A Csonkamagyarország, 1933. szeptember-december (1. évfolyam, 1-17. szám)

1933-09-17 / 1. szám

2 A CSONKAMAGYARORSZÁG 1933. szeptember 17. és dr. Puskás Béla egységespárti elnöknek jegyzőkönyvi köszönetet szavaztak. Ez az 50 ezer pengő az, ami a lavinát megindította, amely maga alá temettte a vá­ros autonómiáját, dr. Tóth József polgármes­teri hatáskörére nézve gondnokság alá he­lyezte. Ugyanis az 50 ezer pengőt vitéz dr. Válya Gyula jelentése alapján a város részére segélyképpen a belügyminisztériumban a fő­ispán eszközölte ki. Ugyancsak a főispán, amikor az 50 ezer pengő április hó végén a város részére kiutalványoztatott, dr. Tóth Jó­zsef polgármesternek szigorúan meghagyta, hogy ahhoz a pénzhez, amíg ő nem intéz­kedik, hozzányúlni ne merjen. Dr. Tóth József a főispán szigorú ren­deletét semmibe sem vette, az 50 ezer pen­gőt a saját belátása szerint sürgősnek minő­sített városi kötelezettségekre kiutalványozta. Amikor a főispán érdeklődött, hogy a pénz megérkezett-e már, akkor dr. Tóth József te­lefonon azt jelentette, hogy már el is költötte. A május 2-án tartott képviselőtestületi gyűlésen dr. Tóth József és társai örömmel vágták zsebre a jegyzőkönyvi elismerést, ami­kor már május 1-én a főispán kezdeménye­zésére az alábbi intézkedés a polgármester renitenciája miatt megszületett: Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye alispánja Szám : 22415. kig. 1933. Tárgy : Kiskunfélegyháza megyei vá­ros háztartásának és pénzügyi igaz­gatásának helyszíni ellenőrzése. Vitéz Dr. Válya Gyula Tb. Főjegyző Urnak BUDAPEST, Magyarády út 72. Pest- Pilis-Solt Kiskun vármegye főispánjá­nak 126/1923. bsz. számú megkeresése alapján utasítom a tb. Főjegyző Urat, hogy haladék­talanul szálljon ki Kiskunfélegyháza megyei városba s ott a helyszínen a város gazdálko­dásának, háztartásának és pénzügyi igazgatá­sának hathatósabb felügyelete és ellenőrzése vé­gett az alábbiak szerint járjon el: Elsősorban meg kell állapítani a város stá­tusát oly módon, hogy a főkönyvek lezárásá­val pontos adatot nyerjü­nk arra, hogy mennyi a város összes kinnlévősége és mennyi az összes hátralékosok tartozása. Továbbá meg kell állapítani a vagyonleltárt és az esetleg értékesíthető vagyonrészt :ingatlan, üzem stb.­ A jelenleg szolgálatban álló tisztviselők és egyéb alkalmazottak létszámát felül kell vizs­gálni abból a szempontból, hogy mely állások szüntethetők meg és ez iránt javaslatot kell tenni. Havi költségvetéseket kell készíteni és pe­dig oly módon, hogy a tárgy hónapban az eddigi eredmények és tapasztalati adatok egy­bevetésével mely bevételi tételből mily összegű bevétel várható és ezzel szemben meg kell állapítani, hogy a legszigorúbb takarékosság szem előtt tartásával a háztartás továbbvitele céljából milyen címen, mily összegű kiadás szükséges. Önként értetődik, hogy a város megrendeléseket és általában új kiadással járó intézkedéseket csakis tb. Főjegyző Ur előzetes hozzájárulásával eszközölhet, úgyszintén a ki­fizetések is csak tb. Főjegyző Ur ellenjegyzése mellett foganatosíthatók. A felesleges kiadásokat meg kell szüntetni és főleg a dologi kiadásokat az elkerülhetet­len szükséges mértékre kell leszorítani, általá­ban a város gazdálkodásába megfelelő terv­­szerűséget és takarékosságot kell bevezetni. Megfontolás tárgyává kell tenni, hogy a be­vételek nem fokozhatók és esetleg új bevételi források nem nyithatók e. A város tartozásait tételenként meg kell vizsgálni és azokat több csoportba kell sorozni, aszerint, hogy melyeket kell sürgősen kiegyen­líteni és melyeknél lehet a fizetéseket rövidebb vagy hosszabb időre elhalasztani. A hátralé­kos tartozások lehetőleg oly csoportokba