Kisalföld, 1997. szeptember (52. évfolyam, 216-228. szám)

1997-09-20 / 220. szám

IV. Merénylők, orgyilkosok mindig is voltak a történelem során. A közélet szereplői, mióta világ a világ, potenciális áldozatként járnak-kelnek a közönséges földi halandók között Az ókor­ban már kifinomult gyakorlata volt a politikai gyilkosságok­nak; a római császárkor ebbéli eszköztárát néhány mai má­niákus is megirigyelhetné. A középkorban is hiába tartotta a közfelfogás isteni eredetűnek az uralkodó személyét, mindig akadtak emberek - akár pénzért, akár más személyes indít­tatásból -, akik kezet emeltek a koronás főkre. A reneszánsz évszázadaiban pedig szinte művészetté fejlődött az „aranycsi­­nálás” mellett a méregkeverés tudománya is. Ahogy fino­modtak a fondorlatos erőszak módszerei, úgy fejlődtek az el­lene való védekezés módozatai is. Mára valamirevaló „híres ember” testőr nélkül nem mutatkozik... Századunkra ideológia is került az erőszakot hirdetők és mű­velők tányérja mellé, így például az anarchizmus, mely az ál­lam, mint fölösleges és kártékony képződmény pusztulásának szükségességét hirdeti. Aztán itt vannak a szélsőbal és szélső­jobb elmélet gyártói, akik az etnikai, a vallási vagy más gyö­kerű fanatizmust kihasználva lovat adnak a terrorista szerve­zetek alá a Fényes ösvénytől a Vörös Hadsereg Frakción (RAF), az IRA-n és az ETA-n keresztül a Hamaszig. Sajnos a felsorolás korántsem teljes. Egy azonban bizonyos. A politikai merénylet - bármilyen indítékkal hajtsák is végre - sohasem hozhatott igazi megoldást Legfeljebb növelte a káoszt és a fé­lelmet, s gyakran később jóvátehetetlen események elindító­ja lett Ennek századunk többször is bizonyságát adta... Szarajevó neve szinte szinoni­mája lett századunknak. Ott kez­dődött, s a közelmúlt és a jelen tanulsága szerint ott is fog véget érni a történelmi XX. század. A város neve persze jelképes. Tör­ténelmi törésvonalak metszés­pontjában fekszik, s itt szinte hatványozódik korunk minden feszültsége, ellentmondása és konfliktusa. Bosnyák bogumi­­lokból lett mohamedánok, or­todox szerbek, katolikus horvá­­tok, pánszláv és pángermán tö­rekvések, angol és francia hege­móniaszándékok, iszlám funda­mentalista erők keresztezik itt egymást immár vagy száz éve. Ebből más nem nagyon jött ki eddig, mint a hol csak parázsló, hol lángra is lobbanó tömény gyűlölet. A kesernyésen ironikus vicc szerint a szegény halász, ami­kor kifogta az aranyhalat, azt kí­vánta, hogy fényes palotában lakhassák, libériás inasok szol­gáljanak neki és családjának, s rá­adásképpen még trónörökös is lehessen. Mire hazaért, minden kívánsága teljesült is, ám másnap reggel, mikor felkelt a baldachi­­nos ágyból, beszólt az ajtón az inas: „Méltóztassék igyekezni, fel­ség! Indulnunk kell Szarajevóba!” Nos, Ferenc Ferdinand őfelsé­ge, a trónörökös is elment Sza­rajevóba, holott mindenki óvta ettől. De ő éppen azért örvendett közutálatnak Monarchia-szerte, mert nem nagyon hagyta magát eltéríteni eredeti szándékától. Neki az Osztrák-Magyar Monar­chia összes fegyveres erőinek fő­­felügyelőjeként feltétlenül meg kellett( ?) szemlélnie két hadtest boszniai hegyi gyakorlatát, még­pedig éppen június 28-án, a szer­­bek nemzeti katasztrófájaként szá­mon tartott rigómezei csata 525. évfordulóján. Azt is tudta, ho­vá megy. Felséges nagybátyját, Ferenc Józsefet 1910-ben próbál­ták meggyilkolni itt, két évvel Bosznia-Hercegovina annexiója után. Ráadásképpen feleségét is magával vitte s nagyon büszke volt, hiszen morganatikus (ran­gon aluli) házassága ellenére az uralkodó most megengedte, hogy Chotek Zsófia hivatalos állami eseményen vele együtt mutatkoz­zék. A másik főszereplő, Gavrilo Princip, valójában kezdetben csak epizodista volt, de mivel ő „ta­lált”, így főhőssé léphetett elő eb­ben a sokszereplős történetben. Gavrilo egy