Kisalföld, 1993. január (48. évfolyam, 1-25. szám)
1993-01-14 / 11. szám
4 KISALFÖLD HAZAI KÖRKÉP 1993. január 14., csütörtök Törvényességi felülvizsgálatot a 13. havi illetményről! Tisztelt Államtitkár Úr! A közalkalmazottak 13. havi fizetését megelőlegező OTF-intézkedésselaz Országos Társadalombiztosítási Főigazgatóság 1992. január hónapban megelőlegezi az egészségügyi intézmények dolgozóinak 1992-re esedékes 13. havi illetményét, de azt havi bontásban 6 hónap alatt levonja az intézmények működési költségéből kapcsolatban az alábbi észrevételeket teszem: A közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény nem tesz különbséget közalkalmazott és közalkalmazott között, és munkahelye szerint sem jelöl meg forráskülönbséget az őt megillető törvényes juttatások között aszerint, hogy költségvetési, vagy TB-finanszírozási körbe tartozik. A 13. havi fizetés, vagy a fizetés és a törvény által biztosított vonzatai mint előlegszerű juttatások az intézmények részére egy olyan eljárás, amely mélységesen megalázza az intézmény dolgozóit, az egészségügyi dolgozók egészét. Az eljárás feltételez egy olyan „Kollektív Szerződést” az intézmények és az OTF között, mely lehetőséget adna arra, hogy minden dolgozónak egyszerre illetményt, félévi részletre kölcsönadjon. Az ilyen döntés ellentétes minden észszerű gazdálkodási lépéssel, az intézmény _ _________ működését biztosító stratégiai elemzések, tervek készítésével, amit intézményünkben elvégeztünk és nyilvánosságra is hoztunk, éppen a működőképesség érdekében. A döntés következménye lesz az ellátás minőségi és mennyiségi romlása, és rövidesen csak a heveny esetek ellátására nyílik lehetőség. Sajnálatos, hogy az OTF-et és az OTF által működtetett intézményeket közvetett módon ilyen kritikus helyzetbe hozták, melyek vizsgálatakor feltétlenül felmerül a parlamenti és kormányzati felelősség kérdése. Tisztelettel kérem a törvényességi felügyelet vizsgálatát és álláfoglalását. Magam ilyen feltételek mellett a 13. havi illetményt nem óhajtom felvenni, a kérdés tisztázásáig a 13. havi illetményemet zároltatni fogom. Észrevételeimet egyidejűleg a sajtóban nyilvánosságra hozom. Győr, 1993. január 13. Tisztelettel és köszönettel: Dr. Bugovics Elemér orvos-igazgató ______________________________________ Budapestről Bécsbe száz perc alatt Átalakul a vasúti szervezet Folytatódik a létszámleépítés A trianoni békeszerződés óta érintetlenül hagyott vasúti szervezet gyökeres átalakítása kezdődött meg azzal, hogy megszüntették a hét eddigi vasútigazgatóságot. A helyettük létrehozott három vasúti üzletigazgatóság pedig nem a cégtábla átfestését, hanem a kereskedő-szolgáltató vasút létrejöttét jelzi. Erről Csárádi János, a MÁV vezérigazgatója beszélt tegnap Debrecenben, amikor beiktatta hivatalába Sárái Gyulát, a MÁV Keleti Üzletigazgatóságának új vezetőjét. Az új szervezeti formában a központi üzletigazgatóságot Budapest, a nyugatit Pécs, míg a keletit Debrecen központtal hozták létre. Utóbbi területén Miskolcon és Szegeden üzletvezetőség működik a jövőben. A MÁV vezérigazgatója szólt a vállalat fejlesztési elképzeléseiről is. Elmondta: 15 éves fejlesztési elmaradást kell pótolni annak érdekében, hogy a MÁV belátható időn belül európai színvonalú vasúttá váljon. Csárádi János bejelentette: folytatódik a látszámleépítés, amely immár főként az irodistákat, az irányító szervezeteket és a forgalomirányítókat érinti. Utóbbi területen korszerű, számítógépes forgalomirányító rendszert helyeznek üzembe. A MÁV létszáma ezáltal 75 ezer 500-ra csökken az idén. A vezérigazgató elmondta: a Budapest-Hegyeshalom vasúti pálya korszerűsítése érdekében a német kormánnyal, a Budapest-Kelebia vonal felújítására a francia kormánnyal tárgyalnak hitelfelvételről. Szeretnék elérni, hogy Budapestről Bécsbe 100 perc alatt lehessen eljutni, s a vasúti jegyekkel mindkét fővárosban igénybe vehessék az utasok a tömegközlekedési eszközöket. Kompenzációs felár a termelőknek