osz­­tandók, hogy azok nagyobb része a hátralé­kos kinnlévőségek erélyesebb behajtása mel­lett kiegyenlíthető legyen. A város kintlévőségeit is tételenként kell megállapítani s az erélyes behajtást a legszi­gorúbban folyamatba kell helyezni. A város szerződéseit meg kell vizsgálni s a netán eszközölhető módosításokat illetőleg szerződés felbontása iránt szükséges tárgya­lásokat folyamatba kell tenni. Meg kell vizsgálni a város intézményeit és üzemeit és azoknak rentábilissá tétele, illető­leg a felesleges és ráfizetéssel járó intézmé­nyek és üzemek szüneteltetése iránt a szük­séges intézkedéseket folyamatba kell tenni. Általában minden olyan intézkedést tegyen meg, illetőleg javaslatot terjesszen fel, amely a város pénzügyi igazgatásának hatékonyabb helyszíni felügyelete és ellenőrzése céljából és a város pénzügyi igazgatásának rendbehoza­tala végett szükségesnek mutatkozik. Napidíjait egyenlőre a vármegye háztartási alapja terhére állapítom meg. Kiskunfélegyháza megyei város polgármes­terét fentiek tudomásulvétele céljából azzal értesítem, hogy kiküldöttem utasításaihoz min­denben a legszigorúbban alkalmazkodjék. Budapest, 1933. évi május hó 1-én. Alispán helyett: Ney sk. főjegyző. * * * Mi, akik az önkormányzatnak hívei, a törvénynek pedig tisztelői vagyunk, meghök­­kenve kérdeztük, hogy miféle intézkedés ez? Hiszen ez egyrészt mélyen belevág az ön­­kormányzatba, másrészt a magyar törvény­tárban ilyen intézkedésre alapot találni nem lehet. Teljes lojalitással megengedjük, hogy úgy a főispánt, mint az alispánt a város iránti jóindulat vezette, de ennek dacára ezen in­tézkedés ellen, amely nyilvánvalóan törvénybe ütköző, tiltakozunk. Az 1929. évi 30. törvénycikk 44. §-a írja körül a polgármesternek a hatáskörét. A polgármestert, amíg az a hivatalát betölti, ezen törvényszakaszban megállapított hatás­körétől elmozdítani nem lehet. Ha a polgármester a hivatalának a be­töltésére képtelen, vagy azt hanyagul teljesíti, ott van a fentebb felhívott törvény 76. §-a, amely szerint a felfüggesztéstől egészen a hivataltól való elmozdításig minden fokozat rendelkezésre áll. A polgármester helyzete most vitéz dr. Válya Gyula tb. főjegyző mellett olyan lett, mint az ötödik kerék szerepe. Közbevetőleg felötlik bennünk az a köl­tői kérdés, hogy miféle okok azok, amelyek miatt dr. Tóth József ellen a törvény teljes szigorával nem lehet eljárni? * * * De a fent alispáni intézkedésnek van egy súlyosabb kitétele is, amely a városunk autonómiáját sérti és amely szintén beleüt­közik a törvénybe. Olvassuk: „.. . Önként értetődik, hogy a város megrendeléseket és általában új kiadással járó intézkedéseket csakis a tb. Főjegyző Ur előzetes hozzájárulásával eszközölhet, úgy­szintén a kifizetések is csak a tb. Főjegyző Ur ellenjegyzése mellett foganatosíthatók“. Az 1886. évi XXII. t.-c. 32. §-a szerint: „A község (város) az önkormányzat jogát képviselőtestülete által gyakorolja“. Ugyan­ezen törvény 26. §-a szigorúan megszabja, hogy az alispán, illetve a vármegye, mikor avatkozhatik a város belügyeibe. Ezen­ utóbbi §-ban az is benne foglaltatik, ha azt a köz­­igazgatás érdeke megkívánja, akkor a törvény­­hatóság beleavatkozhat a város belügyeibe. De ezen §. azt is mondja, hogy ezen esetben a törvényhatóság sérelmes határozatának kéz­besítésétől számított 15 nap alatt birtokon belül a belügyminiszterhez felebbezhet a város. Megállapítjuk, hogy a város képviselő­testülete soha semmiféle értesítést az alispán­nak fenti tervéről nem kapott s igy arról sem tudomást nem vehetett, sem az ellen felebbezéssel nem élhetett. S igy kénytelenek voltunk azt is meg­állapítani, hogy az alispánnak fenti határozata az autonómia