Kisalföld, 1993. október (48. évfolyam, 231-253. szám)
1993-10-09 / 236. szám
8 KISALFÖLD is BARAKA Már önmagában is szenzáció egy olyan film - a Baraka című amely nem konkrét cselekményt beszél el, hanem pusztán képiségével és a zene hatásával varázsolja el a nézőt. A varázslatért nem kell kínosan megküzdeni, nem átláthatatlan vonalvezetésű művészfilmről van szó, csupán arról, hogy nézője gondolkodjon, amit lehet dolgozzon fel a látványból. Kétségkívül a látvány, az eltérő kultúrájú népek szokásai, kultikus rítusai megragadják a figyelmet. A rendező azonban éles ellentétekkel, logikus gondolatmenettel „kényszeríti ki" a mögöttes tartalom átélését. Bölcs próféták, egyszerű emberek imáin, áhítatain keresztül villannak fel a világ vallásai. A hit, az áldozat, a szertartások lelki nyugalmat árasztanak. Az ő életüknek része a napi bensőséges átélés Buddhával, Allahhal, Istennel. Feltűnik mintegy a gondolat lezárásaként, és egyben a kontraszt megteremtéséért egy-egy magában tűnődő, meditáló, az idő minden pillanatát szótlan átélő öreg bölcs. Arcuk az idő arca. Lehet kínai, japán, tibeti, dél-amerikai, a lényeg ugyanaz: értik a világ zajlását, mély bölcsességükkel mérik az időt, kívül állva téren, időn. Mintha sikerült volna megállítani az időt, mert nem is azt tűzték ki életcélul, hogy versenyezzenek vele. Alázatosan élik meg életüket. Az ember kicsinységét, percmúlandóságát érzékeltetik a csodálatos természeti képek. Óriási vonulatok, vízesések, folyók ereje jelzi: a természet legyőzhető, befogható, de az ember önmagát pusztítja el a győzelemmel. S amit általában az európai ember civilizációnak nevez, az itt puszta technikai fejlődés, és az őserdőt ért csapás energiát vesz el, kultúrákat rabol, gépeket gyárt a kozmosz, a gyönyörű egész rovására. Az ember kiszakadt ebből az univerzumból - ahogy Hamvas Béla már a század első felében megfogalmazta nekünk -, és önérdekesnek él, nem a természettel közös harmóniában, hanem ellene. Az éles kontrasztot a bevillanó motorfűrész, a fegyverek, a sivár, lebombázott tájak, az ember nélküli ruhák, majd a gázkamrák mutatják. Az ablak, mely az Isten, az ég, a kozmosz felé nyit, bezárul, összedől. Egyes képeken a néző jót nevet, és ez jó, mert érzi, hogy önmagát neveti ki. Aztán elszorul a szíve az éhezők láttán. Mégis az élet mély ismerete, szent tudása lobog a szemükben. Ausztrál, indián törzsek küzdelme a megmaradásért. Valamennyiük tekintete riadt, telve félelemmel. Vajon mitől fél az ember? Kultúrák, arcok, tekintetek, világok az Ezernyi gondolat eszébe juthat a nézőnek: jól élünk-e, jól él-e a világ? Hogy élhetnénk közelebb a természethez, átérezve emberi felelősségünket? Egy amerikai film épp a XX. század végén, ősi kultúrák fényét, hanyatlását felvillantva: az emberről, aki Isten mására teremtetett, és még mindig Isten akar lenni. Illés Zsuzsia KULTÚRA 1993. október 9., szombat „Magyarország a vonakodó csatlós” Akik elolvasták a Zrínyi Kiadó által a napokban megjelentetett „Magyarország a vonakodó csatlós" című kötetet, bizonyára elfogadják a latin bölcsességet: habent sua fata libelli. Valóban, ennek a könyvnek különös a sorsa. Szerzője John Flournoy Montgomery, aki 1933 és 1941 között az USA Magyarországra akkreditált követe volt. A könyvet 1947-ben „Hungary, the unwilling satellites” címmel New Yorkban adták ki. Titokzatos módon az évtizedek során eltűnt az amerikai könyvtárakból és könyvesboltokból is. „A koronatanú” címmel Tollas Tibor lapja, a Münchenben megjelenő Nemzetőr 60 oldalas ismertetőt jelentetett meg