Kisalföld, 1994. szeptember (49. évfolyam, 204-229. szám)

1994-09-01 / 204. szám

2 KISALFÖLD A megyei közgyűlés koordi­nációjával Győrújfalutól Ásvány­ráróig az érintett községekben elkészült a szigetközi nemzet­közi kerékpárút részletes ter­ve. Szakács Imrétől, Győrzámoly jegyzőjétől megtudtuk, a kerék­párút Győrzámoly­ belterületi szakaszának elkészítése hat­millió forintba kerülne. Ennek forrásait és a pályázati lehető­ségeket a képviselő-testület vizs­gálja. PANNONHALMA Pozsgai Balázs, az 1 -es szá­mú választókerület (Győr kör­nyéke) országgyűlési képvise­lője értesíti a választópolgáro­kat, hogy szeptember 2-án, pén­teken délután 2 órától fél 4 órá­ig Pannonhalma község polgár­­mesteri hivatalában fogadóórát tart. GYŐRÚJBARÁT A község földgázellátásáról adnak tájékoztatást az Égáz Rt. és a Kétúsz, valamint a helyi takarékszövetkezet szakembe­rei, szeptember 5-6-7-8-án es­te 7 órától a győrújbaráthegyi rendelőben. A lendület szobrát hozták ajándékba kuopiói vendégek a győri városházán Fontos a gazdasági kapcsolatok szorosabbra fűzése is Kolozsváry Ernő győri pol­gármester tegnap délelőtt hi­vatalában fogadta a városban tartózkodó kuopiói alpolgár­mestert és feleségét. Keresetlen üdvözlő szavai után elmondta, hogy Győr és Kuopió között a testvérkap­csolat 1978 óta él. Már a ré­gebbi városvezetések is fon­tosnak tartották ennek ápo­lását. - Mi azért tartjuk fontos­nak - mondta a polgármester -, mert a két népet nyelvro­konság és ezeréves testvéri­ség fűzi össze. Úgy gondolom, hogy mi, magyarok és finnek szeretettel gondolunk egymás­ra. Mindkét nép kicsi, eléggé magára hagyatott Európában, ezért a cél közös kell hogy le­gyen: összefogni egymással, hiszen ez lehet csak biztosí­ték a nagyok árnyékában ah­hoz, hogy megőrizzük nem­zettudatunkat. Jukka Purkkinen, Kuopió most ötvenéves alpolgármes­tere elmondta, hogy örömmel jött Győrbe, ebbe a rendkívül szép városba. Úgy vélekedett, hogy a kezdeti kapcsolat már a mai napig sokat fejlődött, de ezután fontosnak tartják majd a gazdasági kapcsola­tok szorosabbra fűzését. Jó ötletnek tartjuk a szakértők kölcsönös cseréjét, és a kü­lönböző szervezetek közötti kontaktus kiépítését. Már jól működnek az egyházaink kö­zötti érintkezések, ugyanúgy a kórházaink között is nagyon jó a kapcsolat. A szakembe­rek kölcsönös látogatása is erősíti a két város barátságát. Két finn építész látogatott el Győrbe és most várják a vi­­szontlátogatást. Az alpolgármester elmond­ta azt is, hogy tavaly a kuo­piói videoműhely két kazettát készített Győrről, egyet ipa­ráról, egyet pedig a városról. A kölcsönös jókívánságok és bemutatkozások után a fin­nek átadták Kuopió város ajándékát, egy gyönyörű szob­rot - amely a lendületet hiva­tott ábrázolni - Kolozsváry Er­nő polgármesternek, aki kö­szönettel fogadta és méltó he­lyet ígért neki a városházán. A vendégek tegnap délután Pannonhalmával ismerked­tek, ma felkeresik a Krúdy Gyula gimnázumot és elláto­gatnak a gazdasági kamará­hoz, majd este megtekintik a Győri Balett előadását a Győ­ri Nemzeti Színházban. ZSADÁNYI DEZSŐ Fotó: B. A. Hannoverbe tart a Rába Rt. / Új termékekkel a nemzetközi piacokra­ ­ Tegnap Dusza Andrástól, a Rába Rt. információs veze­tőjétől megtudtuk, a nemzet­közi vásárokon - legközelebb a hannoverin - bemutatkozik a Rába járműüzletágának leg­újabb fejlesztése, egy kétten­gelyes luxusautóbusz-alváz. Úgynevezett süllyesztett ve­­zetőülésű távolsági autóbusz­hoz készül. A társaság kiál­lítja környezetbarát D 10-es típusú motorját is, továbbá csendes, „zajszegény” futómű­vét. A dízelmotor a Rába, il­letve az Autókút szakembe­rének fejlesztésében formáló­dott, és megfelel a mai legszi­gorúbb európai környezetvé­delmi előírásoknak. A Rába futóműüzletága je­lenik meg a vásáron a legna­gyobb termékkínálattal. Be­mutatja egyebek között a ta­valyi Industria-kiállításon vá­sári nagydíjat nyert hátsó fu­tóművét. A földmunkagépek­hez kifejlesztett futómű há­rom világszabadalmat egye­sít. A hannoveri szakkiállíts szombaton nyílik, a moszkvai seregszemle viszont kedden zárta kapuit. - A keleti piacvesztés elle­nére a Rába ma is fontos sze­repet tölt be az orosz jármű­iparban - mondja Dusza And­rás. - Noha az orosz piac más­ként működik, mint a nyu­gat-európai, Moszkvában is­merik és elismerik a Rába ter­mékeit. Ennek megfelelően társaságunk ugyanazzal a kí­nálattal jelentkezett az orosz fővárosban, mint Hannover­ben. Futóművekkel, korsze­rű motorcsaládjaival. A piaci lehetőségek és kapcsolat bő­vítésén kívül a Rába elsődle­ges célja, hogy termékei ré­vén erősítse hírnevét. A kiál­lításokon való részvétel erre jó lehetőséget nyújtott és nyújt. F. J. AKTUÁLIS Tegnap késő délután adták át a mecséri általános iskola épületének szép és hi­giénikus vizesblokkját (képünkön oldalt látható). A hárommillió forintos beruhá­zást már évek óta tervezte az önkormányzat, ám most sikerült saját forrásból megépítenie. Az építkezés ez év tavaszán kezdődött el, helybeni kőművesmester kivitelezésében. Az iskola hatvankét tanulója mától birtokba veheti az esztétikus mosdókat. P. A. 1994. szeptember L, csütörtök Nőtt az egyéni termelők által használt terület Földfordulás Igencsak nagy a tulajdonviszonyok átrendeződése Az elmúlt három év alatt végbement földfordulásról elöljáróban nem szükségtelen néhány részletet külön is meg­világítani. Azt például, hogy a szövetkezetek által használt földterület is valójában már az egyénieké, hiszen a régi ér­telemben vett közös gazdasá­gok az egyéni tulajdonban lé­vő földeket bérlik. Nincs ez másként a vállalatok és gaz­dasági társaságok által mű­velt földek egy részével sem. Mit ért a statisztika szóhasz­nálata a mezőgazdaságban vállalatok és gazdasági társa­ságok alatt? - tudakoltuk a Központi Statisztikai Hivatal Győr-Moson-Sopron Megyei Igazgatóságán. - A volt álla­mi gazdaságokat - hangzott a válasz -, amelyek többsége ma már részvénytársaság, to­vábbá a mezőgazdasági vagy nem mezőgazdasági ágazat­ban tevékenykedő kft.