Kisalföld, 1992. október (47. évfolyam, 232-257. szám)
1992-10-31 / 257. szám
1992. október 31., szombat TEGNAP TÖRTÉNT KISALFÖLD 3 „Én csak vetek, de nem aratok...” Emlékezés Gárdonyi Gézára A győri 2. számú Polgári Fiúiskola 1924-ben, az író halála után két ével vette fel Gárdonyi Géza nevét. A név kötelez. Az iskola tanárai, diákjai azóta rendszeresen megemlékeznek születése, halála évfordulójáról. Nem hagyta el úgy évfolyam a patinás falakat, hogy ne járt volna az író agárdpusztai szülőházában vagy sírjánál, az egri várban. A hetvenes évektől minden esztendőben a Gárdonyi-napokon idézik fel névadójuk szellemi hagyatékét, irodalmi, történelmi vetélkedőkkel, rajzversennyel. Születésének közelgő 130. évfordulójára egy kiadvány megjelentetését is tervezik Gárdonyi sok képes olvasókönyve címen. Bemutatják az iskola múltját, jelenét, névadójuk életét, munkásságát. Helyet kapnak a könyvben a Győrött fellelhető Gárdonyi-emlékek, és a volt tanárok, diákok visszaemlékezései. 1989-ben Batthyányi téri bronzszobrának másolatát állították fel az iskola főbejárata mellett. Az idén kerek volt az évforduló. Hetven év telt el Gárdonyi halála óta. Ennek tudatában emlékezett október 30-án az iskola hétszázötven diákja. A rendhagyó ünnepség az embernek, a tanítónak, a „lámpásnak” szólt. Hiteles elbeszélések hangzottak el olyan diákok előadásában, kiknek dédnagyanyja a devecseri iskolában Gárdonyi tanítványa volt, majd képzeletbeli fogalmazásokat olvastak fel a tanulók, mintha ők is az író tanítványai lettek volna. Az ünnepség után virágokat helyeztek el az író szobra előtt. A gyermek érzésében a világ fundamentuma az igazság. És a tanító egyebet sem tanít, csak az igazságokat - írta Gárdonyi. A sírján álló mondat: „Csak a teste.” - igazolódni látszott. Szellemiségét az utókorra hagyta. K. L. A. Pártsemlegesség és rendszerhű lojalitás A közalkalmazottak • •• //• / // jovojevol (Folytatás az 1. oldalról) Mint azt dr. Erdélyi László, a Magyar Közigazgatási Kamara titkára az ebédszünetben tartott rövid tájékoztatón elmondta, a konferencia illeszkedik a kamara szervezeti építkezésébe is. Az eseménysorozat eddigi három helyszínén (Kaposvár, Hódmezővásárhely, Nyíregyháza) is szó esett a közigazgatás helyzetéről, továbbfejlesztésének feladatairól, az önkormányzatok rendeletalkotásának alkotmánybírósági tapasztalatairól, és a jegyzők feladatairól. A tegnapi győri program központjában a köztisztviselők, közalkalmazottak képzésének és továbbképzésének kérdései álltak. A témáról szóló előadásában dr. Lőrincz Lajos akadémikus, az Államigazgatási Főiskola tanszékvezető egyetemi tanára elmondta: a politikusokból, speciális szakemberekből és az állandóságot biztosító tényleges apparátusból álló közalkalmazotti réteget az eddigi tapasztalatok alapján alkalmasnak tartja a megnövekedett közigazgatási feladatok ellátására. Sajnálatos azonban, hogy a jelen pillanatban még nem megoldott a felsőbb szintű közigazgatási alkalmazottak továbbképzése. A tisztviselők jogállásáról szóló törvénnyel kapcsolatban dr. Zsuffa István, a Belügyminisztérium helyettes államtitkára kifejtette: a törvény célja a pártsemleges, de a mindenkori politikai hatalomhoz lojális közalkalmazotti réteg kialakulásának elősegítése, így a törvény mérföldkő lehet az egységes magyar közigazgatás megteremtésében. Akkor is így van ez, hangsúlyozta a helyettes államtitkár, ha a törvény egyes pontjai a megfelelő anyagi lehetőségek híján csak nehezen valósíthatók meg. A köztisztviselők jogállásáról szóló törvény jelentősége többek között abban áll, hogy biztonságot, egyfajta stabilitást jelent a hivatalnoki rétegnek, hisz garantált előmeneteli rendszert biztosít