Kisalföld, 2002. december (57. évfolyam, 280-303. szám)

2002-12-02 / 280. szám

Hétfő, 2002. december 2. Javaslat: A TÖOSZ kezdeményezése segítene a leváltott vezetők helyzetén Nyugdíjba mehetnek a polgármesterek? Törvénymódosítást kezdeményez a Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége azért, hogy az állam segítse a legalább három cikluson át hivatalban lévő, de októberben leváltott polgármesterek helyzetét. Közülük sokan nem tudnak elhelyezkedni. Hazánkban csaknem 3200 helyen vá­lasztottak polgármestert októberben, s a települések 73 százalékán a régi vezető mellett döntöttek a polgárok. Győr-Mo­­son-Sopron megyében ugyancsak újabb négy évre kapott bizalmat a polgármeste­rek zöme. A 179 olyan város és község kö­zül, ahol tartottak polgármester-választást, 132 helyen maradt a régi vezető. Összesen 47 helyen történt változás a poszton, hoz­zá kell azonban tenni: 19 helységben a régi első ember nem is jelöltette magát. Három ciklus után buktak A kiesők jelentős része olyan elöljáró volt, aki a rendszerváltás óta töltötte be pozícióját. Közéjük tartozik Tamás Lőrinc­nek. Darnózseli volt első embere leváltása után korábbi munkahelyére, a helyi isko­lába tért vissza. Ezt az tette lehetővé, hogy az intézmény fenntartotta státusát, s a pe­dagógus tizenkét évig fizetetlen szabadsá­gon volt. ,A váltás mindenkit érzékenyen érint, idegileg is megviseli az embert. Több volt polgármesterről tudok, aki nem tud elhelyezkedni” - mondta Tamás Lőrincné, aki támogatja a polgármesterek jogállásáról szóló törvény módosítását. Ezt a Települési Önkormányzatok Or­szágos Szövetsége (TÖOSZ) kezdemé­nyezte. Zongor Gábor főtitkár lapunknak elmondta: sok település - elsősorban kis falu - egykori irányítója érzi úgy, hosszú éveken át hozott áldozatot, szolgálta a kö­zösséget, s most megélhetési gondokkal küszködik. Szerinte azokra jellemző ez leginkább, akik három ciklust töltöttek el településük élén. Zömük elmúlt ötven­éves, azaz éppen abban a korban van, ami­kor a legnehezebb állást találni­­ az 1990-ben még megvolt munkahelyek nagy része pedig már nem létezik. Az idő sürgeti a T. Házat A TÖOSZ jogszabály-változtatással se­gítené őket. A szervezet javaslata az, hogy a kiszolgált - legalább tizenkét évet főfoglal­kozásban hivatalban lévő, minimum öt­venéves — polgármesterek számára tegyék lehetővé a korengedményes nyugdíjazást. Zongor Gábor szerint az idő sürget, mert a távozó vezetőknek csak három hónapos végkielégítés jár. Az indítványt megküld­ték az Országgyűlésnek, s azt várhatóan a parlament önkormányzati bizottsága ter­jeszti a T. Ház elé. Hancz G. A fizetéseket is felemelnék A parlamentnek eljuttatott anyag más javaslatot is tartalmaz. A TÖOSZ növelné a polgármes­terek javadalmazását, mert elfo­gadhatatlannak tartja, hogy a te­lepülések első emberei kevesebbet keressenek, mint a jegyzők és más önkormányzati tisztviselők. Csurka: a MIÉP még erős A MIÉP minden híresztelés ellenére sem gyengült meg - mondotta Csurka István szombaton este Sopronban, megyei tisztújító értekezletükön. A párt elnöke elismerte ugyan, hogy a megyében négy szervezetük megszűnt, de mint mondotta, harminchárom új taggal gyara­podtak. A küldöttek két évre ismét a soproni Bieder Sándort választot­ták meg a megyei szervezet elnöké­vé. Alelnök lett Pintér Elemér (Győr), Bárson László (Kapuvár) és Horváth László (Sopron). Csurka István Sopronban is megismételte álláspontját, amely szerint az országgyűlési választások eredménye csalásnak, médiatúl­súlynak és a kétpártrendszer erő­szakolásának köszönhető. Ez ered­ményezte, hogy a MIÉP nem ju­tott be a parlamentbe. A képvise­lő-választások meghatározták a helyhatósági választások eredmé­nyét is. Nagy nyomás nehezedett a Fidesz és az MSZP részéről a MI­­ÉP-re Győr-Moson-Sopron me­gyében is, ezért született olyan eredmény, amely éppen csak az önfenntartásukhoz elegendő. A MIÉP továbbra sem támo­gatja hazánk uniós csatlakozását, legalábbis a jelenlegi feltételek mel­lett. Csurka reméli, hogy az euró­pai gyakorlathoz hasonlóan a csat­lakozás ellenzői is költségvetési tá­mogatással fejthetik ki álláspontju­kat. H. F. Határidő: A beruházás jövő júniusra fejeződik be Az Audi spórolhat a péri reptérrel Folytatás az 1. oldalról. A jelenleg leggyorsabb utazás - autóval Ingolstadtból München­be, onnan repülővel Bécsbe, majd autóval Győrbe - öt és fél óráig tart. A megtakarítás a munkaórák számának növekedéséből, vala­mint a szállásköltség csökkenésé­ből tevődik össze - a német kol­légák ugyanis jövőre úgy tudnak egy teljes napot Győrben tölteni, hogy nem kell a városban aludni­uk. „Egy másfél év alatt megtérü­lő befektetés nem rossz üzlet” — jegyezte meg