falusi fuvaros fia­ként kereskedősegédnek ment Szarajevóba 13 évesen. Szállás­­adónője annak a Danilo Illenek volt az anyja, aki később az egész merénylet értelmi szerzője lett. Másik cimborája, Nedjelko Cab­­rinovic ugyancsak izzott a nagy szerb öntudattól, s ilyen irányok­ba terelgették a kis Gavrilót is. Nedjelko apja kávéház-tulajdo­­nosként persze rendőrségi besú­gó volt, a fia pedig hamarosan nyilvántartott, majd körözött anarchista, aki így kénytelen volt Belgrádba áttenni a székhelyét. Amúgy mindhárman tagjai vol­tak az „Ifjú Bosznia” illegális anar­chista csoportnak, lelkesedtek a karbonárikért, Csernyisevszkijért és Bakunyinért. A trónörökös pár megérkezése Szarajevóba 1914. június 28-án. Ferenc Ferdinánd főherceg, trónörökös admirálisi egyen­ruhában. A szarajevói me­rénylet áldozata. IDŐUTAZÁS Eric PERSONNEL & MANAGEMENT CONSULTING INT. Megbízónk a német autóipar jelentős beszállítója. Csúcsminősé­gű autóipari részegységek összeszerelésével foglalkozó, több száz fős termelőüzeme Mosonmagyaróvár térségében működik. A cég dinamikus fejlődése, a menedzsment megnövekedett feladatai új, vezetői munkakörök létrehozását teszik szükségessé. PÉNZÜGYI-SZÁMVITELI VEZETŐHELYETTES A gazdasági vezető közvetlen munkatársaként az Ön feladata lesz a cég napi pénzügyi-számviteli tevékenységének vezetése - beleértve a bérgazdálkodás és a vámügyintézés irányítását is. A menedzsment, valamint a németországi anyacég részére készülő havi pénzügyi-gazdasági jelentések és az éves mérleg elkészítése mellett aktív szerepe lesz a pénzügyi tervezésben és az optimális költséggazdálkodást biztosító kontrolling tevékenységben is. Az elképzelésünknek leginkább megfelelő pályázó - felsőfokú gazdasági vég­zettség, mérlegképes könyvelői képesítésró németnyelv-tudás és számítógé­pes ismeretek mellett - többéves (ideális esetben valamely nemzetközi hátte­rű termelőcégnél szerzett) pénzügyi-számviteli gyakorlattal rendelkezik. MINŐSÉGBIZTOSÍTÁSI VEZETŐHELYETTES műszaki végzettségű, németül beszélő, a minőség iránt elkötelezett, gyakor­latias fiatal szakember, legalább néhány év munkatapasztalattal. Feladata a cég németországi vevőivel és beszállítóival történő minőségügyi kapcsolat­­tartás, és - egy dinamikus csapat irányítójaként - a minőségbiztosítás napi, operatív feladatainak felügyelete lesz. Megbízónk átlagon felüli munkateljesítményt vár Öntől, melyet versenyképes jövedelemmel honorál, kimagaslóan jó munkakörülményekkel és magas szintű, részben németor­­­­szági betanítással támogat. N­émet nyelvű önéletrajzát az alábbi címre várjuk: PMC Budapest Kft. 1052 Budapest, Aranykéz u. 2. Tel.: 06-1/266-7055 Fax:06-1/266-7054 • Vienna • Belgrade • Berlin • Bratislava • Bucharest • Budapest • Dublin • Kiew • Moscow • Prague • Sofia • Warsaw • Zagreb • Elhiresü­lt pillanatok a XX. sz. Anarchisták, terrorist Szarajevó — 1914. június 2 A terv, hogy merényletet kö­vessenek el a Monarchia egy ma­gas rangú képviselője ellen, nem volt új keletű. Megpróbálták előbb Ferenc Józseffel, majd Va-Bosnyák bogumilokból lett mohamedánok, orto­dox szerbek, katolikus horvátok, pánszláv és pángermán törekvések, angol és francia hegemó­niaszándékok, iszlám fundamentalista erők ke­resztezik itt egymást im­már vagy száz éve, resanin kormányzóval is. Mi­után egyik sem sikerült, Bogdan Zerakc, az elkövető golyót röpí­tett a saját fejébe. Aztán szóba jött még potenciális áldozatként Potierek tábornok, katonai kor­mányzó is, s végül csak 1914 márciusában döntöttek Ferenc Fer­dinánd „mellett", amikor felröp­pentek a hírek a trónörökös lá­togatásáról. Belgrádban dolgozták ki az akciót, s csak született bosz­niai szerbeket vettek be a dolog­ba, összesen vagy 25-öt. Csoport­jukat meglehetősen romantikus névvel illették­­ Élet vagy Ha­lál, s a szűkebb agytröszt neve sem volt