Miután az Országgyűlés bevezette a kétkulcsos áfát, és így a mezőgazdasági termékeket is terheli az áfa, egy kompenzációs rendszert alakítottak ki a mezőgazdasági termelők helyzetének megkönnyítésére. Ez az úgynevezett kompenzációs felár, amelynek érvényesítéséhez azonban számos szabályt kell betartaniuk az érintetteknek. A kompenzációs felár intézményét azok a mezőgazdasági termelők vehetik igénybe, akik az egyszerűsített adózás szabályai szerint róják le kötelezettségeiket. A felvásárló fizeti ezt a kompenzációs felárat a termelőnek, kárpótolva őt azért, hogy nem rendelkezik az áfa-visszatérítés lehetőségével. Ugyanakkor a felvásárló a felárat visszakapja az adóhivataltól. A felvásárló azonban csak akkor igényelheti vissza ezt az összeget, ha a termék megvásárlását igazoló felvásárlási jegyen szerepel az eladó neve, címe és adóazonosító jele. A név, cím és az adóazonosító jel feltüntetése egyben nyilatkozatnak is számít a mezőgazdasági termelő részéről, hogy élni kíván a kompenzációs felár intézményével. A termelőknek tehát ezért nem kell külön bemenniük az APEH-hez. A múlt év végén elfogadott törvény értelmében az adószámmal nem rendelkezőknél 1994-ig a személyi szám az adóigazgatási azonosító szám. Amerikai üzletemberek Budapesten A New Yorki-i Columbia Egyetem üzleti szakának frissen végzett hallgatói kelet-európai körútjuk során tegnap Budapestre érkeztek. A magyarországi utat a világ egyik legnagyobb befektető bankja, a Bankers Trust finanszírozza, amelynek távlati céljai is vannak hazánkban. Az 50 fős delegációt fogadták a magyar parlamenti frakciók képviselői, s tájékoztatták őket a privatizációs programokról. Több tízezer az ellátásból kikerülő 663 ezer munkanélküli Az elmúlt év végén 663 ezer munkanélkülit tartottak nyilván - értesült tegnap az MTI a Munkaügyi Minisztériumban. Ez 12,2 százalékos munkanélküliségi rátának felel meg. Míg Szabolcs megyében 22 százalék körül van az állástalanok aránya, addig Budapesten ez a mutató „csak” mintegy 6 százalék. Munkanélküliségi járadékban mintegy 450 ezren részesülnek. Összehasonlításul: 1990 végén 80 ezren, 1991 végén pedig 406 ezren voltak állás nélkül a munkaügyi tárca adatai szerint. Ez év végére a munkanélküliek száma az előzetes becslések szerint megközelítheti a 900 ezret. Mint ismert, az idén a munkanélküliek ellátásának maximális ideje a korábbi 24, majd 18 hónapról 12-re csökken. Az ellátásból kikerülő állástalanok - számukat már most több tízezerre becsülik - a helyi önkormányzattól igényelhetnek szociális segélyt. Pénzügyminisztériumi vélemény Helytelenül indokolt áremelések A Pénzügyminisztérium reagált arra a közzétett információra, miszerint a Budapesti Sütőipari Vállalat, illetve a Budapesti Tejipari Vállalat emelni kívánja a kenyér, a péksütemények, a tej és tejtermékek árát azt követően, hogy az általános forgalmi adó növekedését már korábban érvényesítették az árakban. A Pénzügyminisztérium szóvivői irodája a következők közlésére hatalmazta fel az MTI-t: „Az áremelés indokaként az energia árának emelésére való hivatkozás nem helyes, mivel a villamos energia és a gáz hatósági termelői árai hosszabb ideje változatlanok. Az árutérítés során felhasznált üzemanyagok árai pedig - a gázolajnál az áfa-visszatérítést figyelembe véve - csak mintegy 8-9 százalékkal növekedtek, aminek a termelési költségre gyakorolt hatása kismértékű. Az ármódosítás - ha az nem a kiskereskedelmi vállalkozókkal való szerződésen alapul - ellentétes a Polgári törvénykönyv és az általános forgalmiadó-változással összefüggő árváltozásokról szóló 167/1992. (XII. 19.) kormányrendelettel is. Ez utóbbi előírja, hogy az áfa érvényesítésén túlmenően az árat csak új, illetve módosított szerződés alapján lehet emelni.” Egészségügyi együttműködés Az eddiginél szélesebb körű magyar-szlovák egészségügyi együttműködésről állapodott meg Surján László magyar népjóléti, és Viliam Sobona szlovák egészségügyi miniszter tegnap Komáromban. A