Kisalföld, 1994. szeptember (49. évfolyam, 204-229. szám)

1994-09-01 / 204. szám

1994. szeptember 1., csütörtök AKTUÁLIS Megbecsülést érdemlő, ritka lehetőség / Évnyitó a honvédgimnáziumban Négy évfolyamon, nyolc osz­tályban összesen 240 növen­dék kezdte meg az új tanévet tegnap Győrött, a Béri Balogh Ádám Honvéd Gimnázium­ban. Közülük 65 az elsős-va­lamennyien megjelentek. Ezt azért is tartja említésre érde­mesnek Nagy Gergely alezre­des, a gimnázium igazgatója, mert más intézményekben bi­zony az a tapasztalat, hogy a felvettek egy része el sem kez­di tanulmányait. Ide egyébként három és fél­szeres volt a jelentkezés, a jó eredményűek közül tudtak válogatni, így volt tavaly is: az akkori elsősök a legjobb isko­laátlagot érték el, s külső mér­cével mérve is derekasan meg­­állták a helyüket. Az iskola növendékei számos országos tanulmányi és sportvetélke­dőn az elsők között voltak. Visszatérve az elsősökre: igen csekély a „lemorzsolódás”, a tavalyi 63-ból mindössze hár­man hagyták ott valamilyen ok miatt az iskolát. Említettük: a felvételnél a tanulmányi eredmények szá­mítottak, s nem a szociális kö­rülmények, mint korábban a „kollégiumi” években. Ha már ez szóba került: a honvédgim­náziumban valóban ingyene­sen kapnak mindent a növen­dékek. Négy év alatt egy-egy diák képzése, felszerelése, el­látása egymillió forintjába ke­rül a honvédségnek. Megéri a befektetés: ezek a fiatalok (ke­vés kivétellel) valóban a kato­nai pályát választják. Az új tanévre elkészült sportcsarnok összesen 65 mil­lió forintba került. (Ünnepé­lyes avatása rangos gálával és versenyekkel október else­jén lesz.) Ezzel együtt elké­szült egy gazdasági blokk is. A főépületben így hely szaba­dult fel, például a testépítő­klubnak, amely igen népsze­rű a növendékek körében. Megfelelő helyen működhet majd a színjátszó kör és a fiú­kórus - aminek így, a feltéte­lek megteremtődésével karve­zetője is akadhat. Működik ti­zenegy sportszakosztály, de az utóbb említettek sem ke­vésbé fontosak. Igaz, a hon­védgimnáziumban első a „ka­­tonásság", de a nevelés, az is­kolai élet mégsem lehet annyi­ra egyoldalú. Vigyázzanak az intézményre, becsüljék meg a mai világban bizony nem gya­kori lehetőségeket - ezt kérte évnyitójában növendékeitől az iskola igazgatója, J. F. Vendégeink a Médiahajón Fedélzeten a kultúra Mint ahogy lapunk szom­bati számából értesülhettek, az olvasók és a szerkesztőség kollektívájának szavazatai alapján lezárult a közéleti ti­zenegy választása. Megyénk­ből a legtöbb szavazatot Kiss János, a Győri Balett igazga­tója és Korcsmáros György, a Győri Nemzeti Színház igaz­gatója kapta, így ők lesznek lapunk vendégei a Médiaha­jó ’94 rendezvényein szeptem­ber 28-án. Mind a két művészt mun­ka közben találtuk a színház­ban: Kiss János a Monarchia című balett koreográfiáján dol­gozott, Korcsmáros György az évad első színházi bemutató­ját, a Marat/Sade című tra­gikomédiát rendezte. - Érzelmes ember vagyok, így nagyon meghatódtam, mi­kor megtudtam, hogy én kap­tam a legtöbb szavazatot - mondta Kiss János. - Szeret­ném megköszönni a Kisalföld olvasóinak és a szerkesztőség dolgozóinak is. Olyan elisme­rés ez, amely többet ér bár­milyen művészeti díjnál. Ter­mészetesen nem személyes si­kerként éltem meg, hanem a Győri Balett sikereként. Kü­lön boldogság, hogy