Csonka Magyarország, 1927. július-december (7. évfolyam, 27-52. szám)
1927-12-18 / 51. szám
011. évfolyam — 51-ik szám CSONICA Egyes szám ára 8 fillér MAGYARORSZÁG 1027 december 18 — A kiskúnf Kressyházi Függetlenségi Párt Hivatalos lapja — Megjelenik minden vasárnap megegyezés szerint — Hirdetési díjak mindenkor előre fizetendők Hirdetések díja: millimétersoronként 7 fillér — Magánhirdetések ■aaaaaayv..............•*•..........!*mmmmmi Laptársunk iránya. A Félegyházi Hírlap új felelős szerkesztője a lap múlt vasárnapi számában bejelenti a harcot. Ez az értelme ugyanis annak a finoman fogalmazott kitételnek, hogy a lap politikai jellegét a jövőben igyekezni fog mindinkább kidomborítani. És a harc bejelentésének ebben az ünnepélyes pillanatában programmot is ad, megjelöl az „irányt“, a politikai irányt, amelyet követni fog. Bennünket a harc bejelentése nem túlságosan érdekel. Érdekel azonban a Programm az irány, amit laptársunk a jövőben követ. Ezért fokozott figyelemmel vizsgáltuk a harcot bejelentő cikket abból a szempontból, hogy melyek is lesznek hát azok a politikai célok, amelyekért a küzdelem megindul. A legnagyobb meglepetésünkre azután azt kellett az iránycikkből megállapítani, hogy a harcnak egyetlenegy célkitűzése van, az is olyan, amelyet mi a legnagyobb mértékben helyeslünk, nevezetesen a felekezeti béke helyreállítása. Meglepő dolog, de így van. A cikkben a legfigyelmesebb átolvasás után sem lehet megtalálni a bejelentett harcnak más célját, mint ezt az egyetlen egyet, amely célt — ismételjük mi is a legnagyobb mértékben helyeselünk. Hiszen mintha csak mi írnánk azt, amit a Félegyházi Hírlap új felelős szerkesztője ír: „Úgy a városi, mint az országos politikában hirdetjük a legteljesebb felekezeti békét, mert az országunk régi határait csak úgy tudjuk visszaszerezni, ha a határokon belül erős és fegyelmezett társadalom van.“ Ezt mondtuk és ezt írtuk mi is mindig és nagyon örülünk neki, hogy a Félegyházi Hírlap új szerkesztője egyedül ennek kiküzdéséért indul harcba. Ilyen körülmények között pedig meg kell állapítanunk, hogy a Félegyházi Hirlap nekünk fegyvertársunk és a bejelentett harc nem ellenünk, hanem azok ellen irányul, akik a Félegyházi Hírlap által annyira féltett felekezeti békét veszélyeztetik. dr Fazekas Géza aljegyző ismertette a közoktatásügyi miniszter rendeletét az állami polgári fiúiskola ügyében. Az iskola igazgatója előterjesztést tett a városi tanácsnál az iránt, hogy mivel az iskolánál alkalmazott 3 tanerő nem elégséges, ott még egy tanerő alkalmaztassák. A tanács felírt a miniszterhez még egy tanerő alkalmazása iránt és a miniszter rendeletében azt közli, hogy az. évben fedezet hiányában nem adhat tanerőt, hanem hozzájárul ahhoz, hogy a város ebben a tanévben egy ideiglenes tanerőt alkalmazzon. A közgyűlés a miniszter rendeletét tudomásul vette. Ugyancsak tudomásul vette a közgyűlés a belügyminiszternek, valamint a törvényhatósági bizottságnak a közgyűlési határozatokat jóváhagyó határozatait, köztük a törvényhatósági bizottságnak azt a határozatát, amely az újabb küföldi kölcsön felvételét jóváhagyja. A vonatkozó közgyűlési határozatot dr Tóth József és társai meg is felebbezték, felebbezésüket azonban, mint alaptalant, a vármegye közgyűlése elutasította. A pénzügyi bizottság javaslatára a közgyűlés özv. Nagy Jánosné részére az eddigi havi 40 pengő helyett 60 pengő havi közsegélyt engedélyezett, Balázs József mezőőrnek és Gulyás Ferenc lovaskézbesítőnek pedig hadipótlék engedélyezése iránti kérelmét teljesítette. A bizottságok javaslatára jóváhagyta a közgyűlés az Andress Frigyes orgonaépítővel kötött vállalati szerződést, a Novoszel Jánossal kötött bérleti, Újszászi és Majláth céggel kötött vállalati, valamint Szabó János és társaival kötött vállalati szerződéseket és elfogadta az építésügyi bizottság javaslatát a vágóhíd bejáró útjának kikövezése tárgyában. A november hó 29-én tartott pótvásár alkalmával kiküldött helypénzszedők, járlatíók és forgalmiadó ellenőrök részére a napidíj kifizetését engedélyezte a közgyűlés. Több, a közgyűlés által már letárgyalt ügyben