zártkörű tárgyalást követő észak-komáromi sajtótájékoztatón elmondták, hogy mindkét ország továbbra is érvényesnek tekinti a korábbi, a magyar és a volt csehszlovák kormány által e témakörben aláírt megállapodást. E dokumentumot azonban sürgősen át kell dolgozni - vélekedtek. E célból egy munkabizottságot állítanak fel, minisztériumi, társadalombiztosítási, pénzügyi és önkormányzati szakemberekből; ők dolgozzák ki rövidesen a részleteket. A szomszédos országba látogató akut betegek ellátása, kezelése ez idáig is zavartalan volt, s így lesz ez a továbbiakban is. Csökkent a fogyasztás A tejtermelés helyzete Jelenleg 1 liter tejet 24-25 forint ráfordítással tudnak előállítani a tejtermelők. Ez abszolút mértékben veszteséget jelent számunkra, mivel a felvásárlási árak ebben az évben nem haladták meg a 16 forintot - hangzott el tegnap Budapesten a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetségének Szarvasmarha-tenyésztők Országos Választmányi ülésén. Míg 2-3 évvel ezelőtt hazánkban a tejfogyasztás egy főre vetítve megközelítette a 200 litert, addig jelenleg ez 130-140 liter. A tehénállomány is folyamatosan csökken, míg 1990-ben meghaladdta a 600 ezret, addig becsült adatok szerint ez a szám tavaly már nem érte el a félmilliót. A Szarvasmarha-tenyésztők Országos Választmányának elnöke, Berende Ferenc az MTI-nek elmondta: el kell döntenie a kormányzatnak, hogy támogatni kívánja-e az ágazatot vagy sem. A tej felvásárlási ára 1990 óta csupán 10 százalékkal növekedett, míg a költségek növekedése ugyanebben az időszakban elérte a 40-45 százalékot. Amennyiben úgy dönt a kormány, hogy támogatás nélkül kell az ágazatot működtetni, úgy a felvásárlási árakat 30 forintra kell növelni literenként, amely 40-50 forintos literenkénti fogyasztói árat eredményezhet. Veszélyben a sajtószabadság A MUOSZ elnökségének állásfoglalása A kormánynak az elektronikus média függetlenségéről tett nyilatkozatai és ígéretei semmit sem érnek - hangoztatja a MUOSZ elnökségének állásfoglalása, amelyet tegnap juttatott el az MTI-hez. A testület szerint valójában a rádióban és a televízióban máris megindult a kormány politikai és választási érdekeit szolgáló személyi és szervezeti tisztogatás előkészítése. Mindezt ráadásul egy olyan, az Alkotmánybíróság által alkotmányellenesnek nyilvánított kormányhatározat alapján hajtják végre, amely csaknem két évtizeddel ezelőtt, a diktatúra idején született és annak érdekeit szolgálta. A kormány ezzel nemcsak a rádió és a televízió bekebelezéséhez kezd hozzá. Egyben éppen a legnagyobb tömeghatású médiumokban rabolja el a társadalomtól a rendszerváltás egyik legnagyobb vívmányát, a független tájékozódás jogát - állapította meg a MUOSZ elnöksége. * * * A kormány nem óhajtja megszüntetni a rádió és a televízió függetlenségét, de szeretné megteremteni e két médiumban a pártatlan tájékoztatás lehetőségét - szögezte le Katona Tamás, a médiaügyekért felelős miniszterelnökségi államtitkár a MÚOSZ szerdán kiadott állásfoglalásával kapcsolatban. Hozzátette: - Állunk minden átvilágítás, így a sajtó átvilágító tevékenysége elébe is. Nem szándéka a kormánynak, hogy „rátenyereljen” e fontos intézményekre. Minél hamarabb megszabadul mindenki ezektől a zsigerekben lévő gyanakvásoktól, annál jobb a médiavita valamennyi résztvevőjének és az egész országnak - hangoztatta Katona Tamás. Meghalt Táncsics Mária színművésznő Táncsics Mária színművésznő hosszú szenvedés után 1993. január 3-án elhunyt. Hamvasztás utáni búcsúztatása február 1-jén, 9 órakor a Rákoskeresztúri Újköztemető ravatalozójában lesz - közölte a Színházi Dolgozók Szakszervezete. * * * Táncsics Mária 1930-ban született. A Színház- és Filmművészeti Főiskola elvégzése után a Nemzeti Színházhoz került. Dolgozott - többek között - a pécsi, a szolnoki és a győri színháznál. 1964-től 1985-ig az Állami Déryné Színház társulatához tartozott. Filmes szerepeket is kapott. Ő volt a Magyar Televízió első bemondónője.