nem po­litikusok kerültek az első hely­re, hanem a kultúra képvise­lői. Ismét beigazolódott, hogy a nehéz gazdasági helyzetben is szükség van a művészetek­re. Elfogadom a meghívást és nagy örömmel „hajózom be”. Nemcsak az együttest, de az egész várost képviselni fogom. - Már az is nagy szó, hogy bekerültem a közéletbe - kezd­te csöppnyi iróniával a színi­direktor. -Az, hogy az első két helyre egy balett- és egy szín­házigazgatót választottak, szinte csodaszámba megy. Op­timizmussal tölt el, hogy nem politikusokat és nem sporto­lókat találtak a legnépszerűbb­nek. Az olvasók döntése a szín­ház munkáját is minősíti, hi­szen én „háttérmunkásként” soha nem kerülök rivaldafény­be, mégis ilyenkor örülhetek, hogy nem marad rejtve a mun­kám. A meghívásnak öröm­mel teszek eleget és - bár az évad első bemutatója előtt há­rom nappal indul a hajó - min­dent megteszek, hogy ott le­hessek. W. K. Fotó: Kisalföld-archívum Korcsmáros György Kiss János Zsaruk két keréken Tizenkét német zsaru ke­rékpáron, libasorban teker a szigetközi úton Ásványráró­ról Győr irányába... - Most a rangok nem szá­mítanak, az úton mindenki egyenlő - mondja Tündof úr, aki nevében hangzása elle­nére magyar. Ő a csapat nyel­vi képviselője. - A testem fele, és az a fe­le, ahol a szívem van, magyar, a gondolkodásom már olykor német. Németországban 38 éve élek, a Bosch cég kompu­tertechnikusa voltam. Ötven­hatig viszont Sopronban, a szőnyeggyár műszerészeként kerestem a kenyeret. A SOTEX-munkástanács elnö­ke, a nemzeti bizottság tagja voltam a forradalomban, tá­vollétemben tíz év fegyházra ítéltek. -És hogy lett Tandof Alfréd­ből, az örök civilből ezredes? - Tiszteletbeli ezredes... A német IPA-szervezet, azaz a Nemzetközi Rendőri Szerve­zet néhány éve magyarul tu­dó embert keresett városunk­ban, s hogy, hogy nem, rám találtak. Azóta jó néhányszor tolmácsoltam nekik, amikor magyar rendőr vendégeik vol­tak, például mint Pintér Sán­dor országos főkapitány úr. Az IPA magyar szervezete lép­tetett elő tiszteletbeli ezredes­sé, gondolom, a szolgálatai­mért. - Most pedig ön is nyereg­be szállt, ha jól tudjuk, hat­vannégy évesen. - Számít a kor? Rendszere­sen sportolok ma is, úszom például. Együtt kell tartani a csapattal. Rajtam kívül egy nyomdatulajdonos és egy ke­rékpárműszerész nem rend­őr a társaságban. Az utóbbi barátunknak itt a mikrobu­sza, arra az esetre, ha vala­melyik kerékpárt javítani kell. Felváltva vezetjük, mindig es­te sorsoljuk ki a következőt. - Tündos úr, milyenek a né­met zsaruk civilben? - Szenzációsak. Tele hu­morral, mondhatom, öröm a társaságukban lenni. Útköz­ben teljes az absztinencia, reg­gelente mindenki ásványi sók­ból állítja össze kulacsába a maga italát. Este a szálláson aztán kicsit lazábban mennek a dolgok, lecsúszik egy-két üveg sör. - Hogyan jutott eszükbe ke­rékpáron utazni Magyaror­szágra?- kérdeztük Hans Erb urat, a szervezet elnökét. - Száguldva nem lehet is­merkedni a világgal. A sza­badságot testedzéssel tölteni, egészségesen élni, közösség­ben, igazán vonzó program.