A Kisfaludy-Társaság Évlapjai, Új Folyam 34. (1899-1900)

Hivatalos közlemények - 1899/900 - VII. Pályázati jelentések - 1. Petőfi szónoki jellemrajza (Gyulai Pál, Alexander Bernát, Bartók Lajos)

VII. PÁLYÁZATI JELENTÉSEK. 1. A PETŐFINEK, MINT KÖLTŐNEK SZÓNOKI JELLEMRAJZÁRA KITŰZÖTT LUKÁCS KRISZTINA-féle JUTALOMRÓL. A. Van szerencsém benyújtani véleményemet a Lukács Krisztina­­pályaművekről. A Lukács Krisztin­a-jutalomra (Petőfinek, mint költő­nek jellemrajza szónoki alakban) tizenhárom mű érkezett be, melyek két csoportra oszthatók. Az egyik csoport szónoki műre törekszik, de nem nyújt egyebet, mint köznapi vagy épen üres szónoklatot; a másik csoport leginkább értekezésekből áll, melyek meglehetős szárazon s nem is mindig jellemzőn fejtegetik Petőfi költészete sajátságait. Meglepi az embert az a szertelen túlzás, a­melylyel némely pályá­zók Petőfit dicsőítik. Egyik pályamű Jézus Krisztushoz hasonlítja Petőfit. A másik azt kérdi: vajon páros vdt-e valaha oly nagy szív, oly nagy elmével, mint a minő Petőfié volt. A harmadik Petőfit jellemez­hetni véli, ha azt mondja róla, hogy Pindar és Horatius, Petrarca és Be­­ranger, Heine és Burns, Byron és Schiller szépségei összegyűjtve sem hatnának fenségesebben, mint az ő páratlan költészete. A negyedik inkább csak a szerelmest, a hazafit és a hőst látja a költőben. Az ötödik azt hiszi Petőfiről, hogy benne Széchenyi, Kossuth és Deák szelleme egye­sült. A hatodik úgy rajzolja Petőfit, mintha ő eszközölte volna a magyar alkotmány reformját s idézte volna elő a forradalmat. Azonban három pályamű kiemelkedik mind­két csoportból. Ilyen a 6-ik számú, mely tanult és gondolkodó elme műve. Ez foglalkozik a pályázók közül Petőfi testhétikai oldalával, ha nem is mélyebbre hatón. Hibája az, hogy nem szónoki mű s a Petőfi jellemvonásaiból nem tud egy művészi képet alkotni. A 7-ik számú is gondolkozó fő műve, ez is foglalkozik Petőfi

Next