Kisalföld, 1997. szeptember (52. évfolyam, 216-228. szám)
1997-09-20 / 220. szám
IV. Merénylők, orgyilkosok mindig is voltak a történelem során. A közélet szereplői, mióta világ a világ, potenciális áldozatként járnak-kelnek a közönséges földi halandók között Az ókorban már kifinomult gyakorlata volt a politikai gyilkosságoknak; a római császárkor ebbéli eszköztárát néhány mai mániákus is megirigyelhetné. A középkorban is hiába tartotta a közfelfogás isteni eredetűnek az uralkodó személyét, mindig akadtak emberek - akár pénzért, akár más személyes indíttatásból -, akik kezet emeltek a koronás főkre. A reneszánsz évszázadaiban pedig szinte művészetté fejlődött az „aranycsinálás” mellett a méregkeverés tudománya is. Ahogy finomodtak a fondorlatos erőszak módszerei, úgy fejlődtek az ellene való védekezés módozatai is. Mára valamirevaló „híres ember” testőr nélkül nem mutatkozik... Századunkra ideológia is került az erőszakot hirdetők és művelők tányérja mellé, így például az anarchizmus, mely az állam, mint fölösleges és kártékony képződmény pusztulásának szükségességét hirdeti. Aztán itt vannak a szélsőbal és szélsőjobb elmélet gyártói, akik az etnikai, a vallási vagy más gyökerű fanatizmust kihasználva lovat adnak a terrorista szervezetek alá a Fényes ösvénytől a Vörös Hadsereg Frakción (RAF), az IRA-n és az ETA-n keresztül a Hamaszig. Sajnos a felsorolás korántsem teljes. Egy azonban bizonyos. A politikai merénylet - bármilyen indítékkal hajtsák is végre - sohasem hozhatott igazi megoldást Legfeljebb növelte a káoszt és a félelmet, s gyakran később jóvátehetetlen események elindítója lett Ennek századunk többször is bizonyságát adta... Szarajevó neve szinte szinonimája lett századunknak. Ott kezdődött, s a közelmúlt és a jelen tanulsága szerint ott is fog véget érni a történelmi XX. század. A város neve persze jelképes. Történelmi törésvonalak metszéspontjában fekszik, s itt szinte hatványozódik korunk minden feszültsége, ellentmondása és konfliktusa. Bosnyák bogumilokból lett mohamedánok, ortodox szerbek, katolikus horvátok, pánszláv és pángermán törekvések, angol és francia hegemóniaszándékok, iszlám fundamentalista erők keresztezik itt egymást immár vagy száz éve. Ebből más nem nagyon jött ki eddig, mint a hol csak parázsló, hol lángra is lobbanó tömény gyűlölet. A kesernyésen ironikus vicc szerint a szegény halász, amikor kifogta az aranyhalat, azt kívánta, hogy fényes palotában lakhassák, libériás inasok szolgáljanak neki és családjának, s ráadásképpen még trónörökös is lehessen. Mire hazaért, minden kívánsága teljesült is, ám másnap reggel, mikor felkelt a baldachinos ágyból, beszólt az ajtón az inas: „Méltóztassék igyekezni, felség! Indulnunk kell Szarajevóba!” Nos, Ferenc Ferdinand őfelsége, a trónörökös is elment Szarajevóba, holott mindenki óvta ettől. De ő éppen azért örvendett közutálatnak Monarchia-szerte, mert nem nagyon hagyta magát eltéríteni eredeti szándékától. Neki az Osztrák-Magyar Monarchia összes fegyveres erőinek főfelügyelőjeként feltétlenül meg kellett( ?) szemlélnie két hadtest boszniai hegyi gyakorlatát, mégpedig éppen június 28-án, a szerbek nemzeti katasztrófájaként számon tartott rigómezei csata 525. évfordulóján. Azt is tudta, hová megy. Felséges nagybátyját, Ferenc Józsefet 1910-ben próbálták meggyilkolni itt, két évvel Bosznia-Hercegovina annexiója után. Ráadásképpen feleségét is magával vitte s nagyon büszke volt, hiszen morganatikus (rangon aluli) házassága ellenére az uralkodó most megengedte, hogy Chotek Zsófia hivatalos állami eseményen vele együtt mutatkozzék. A másik főszereplő, Gavrilo Princip, valójában kezdetben csak epizodista volt, de mivel ő „talált”, így főhőssé léphetett elő ebben a sokszereplős történetben. Gavrilo egy