-ket, a kísérleti gazdaságokat, de még az önkormányzati kezelésben lévő földterület is benne fog­laltatik a 34,7 százalékban. Az előbbiek ismeretében egyenesen adódik a következ­tetés, hogy a megye mezőgaz­daságában a tulajdonviszo­nyokat tekintve igencsak nagy az átrendeződés. A kárpótlás­sal kapcsolatos törvények vég­rehajtásában az eddig meg­tartott kilencszázkettő árve­résen mintegy 32 ezer licitá­ló jutott kárpótlási jegye elle­nében földtulajdonhoz. A kár­pótlás és nevesítés során föld­höz jutott új tulajdonosoknak várhatóan csak kisebb hánya­da vállalja az egyéni műve­lést, többségük bérbe adja földjét. Ily módon aztán a tu­lajdon- és földhasználat szét­válása fokozódik. A megye mezőgazdasági te­rülete az idén május végén több mint 2100 hektárral több - 265,7 ezer hektár -, mint egy évvel korábban. Nyilván­valóan se nem nőtt, se nem csökkent a terület, a fenti szám az úgynevezett közigazgatási átjelentésekből adódik. A me­zőgazdasági terület 85 száza­léka szántó, 13 százaléka pe­dig gyep. Meglepő lehet, hogy a kert, a gyümölcsös és sző­lő területe együtt is csak két százalékot tesz ki a megmű­velt területből. Örvendetes­nek mondható, hogy a műve­lés alól kivont terület az elő­ző évekkel ellentétben már csökkent. A gazdálkodók a szántóföldi terület több mint 55 százalékán, 225 ezer hek­táron folytatnak termelést. A vetetlen terület tavaly még több mint 6500 hektár volt, ez az idénre 3280 hektárra csökkent. Megjegyzendő azon­ban, hogy ez a terület még mindig másfélszerese a ’80- as évek végében tapasztaltak­nak. A vetésszerkezet alakulá­sában megfigyelhető, hogy a gabonafélék aránya a szántó­földi termelésben tovább nö­vekedett, az idén már megha­ladta a 60 százalékot. A két fő gabonanövény, a búza és a kukorica vetésterülete, ahogy tavaly, az idén is növekedett. A fontosabb ipari növények vetésterülete valamivel na­gyobb az egy évvel korábbi­nál. Napraforgót majdnem 150 ezer, cukorrépát pedig meg­közelítően 13 ezer hektáron vezettek a gazdaságok. A fon­tos takarmánynövények kö­zül a silókukorica területe to­vább csökkent, kevesebb 13 ezer hektárnál, a majdnem 11 ezer hektáros lucernaterület viszont 900 hektárral megha­ladja a múlt évit. Burgonyát 2255 hektáron, szántóföldi zöldségnövényeket pedig több mint 4900 hektáron vetettek a megyében idén: 13, illetve 17 százalékkal többet, mint tavaly. FERENCZI Nem kell a segély? Csupán kétezer család élt a lehetőséggel Az augusztus és az isko­lakezdés az iskolás gyerme­keiket nehéz körülmények között nevelő szülőknek és a segélyek mértékéről döntő hivataloknak egyaránt ne­hézségeket okoz. A támoga­tások rendszeréről, a hozzá­férhetőség mikéntjéről Páter noszter Piroskát, a városi pol­gármesteri hivatal egészség­­ügyi és szociálpolitikai iro­dájának helyettes vezetőjét kérdeztük. - Irodánk augusztus elején tanszervásárt hirdetett. Akci­ónk kezdetekor - mely meg­jelent a Győri Városi Újság­ban, a Kisalföldben és a he­lyi elektronikus médiában is - felhívással fordultunk a vá­ros lakosságához, a családok­hoz, akiknek nehézséget je­lent gyermekük iskolakezdé­se, a tanszerek megvásárlá­sa. Kértük, hogy mindazok, akik még nem merítették ki átmenetisegély-keretüket - ami a nyugdíj minimu­m ötszö­röse, több