szertefoszlott, csak a szabad szólás joga maradt, egyedül A legutóbbi időben milyen változások történtek az ausztriai magyarok életében? 1992. június 17-én az osztrák kormány megváltoztatta, rendelkezés formájában a parlament főbizottságával egyetértésben, az 1976. évi népcsoporttörvényt. Ennek értelmében ezentúl megkülönbözteti a cseh és a szlovák népcsoporttanácsot, és a magyar népcsoporttanácsot 8 főről 16 főre egészíti ki. Ennek az az oka, hogy az osztrák kormány ezzel az intézkedésével egyhangúlag elismerte a bécsi magyarokat önálló népcsoportként. Tudvalevőleg, Bécsben mindig is, századokon keresztül élt egy jelentős magyarság. Leginkább Bukaresthez hasonlíthatnám, hiszen, ahogy a bukaresti magyarok sem éltek soha magyar államiságban, úgy a bécsiek sem. Az ő el nem ismerésük viszont szűk látókörű politikai következménye volt eddig. Ezzel megszűnt a Burgenlandban élők sajátos helyzete, pontosabban fogalmazva, a Burgenlandi Magyar Kultúregyesület kizárólagossági joga megszűnt. Véleményem szerint, ez a helyzet természetes folyománya a magyarországi és általában az egész kelet-közép-európai társadalomváltásoknak. Nyilvánvalóan azt is eredményezni fogja, hogy Burgenland tartományban más magyar közösségek is alakulni fognak a jövőben. - Mi jellemzi az osztrák népcsoporttörvényt? - A törvényről tudni kell azt, hogy ez nem egy ausztriai önszerveződés eredménye, hanem voltaképpen gyámkodó törvény. Meggyőződésem szerint az ausztriai összmagyarságnak el kell jutni a sajátosan és demokratikusan alulról szerveződő érdekképviseletig. Hogy ez mikor következik be, azt persze ma még nem lehet tudni. Magam azonban a népcsoporttanácsban, minden lehetőt el szeretnék követni, hogy ebben az irányban fejlődjön ez a munka. Hosszú évtizedeken át sajátos szembenállás jellemezte a magyar állam hivatalos képviseletét és az ausztriai magyarság jó pár „nemkívánatos” személyiségének, így Szépfalusi Istvánnak is a viszonyát. Az elmúlt két esztendőben ez is megváltozott. A magyarországi rendszerváltást követően sajátos adottságunk, hogy a Magyar Köztársaság bécsi nagykövetségét és kulturális intézetét, a Collegium Hugaricumot, valamint az egyes tartományokban most folyamatosan szerveződő, tiszteletbeli konzulátusokat, egyre inkább a magunkénak tekinthetjük. Bennük, osztrák hatóságaink tudomásával, szabadon közlekedünk és azokban fokozatosan és egyre fokozódóan otthon is érezzük magukat. Ebben az összefüggésben külön is megemlíteném, hogy szociográfiai tanulmánykötetem ausztriai bemutatója a magyar nagykövetség márványtermében volt. Talán elképzelhető, hogy számunkra, akik egykor menekültek voltak, vagy a lábunkat sem tehettük be a követség épületébe, hogy százötvenen megtöltöttük ezt a tényleg gyönyörű, XVIII. század eleji bécsi palotát és utána a hallgatók, vendégek tiszteletére a magyar nagykövetség koktélt adott. - Mi a jelentősége az ausztriai magyarság szempontjából annak az elfogadás előtt álló törvényjavaslatnak, amely a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szól? - Meggyőződésem szerint, ha a magyar Országgyűlés, a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló, most éppen tárgyalt törvényjavaslatot elfogadja, azt hiszem, hogy annak szellemiségét figyelembe véve, a Kárpát-medencében, feltehetően, mi ausztriai magyarok leszünk, más államiságban élve, annak első haszonélvezői. Ennek