akármi: „Rigómezei Bosszúálló Lelkek Tanácsa”. Utal­va ezzel a szerb lovagra, Milos Obilicra, aki 1389-ben belopó­zott Murad szultán sátrába s tőrrel leszúrt a csatatereken legyőzhetetlen uralkodói Kijelölték a három ítélet-végrehajtót­­: Cabrinovicot, Principet és Trifko Grabert Princip belgrádi lakótársát. Hátra volt még a fegyverszerzés, s ettől let érdekes igazán az ügy, mivel azt még a leg­naivabb kisgyermek sem hihetné, hog csak úgy fogja magát néhány suhanc s ne­kiáll „megmerényelni” a trónörököst. A fegyvereket Dimitrievic ezredes, a szerb kato­nai hírszerzés ezredese szerezte, aki egyébkétt az Egyesülés vagy Halál, ismertebb nevet a Fekete Kéz nevű titkos szervezetet irá­nyította. Ő szervezte meg a végrehajtón a kijelöltek titkos visszatérését Szarajevóba ahol már várta őket Danile Ilic, a szerba­­vezér. Persze a szerb titkosszolgálat ponto­san tudta, hogy mi készül, s Nikolo Pasi szerb miniszterelnöknek nem kevés fejfá­jást okozott, hogy mit is kellene csinálni­uk. Végül úgy tettek, mint ama Mátyá király-féle okos lány. Tettek is valamit, de nem is. Táviratoztak Bécsbe, hogy más nem kellene Ferdinándnak utaznia, a rész­letekről viszont hallgattak. Közben persz egyeztettek Moszkvával is, hátha valam fegyveres konfliktusba kerülnének a Mo­narchiával a készülő merénylet miatt. Principék közben útban hazafelé, a vo­naton véletlenül megtudták egy csendőr­től, hogy mely napon érkezik a trónörökös az újságok még azt is lehozták, hogy milyen program szerint, s mely útvonalon halad majd a főhercegi pár. Sőt, még az is a ter­roristák kezére játszott, hogy Ferenc Józse császár megüzente a szarajevói rendőrsé nőknek, hogy ne állítsanak kordont a fel­vonulási útvonal mentén, mert az csal neki, a császárnak jár, a főhercegi párna] nem. Principéknek ezek után nem is kel A református templom hatalmas épülettömbje. A Kossuth-relikviákat őrző múzeum. 1997. szeptember 20., szombat A­z alföldi A Duna-Tisza közén, az alföldi rónaságon, ahol a Gerje és a Per­­je siet a Tisza felé, fekszik Ceg­léd, a nagy határú mezőváros. Bármely irányból közelít­jük meg, már messziről fel­tűnnek templomtornyai, jelezve, hogy rangos telepü­lésre érkezünk. Kicsiny vá­rosias magját nagy kiterjedé­sű, földszintes építésű, ha­gyományos lakóövezet veszi kö­rül. E régen kialakult városszerke­zetet csak az utóbbi évtizedekben épült lakótelepek tömbházai törik meg. Nagy forgal­mú hely, mivel közlekedési csomópont. Tu­rista csak kevés fordul meg erre. Nincsenek or­szágos hírű látnivalók, de ha Dózsa és Kossuth emlékeinek nyomába akarunk szegődni, eze­ket Cegléden megtaláljuk. E terület nagyon régóta lakott, a közeli Va­tya-pusztán több ezer éves település nyomait ta­lálta meg a régészek ásója. A város nevének el­ső írásos említése 1290-ből való. A Cegléd név az egyik magyarázat szerint a cigié, cegele, fűz­fa jelentésű szavakból ered. Évszázadokon ke­resztül az óbudai klarissza apácák tulajdona volt, s már 1364-től mezőváros. A földesúri terheket nyögő lakosok plébánosuk, Mészáros Lőrinc vezetésével csatlakoztak a Dózsa vezet­te parasztfelkeléshez. A török hódoltság idején, szultáni khász városként tudott fennmaradni. Sőt, a szomszédos Nagykőrössel és Kecskemét­tel megalakították a Háromváros Szövetséget, mely szintén a túlélés esélyét növelte. A fel­szabadító harcok idején olyan nehéz helyzet­be került, hogy lakói egy ideig Nagykőrösön voltak kénytelenek meghúzódni. Aztán ha­mar magára talált, népessége folyamatosan nö­vekedett. Gazdálkodását a külterjes állattartás és a tanyai földművelés jellemezte. A vasút­­építkezések idején is kedvező helyzetbe került, mivel a Szolnok, Debrecen irányába tartó vo­nalból innen építették a leágazást Kecskemét, Szeged felé. 1848-ban Kossuthtal került kap­csolatba, kinek emlékét lakói ma is nagy sze­retettel ápolják.

Next