Kisalföld, 1993. július (48. évfolyam, 151-177. szám)

1993-07-10 / 159. szám

Megtalálsz harangszóban Halálküzdelmében gyermekéért kiáltott. Keblére ölelte volna, ahol még nemrég az élet erejével kínál­ta. Szívéhez ölelte volna, ami némán hallgatott a fáj­dalomtól. Olyan fiatal volt, vidám, életerőtől duz­zadt. Imádta a családját. Nekik szerette volna a hosszú, boldog élet örömét, az első hóvirágot, az első szép gyümölcsöt, ami rámosolyog a fáról, ha kinyitja az ablakát és kinéz az udvarra. Ő akarta elkísérni kis­lányát az oviba, az iskolába, s majd a ballagásra. Él­nie kellett volna, hisz annyi örömet tudott volna ad­ni. Ehelyett csak bánatot hagyott fájdalomtól össze­görnyedt vállakon. Sebzett szívű özvegyet hagyott a legszebb férfikor­ban. Ő most úgy érzi, Isten megirigyelte drága hit­vesét, és ezért szólította magához. Ott áll sírja olda­lán, és szorítja kétéves gyermekük kezét. Miért pont Ő? Miért pont az Ő gyermeke anyja? Most rámarad minden gond. Neki kell megtanítania a kislányt imád­kozni, mosakodni és még ki tudja mire. Képes lesz rá? Újra eszébe jut a lelkét marcangoló kérdés: Iste­nem, miért pont Ő? Ezentúl, mikor hazajön a mun­kából, kezében rózsákkal, kinek adja? Kinek mutas­sa meg a gyönyörű, csillagos eget, a hullámzó ten­gert, vagy a virágzó orgonát? Most pihen Ő, és hallgatja kislánya suttogását, a hideg kőkereszten túl, nyári szellős estéken. „Meg­találsz virágaid között, mikor elhervadnak./Megta­lálsz a falevélben, mikor lehull./ Megtalálsz az esti harangszóban, mikor elenyészik”. Sarkadi Ildikó Miért jó befektetés Önnek a Magyar Államkötvény? Sohasem volt nagyobb biztonságban • A MAGYAR ÁLLAMKÖTVÉNY KAMA­TAIT ÉS VISSZAFIZETÉSÉT AZ ÁLLAM SZAVATOTTA. Az állami garancia mindig érvényes marad. Ha tehát nemcsak megfelelő kamatot vár, de a pénzét is biztonság­ban szeretné tudni, akkor az ön be­fektetése: a Magyar Államkötvény. • A MAGYAR ÁLLAMKÖTVÉNY GYORSAN MOBILIZÁLHATÓ. A futamidő nem azonos a lekötéssel. A Magyar Államkötvénybe fektetett pénz a futamidő alatt - a tájékoztatóban megadott feltételek szerint - bármikor mobilizálható. • MINDEN BEFEKTETŐ MEGTALÁLHAT­JA A NEKI LEGKEDVEZŐBB KAMA­TOZÁSÚ ÁLLAMKÖTVÉNYT. Az Államkötvények többsége fix kamato­zású, mely azért előnyös, mert a kamat előre kiszámítható. Egyes kibocsátásoknál mozgó kamatot alkalmaztunk, ami pedig azért kedvező, mert bármi történik a gaz­daságban, a befektetőt nem érheti megle­petés, kötvényének kamata értékálló. Forgalmazóhelyek: MNB Főpénztár (Buda­pest V. Hold utca 4.) és az MNB Győr- Moson-Sopron Megyei Igazgatósága (9022 Győr, Czuczor G. u. 26.). A forgal­mazóhelyeken az itt felsorolt, korábban ki­bocsátott Magyar Államkötvények - a helyszínen rendelkezésre álló feltételek sze­rint - folyamatosan megvásárolhatók. Elnevezés Kamat Kamatfizetés Lejárat 1994/A 18,74% '93. XII. 1. '94. XII. 1. 1994/B 17,5% '93. XII. 18. '94. XII. 18. 1995/A 21,0% '93.X. 6. '95. X. 6. 1995/B 21,0% '93. XI. 12. '95. XI. 12. 1995/C 17,5% '94.11.1. '95.11.1. 1995/F 17,0+1,5% '94. VII. 2. '95. VII. 2. 1996/A 16,5% '93. XII. 28. '96. XII. 28. 1996/B 17,5% '94.1.22. '96.1.22. 1996/C 17,5% '94.11.10. '96.11.10. 1996/F 17,5+1,5% '94. V. 17. '96. V. 17. 1997/C 18,0% '94. III. 1. ‘'97. III. 1. 