Kisalföld, 2004. február (59. évfolyam, 27-50. szám)
2004-02-14 / 38. szám
Szombat, 2004. február 14. Mosonmagyaróvár: Iskolabezárási viharok után, kényszerűségből elszánt stabilizáció előtt „Kereteinket a lehetőségeinkhez igazítjuk” Mosonmagyaróváron 2003 viharos esztendőnek mutatkozott iskolabezárással, tüntetésekkel. Aztán a Flexum-részvények eladása és az új Volán-telep körüli huzavona is fűtötték az indulatokat. A most februári költségvetési vita után pedig nem vakmerőség arra fogadni, hogy az idei év közhangulatát a kórház-rekonstrukció pénzügyi gondjai és a költségvetés „isten bizony!"-ra bevállalt sarokszámai határozzák meg. Stipkovits Pál polgármester most elszántnak tűnik, s a Kisalföldnek kijelentette: a tavalyi év nagy felismerése volt, hogy stabilizálni kell Mosonmagyaróvár pénzügyeit, mert „ez így nem mehet tovább”. A működtetés elvitte az összes bevételt . A tavalyi esztendő legzajosabb döntése a Bartók-iskola bezárása volt. A végeredményt tekintve annyi történt, hogy maradtak a bartókos gyerekek, hozzájuk költözik az Eltes, ezért az iskolát súlyos milliókért át kell építeni, a végkielégítésekre beterveztek 36 milliót, a mosoniak megsértődtek, a szalézi épülete meg kiürül. Ezen az áron megérte? — Összhatását tekintve mindenképpen. Talán a végrehajtásban még körültekintőbbek lehettünk volna, s akkor kevesebb lett volna a vita. A történetnek példázatértéke van, noha érdemi megtakarítást idén még nem, csak a későbbiekben remélhetünk az átalakítástól. Tavaly mindenkiben tudatosult, nem tartható fenn az addigi formájában sem az intézményhálózat, sem a város üzemeltetése. Nem engedik meg a pénzügyi keretek. Oda jutottunk, hogy tavaly az év végére a működtetés már elvitte a teljes saját bevételünket. Lépnünk kellett, mert ez az állapot városfejlesztési céljaink végrehajtását veszélyezteti. Korábban az intézmények átalakításával szavakban mindenki egyetértett, de amikor konkrét lépésekre került sor, a helyi érdekek miatt támadt feszültség. Tudtuk, hogy a döntés vitákkal jár, s korábban az ipartelepi iskola kapcsán is látszott, hogy milyen politikai erők és helyi lobbik mozdulnak meg, tőkét kovácsolva az érdeksérelmekből. A Bartók esetében is számoltunk ezzel. Döntésünket meghatározta a csökkenő gyereklétszám és a finanszírozási gondok mellett az Éltes-iskola fogyatékos gyerekeinek megfelelő elhelyezése is. Bántott, hogy ezt a korábban az Éltesért aggódók most egészen más megvilágításban látták. A döntésből most minden intézményünk rádöbbenhetett: közös, jól felfogott érdekünk, hogy mindenki rendbe tegye saját háza táját, különben a fenntartás eddigi színvonala leépül. A városháza jó példával járt elöl, mivel — noha feladataink szaporodnak — januárban elköszöntünk nyugdíjas kollégáinktól. Az iskoláktól is hasonló lépésekre számítunk, mivel eltökéltük, hogy intézményeinket és a város működtetését lehetőségeinkhez igazítjuk. A szalézi lebegtetése k Ezen túl az Éltes áthelyezésével kényszerpályára helyezte magát a város, hisz eddig mindig csak lebegtettük a szalézi épület visszaadását. A lebegtetés ezzel megszűnt. A kompromisszumos megoldás révén a mosoni gyerekek továbbra is a városrészben tanulhatnak, hiszen a Bartók a Haller-iskolához integrálódott. Harminchatmilliót valóban félretettünk végkielégítésekre, de ennyire nem lesz szükség, mert