a részükre. L. P. A járókelők segítettek Olcsó trükk... A Győri Rendőrkapitányság - tegnapi jelentés szerint - lopás vétsége miatt eljárást folytat Nita Florian 17 éves és Auron Nicoale 25 éves foglalkozás nélküli román állampolgárok ellen, akik október 27- én 12 óra körüli időben Győrött, a megyei könyvtár lépcsőházában - kezükben két 5000 forintost lobogtatva - pénzváltás ürügyén leszólították a postást. A kézbesítő kérésüknek eleget tett, részükre ezerforintos címletekben a tízezer forintot leszámolta. Ezt követően a két román férfi az összeg százforintos címletekre történő átváltását indítványozta. A jóhiszemű postás közölte, hogy ezt százforintosok hiányában teljesíteni nem tudja, mire a románok tőle a 2 darab ötezres bankjegyet visszakérték. Cserébe viszont csak 6 ezer forintot adtak vissza, 4 ezer forinttal pedig elfutottak. A két férfit állampolgári segítséggel elfogták, bíróság elé állításuk folyamatban van. Csónakra várják az érdeklődőket • Összejönnek az „angolosok” A nyáron 120 középiskolás diák járt Angliában a megye különböző iskoláiból. A fiatalok gondoltak egy merészet, és egy úgynevezett English Anniversary Happeningen fognak találkozni egymással, a meghívó szerint: „jubileumi angol esten, ahol felidézzük régi szép emlékeinket.” November 7-én délután öt órára a győr-ménfőcsanaki Petőfi Sándor Általános Művelődési Központba (Bezerédj-kastély) várják „nyári társaikat", és mindazokat, akik érdeklődnek a program iránt, és aki „egy kicsit angolul szeretné érezni magát”. Hogy mit terveznek a diákok? Angol táncházat, saját Holló Színházat, angol teázást és olyan meglepetést, amelyet a hírt hozók nem voltak hajlandók elárulni szerkesztőségünkben . A szervezők szeretnék tudni, hogy kiket várhatnak, ezért a jövő hét közepéig Kiss Gábor várja a jelentkezők telefonjait a 49-332-es számon, vagy éppen személyesen - nyilván a délutáni órákban - a csanaki Zsellér utca 5/9- ben. (Folytatás az 1. oldalról.) Dr. Tausz Katalin, az ELTE adjunktusa, az Európai Szociális Chartára hivatkozva a szociális jogokról beszélt, melyek minden állampolgárt megilletnek. Ezek a munkához, a megfelelő munkakörülményekhez, a tisztességes bérezéshez, a kollektív alkuhoz való jogok. De ide tartozik a gyermekek, fiatalok, nők munkával kapcsolatos védelme, a szociális biztonsághoz, a jóléti szolgáltatásokhoz való jog is. Mint mondta, a törvénytervezet alapján nem világos, hogy mindebből mit tart a kormányzat magára nézve kötelezőnek, mert a tervezet a szociális biztonság csak egyes elemeinek megvalósulását ígéri. Álláspontja szerint e körbe nemcsak az éppen felmerülő szükségletek kielégítése sorolható, hanem minden olyan erőfeszítés összessége is, ami a veszélyhelyzetek megelőzésére irányul, és ami többet jelent a jövedelembiztonságnál. Előadásában feltette a kérdést: kié a felelősség a szociális biztonság egyes elemeinek megvalósításában, és, hogy a népesség mely csoportja az, melyre a tervezet vonatkozik? Nem világos, hogy minden, vagy csak egyes állampolgári csoportok biztonságáról kívánnak-e gondoskodni, s hogy kik alkotják, s milyen szempontok szerint a rászorultak körét? Az előadások sora után a kérdések megvitatására szekciók alakultak, melyek közös állásfoglalásáról lapunk hétfői számában beszámolunk. Készei L. András V________________________________) Nemzetközi konferencia Győrött A szociálpolitika útkeresése Szegény kultúra, drága tudomány Régi tapasztalat, hogy az hálálkodik, aki rászorul a segítésre. E sommásnak látszó mondatot csűrhetnénk, csavarhatnánk: a szegényt ellenben önérzete nem engedi, hogy köszönje a feléje nyújtott alamizsnát. Esetünkben nem ilyen helyzetről van szó, bár a kultúrát