a könyvről 1961-ben. Hazánkban egy magánkönyvtárban leltek Montgomery angol nyelvű könyvére, ennek alapján fordították le, így juthatott el a magyar olvasókhoz. Kiknek állhatott érdekükben, hogy a könyv még a könyvtárakban se legyen fellelhető? Nem hinném, hogy a kérdés taglalásához szükséges lenne a recenzens kommentárja. Aki elolvasta, annak úgy gondolom, meg lesz erről a saját véleménye. A könyv hihetetlenül érdekes és megdöbbentő. Mindenekelőtt a szerző ugyancsak 1947-ben írott előszava. Belőle idézem az alábbi részleteket: „Megdöbbentő, hogy mennyire tartósak azok a megrögzött gyűlöletek és megrögzött elfogultságok, amelyeket az első világháborúban alakítottak ki és plántáltak belénk a szövetségesek. Ennek magyarázata a propaganda, olyan méretű propaganda, amilyen elképzelhetetlen lett volna Washington elnök figyelmeztetése idejében. Soha még csak meg sem hallgatták azokat az embereket, akiket szomszédaik létfeltételeiktől fosztottak meg. Ugyanakkor azok, akik a győztesek által önkényesen alkalmazott megkülönböztetésből hasznot húztak, a propagandának egyre nagyobb áradatát zúdították ránk. Mint az Egyesült Államok 1933-tól 1941-ig Magyarországra akkreditált követe, hivatalos megfigyelőhelyem azokban a kritikus években Budapest volt... Azokban az években közülünk legtöbben csak a német tüzet láttuk. Magyarország sokkal messzebbre látott, mint mi. Ha hallgattunk volna a magyar államférfiakra, akkor talán képesek lettünk volna arra, hogy korlátozzuk Sztálin diadalát Hitler bukásának órájában. Előrebocsátom azt, amit ebben a könyvemben meg akarok mutatni. Elmondhatom, hogy mindaz, aminek tanúja voltam, tragikus és feloldhatatlan konfliktus volt félelem és tisztesség között, és ebben a konfliktusban a félelemnek állt a győzelem. Tagadhatatlan tény volt, hogy számos alkalommal azok, akikkel a nyugati hatalmak 1919-ben, mint mostoha gyermekkel bántak, nagyobb hűséggel viseltettek a szövetségesek ügye iránt, mint ahogyan elkényeztetett kedvenceik tették. Vajon nem lett volna jobb, ha szembeszegülünk 1919 sebészeinek önkényes diszkriminációival, akik eljárásukkal a legerősebb érveket szolgáltatták Hitlernek? És amikor másodszor is lehetőséget kapunk, erőteljesen és határozottan szembe kellene helyezkednünk egy olyan megismétlődéssel, amely ezúttal a szláv imperializmusnak tenné lehetővé az ámokfutást." Végül ideírom a kötet három részének vezető fejezetcímeit: Mi az ára a fizetségnek?; Oázis Hitler sivatagában; Sziget a szovjet tengerben. A fordítás dr. Barabás Miklós munkája. Meggyőződésem, hogy Montgomery könyve 1947. évi megjelenése óta semmit sem vesztett időszerűségéből. Inkább napjainkban különösen aktuális. I. B. ^ E könyv napjainkban is időszerű ^ Árvalányhaj Erdélyből Mély ölű karkosárral, meg egy sarkosra kötött kendőből lett batyuval árvalányhajat kínál egy kortalan asszony. Azt mondja legalábbis, hogy az, s mivel látja, hogy a sok piros, kék, zöld számomra gyanússá teszi, a halom aljából előhúz néhány csomót, ami eredeti, nem festett. Szőkét és puhát, hajlik, úszik a szürke délelőttben, hegyekbe zárt, naptól vett aranyat szórva szét, s rám dönti erdélyi emlékeim. Azt a feledhetetlen élményt, amit a fenyőóriások adtak, az elszédítő szakadékok, s a hirtelen égre törő hegyek, amiknek csúcsán felhők ültek, pufókok, pattanni készülők, s csak zúgtak az erdők. Ez a mai örömöm, mert jó, ha minden napra jut egy akármilyen kicsi, de legyen, s amíg jókedvre derítenek a kis örömök, addig nincs baj. Jó vásárnak örülve kínálja a hamuszínű asszony a szemfárasztó