­­ A német rendőrök száz kilo­métert pedáloznak naponta és több mint ezer kilométert tettek meg Győrig. Magyaror­szágon azonban negyven-hat­van kilométeres szakaszokat terveznek csupán: látni és ba­rátkozni akarnak. Természe­tesen a magyar rendőrkollé­­gákkal mindenekelőtt. Moson­magyaróvári érkezésükkor ott voltak a soproni, kőszegi, szombathelyi és persze a győ­ri kollégák is. Dr. Bély Lász­ló, megyei főkapitány, noha családi ünnepe lett volna, a kedd estéjét társaságukban töltötte. A német rendőrök teg­nap Győrből Tatára indultak, majd Zsámbék és Budapest a további állomások. Főváro­sunkból vonattal utaznak ha­za, kerékpárjaikért pedig mik­robusz érkezik. FERENCZI JÓZSEF Dr. Bély László megyei főkapitány a kedd estéjét töltötte a német zsaruk társaságában. Önkormányzati testületi döntések­­ lapzárta után Drágállják a konyhát Kapuváron Kedden a tanácskozás be­fejezéséig 16 képviselő érke­zett meg a városháza nagy­termébe, és mivel nyilvánva­ló volt, hogy a napirendi pon­tok mindegyikében az idő mú­lása miatt állást nem foglal­hatnak, csak néhány, ám an­nál fontosabb döntést vettek még este 9-ig vizsgálat alá. A Városgazdálkodási Kft. működéséről szóló beszámo­lót fenntartásokkal fogadta el a testület, és vállalta a rövi­desen munkába álló Steyr sze­métszállító gépkocsi lízingke­zességét. Hosszas vitát követően vé­gül jövő heti ülésükig elha­lasztották a döntést a gimná­zium konyhájának és a főépü­letben kialakítandó tanter­mek kivitelezőjének megbízá­sáról. Irreálisnak találták a beruházási árajánlatokat, vi­tatták, hogy szükséges-e 10 millió forintot költeni a 600 adagos konyhára akkor, mi­kor még számtalan sürgős ki­adás vár az önkormányzatra, pénzügyi lehetőségeinek vi­szont a határán áll. A mun­káért versenyben maradó két cég illetékesei jövő keddig el­készítik a beruházás megva­lósulásának általuk még el­fogadhatónak ítélt minimális költségvetését, a gimnázium és az önkormányzat képvise­lői pedig arról tanácskoznak, hogy a tervekben szereplő mű­szaki megoldások közül me­lyekről tudna ideiglenesen le­mondani az iskola. Zárásként többen hosszan sorolták észrevételeiket a vá­rosi közutak némelyikének katasztrofális állapotáról, az elégtelen közvilágításról, és arról, hogy a településen fo­lyó közmunkák kivitelezői nem eredeti állapotába adják visz­­sza munkaterületeiket a vá­rosnak. Az önkormányzat, mivel a napirendre vett ügyek mind­egyikéről nem döntött, jövő kedden délután négy órától folytatja a tanácskozást. NÉMETH D. LÁSZLÓ KISALFÖLD 3 ÁLLÁSPONTUNK Szeptemberi csengőszó Visszatérő alkalom, hogy szeptember elsején, az első csengőszókor az iskolát pásztázzuk. A természet rend­jéhez hasonlóan, ahogy a csemeték belenőnek az erdő­be, az újabb generációk belépnek a tankötelesek népes táborába. Látszólag ugyanúgy ismétlődik minden, mint korábban. A látszat azonban csalóka. Az iskolát ugyan­is megrázkódtatások érik. Ezt azok érzik leginkább, akik látogatják és fenntartják e jeles közintézményeket. Idén másfél millió általános és középiskolás diák szá­mára kezdődik az új tanév az országban. Az előző tan­évhez képest valamelyest emelkedik az általános isko­lák első osztályosainak száma. Tavaly 125 ezer, az idén százharmincezer kisdiák kezdi meg tanulmányait az alap­fokú oktatási intézményekben. A szakközépiskolák és a gimnáziumok pedig 135 ezer elsős diák oktatását kez­dik meg az új tanévben. Tavaly ennél valamivel több, 149 ezer első évfolyamos tanuló volt a középfokú oktatási in­tézményekben. Az előrejelzések szerint az idei tanév indulásakor sem lesz zökkenőmentes a