Kisalföld, 2000. június (55. évfolyam, 127-151. szám)

2000-06-01 / 127. szám

2000. június 1., csütörtök KISALFÖLD Trükkök az autópályán A trükkös lopás lényege a nevében rejlik. A tettes (vagy tettesek) lesben állva kifigyelik ál­dozatukat. A terepet a benzinkút vagy akár a nyílt autópálya jelenti. A cél érdekében - a gu­mi kiszúrásától a késelésig - semmitől nem riadnak vissza. Győrben és a környékén meg­szaporodtak az ilyen, elsősorban a külföldiek sérelmére elkövetett bűnesetek. Megyénkben el­sősorban ukrán, albán és román csoportok ga­rázdálkodnak. A drága autókra „utaznak”, amikor a benzinkútnál gyanútlanul tankoló tulajdonos gépkocsijának kerekét kiszúrják. Az persze nem ereszt le azonnal, egy-másfél ki­lométerre viszont szinte bizonyos, hogy az átutazó vagy éppen hozzánk tartó megállásra kényszerül. - Nemritkán a csoport másik két, netán há­rom tagja már várja ezt a pillanatot - erősíti meg Hécz Miklós őrnagy, a Győri Rendőrkapitány­ság bűnügyi osztályának vezetője.­­ Segítség­­nyújtást színlelve, szinte néhány perc alatt ki­fosztják a gyanútlan idegent, akire - okmá­nyai híján - többnapos rendőrségi és egyéb hivatalos tortúra vár. Az utóbbi napokban a tol­vajok 50-100 ezer forintot vittek el, de volt olyan eset, amikor 680 ezer forint kárt okoztak. Az őrnagy szerint az alkalmat mindig az adott helyzet kínálja. A bajba jutott autós fi­gyelmét a lyukas kerék vagy a jármű hibája fog­lalja le, nem törődik a zárral. A tolvajok ezt az alkalmat használják ki és visznek, amit csak ér­nek.­­ Kollégáim múlt éjjel is a pályán éjszakáz­tak - folytatja Hécz Miklós. - Említésre méltó eseményről nem számoltak be, mégis reggel hét órakor már két kifosztott panaszos is itt je­lentkezett. A sértettek sajnos nem tudtak hasz­nálható személy­leírást adni, így nagyon nehéz bármerre is elindulni. Ezért fontos a megelőzés és a figyelemfelkeltés. Az autópályákon és a benzinkutaknál ólálkodó és akciózó, főként külföldi csoportok tevékenységére idegen nyel­vű szórólapon is felhívjuk a figyelmet. Ha csak egyetlen külföldit ér sérelem, az is rossz fényt vet az országra, a hazai turizmusra. Harcsás A Postabank felújított győri fiókja az új stratégiát hirdeti „A helyünkre kerültünk!” A Postabank győri, Teleki László utcai fiókját - ame­lyet a közelmúltban újítottak fel - tegnap adták át ün­nepélyes keretek között. Auth Henrik, a pénzintézet vezérigazgatója megnyitóbeszédében azt hangsúlyoz­ta: a győri fiók jelképe annak az útnak, amelyen az új Postabank elindult, és amelyet a múlt hibáinak eltör­lése és a bizalom visszaszerzése jelölt ki. - A Postabank körül mosta­nában nagy a csend. Pedig az új arculat megismertetéséhez nyilvánosság kell. Meddig tart­ható ez a hallgatás? - Jogos a kérdés. A bank az elmúlt évben arra törekedett, hogy a zaj és a botrányok elcsi­tuljanak körülötte, és a helyé­re kerüljön­ a lapok gazdasági rovatába. A múlt árnyait el kel­lett hessegetni a fejünk fölül, de ahhoz, hogy az emberek ismét bízzanak bennünk, objektív tá­jékoztatásra is szükség volt. Addig azonban, amíg nap mint nap az újságok címlapján sze­repeltünk, nehéz volt a bizal­mat visszaszerezni.­­ Címlapra olyan hírek ke­rülnek, amelyek sokakat érde­kelnek. A bank körül kialakult helyzet, a sok milliárd forintos hiány annak számított.­­ Ez azonban a múlt. Tény: az intézet konszolidálására 152 milliárd forintot kellett költe­nie az államnak, s ebből csak 40 milliárd az új tőke, 110 millárd a múlt vesztesége. Ez utóbbit már nem lehet eltörölni. Az új bank azonban garantálja a sa­ját tőke megtérülé­sét, illetve az afelet­ti hasznot. Ha nem ezt teszi, nem is tud­ja visszanyerni a be­fektetők bizalmát. Az elmúlt év adatai azt bizonyítják, hogy jó úton hala­dunk: a nyeresé­günk egymilliárd forint volt és 50 ezerrel nőtt a lakos­sági számlák száma is. Ez azonban még kevés, hosszú idő, legalább másfél év kell ahhoz, hogy a bank a régi ügyfélkörével rendelkezzen. Azt hittem, gyorsabb lesz ez a folyamat, de úgy tűnik, nem le­het siettetni a befektetőket. -A múlt eltörlését hirdeti az új vezetés, de a privatizáció előtt megteheti-e ezt? - A privatizáció kérdése már most aktuális - júniusban tesz javaslatot a pénzügyminiszter a 98 százalékos állami tulaj­donban lévő Postabank priva­tizációjára -, az intézet koráb­ban vállalt kötelezettségei azonban még érvényben van­nak. Ha így nézzük, akkor nem. Hosszú évekig tart egyes ügy­letek lezárása, de a privatizá­ció sem zárul le egyik napról a másikra. Az új tulajdonosnak tudnia kell: lesznek régről szár­mazó kötelezettségei, de a bank hitelét ezek nem ronthatják a már