nyugodtan nevezhetjük az országos és a helyi kormányzati erők szegény gyermekének. Elegendő, ha az akadémiai ülés legutóbbi véleményeire utalunk. Úgy bánnak vele, mint azzal a családtaggal, aki növésben van, de remélik, 1. növekszik magától, 2. istápolása halogatható addigra, amíg nagyobbacska korba ér. Minden szép óhajt, igényt elmondanak róla ünnepi asztaloknál, dicsérik őseit, teremtőit, de amikor zsebbe kell nyúlni, akkor szorul a „szülő”, mert lyukas a zsebe, nincs benne elég pénz. Mit tesz erre szegény gyermek? Alamizsnát kér? Azt nem. Könyörög? Azt sem. Inkább szervezi önmagát, ahogy tudja. Zsengesége dacára társakat keres. Jártában-keltében olyan támasztékba is botlik, amire lehet számítani. Amiben lehet reménykedni. Valahogy így járt a Győr Kultúrájáért Alapítvány is, amely, mint vezetője véli: nehezen indult be, pénzügyi nehézségei voltak. Az idén már derengeni látszik mégis, hogy nem satnyul a védenc, hanem izmosodik. Mint lapunkban olvasható volt, díjat írt ki és díjazott. És lássunk egy csöppnyi csodát: feltünedeztek a támogatók, olyan pénzesebb oldalági rokonok, akik zsebükbe nyúltak. Bizonyára nyúlhattak. Megfontolták, hogy a kultúra támogatása ér nekik valamit. Az Agroker Rt. 600 ezer forintot adott az alapítvány alaptőkéjéhez Győr kultúrájáért. Ekkora pénzt nem szabad alamizsnának neveznünk. Hálálkodni sem kell érte, szemérmesen, szemlesütve, hanem esetenként nyíltan megköszönhető ama reményben, hogy a város javát szolgálja. Máskülönben én nem tudom, mi van az ügy mögött, de ha tiszta a dolog, akkor hihető, hogy ez egyszer és mindenkor eléri végre azt a célt, amire hivatott. Különösen, ha becsülettel vigyáznak rá. Varga Lajos A győri képviselő-testület döntéseiből Lakásügyek és gazdasági társaságok Von - ideiglenes főnöke a városi tévének Közel húsz napirendi pont megtárgyalása jutott a szünet utánra (addig szól tegnapi tudósításunk) Győr önkormányzatának csütörtöki közgyűlésén. A városatyák különösebb vita nélkül fogadták el az önkormányzati költségvetési szervek tevékenységi körének új besorolását, a „Gyökerek" Jóléti Alapítvány létrehozásának szándékát, egyetértettek a lovassági laktanya megvásárlása érdekében tervezett lépésekkel, a játékkaszinó működtetésére vonatkozó pályázat kiírásával és befektetési társaság szervezésével - termálszálló építése végett. Többen szóltak viszont hozzá az önkormányzat tulajdonában lévő lakóingatlanok elidegenítésével kapcsolatos előterjesztéshez. Számos olyan kérdés merült fel - eladási tilalom alá eső lakások köre, a vételár mértéke, a létrejöhető vegyes tulajdonú házak problémája, az elidegenítés költségvetési kihatásai - amelyek komoly vitákat sejtetnek a későbbiek során, egyelőre a javaslatot koncepcióként elfogadták, és utasították a jegyzőt a rendeletmódosítás megszövegezésére. A képviselők döntöttek arról, hogy a gazdasági társaságokká alakuló hőszolgáltató, ingatlankezelő és városgazdálkodási vállalatok igazgatóságának elnöke a mindenkori polgármester lesz, az igazgatósági és felügyelő bizottsági tagokat az önkormányzat részéről a közgyűlés jelöli ki, a társaságok fontosabb tulajdonosi jogait pedig az arra külön megbízott grémium - amelyet a polgármester, két alpolgármester és hat bizottsági elnök alkot - fogja gyakorolni. A közgyűlés a Kossuth Lajos Művelődési Ház vezetésével Steczina Istvánt, a Győr Városi Bábszínház irányításával Beczéné Madarász Zsuzsát bízta meg, míg a Városi Televízió élére - ideiglenesen - Kelemen Miklóst nevezte ki. Végezetül a városatyák zárt ülésen tárgyalás kezdeményezését határozták el a Növényolajipari és Mosószergyártó Rt. részvényeinek eladásáról a vételi ajánlattal jelentkező céggel. -Somodi-