tankönyvellátás. Bár az elmúlt évekhez képest nagyobb a kínálat a tankönyvpiacon, még mindig probléma, hogy nem minden könyv készül el tan­évkezdésre. Az általános iskolákban a tankönyvek átlag kétezer fo­rintba kerülnek. A középiskolásoknak valamivel többet kell fizetniük a könyvekért. Kiugróan sokba, mintegy 4—5 ezer forintba kerülnek az elsős tankönyvek. A hétköznapi gondok sejtetni engedik, hogy sem az is­kolák, sem a családok nem bővelkednek anyagi javak­ban. A tantestületeknek nagyon leleményesnek kell len­niük, hogy az értékes szellemiek szétosztását a napi kény­­szerűségek ne akadályozzák. A körülmények ellenére az iskolákra verseny vár, amelynek tétje az előremenetel. — MEGKÉRDEZTÜK-----------­Miért bontják a Szent István utat? Légkalapácsok dübörögnek a megyeszékhely legforgalma­sabb útvonalán, a Szent Ist­ván úton több helyen is. Mi készül, miért van szükség az aszfaltbontásokra? - A mun­kálatokat végeztetőket kér­deztük. Kiss Ernő, a Győri Közúti Igazgatóság művezetője: - Három tömbházból is la­kossági panaszok érkeztek hozzánk, hogy a rossz bur­kolat miatt főleg a kamionok igen „zörögnek”. Zavarják a nyugalmat. A volt Park étte­rem, az APEH-székház és az önök szerkesztőségének kör­nyékén javítjuk az úttestet a kérés alapján. Nem tart so­káig ez a munka, de meg kell mondanom, csak javításról, és nem végleges megoldásról van szó. Az egész Szent Ist­ván útra ráfér a telj­es felújí­tás, erre azonban csak akkor kerülhet sor, ha elkészül a Győrt megkerülő autópálya. Sajnos időpontot még nem tudok mondani. Tóth Tibor, az Édász üzem­viteli osztályvezetője: - A múlt héten pénteken keletkezett üzemzavar egy 10 kilovoltos kábelünkön. Ez kö­ti össze Nádorvárost és a Bel­várost, tehát igen nagy jelen­tőségű. Sok időt vett igénybe, mire a meghibásodás helyét bemértük, hiszen a lehető leg­kevesebbet akarunk bontani. * A Szent István úton az IBUSZ Bank sarkától egy 75-80 mé­teres szakaszról van szó, itt kellett a járdát felszedni. Igyek­szünk gyorsan kicserélni, be­kötni a kábelt. Szeretnénk a hét végére befejezni, hacsak valami komoly esőzés nem gá­tol bennünket. Tehát az olyat tartom bölcsnek én. Ki azt hiszi, hogy a szükség erény... Geoffrey Chaucer (13407-1400) angol költő APÜSZ kontra APEH Az 1993-as Adó Ellenőrzé­si Értesítő 8. számában köz­zétett APEH elnöki utasítás lehetővé tette, hogy a hivatal dolgozói vagyonrészt szerez­zenek gazdasági társaságok­ban. Ez az elnöki kedvezmény lényegében kijátszása a köz­­tisztviselők jogáról szóló 1992. évi XXIII. törvény összeférhe­tetlenségi szabályainak - ál­lítja az APEH Üldözötteinek Szövetsége tegnap az Orszá­gos Sajtószolgálathoz eljutta­tott közleményében. Mi a vá­daskodásról a véleménye? - kérdeztük Varga Lászlónét, az APEH Győr-Moson-Sopron Megyei Igazgatóságának ve­zetőjét. - Képtelen és valótlan ál­lítás. Bármelyik magyar ál­lampolgárnak jogában áll va­lamelyik cég részvényeiből vásárolni. Munkatársaink azonban semmilyen gazda­sági társaságnál nem vállal­hatnak semmilyen megbíza­tást. Mindenféle különmun­ka vállalását be kellene je­lenteni, ha ilyesmi szóba ke­rült volna egyáltalán, tudnék róla. De állítom, hogy sem­milyen, a munkánkkal össze­függő összeférhetetlenség nem fordult elő a megyében. Elnökünk tud az újabb APÜSZ-szurkálódásról és reagálni fog arra. F. J.

Next