Lőre Péter. Aszfaltozott futópálya A beruházás jövő júniusra befe­jeződik — ezt már Pósfai József, a kivitelező Strabag Kft. ügyvezető igazgatója mondta. A repülőteret a 81-es számú főúttal összekötő út műszaki átadása a héten lesz, míg az 1450 méter hosszú, aszfaltborí­tású futópálya, a gurulóutak és a forgalmi előtér a következő fél év­ben készül el. A fejlesztés mintegy 600 millió forintba kerül. Balogh József győri polgármes­ter szerint a létesítmény távlati hasznosításánál figyelembe kell venni, hogy egy-két órán belül három nemzetközi repülőtér — a bécsi, a budapesti és a pozsonyi - is elérhető. A politikus ennek ellenére biztos abban, hogy szükség van a péri repülőtérre, amely az üzleti forgalomból, a turizmusból és a sportcélú hasz­nosításból élhet meg. Nemzetközi nyitva tartás Vadász László, a repülőtér pa­rancsnoka ugyancsak optimistán nyilatkozott a jövőt illetően. Hangsúlyozta: a termékek árából jelenleg 30 százalékot tesznek ki a szállítási költségek, ebből a légi szállítás 10-12 százalékkal részese­dik, de ez a hányad folyamatosan nő. A parancsnok felméréseket idézve közölte: 2016-ra a légi uta­sok száma megháromszorozódik, a légi szállítás volumene megdup­lázódik a világban. Vadász László kifejtette: a péri repülőtér kétszer két órás nemzet­közi nyitva tartással kezd működ­ni, az év 330 napján lesz képes a gépek fogadására, s futópályáján akár 74 személyes gép is landolhat. A hivatalos megnyitót az augusz­tus 2-án kezdődő vitorlázó műre­pülő világbajnokságra időzített nagy repülősnapon tartják. H. G. FOTÓ: KISALFÖLD-ARCHÍVUM FELSZÁLLÁS: Az 1450 méter hosszú, aszfaltborítású futópálya, a gurulóutak és a forgalmi előtér a következő fél évben készül el. EU: Göncz Árpád szerint létkérdés a csatlakozás Sértődésnek nincs helye Folytatás az 1. oldalról. - Meglehetősen feszült féléven van túl az ország. Milyennek értékeli most a politikai közhangulatot? - Az az érzésem, hogy a valóban feszült hat hónap ellenére a nagyon éles, keserű megosz­tottság kezd politikai csatározássá enyhülni. - Gondolom, figyelemmel kíséri utóda, Mádl Ferenc tevékenységét. Mi az, amit más­ként csinálna? - Vannak kötelezettségek, amelyeknek a köztársasági elnöknek mindenképpen eleget kell tenni, de nyilvánvaló, hogy ebben a po­zícióban így vagy úgy a személyiség érvénye­sül. Mádl Ferenc kitűnő tudós, egészen kiváló ember. Nem azt mondom, hogy én mindent úgy csinálnék, mint ő, hiszen nem egyforma a stílusunk. Ezen a poszton nincs minta, amit követni kellene, van viszont egy alkotmány, amihez tartani kell magát az embernek. Az az érzésem, hogy kettőnk munkája közt nincs ki­mutatható különbség, főleg nem minőségi. - Az elmúlt hetekben éles vita folyt arról, hogy a köztársasági elnök vagy a kormányfő írja alá a csatlakozási szerződést. Ön szerint ki mellett szólnak erősebb érvek? - Ha az a gyakorlat folytatódik, ami az én tízéves elnökségemet jellemezte, akkor a tárgya­lásokat lefolytató kormányfő írja alá a szerző­dést. A csatlakozás mindenképpen az ország ér­dekeit szolgálja, s ennek érvényén semmit sem változtat, ha a miniszterelnök, ha a köztársasági elnök vagy ha mindkettő, esetleg a külügymi­niszter is ellátja kézjegyével a dokumentumot. - Kovács László külügyminiszter úgy fogal­mazott az elmúlt napokban, hogy az Európai Unióhoz csak jól és jobban lehet csatlakozni. Egyetért ezzel a megfogalmazással? - Magyarország számára létkérdés, hogy csatlakozzék, és létkérdés, hogy a csatlakozás előtt maximálisan jó feltételeket vívjon ki. Van egy határ, amin túl többet elérni nem le­het, de ha nem lehet többet elérni, sértődés­nek, kivonulásnak akkor sincs helye.­­ Hol látja Magyarország helyét a kibővült Európai Unióban? - Egyenrangú tagállamok leszünk. Persze vannak olyan országok - például Németország vagy Franciaország -, amelyek politikai befo­lyása jóval nagyobb. Bizonyos mértékben raj­tunk is múlik, hogy a későbbiekben mekkora szavunk lesz. - Min múlik ez? - Fejlődésünk ütemén, európaiságunk mér­tékén. Szavunk súlyát idehaza tudjuk megala­pozni, mindenekelőtt a magunk munkájával. Hancz Gábor KISALFÖLD Jótékony célú est Az Első Győri Lions Club hagyományos vállalkozói est­jén mintegy ötven cég, összesen 130 ember vett részt. A be­vételt jótékony célra fordítják. A karitatív szervezet az elmúlt időszakban egyebek mel­lett egy szőgyei árvízkárosult családot támogatott, vala­mint a győri Petz Aladár Megyei Oktató Kórház műtőlám­pa-vásárlásához és a győri Radó Tibor Általános Iskola számítógép-beszerzéséhez járult hozzá. ­ December 22. Egyetemi Csarnok pUPPEt SHOW, ÓRIÁS BÁBSHOW (prefil kladáS - Telefon: +36 (96) 336-817,311-771 Tourinform Iroda www.kisalfold.hu Aktuális 3

Next