falusi fuvaros fiaként kereskedősegédnek ment Szarajevóba 13 évesen. Szállásadónője annak a Danilo Illenek volt az anyja, aki később az egész merénylet értelmi szerzője lett. Másik cimborája, Nedjelko Cabrinovic ugyancsak izzott a nagy szerb öntudattól, s ilyen irányokba terelgették a kis Gavrilót is. Nedjelko apja kávéház-tulajdonosként persze rendőrségi besúgó volt, a fia pedig hamarosan nyilvántartott, majd körözött anarchista, aki így kénytelen volt Belgrádba áttenni a székhelyét. Amúgy mindhárman tagjai voltak az „Ifjú Bosznia” illegális anarchista csoportnak, lelkesedtek a karbonárikért, Csernyisevszkijért és Bakunyinért. A trónörökös pár megérkezése Szarajevóba 1914. június 28-án. Ferenc Ferdinánd főherceg, trónörökös admirálisi egyenruhában. A szarajevói merénylet áldozata. IDŐUTAZÁS Eric PERSONNEL & MANAGEMENT CONSULTING INT. Megbízónk a német autóipar jelentős beszállítója. Csúcsminőségű autóipari részegységek összeszerelésével foglalkozó, több száz fős termelőüzeme Mosonmagyaróvár térségében működik. A cég dinamikus fejlődése, a menedzsment megnövekedett feladatai új, vezetői munkakörök létrehozását teszik szükségessé. PÉNZÜGYI-SZÁMVITELI VEZETŐHELYETTES A gazdasági vezető közvetlen munkatársaként az Ön feladata lesz a cég napi pénzügyi-számviteli tevékenységének vezetése - beleértve a bérgazdálkodás és a vámügyintézés irányítását is. A menedzsment, valamint a németországi anyacég részére készülő havi pénzügyi-gazdasági jelentések és az éves mérleg elkészítése mellett aktív szerepe lesz a pénzügyi tervezésben és az optimális költséggazdálkodást biztosító kontrolling tevékenységben is. Az elképzelésünknek leginkább megfelelő pályázó - felsőfokú gazdasági végzettség, mérlegképes könyvelői képesítésró németnyelv-tudás és számítógépes ismeretek mellett - többéves (ideális esetben valamely nemzetközi hátterű termelőcégnél szerzett) pénzügyi-számviteli gyakorlattal rendelkezik. MINŐSÉGBIZTOSÍTÁSI VEZETŐHELYETTES műszaki végzettségű, németül beszélő, a minőség iránt elkötelezett, gyakorlatias fiatal szakember, legalább néhány év munkatapasztalattal. Feladata a cég németországi vevőivel és beszállítóival történő minőségügyi kapcsolattartás, és - egy dinamikus csapat irányítójaként - a minőségbiztosítás napi, operatív feladatainak felügyelete lesz. Megbízónk átlagon felüli munkateljesítményt vár Öntől, melyet versenyképes jövedelemmel honorál, kimagaslóan jó munkakörülményekkel és magas szintű, részben németországi betanítással támogat. Német nyelvű önéletrajzát az alábbi címre várjuk: PMC Budapest Kft. 1052 Budapest, Aranykéz u. 2. Tel.: 06-1/266-7055 Fax:06-1/266-7054 • Vienna • Belgrade • Berlin • Bratislava • Bucharest • Budapest • Dublin • Kiew • Moscow • Prague • Sofia • Warsaw • Zagreb • Elhiresült pillanatok a XX. sz. Anarchisták, terrorist Szarajevó — 1914. június 2 A terv, hogy merényletet kövessenek el a Monarchia egy magas rangú képviselője ellen, nem volt új keletű. Megpróbálták előbb Ferenc Józseffel, majd Va-Bosnyák bogumilokból lett mohamedánok, ortodox szerbek, katolikus horvátok, pánszláv és pángermán törekvések, angol és francia hegemóniaszándékok, iszlám fundamentalista erők keresztezik itt egymást immár vagy száz éve, resanin kormányzóval is. Miután egyik sem sikerült, Bogdan Zerakc, az elkövető golyót röpített a saját fejébe. Aztán szóba jött még potenciális áldozatként Potierek tábornok, katonai kormányzó is, s végül csak 1914 márciusában döntöttek Ferenc Ferdinánd „mellett", amikor felröppentek a hírek a trónörökös látogatásáról. Belgrádban dolgozták ki az akciót, s csak született boszniai szerbeket vettek be a dologba, összesen vagy 25-öt. Csoportjukat meglehetősen romantikus névvel illették Élet vagy Halál, s a szűkebb agytröszt neve sem