1998/A 17,8%* '94.111.10. '98.111.10. * változó kamatozású, féléves kamat Az 1995/F Államkötvény kapható még az OTP és a Kereskedelmi Bank kijelölt fiókjaiban. Berzsenyi és kora ATv2 adásában hétről hétre rövid, 10-15 perces mű­soridőben, Az irodalom nyelve címmel korszakokat, író­költő egyéniségek egy-egy pályaszakaszát, nyelvi sajá­tosságait villantja fel az irodalomtörténész vagy nyelvész. Július 2-án este, rendhagyó módon egy író, Simonffy András Berzsenyi és kora címmel a XVIII-XIX. századra jellemző kapcsolatteremtési, kapcsolattartási formáról, a levélről beszélt, utalva Kazinczynak, a széphalmi ve­zérnek sok nagy tehetséget bátorító, ösztönző szerepé­re. Emlékezett Kis János püspök-költőre. Berzsenyi „fel­fedezőjére”­­ eljátszadozva a gondolattal: mi lett volna, ha... Ha nem látja meg a soproni költő, véletlenül, a ké­sőbbi nagy Berzsenyi néhány versét a fiókból kikandi­kálni, ha nem írt volna lelkesedve erről a felfedezésről Kazinczynak... Simonffy András Dukai Takách Judit egykori kúriá­ját választotta lakóhelyéül, s a hely szellemétől vezérel­ve részleteket olvasott fel a széphalmi mesternek abból a leveléből, amelyet a verselő kisasszonynak írt Duká­­ba, bátorítva őt: „Ne rettegje a Kisasszony azt a vádat, hogy a melly Leány verset ír nem lehet jó feleség jó annya jó asszonya a háznak így ítél a közönséges ember min­dig. ". Ezeket a sorokat önéletrajzában is boldogan emlí­ti a keszthelyi Helikoni Ünnepek Juditja. Csak sajnálni lehet, hogy a műsoridő rövid. Mire fel­kelthetné a figyelmet, már véget is ér. Vagy éppen ez a megoldás ösztönzi majd a nézőket arra, hogy könyvet ve­gyenek a kezükbe, hogy jobban megismerjék a megha­tározó egyéniségeket, a meghatározó és mindmáig ható nagy irodalmi korszakokat? Reménykedjünk! Gy. P. A. Képünkön: Kazinczy levele Dukai Takách Judithoz. Halmos-művek pódiumon Magyar-amerikai kórusna­pokat rendeztek Veszprém­ben. A július első hetében zaj­lott rangos kulturális esemé­nyen a házigazda a veszpré­mi vegyes kar volt. A Rogue Valley Chorale Lynn E. Sjo­­lund vezényletével két Hal­mos-művet is bemutatott. Az Ave Maria és a Jubilate Deo Balatonfüreden, a Vörös-temp­­lomban hangzott fel az ame­rikaiak előadásában. A gála­koncerten, az egyetem aulá­jában Mózes imáját adta elő a veszprémi kórus, amelyet az idős győri zeneszerző, Halmos László Tollas Tibor versére írt. Vezényelt Erdélyi Ágnes. Fel­vételünkön a zeneszerző. A zsűri A televízióban ismét láthatjuk a Ki mit tud? kedvelt adásait. A versenyző fiatalok éppen olyan nagyszerű­ek, mint a mára korosabbá vált elődeik, a színvonal, a játékos kedv nem tűnt el idők múltával sem a tehetsé­ges művészpalántákban. Akik régóta figyelemmel kísé­rik a Ki mit tud? több évvel ezelőtt elindult műsorait, azok bizonyára élénken emlékeznek Schiffer Andrásra, Kern Andrásra, Kovács Katira, Harangozó Terire, Mo­nyok Ildikóra, az Atlasz együttesre és hadd ne soroljam tovább a mára kiforrott előadóművészek neveit. És hát a zsűri. Igaz, az akkori versenyzők már nem léphetnek fel ebben a műsorban előttünk, ám a „dönt­­nökök" között ma is ott találjuk azt a két tagot, akik a verseny meghirdetése óta jelen vannak a zsűriben. Szi­­netár Miklósról és Petrovics Emilről van szó, akiket jó volt viszont látni az újakkal együtt. Szakmailag hozzá­értő, a fiatalsághoz közel álló tanárok, zenészek, mű­vészek együttese van hétről hétre nehéz döntés előtt a produkciókat látva. Amikor hallgatom Petrovics Emil érveléseit egy-egy zenés produkció értékelése alkalmával, óhatatlanul Per­nye Andrásra is gondolok, aki már nem lehet közöttük. Örökre elment. Nélküle nem volt ki mit tud? döntő és selejtező, nélküle nem volt igazán megalapozott dön­tés, nélküle nem volt teljes a zsűri. Hiányzik a görcsös ujjakban tartott szipka, a játékos, cinkos mosoly és ne­vetés, a fiatalságot doppingoló állandó derű. Nézze..., szokta volt mondani és mindenki odafigyelt: nemcsak a versenyzők, de a zsűri összes tagja is, így figyelt fel rá az egész ország, és őrizték meg az emberek szimpa­tikus alakját. Ma is gyakran eszembe jut Pernye And­rás, aki ezért a mozgalomért emberségével, zseniális ze­nei tudásával oly sokat tett. Jó lenne, ha egyszer közö­sen emlékezne rá a mai zsűri és a mai Ki mit tud?-on részt vevő fiatalság. (Pass) .__________________________|

Next