az iskoláknak kiadott létszám-gazdálkodási elvek nyomán a bartókos pedagógusok többségének találunk új munkahelyet. Nem a multik érdeke volt - A másik tavalyi slágertörténet az új Volán-telepé. Aligha tűnik megfontolt döntésnek egy buszállomást kirakni a város szélére. - Szakmailag helyes döntés született. Tény, hogy rendezési tervünk a Hild téren jelöli meg a buszpályaudvar helyét. A Kisalföld Volán viszont racionalizálni akarja működését, és számukra az egy telephelyes megoldás volt az ésszerű, ehhez még forrásokat is tudtak szerezni, hiszen a területek egy részét eladták a hipermarketnek. Kérelmüket minden szükséges dokumentummal, hatástanulmánnyal is alátámasztották... - Ezt a hipermarket finanszírozta... - Igen, de a Volán kérelme - noha a városháza munkatársai minden egyes vonatkozást megvizsgáltak - szakmailag nem volt elutasítható. - És politikailag? - Az meg törvénytelen, ha szakhatóságilag rendben van a dolog. Ám tény az is, hogy a Volán a Hild téren nem akart pályaudvart építeni. A terület a MÁV-é. Ezt még megvehettük volna, de ott négy családi házat is le kellett volna bontatni, s ez a kártérítésekkel együtt sok milliójába jött volna a városnak. Azért is bírálnak, hogy itt a multik érdeke érvényesült, ám határozottan állítom, hogy nem ez volt az elsődleges szempont. A megközelíthetőség nemcsak a hipermarketnek, hanem a városiaknak is érdeke. A nyugdíjasok igenis hálásak ezért a jó közlekedésért. A városi vonalakat nem érintette az átalakítás, a vidékieknél pedig most azok a járatok jönnek végig a városon, amelyek eddig leálltak a vasútállomáson. Mi folyamatosan egyeztettünk a Volánnal, s a problémákat sikerült is orvosolni. Pócza Mihály legutóbb azt nyilatkozta lapunkban, hogy a Volán a vidéki problémákról alig kapott jelzést. - A mi alpolgármesterünk folyamatosan egyeztetett a helyi volánosokkal és sokat finomodott is a városi menetrend. Persze a politika ezt is feltupírozta. Ugyanakkor az MDF kezdeményezte egyeztetés szakmai szinten maradt, s így segítette is az egész kisrégió érdekérvényesítését. - Tehát ebben a kérdésben nem hibázott a városháza? - Nem. Ami a Királyhidai útra épült, az ott megépülhetett. - Mi épült meg ott? - Végállomás, utaskiszolgáló létesítményekkel. Persze elvben nem kizárt, hogy a Hild téren egyszer pályaudvar is létesüljön. A Flexum-csomag kellemetlen hordalékai Évtizedes lövészárokharcok után a város tavaly eladta flexumos részvénycsomagját. Még sincs béke a részvénytársaság körül. Folyik a vita a mosoni üzletházról, a Magyar utcai épületekről, a Kolbai utcára ki nem fizetett ötmillió forintról. Eltörölték a fürdőben a kedvezményeket, a termál felújítása késik. Mikor lesz végre nyugalom Flexum-ügyben? - Még valóban vannak elvarratlan szálak. Én a vitát a decemberi előterjesztésemmel szerettem volna lezárni. Az ellenzék aggályoskodott, ezért most egy bizottság alakult a végleges rendezésre. Márciusban megtárgyaljuk jelentésüket. Tény, hogy az Erzsébet téri üzletháznál az rt. kérte, hogy az önkormányzat is jelezze, érdekelt Moson rehabilitációjában, ezért vásároljunk ott szolgálati lakásokat, mivel ez a sokáig vajúdó beruházás elbizonytalanította a befektetőket. Decemberben nem sikerült rendezni a kérdést, s azóta újabb és újabb igények merülnek föl. Vannak ennek a vitának rendkívül kellemetlen