mint 34 ezer forint - forduljanak ez ügyben is bi­zalommal irodánkhoz és a vá­ros öt családsegítő központ­jához. A tanszerakciót a „Gyö­kerek" Jóléti Szolgálat Alapít­vány boltjában (Győr, Otthon u. 2.) hirdettük meg, ahol az iskolatáskától a tisztasági cso­magokig a tanszereken át min­den megvásárolható volt - és az ma is - a hivatal által ki­adott bonok ellenében. - Hány család élt a lehető­séggel? - Ezt a támogatási formát közel 2000 család vette igény­be, ami augusztusban 9 mil­lió forintjába került a város­nak. Akciónk szeptember kö­zepéig tart és a további igé­nyeket is ki tudja elégíteni a hivatal a vonatkozó önkor­mányzati rendeleteknek meg­felelően. - A rendszeres és átmeneti segélyekért folyamodók szá­ma is megemelkedett az elmúlt időszakban? - .Rendszeres nevelési se­gélyben 2955 gyermek része­sült, havi 7.250.000 forint ér­tékben, ami éves viszonylat­ban 84 milliós költséget je­lent, s ez a szám a kérelmek számának függvényében to­vább növekedhet. Ez az összeg, a város szociálpolitikára for­dítható keretének közel har­minc százaléka. Felhívjuk a szülők figyelmét, hogy a rend­szeres nevelési segélyt a gyer­mekek ellátására adja a hiva­tal, s hogy ezen összeg egy ré­szét fordítsák gyermekeik is­kolai étkezésére. Amennyiben az iskolák úgy érzik, hogy a segélyben részesült gyerme­kek ellátatlanok, értesítik a hivatalt, és mi leállítjuk a se­gélyek kiutalását, illetve mi­vel a rászoruló gyermekek el­látása az elsődleges cél, az is­koláknak utaljuk át a segély már csak azon részét, ami a gyermek étkeztetését fedezi. Mindezeken túl az iskolákkal való együttműködés jegyében a hivatal munkatársai részt vesznek a szülői értekezlete­ken is, ahol a szülők közvet­lenül is felvethetik problémái­kat. KESZEI L. ANDRÁS ­H &A T­TftTW TH) A KISALFÖLD KIADÓ BETÉTI TÁRSASÁG NAPILAPJA. Felelős vezető: DR. STEPHEN CHATT igazgató. Főszerkesztő: NYERGES CSABA. Kiadó és szerkesztőség: 9022 Győr, Szent István út 51. INYÁv7z LuL Telefon: 96/315-544. Titkárság: 96/311-953; 96/312-142. Fax: 96/312-142. Telex: 24-364. Szerkesztőség: 96/313-042; 96/312-475. Fax: 96/313-042. Kéziratot, fotót nem őrzünk meg és nem küldünk vissza. A CSALÁD NAPILAPJA Hirdetésfelvétel telefon: 96/316-110. Fax: 96/316-313. Hirdetésszervezés: 96/315-662. Telefonos hirdetésfelvétel: 96/315-943. Levélcím: 9002 Győr, Pf. 28. Soproni szerkesztőség: Móricz Zsigmond utca 1-3., telefon/fax: 99/340-320. Hirdetésfelvétel: Előkapu 11. Telefon: 99/340-383. Fax: 99/312-266. Mosonmagyaróvári szerkesztőség és hirdetésfelvétel: Engels u. 14. Telefon és fax: 98/314-277. Elektronikus szerkesztés: KISALFÖLD Kiadó Bt. Színes technika: KISALFÖLD Kiadó Grafikai Stúdiója. Előfizethető a postahivatalokban, a hírlapkézbesítőknél. Előfizetési díj: egy hónapra 399, negyedévre 1197 forint. Előfizetésben terjeszti a Magyar Posta Rt. árusítja a RÁBAHÍR RL és alternatív árusok. Nyomás: Széchenyi Nyomda Kft. 9024 Győr, Kálvária u. 1/3. Központi telefon: 96/327-366. Felelős nyomdavezető: NAGY IVÁN ügyvezető igazgató. Index: 26­ 060­ HU ISSN 0133-1507

Next