a törvénynek a szellemisége is magától értetődően azt fogja majd jelenteni, hogy akik eddig az ausztriai magyarság nevében nyilatkoztak, azoknak most rá kell döbbenniük, hogy ameddig nincsen közös ausztriai érdekképviseletünk, addig az ausztriai magyarság nevében többé senki sem nyilatkozhat, mert ehhez nem kapott senkitől mandátumot. - Melyek az ausztriai összmagyarság legégetőbb gondjai? - Egyik legnehezebb kérdésünk az iskolaügy. Néhány héttel ezelőtt indult meg a Burgenlandi Magyar Kultúregyesület elnökének évtizedes szorgalmazására, Burgenlandban, pontosabban Felsőőrött, egy magyar és horvát tagozatú középiskola. Ezt a két tagozatot azonban nem lehet magyar vagy horvát gimnáziumnak tekinteni, ahogy Bécsben francia, japán, angol és amerikai gimnázium, ahol minden tantárgyat, kivéve a német nyelv és irodalmat, valamint a történelmet, az illető iskola nyelvén tanítanák. Felsőőrött az 1967-es középiskolai tanterv, magyar oktatási szabályait figyelembe véve tanítják a magyart, horvátot, amit egyébként Ausztria valamennyi iskolájában taníthatnának, ha egyre több pedagógus volna, aki ezt szorgalmazná. A burgenlandi magyarság különös mértékben tapasztalhatja a rendszerváltás negatív következményeit. Azonban ez kihat az ausztriai összmagyarságra is. Azért mondom, hogy a burgenlandi magyarságra különösen is hat, mert az ottani magyarság, a maga kis létszámánál fogva, eddig ki volt szolgáltatva három egyháznak, korábban négy, a zöldek megjelenésével, öt osztrák politikai pártnak. Ehhez járult most hat magyarországi parlamenti párt is. Nagyon remélem, hogy az új magyarnemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló törvény megszavazásával meg fog szűnni az az áldatlan állapot, hogy az egyes politikai pártok nemzetiségi előadói vagy képviselői megkísérlik a saját pecsenyéjüket megsütögetni nemzetiségi vidéken avagy a szomszédos államok bármelyikében. - Szeretném, ha a beszélgetésünket a Magyar Lelkigondozó Szolgálat Egyháztanácsának, 1992. április 5-én kelt ünnepi nyilatkozatának jellemző részével zárnánk! -A Magyar Lelkigondozó Szolgálat Egyháztanácsa kéri osztrák kormányunkat, segítse az erőszakos asszimilációs törekvések megakadályozását. Az erőltetett asszimilációval okozott lelki zavarok lerontják az egyéni teljesítményt, és az egyén társadalmi hasznosságát csökkentik. A nyelvétől és kultúrájától megfosztott nemzetiség önvédelmi lelki mechanizmusai társadalmi feszültségeket szülnek és késleltetik a harmonikus integrációt. Ezért a nemzetiségi kultúrintézmények kiteljesedése és továbbfejlesztése a demokratikus osztrák társadalom fejlődésének elengedhetetlen feltétele. A zárt társadalmi rendszerek átjárhatóságának fokozódásával, az információ szabadabb áramlásával, a térség felszabadult népeinek és nemzetiségeinek várakozó figyelme a szabad nyugati társadalmak felé fordul. A példakép türelmetlen keresése egyik oldalról, egy elfogadható nemzetiségi modell felmutatása a másik oldalról, olyan történelmi szükségszerűség, amelynek elutasítása beláthatatlan politikai, gazdasági, valamint emberi károkat okozna mindkét félnek. A térség nemzetiségeinek figyelő szeme nagyobb egyéni teljesítményre, intézményeink példás kiépítésére és működtetésére kötelez bennünket. A Magyar Lelkigondozó Szolgálat Egyháztanácsa örömmel venné, ha az ausztriai magyar gyülekezetek, egyesületek