színcsodákat is, de nekem ezzel tele a szívem, s a kezem, ami úgy bólogat rám szüntelen, ahogy a föld fényre engedte, ahogy a nap szítta. - Nekem is ez a kedvesebbik - így az árus Erdélyből. Kicsit másként cseng tőle a szó, s szétfut az öröm az arcán. Értjük egymást, hogyne értenénk. Az ember alkalmazkodik, mert élni kell, élni muszáj. Ez kelendő, ez a harsogó színorgia, mert mostanság olyan harsogó világban élünk, s átfestik az árvalányhajat. Átfestünk még sok mindent, mintha valóban el lehetne felejteni azt ami a festék alatt van, s egyszerre a tömegízlés értékhordozóvá válik. Mindezt követi a szándék, a dolgok tartama is furcsa módon új jelentést kap, megcsendesülnek a régi bölcsességek, sokaknak fakóbbnak tűnnek, nem látványosak, az igaz, nem hangzanak olyan jól... divat kérdése az egész. Ez a világ már csak ilyen. S az ember szinte észre se veszi, hogy sodorja az ár, annyifelé kell csapni, evezni, hogy felülmaradjon, s lassan megszokja az árvalányhajat pirosnak, kéknek, zöldnek... Minden azon múlik, akad-e még olyan, aki a megpróbálja az igazit, az értéket keresni, s akad-e, aki igazodva ugyan a körülményekhez, de megpróbál önmagához hű maradni. Ilyen egyszerű ez, akárcsak az árvalányhaj, s mégis örök ünnepi marad. Mind a szándék, a tisztaság, az érték megőrzésére. G. Szabó Mária MC MONACO KFT. HIDEBARMSHIMIITIMMY. VILÁGSZÍNVONALÚ TWM-MONACO IRODABÚTOROK A HAZAI ÁRSZÍNVONAL ALATT! BEMUTATÓTEREM: PÉCS, KIRÁLY UTCA 11. H. EMELET 10. MUNKANAPOKON 9-14 ÓRA KÖZÖTT. ÍRÓASZTALOK MÁR 14.000 FT, SZEKRÉNYEK 5600 FT NETTÓ ÁRTÓL KAPHATÓK. ÜZLETTÉ RENDELKEZŐ FORGALMAZÓK JELENTKEZÉSÉT IS VÁRJUK MC MONACO FŐVÁLLALKOZÓ. KERESKEDELMI ÉS SZOLGÁLTATÓ KFT. KÉRÉSÉRE ÁRJEGYZÉKET KÜLDÜNK. 7624 PÉCSI TM utca n. n. eh. ro. FAX: (72)313-668. TELEFON: (72)310-505/29 Tamasits Ferencnek, Szentivánra! Születésnapod alkalmából szívünk összes melegével kívánunk hosszú életet és jó egészséget. Feleséged Piri, Lányod Szabina, Fiad Ákos, Véd István és kis Unokád Vargán Ferencnek és feleségének! 30. házassági évfordulótok alkalmából sok boldogságot kívánunk! Szandra, Eszter, Rita, Johnny Dobos Péternek Móvárra! Boldog 18. szülinapot kívánunk szeretettel Apu, Anyu, Mama és Gábor, ifjt Szíj Ernőnek és feleségének Lébénybe! 16. házassági évfordulójuk alkalmából sok boldogságot és jó egészséget kívánnak Gyermekeik Zoltán, Barbara és Alexandra Szabó Ferencnek, Bőny, Sallai u. 10-be! 50. születésnapján sok boldogságot kívánunk: Anyu, Betti, Feri, Csilla, Robi, Danika, és kis Fecóka Piros Győzőnek sok boldogságot kívánunk születésnapja alkalmából! Barátnője és a többiek Horváth Józsefnek és feleségének Lébénybe a Gábor Áron utcába! 20. házassági évfordulójuk alkalmából sok szeretettel, hálával köszöneti őket, és sok boldogságot kíván Krisztina, Ildikó, Viktória és Péter Józsa Mónikának. Nyúlra! 21. születésnapod alkalmából sok boldogságot kívánunk: Szüleid, Öcséd és Attila Pevni Józsefnek és feleségének 40. házassági évfordulójuk alkalmából sok boldogságot és jó egészséget kivánnak gyermekei: Eva, Ria veje: Misi, unokái: Diána, Lilla Viám Iszkár Földes Mihálynénak Dunaszigetre. 60. születésnapján sok szeretettel gratulál: Férje, gyermekei, unokái: Kristóf Dezsőnének, Gyömörére! Születésnapod alkalmából minden jót kíván: katonafiad, Jácint és Hajnalka KÁLYHACSŐ! Még sok boldog SM szülinapot, VelemLjrU Okoska HL JmW p Csanakra, Győri u. 63.! Születésed kerek !IS? jubileuma alkalmából Mik több örömet, mint n . ezidáig. Fájó szíved ' !Traffik felejtse el bánatát. Hálám jeléül: vyv. Tivadar.