Csonkamagyarország, 1932. január-június (12. évfolyam, 1-26. szám)
1932-01-01 / 1. szám
, középszerű tehetség, nagy akaraterő, makacs kitartás — ezek legjellemzőbb tulajdonságai. Roppant nehéz helyzetben vállalkozott az ország kormányzására. Maga sem tudta mit vesz át, hiszen a kabinet, amelynek tagja volt, mindent eltitkolt, elfedett, elhallgatott. Károlyi nem az az ember, aki külögyminister lévén — más tárcák ügyei iránt érdeklődött volna. Bizonyosan elhitte Wekerlének, hogy minden rendben van. De nem is az az ember, aki — amikor elég későn rájött, hogy mily borzalmas cháoszt vett át — megfutott volna. Nem — bár tudja,khogy nem ért a dolgokhoz, de nem engedi a vállalt feladat, a kötelességteljesítés rossz felismerése. Kötelességet ott teljesít valaki, ha tehetségével arányban álló munkára vagy pozícióra vállalkozik. Minden kétségen felül áll, hogy Károlyi képtelen a mai helyzetben a kormányelnökségre. Ezért diktál Teleszky. Ám hajthatatlan és befolyásolhatatlan ember, azért nem megy el. Ezért végzi a „sintérmunkát“ amint maga jellemezte — kétségtelenül súlyos s nem kellemes feladatát. Terve, koncepciója nincs. Azt állítja, nem is lehet tervet csinálni, amíg az államháztartást rendbe nem hozza. Körülbelül ide zsugorodik össze az ő szemében egész feladata: a pénzügyi egyensúly helyreállítása — minden eszközzel. Amíg ezt be nem fejezi — nem fog elmenni, ha égszakadás-földindulás lesz is. Ő maga március—áprilisra várja hóhéri munkája végét. Addig aligha megy el, ha Zichyék, az egységes párt mindenki ellene fordul is. Hogy aztán csakugyan elmegy-e majd? Ki tudja? Lehet, hogy ez a fanatikusan makacs „kötelességteljesítő“ új penzumot ad fel magának. Annyi bizonyos, hogy ép oly nehéz lesz kiemelni a miniszterelnöki székből, mint annak idején Tiszát, vagy Bethlent. De az is bizonyos, hogy ha parlamenti okok választásra kényszerítik, tiszteséges választást fog csinálni, mint Tisza 1904-ben, — amikor csúfosan meg is bukott. Ez Károlyi Gyula politikai arcképe. Hozzáteszem még, hogy vannak — még ellenfelei is — akik azt állítják, hogy a mai — talán nagyrészt szükséges — „sintérmunka“ elvégzésére ő a legalkalmasabb — lehet. * * * Az érdekes információhoz egyelőre nem fűzünk kommentárt. Csak egyet szögezünk le, hogy Károlyit nemcsak az épen itt ismertetett jellemrajza alapján is teljesen alkalmatlannak találjuk a mai súlyos időkben a kormányelnökségre, hanem még ezer és egy okból. Fáj, süvölt az ősznek szele, Ingem, gatyám lobog bele Nem árt annak se jég, se hó - LÉDERER DEZSŐTŐL való CSONKAMAGYARORSZÁG 1931 Január A Petőfi-nyomda elárverezése Weiner Sándor szegedi nyomdája Kiskunfélegyházán — Dr. Tóth József polgármester szerepe Már a múltkori számunkban a Petőfi nyomda törvénytelen elárverezéséről hírt adtunk, úgy értesültünk, hogy a híradásunk nyomán úgy a kecskeméti Pénzügyigazgatóság mint a Társadalombiztosító kirendeltségek kiküldöttei Kiskunfélegyházán megjelentek és vizsgálatot tartottak. A közvélemény kíváncsian várja, hogy dr. Tóth József polgármester ezen ügyben a hivatalos kiküldötteknek milyen magyarázattal szolgált. A saját szerepét ezen ügyben mikép világította meg. * * * Ez a nyomdaelárverezés több érdekes következménnyel járt. Egyik ilyen érdekes helyzet, amibe Körmöczy József, aki a Petőfi-nyomdának az üzemvezetője, került. A nyomdát elárverezték, de Körmöczy József üzemvezetőt erről nem értesítették. Az árverés után hiába fordult akár az egyik, akár a másik intézőhöz, egyik sem akart vele szóba állni. Mikor Körmöczy József sem intézkedést, sem fizetést már jó ideje nem kapott, az itt következő levelet írta dr. Tóth József polgármesternek: „Kőháza, 1931 dec. 22. Nagyságos Polgármester úr! A Polgármester úr rendelkezett nyomdában. Kérem postafordultával rendelkezni, hogy mi lesz a nyomdával ? Az árverés törvényellenes. Mint iparjogtulajdonost ennek megtartásáról engem nem értesítettek — ez is törvényellenes. Állatkínzásért becsukják az embert. Hát emberkínzásért ? Munkabért 12 hét óta nem kaptunk. Jéghidegben és pokoli sötétben készítettük a lapot és egyéb nyomtatványokat. Kiprovokálni nem lehetett, hogy a nyomdát otthagyjam, de otthagyta Fekete Sándor, mert nem akarta, hogy ujjai lefagyjanak és bejelentetlenül dolgozzék ott. Önök vettek fel és Önöknek kell felmondaniok, ennélfogva adják ki írásbeli felmondásukat negyvennyolc óra alatt és én a nyomdát és kulcsokat azonnal