megkötött szerződés jóváhagyása után, a közgyűlés utolsó pontjaként Ónodi Károly városi képviselő terjesztett elő indítványt a hatodik vásár engedélyezése tárgyában. A közgyűlés akként határozott, hogy a hatodik vásár engedélyezését akként kívánja, hogy az csupán állatvásár legyen és keddi napon tartassék meg, amikor csupán a helybeli iparosok és kereskedők árulhatnak. Közgyűlés A városi képviselőtestület f. hó 13-án d. u. 4 órakor tartotta december havi rendes közgyűlését. A közgyűlés interpellációk előterjesztésével kezdődött. Dr Strasszer Rezső az első interpelláló, aki a nappali villanyvilágítás kérdését hozta ebben a formában a közgyűlés elé- Rámutat arra, hogy az egész napi villanyszolgáltatás fontos érdeke a város lakosságának, különösen a kereskedőknek és az iparosoknak. Már hetekkel ezelőtt mozgalom indult meg ennek kieszközlése végett, azonban ezideig mi sem történt. Kérdi, hog hajlandó e a polgármester a villanyüzemet bérlő cégnél a nappali villanyszolgáltatás azonnali életbeléptetését kieszközölni, illetve ha ez nem sikerülne a villanyüzem bérlőjével szemben a városnak bizonyára rendelkezésére álló retorzióval élni. Dóczy Pál műszaki tanácsos válaszolt az interpellációra. Hivatkozott arra, hogy a szerződés alapján a város ma még nem kényszerítheti a bérlőt az egésznapi villanyszolgáltatásra, azonban a városi tanács érintkezésbe lépett és tárgyalásokat folytat az üzembérlő céggel és remélhetőleg ennek meg is lesz az eredménye. Dr Strasser Rezső a választ tudomásul vette azzal, hogy azt csak ideiglenes válasznak tekinti. Ezután Kovács Dezső terjesztett elő interpellációt. Tudomása szerint a városi tanács a Gróf Tisza István utcai városi tisztviselőházak házadó mentessége iránt a kérvényt elkésve nyújtotta be, amiből a várost károsodás érheti. Kérdi, hogy ez kinek a hibája folytán történt és kívánja, hogy a hibás tisztviselő ellen a tanács teljes szigorúsággal járjon el. Dr Holló Béla polgármester az interpellációra azt a választ adta, hogy mivel az interpelláló beadványában nem jelölte meg, hogy milyen tárgyban szólal fel, az ügyet meg nem vizsgálhatta, miért is a legközelebbi rendes közgyűlésen fogja a válaszát megadni. Ezután a közgyűlés áttért a tárgysorozat tárgyalására. Első pontként Iparosgyűlés után. A múlt vasárnapra városunkba összehívott kerületi iparosgyűlés nem mindenben igazolta az összehívók által hozzáfűzött reményeket, mert a tíz meghívott környékbeli ipartestület közül csak három képviseltette magát. A gyűlés budapesti és pécsi szónokai nagyon helyesen, kivétel nélkül az egyedül sikerre vezethető országos iparos egység megteremtésének szükségességét hangoztatták, azonban meg kell állapítani, hogy sajnos, jelenleg távolabb áll tőlünk mint valaha, az oly hőn óhajtott iparosegység. A különböző utakon haladó iparosvezérek annak a házaspárnak a szerepét játszák, akik egymással folyvást veszekednek s a veszekedés által feldúlt családi otthonnak az ártalan gyerekek isszák meg a levét. A szegény, ártatlan gyerekek ez esetben az iparosok, akik pedig épen elég keserűlevet megittak már! Meg kellene érteni a régi és új iparosvezéreknek egyaránt, hogy a vezető pozíciókat betöltő egyének nevei az iparosságra és annak sorsára egyáltalában nem bírnak fontossággal, meg kellene érteni nekik, hogy vezéreket az iparoságnak kizárólag maga az iparosság adhat, nem pedig egyes uraknak erre a szerepre törekvő olthatatlan vágya, sem pedig holmi jóakaratú miniszteri támogatás. Én tehát a magyar kisiparosság jobb jövője érdekében arra kérem mind a régi, mind az új iparosvezéreket, hogy a vezéri pálcákat egyenlőre támasszák a sarokba, mert az egység megteremtésének a túlsok vezéri pálca hadonászása a legfőbb akadadálya. S. Lajosmizse járásbíróság felállítását kéri. A kecskeméti túlterhelt járásbíróságot naponkint átlag 60—70 ember keresi fel különböző peres ügyekben a közeli Lajosmizse, Kerekegyháza, Dabas, Pusztavacs és Gyón községekből. Ezek a községek mozgalmat imondítottak, hogy Lajosmizse székhellyel külön járásbíróságot állítsanak fel a környék lakossága peres ügyeinek elintézésére, ami jelentékeny