A Kisfaludy-Társaság Évlapjai, Új Folyam 60. (1937-1940)
V. Székfoglalók - Kállay Miklós: 1. Megemlékezés Pekár Gyuláról; 2. Részlet a Báthory István című regényből
244 KÁLLAY MIKLÓS. meg, de azután hamarosan elfelejtett az a kritika, amely a konzervatív, a mesélő képzeletét szabad szárnyaira bocsátó s a dekaden esztéta kultúrától erőteljes nemzeti irányba kanyarodó Pekárt már nem akarta elismerni. Pedig Pekár Gyula legegyénibb írói hajlamának hódolt, amikor végérvényesen erre az útra kanyarodott. Ez volt az ő igazi területe. Fáradhatatlan, nagy lendületű képzeletét az érdekes és feszült helyzetek, a szenvedélyes jelenetek érdekelték. Hőseit azok a rendkívüli vállalkozások izgatták, amelyek mögött óriási félelmes területek homálylottak, eléjük pedig bizonytalan távlatok határtalansága tárult. Nem sokat törődik már a lélektani kibogozás és elemzés aprólékosságával, azt se bánja, ha a fejlődés szoros fonala itt-ott megszakad. A cselekvés érdekli, sok változatos és meglepő fordulat, a mese száguldó irama. Meséjét úgy formálja, hogy újra meg újra váratlan, nagyhatású mozgalmas jelenetek elé állítja. Egy novellában mint regényben szereti a történeti tárgyakat, mert ezekben a mese gazdag változatosságához s a szenvedélyek lobogó tüzéhez a történelmi kulisszák gazdag díszleteit adhatja keretül. És mert a történelmi korokat kitűnően ismeri, az adatoknak és színeknek kimeríthetetlen tárháza állt rendelkezésére, környezetrajza nemcsak gondos, történelmileg hű, hanem egyben káprázatos csillogású is. Velence, a magyar középkor, sőt még az antik Róma is bőven adta neki a tárgyat, hogy ezt a tehetségét és temperamentumát kielégítse. Egyik legszebb és legjobban felépített regénye, az Ezüsthomlokú vándor legtökéletesebb próbája ennek a fantáziagazdag, színes és hatáskereső művészetnek, amelyben nagy segítségére volt bő árnyalású, nagy szókincsű, színesen lendülő, sokszor zamatos magyarsággal tele nyelve. Nagy kultúrája, színesen lüktető előadása különösen alkalmas volt tudományos és kultúrtárgyak közvetlen és népszerű feldolgozására. Ő kezdte nálunk a vetített képeket magyarázó szöveggel kísérni s megalapította ezzel a hosszú ideig igen divatos és kedvelt Uránia-előadások műfaját. Egy-egy ilyen Uránia-előadása, például a Tánc, igazi kis remekmű. A nagy megrázkódtatás, amelyen a nemzet átesett s amelynek maga is szenvedő hőse volt, fokozottabb mértékben ébresztette fel benne a mindig erős nemzeti érzést. Valóságos rajongójává lett a nagy magyar gondolatnak és izzó képzelete mindjárt nemcsak óriási világtörténelmi távlatba állította be a magyarság hivatását, hanem az óriási túrán népcsaládok nyugat felé fordult lándzsahegyének is tekintette a magyarságot. Lehet, hogy a tudomány nem igazolta mindenben ezt a felfogást, de szorul-e a költő merészröptű álma a tudomány igazolására? És csak a magyarságnak kedvezett, ha ez a valóban merész és szép álom a nemzeti öntudatot is fokozta és erősítette.