hordalékai is, s ez senkinek sem jó. - Miféle hordalékok? - A fürdőfelújítás egyre húzódik. Ennek okai persze a lezáratlan vagyonjogi perek is, hisz így nem tudnak pályázni, a saját erő meg kevés az átütő korszerűsítéshez. Igen rossz visszhangot váltott ki a fürdőkedvezmények eltörlése is. Most közösen keressük a tulajdonossal a 70 éven felüliek, a szívbetegek és a mozgássérültek kedvezményeinek visszaadási lehetőségét. Az önkormányzatnak a Dolgozói Alapítvány révén van erre kompetenciája és a tulajdonos sem zárkózik el ettől. Ugyanakkor a Kolbai utcára ígért, de ki nem fizetett ötmillió nem erősítette a bizalmat. - A Magyar utcai épület kié lesz? - A ház vitathatatlanul az önkormányzaté. Még ’95-ben adta nekünk a vagyonátadó bizottság. Mi tízéves üzemeltetési szerződést kötöttünk erre a Flexummal, cserébe ők a városnak biztosították a Kötött-csónakház használatát. Ám az rt. a csónakházat 2003 áprilisában eladta, nekünk ezért a Báger mellett új sportpályát kellett létesítenünk. Egyharmad meg egyharmad a sportcsarnokra Az idei, több mint tízmilliárdos városi büdzséről elhalasztották a végszavazást, mert hiányzott két kötelező melléklet. Ebben a szigorú pénzügyi tervezést kívánó dokumentumban mintha igen sok lenne a csak „isten bizony!”-ra beírt tervezett bevétel. A költségvetés gyakorlatilag elkészült, a következő ülésre benyújtjuk a kötelező mellékleteket is. Az idei büdzsé egyértelműen mutatja stabilizálási szándékunkat. Hitellel nem számolunk, a sportcsarnok 165 milliója csak banktechnikai okokból került ide. A sportcsarnok eredetileg a koordinált városfejlesztési programunk keretében valósult volna meg. A város az évek során tavaly december 31-ig 655 milliós hitelállományt halmozott fel. Ezzel szemben félmilliárdos pénztartalékkal rendelkeztünk számláinkon. Ám gazdasági helyzetünket reálisan a Movinnov Kft.-vel együtt lehet megítélni. A kft. a tőlünk kapott több százmilliós ingatlanvagyonnal évente sok százmilliós fejlesztést végez. Nem tudom, honnan vették, hogy a sportcsarnok felét az állam kifizette volna, mert ilyen megállapodás sose volt. Vágyak és álmok igen. Nem lehetett volna az egyharmadosnál többet kipréselni a sportcsarnokra a Lajta-parti párttag Gyurcsány Ferenctől? — Az egyezség tavaly decemberben született meg, s ez a forma az országos minisztériumi gyakorlat is. Nincs erkölcsi alapunk arra, hogy mi többet követeljünk. Az egyharmados, 330 milliós állami támogatás még kiegészül egy újabb egyharmados állami kamattámogatású hitellel is. Ez tíz évre évi 30 milliós tőketörlesztési terhet jelent. A megállapodást erről hamarosan aláírjuk a Gyermek-, Ifjúsági és Sportminisztériummal. — Mikor? — Márciusban. A kórház második üteme biztosan halasztódik — És az „isten bizony!”-ra bevállalt források? — Valóban legalább három bizonytalansági tényező van az idei büdzsében. Az egyik, hogy csak márciusban születik megállapodás a szalézi utáni állami kárpótlásról. A másik az ingatlanértékesítések megvalósíthatósága, a harmadik pedig a kórház-rekonstrukció első ütemének többletköltsége. — Az mennyi? — Háromszázmillió forint. A többletmunkákat azért vállaltuk, mert a felújítás második üteme biztosan halasztódik, s nekünk a kórház működőképességét biztosítanunk kell. A többletmunkákra állami pénzt visszamenőlegesen szerezni nem egyszerű, még