átadom azon kijelentéssel, hogy nekem ezen várakozási időmre a hátralékkal együtt a fizetésem és három havi felmondási időm is jár teljes egészében, amelynek megtörténte után a nyomdát azonnal otthagyom az iparengedélyem és munkakönyvem átadását is kérve. Keresztényi szeretetteljes boldog karácsonyi ünnepeket kíván Körmöczy József és tönkretett családja. Ugyanezen a napon dr. Szőke Bálinthoz pedig a következő levelet intézte: „Kjháza, 1931 dec. 22. Tek. Dr Szőke Bálint urnak Vártam szives értesítését, hogy mikor kell az „elárverezett“ nyomdát hivatalosan átadnom és mikor kapom meg hivatalosan írásban a felmondásomat és hátralakomat. Jelzem, a felmondás 3 havi 13 hét. Ehhez feltétlenül ragaszkodom. És minél tovább húzzák az urak, annál többe fog kerülni Önöknek, mert amíg hivatalosan fel nem mondanak át nem adom a nyomdát, addig a fizetésem jár. Ha Önök a jogfolytonosság megszakítására és a jogutódnak a nyomda más helyre való átszállítására gondolnak, üsse kő, majd meglátjuk, a végén hogyan csattan. Mindenesetre negyvennyolc óra alatt kompetens választ kérek. Keresztényi szeretetteljes boldog karácsonyi ünnepeket kíván Körmöczy József és tönkretett családja Tudomásunk szerint sem az egyik sem a másik levélre válasz még nem érkezett. * * * A Petőfi nyomda elárverezése lehet az oka az alábbinak is. Wenner Sándor szegedi nyomdatulajdonos és hirlapíró dr. Tóth József polgármesterrel nagyon összebarátkozott. Így került a Wennerr Sándor „Alföldi Hirlap“-ja is a Petőfi nyomdába. Az „Alföldi Hirlap“-pal kapcsolatban a Petőfi nyomdát egy sajtójogi kihágásért a helybeli kir. járásbíróságnak felelőségre kellett vonnia. Zajzon Kálmán nem tudta megállapítani, hogy a Petőfi nyomdának ki a tulajdonosa. A helybeli árvaszéktől a nyomda vételére vonatkozó iratokat beszerezte s abból megállapította, hogy a Petőfi nyomdát a helybeli egységes párt megbízásából dr. Tóth József akkori párttikár vette, míg dr. Puskás Béla közjegyző pedig mint pártelnök egy beadványban vallotta a nyomdát az egységes párt tulajdonának. Ezek alapján 1931. dec. 28-ikára Zajzon Kálmán járásbíró úgy dr. Tóth József polgármestert, mint dr. Puskás Béla közjegyzőt a fenti kihágási ügyben mint gyanúsítottakat idézte meg. Az eljárás során dr. Tóth József azt vallotta, hogy a nyomdát a helybeli egységes párt részére részére mint megbízás nélküli ügyvivő vette meg. Az egységes párt utólag sem hagyta jóvá a vételt. A Petőfi nyomda az úgynevezett sajtósyndikátus tulajdona lett. Ennek elnöke dr. Puskás Béla, dr. Kiss István, Tarjányi János, dr. Strobl Miklós és mások. Az intézkedési jog dr. Szőke Bálintot illeti, mert dr. Puskás Béla őt bízta meg. Ha valaki a kihágásért felelőségre vonható, az csak dr. Szőke Bálint lehet. Dr. Puskás Béla mint gyanusítot azt adta elő, hogy ő a nyomda ügyeit közvetlenül nem intézte. — Dr. Szabó Sándor ügyész megbízott a kihágás miatti vádja elejtette. Erre a bíróság dr. Tóti József és dr. Puskás Béla ellen a eljárást vádelejtés miatt megszüntette * ❖ * A múlt hét elején annak 3 év felé a Kazinczy utcában 3 teheraut állott meg. Még mielőtt a teherautó megjöttek volna, akkor hajnalba a tűzoltó-laktanya előtt egy bérkocsiból leszállott dr. Tóth Józsi polgármester és körülnézett. Alighogy a polgármester eltávozott, jöttek a teherautók, amelye egy nyomda felszerelést hoztak Szegedről. A lepakolásnál a tűzoltó legénység segítségét is igénybe veték. A nyomdát azon szobákba rakták be, amelyeket azelőtt a várostó dr. Sahin Tóth Ráfael bérelt. Utóbb arról értesültünk, hogy a nyomda Weiner Sándornak szegedi nyomdája, amire Szegeden ma az árverés is ki volt tűzve. A város közönsége nagy érdeklődéssel várja, dr. Tóth József polgármesternek ehheza nyomdához a köze lehet ? Krónikás Életünkben kettő fontos: Az egyik a teli kendő, Másik: LÉDERER DEZSŐTŐL Szép kalap és szép nyakkendi Petőfi mozi műsora 1931. december 31-én csütörtökön (Szilveszter este) 7 és 9 órakor 7 órai előadáson félhelyárak! 1932. január 1-én pénteken fél 5 fél 7 és fél kilenc órakor Megjöttek a rokonok Zenés komédia 10 felv.-ban Micki űrlovas hangos vígjáték 1 felvonásban 1932. január 2-én szombaton fél és fél 9 órakor, 3-án vasárnap fél 5, fél 7 és fél kilenc órakor PAJTÁSSZERELEM Hangos filmjáték 9 felvonásban Cinci I. Cinci II. 1 felvonásos hangos trükkök Legközelebb Jön Submarine, Erzsébet királyné Salta Mortale, Bécsi vigasszonyok „Mosoly országa“