említett stratégia miatt. - A privatizáció ismét hír, megint címlapra kerülhet a Postabank... - Igen, de most már reméljük, pozitív szenzációként. S. Á. Auth Henrik, a Postabank vezérigazgató­ja bizakodó. Fotó: Szűk Ödön Lejárt szavatosságú gyógyszerek Az évek során minden háztartásban össze­gyűlnek a gyógyszerek. A tapasztalatok azt mu­tatják, hogy a szelektálás nem történik meg, a lejárt szavatosságúak elvegyülnek az újakkal. Néhány napja nagyszabású akciót hirdetett az Egészségügyi Minisztérium: a patikákban be­gyűjtik a régi, veszélyes hulladéknak minősü­lő medicinákat. A lejárt szavatosságú gyógyszerek szakszerű megsemmisítése különleges figyelmet igényel, hi­szen fokozottan szennyezik a környezetet és je­lentős károkat okozhatnak a bioszférában. Gógl Árpád egészségügyi miniszter és a patikusok képviselői egyetértettek abban, hogy a gyűjtést és a szelektálást a legnagyobb biztonsággal a gyógyszerészek tudják ellátni. Szabó Imre, az egyik győri belvárosi patika vezetője érdeklődésünkre elmondta: ez idáig még egyetlen gyógyszert sem vittek be hozzá­juk. Ennek hátterében úgy véli, az húzódik meg, hogy az emberek többsége még nem hallott er­ről a lehetőségről. A medicinák érvényességi ideje egyébként nagyon változó. Az antibiotiku­moké például 2-3 év, a leggyakrabban vásárolt fájdalomcsillapítóké pedig öt esztendő. A patikus szerint nagyon ritkán fordul elő, hogy lejárt szavatosságú gyógyszert vesznek be az emberek, mivel a medicinák elváltozott szí­ne feltűnően árulkodik az állapotukról. Aján­latos azonban mindenkinek átvizsgálnia a gyógyszeres szekrényét, s a veszélyes anyago­kat ezúttal ne a szemetesbe rakják, hanem ad­ják be a patikákba. V.M. Megkezdődött a törvényességi felülvizsgálat Lapunk tegnapi számában az oktatási minisztériumtól szer­zett információ alapján adtunk hírt arról, hogy törvényességi fe­lülvizsgálat lesz a győri tanító­képzőben. Szerkesztőségünk tegnap telefonon kereste Szövényi Zsoltot, aki a követke­ző tájékoztatást adta: „Az okta­tók megbízásából ügyvéd for­dult az oktatási miniszterhez. A miniszter törvényességi felügye­leti jogkörében kért miniszté­riumi vizsgálatot. A törvényes­ségi felügyeleti vizsgálatot a mi­nisztérium megindította.” Fél­reértés okozta az ügyben részt vevő ügyvéd szerepének értel­mezését. A törvényességi felügyelet a minisztérium főosz­tályvezető-helyettesének tájé­koztatása szerint a miniszter jogköre, amelyet nem bízhat ügyvédre. Az alaphír azonban változatlan: a miniszter valóban felülvizsgálatot kezdeményezett a győri oktatási intézményben a vezető iránti bizalmi válság és annak következményei, illetve az ügyvéd kérelme miatt. Nem csak magára számíthat a kórház Légzést segítő berendezést kapott a koraszülöttrészleg Már másod­szor segítette műszerado­­mánnyal az „Inkubátor” Koraszülött Gyermekekért Alapítvány a Petz Aladár Megyei Oktató­kórházat. A csaknem há­rommillió fo­rint értékű be­rendezés és a többi költség­­csökkentő esz­köz, szolgálta­tás dokumen­tumát tegnap Győrben vehet­ték át a csecse­mő- és gyer­mekosztály szakemberei. A kiemelten közhasznú jóté­kony szervezet a koraszülött­ellátás gondjait saját tragé­diáján keresztül átérző alapí­tó házaspár céljának szelle­mében öt éve nyújt támoga­tást az újszülöttekkel foglalko­zó kórházaknak, a perinatális intenzív centrumoknak. Mun­katársaik eddig összesen két­százmillió forint értékben osz­tottak szét ajándékokat, több mint száz alkalommal szervez­tek átadóünnepségeket, tud­tuk meg az alapítvány sajtóre­ferensétől, Lendvay Judittól. A Petz-kórházban például elő­ször két évvel ezelőtt. Ahogy akkor, most is nagy szükség volt az adományok­ra. Dr. Alexy Miklós adjunk­tus, a koraszülöttrészleg ve­zetője elmondta, hogy az át­vett, légzést segítő NCPAP- készülékhez és a hozzá tarto­zó Fischer Paykel párásítóhoz hasonló gépeik már elavultak és még négy újra lenne szük­ségük. Ezért Katy Ransamnek, a műszervásárláshoz jelentő­sen hozzájáruló brit nagykö­vetség képviselőjének úgy kö­szönte meg a támogatást, hogy meghívta, nézze meg a hatását a gyakorlatban. A jótétemé­nyért szintén hálás dr. Király Géza, a kórház igazgatóhelyet­tese leszögezte: az adakozók tette bizonyítja, hogy az eladó­sodott kórházak nemcsak ma­gukra számíthatnak. R. Z. Dr. Alexy Miklósnak Lendvay Judit és Katy Ransam adta át a korán érkező újszülöttek légzését segítő műszeradományt. (0022-8963­5-8) Fotó: Szűk D. Aktuális 3 jai megtalálhatóak a banki szóróanyagokon és a Nép­­szabadság május 15-én megjelenő számában. VISA Mert 2 hónapon át mindennap 251 nyerhet, akciónk végén pedig 1000 lehet gazdagabb!

Next