volt akármi: „Rigómezei Bosszúálló Lelkek Tanácsa”. Utalva ezzel a szerb lovagra, Milos Obilicra, aki 1389-ben belopózott Murad szultán sátrába s tőrrel leszúrt a csatatereken legyőzhetetlen uralkodói Kijelölték a három ítélet-végrehajtót: Cabrinovicot, Principet és Trifko Grabert Princip belgrádi lakótársát. Hátra volt még a fegyverszerzés, s ettől let érdekes igazán az ügy, mivel azt még a legnaivabb kisgyermek sem hihetné, hog csak úgy fogja magát néhány suhanc s nekiáll „megmerényelni” a trónörököst. A fegyvereket Dimitrievic ezredes, a szerb katonai hírszerzés ezredese szerezte, aki egyébkétt az Egyesülés vagy Halál, ismertebb nevet a Fekete Kéz nevű titkos szervezetet irányította. Ő szervezte meg a végrehajtón a kijelöltek titkos visszatérését Szarajevóba ahol már várta őket Danile Ilic, a szerbavezér. Persze a szerb titkosszolgálat pontosan tudta, hogy mi készül, s Nikolo Pasi szerb miniszterelnöknek nem kevés fejfájást okozott, hogy mit is kellene csinálniuk. Végül úgy tettek, mint ama Mátyá király-féle okos lány. Tettek is valamit, de nem is. Táviratoztak Bécsbe, hogy más nem kellene Ferdinándnak utaznia, a részletekről viszont hallgattak. Közben persz egyeztettek Moszkvával is, hátha valam fegyveres konfliktusba kerülnének a Monarchiával a készülő merénylet miatt. Principék közben útban hazafelé, a vonaton véletlenül megtudták egy csendőrtől, hogy mely napon érkezik a trónörökös az újságok még azt is lehozták, hogy milyen program szerint, s mely útvonalon halad majd a főhercegi pár. Sőt, még az is a terroristák kezére játszott, hogy Ferenc Józse császár megüzente a szarajevói rendőrsé nőknek, hogy ne állítsanak kordont a felvonulási útvonal mentén, mert az csal neki, a császárnak jár, a főhercegi párna] nem. Principéknek ezek után nem is kel A református templom hatalmas épülettömbje. A Kossuth-relikviákat őrző múzeum. 1997. szeptember 20., szombat Az alföldi A Duna-Tisza közén, az alföldi rónaságon, ahol a Gerje és a Perje siet a Tisza felé, fekszik Cegléd, a nagy határú mezőváros. Bármely irányból közelítjük meg, már messziről feltűnnek templomtornyai, jelezve, hogy rangos településre érkezünk. Kicsiny városias magját nagy kiterjedésű, földszintes építésű, hagyományos lakóövezet veszi körül. E régen kialakult városszerkezetet csak az utóbbi évtizedekben épült lakótelepek tömbházai törik meg. Nagy forgalmú hely, mivel közlekedési csomópont. Turista csak kevés fordul meg erre. Nincsenek országos hírű látnivalók, de ha Dózsa és Kossuth emlékeinek nyomába akarunk szegődni, ezeket Cegléden megtaláljuk. E terület nagyon régóta lakott, a közeli Vatya-pusztán több ezer éves település nyomait találta meg a régészek ásója. A város nevének első írásos említése 1290-ből való. A Cegléd név az egyik magyarázat szerint a cigié, cegele, fűzfa jelentésű szavakból ered. Évszázadokon keresztül az óbudai klarissza apácák tulajdona volt, s már 1364-től mezőváros. A földesúri terheket nyögő lakosok plébánosuk, Mészáros Lőrinc vezetésével csatlakoztak a Dózsa vezette parasztfelkeléshez. A török hódoltság idején, szultáni khász városként tudott fennmaradni. Sőt, a szomszédos Nagykőrössel és Kecskeméttel megalakították a Háromváros Szövetséget, mely szintén a túlélés esélyét növelte. A felszabadító harcok idején olyan nehéz helyzetbe került, hogy lakói egy ideig Nagykőrösön voltak kénytelenek meghúzódni. Aztán hamar magára talált, népessége folyamatosan növekedett. Gazdálkodását a külterjes állattartás és a tanyai földművelés jellemezte. A vasútépítkezések idején is kedvező helyzetbe került, mivel a Szolnok, Debrecen irányába tartó vonalból innen építették a leágazást Kecskemét, Szeged felé. 1848-ban Kossuthtal került kapcsolatba, kinek emlékét lakói ma is nagy szeretettel ápolják.