és intézmények jelen döntését megfontolnák. Keressük azt mi nemzeti, ne csak azt ami egyleti, építsük azt, ami közös, ne csak azt, ami önös. Lássuk azt, ami országos, ne csak azt, ami tartományi vagy helyi. Gülch Csaba Lássátok, halljátok egymást! című könyvének első kiadása Bernben, az Európai Protestáns Magyar Szabadegyetem gondozásában látott napvilágot, 1980-ban. Az anyaországi, szélesebb körű olvasóközönséghez, csak a mostani, 1992-es, II., immár Budapesten készült, javított, bővített kiadása juthatott. S Új dimenziók, elemzések A Horthy-rendszer kialakulása A két világháború közötti korszak története számos tanulsággal szolgál a mának. A vesztes háború, a békediktátum utáni korszakváltás dilemmái, kényszerei és sikerei napjainkban is - sokféle formában - jelentkeznek, a demokrácia, a haladás erőinek ugyancsak megszívlelendőek. Ezért is ajánljuk elolvasásra, tanulmányozásra Mészáros Károly: Horthy és Teleki 1919-1921 című, közel háromszáz oldalas kötetét. A Nestor Kiadó gondozásában megjelent tízfejezetes munka valóban úttörő vállalkozás. Mészáros kutatási eredménye az angol és a német levéltárak jórészt eddig publikálatlan fondjai alapján íródott és új megközelítéseket tartalmaz. Tematikusan és kronologikusan, alapos elemzéssel követi a Peidl-kormány létrejöttétől a IV. Károly két hatalomátvételi kísérletéig történteket. (Közben nemritkán érinti a Kisalföldön, Nyugat- Magyarországon zajlott eseményeket, fordulatokat is.) A szerző nagy figyelmet fordít a nemzetközi folyamatok, erőviszonyok hazai hatásaira, s az eddigieknél jóval többet mutat be Anglia magatartásáról és felelősségéről a magyar politika alakításában. Az angol diplomáciai források alapján bizonyítja, hogy Anglia a magyar kibontakozást mindvégig Horthy Miklós és köre vezetésével tervezte és támogatta. Olyképpen is, hogy Horthy Miklóst 1920 nyarától fokozatosan „leválasztotta” a szélsőséges, diktatúrára törő katonai erőktől. Ugyancsak a nyugati hatalmak akaratához kötődik, hogy megadták a lehetőséget a miniszterelnökké lett Teleki Pálnak, majd Bethlen Istvánnak egy olyan tekintélyuralmi, konzervatív rendszer létrehozására, mely lényegi változás nélkül 1944-ig működőképes volt. A Horthy és Teleki kapcsolatát kiemelten kezelő kötetből az is kiviláglik, 1919 és 1921 között miképpen tűnt el, merült a mélybe Magyarországon a demokratikus alternatíva. Mert erre még lehetőség volt. Amiatt is, hogy 1919 őszén a hazai társadalmi fejlődéshez elengedhetetlen - régen követelt - általános, titkos és közvetlen választójogot, a magyar parasztnak valódi földreformot, még minden politikai erő támogatta. Aztán a liberális, demokratikus erők évtizedekre kiható vereséget szenvedtek, melyben a Nagyatádi-féle Kisgazdapárt hibás politikájának, Bethlen István lavírozó taktikájának meghatározó szerepe volt. Érdekfeszítő olvasmány a békeszerződésnek, a magyarlakta területekkel kapcsolatos nyilvánvaló igazságtalanságai csökkentésére tett magyar kísérletek leírása. A franciákkal folytatott tárgyalások, a taktikázások, a gazdasági kitörést célzó lépések, és a kisantant-szerződés következményei. Mert 1920 októberében pl. :Anglia a kisantant oldalára állt, hogy ezután 18 éven keresztül Magyarországot oltalmazza a kisantant ellenében és az utódállamok, valamint Budapest közötti közeledést szorgalmazza”. Szita Szabolcs Ámon László grafikája