akkor sem, ha a belügyminiszter szívéhez közel álló településről van szó. Háromszázmilliós pótkérelmünk megalapozott, ám ha döntés születik a támogatás tényleges mértékéről, akkor újra át kell gondolni lehetőségeinket. Frakcióviták — A polgármester elszántnak tűnik, ám frakciója bizonytalannak, sőt, a gazdasági bizottság MSZP-s elnöke gyakran ki is szavaz, s szembemegy a polgármesterrel. A koalíciós társ SZDSZ is próbálkozik, saját embereit tolja előre... — A látszat ez, de a frakció és a koalíció a legfontosabb kérdésekben egységes, s közös álláspontot képvisel. Nagy frakció vagyunk, s természetesek a viták. Nem mindenki képviseli azt a mentalitást, amit én. Ezt kár lenne titkolni, de talán nem is baj ez. Csak akkor okoz gondot, ha bizonyos ügyeket nem a képviselőcsoporton belül oldunk meg. Ám ezt a helyzetet a frakció egésze tudja kezelni. Érvekkel persze... A SZDSZ is természetesen igyekszik arculatát, eszmeiségét megőrizni, ám állítom, helyben az együttműködés korrekt. Vida István STIPKOVITS PÁL: „Nem mindenki képviseli azt a mentalitást, amit én. Ezt kár lenne titkolni, de talán nem is baj ez." Közérdekű '48-as kaszinó Mosonmagyaróvár. A Hunyadi Mátyás-szakképzőben az 1848/49-es forradalom emlékére március 8-án, délután 3 órától rendhagyó ismeretbővítő játékot szerveznek ’48-as kaszinó néven. A vetélkedőre általános és középiskolás csapatok jelentkezését várják. Bővebb felvilágosítás az intézményben Béres Csaba tanártól kérhető. Felvonulás: Hintó vezeti fel a csapatokat Szabadtéri, jelmezes farsangolás Egy régi hagyományt felelevenítendő, február 21-én, szombaton délután négy órától farsangi maskarás felvonulás és mulatság lesz Mosonmagyaróváron. A felvonuló csapatok, melyeket a polgármester és alpolgármesterek vezetnek fel hintón, két helyről, Mosonból, a Fehér Ló Közösségi Ház, valamint Magyaróvárról, a Magyar utca elejéről indulnak. A vidám társaságok a Flesch Károly Kulturális Központ felé veszik az irányt, hogy ott este 6 órától tréfás farsangi mulatságon szórakozzanak. A talpalávalóról a Szanyi Cigánybanda és az Első Győri Harmonika Együttes gondoskodik. Az alkalomra a rendezők várják a csapatokat és egyéni jelentkezőket is, akik szívesen beneveznének „A legjobb farsangi maskara” versenyre. A maskarákat zsűri bírálja. A nyertesek értékes díjakon (sült malac, óriástorta, farsangi fánk) osztozhatnak. Jelentkezni a városi rendezvényirodánál lehet személyesen vagy a 96/579-706-os és a 579-707-es telefonszámokon. www.kisalfold.hu Kisrégiók 7 Magtárból pihenőcentrum - A Hédervár határában lévő benzinkút kérdésében továbbra sincs döntés - tudtuk meg juhász/ozsi polgármestertől. - A részvénytársaság igazgatótanácsa halogatja a döntést, nem hajlandó konkrét választ adni kérdéseinkre. Nem tudjuk, milyen módon szeretnék hasznosítani: eladják vagy bérbe adják azt. A hédervári kastély felújítása utolsó szakaszában tart. Hosszas huzavona után most már biztos, hogy március 11-én megnyit a szálloda és az étterem. Egyébként egy újabb nagyszabású terv kivitelezése is elindult a községben. A faluközpontban álló egykori magtár épülete magánkézbe került, s a tulajdonosa egy pihenőcentrumot szeretne itt létrehozni. A tervek szerint két év múlva egy harmincszobás hotel és élménycentrum nyithatja meg majd kapuit Héderváron — mondta a polgármester. Cs. A.