megsemmisítése volt. * * * Ezek után dr. Tóth József az alkotni­­vágyástól duzzadó polgármester a torony alól el is távozhatott volna. Hiányát sem a város közönsége, sem város kormányzása nem érezte volna meg. Hiszen a polgármesteri jogkört illető gondnokság alá helyezettség mellett bi­zonyára nem tudja beváltani azokat az ígéreteket, amelyeket a Szegedi Uj Nemzet I Férfi ruhák I mérték szerint | már 30 P-től | Divat- és sima szövetek II nagy választékban I KERESZTESI JÁNOS úri szabónál I Csongrádi és Dobó ucca sarok j ’::9cs:s::ess­ zékben kilátásba helyezett. Hát akkor miért marad továbbra a polgármesteri székben? Hát azért, mert dr. Tóth József részére külön munkakört állapítottak meg. Ez pedig az illemtannak gyak­orlati érvényesítése és annak ellenőrzése. Ő erre, mint tudjuk, na­gyon alkalmas. Hogy nem tréfa amit mondunk, annak igazolására álljon itt az uj működési körében hozott első intézkedése teljes szövegében: Kisbélegtháza megyei város polgármestere 7751/ki, 1933. szám. Valamennyi Hivatalfőnöknek és Ügyosztályvezetőnek! Pestvármegye alispánjának 22415/1933. kig. sz alatt kelt rendeletét másolatban tudo­másulvétel és szigorú miheztartás végett közlöm. Egyben felhívom az összes Hivatalfőnök és és ügyosztályvezető Urakat, hogy a vezetésük alatt álló egyes ügyosztályok valamennyi tiszt­viselője és alkalmazottja előtt az alábbi ren­delkezésemet hirdesse meg, őket hathatósan oktassa ki és őket állandóan alábbi szempon­tokból ellenőrrizze. Úgy személyes tapasztalatból, valamint az elém terjesztett nagyszámú és alapos pana­szokból megállapítom, hogy a tisztviselők és alkalmazottak között úgy a hivatali, mint a társadalmi életben a legnagyobb fokú és to­vább nem tűrhető fegyelmetlenség uralkodik. A belügyminiszteri kiküldött is erős kifogás tárgyává tette ezen tovább nem tűrhető álla­potot, miért is felhívom az összes tisztviselő­ket és alkalmazottakat, hogy az előírt hivata­los idő pontos betartása mellett, úgy a hivatali életben, mint a társadalmi téren való érintke­zésnél is felebbvalóikkal szemben a teljes fe­gyelem kívánalmainak megfelelő magatartást tanúsítsanak. Nem egyszer fordult már hozzám egy egy magasabb rangú tisztviselő panasszal, hogy egyes alkalmazottak pl. cigarettával men­tek be szobájába, zsebretett kézzel és nyegle modorban terjesztették elő mondanivalójukat, valamint a társadalmi téren, főleg az utcai kö­szöntésekre nézve hangzottak el panaszok. Azt pedig a legszigorúbban elrendelem, hogy a tiszteletadás legelemibb kívánalmainak az összes hivatalokban feltétlen tegyenek ele­get, akként, hogy amennyiben az egyes hiva­talokba magasabb rangú tisztviselő lép be, az ott szolgálatot teljesítő tisztviselők és alkal­mazottak azonnal felálással üdvözöljék. Fenti rendelkezésemet, azaz annak betartá­sát szigorúan fogom ellenőrizni és ellenőriz­tetni, amennyiben annak legrövidebb időn be­lül hatását nem tapasztalnám, úgy egyéb in­tézkedéshez fogok nyúlni. Kiskunfélegyháza, 1933. május 3. Dr. Tóth József s. k. polgármester: Mindezek a dolgok a város polgárságát és képviselőtestületét élénken foglalkoztatták. A képviselőtestület tagjai pártkülönbség nélkül vitéz dr. Válya Gyula megbízása ellen, amely a fentebb kifejtettek szerint törvényes alapon nem nyugodott, tiltakozni kívántak. Sőt egyik közgyűlésen dr. Tóth József pol­gármestert utasították is, hogy dr. Várya Gyula megbízását tűzze napirendre, hogy az ellen jogorvoslattal élhessenek. A polgármester habozott. Egyrészt a „Szegedi Új Nemzedékiben olyan szépen megírt dicsőségének megtépázása miatt az ügyet szerette volna a képviselőtestület napi­rendjére tűzni, de másrészt dr. Ney Géza vármegyei főjegyző alapos kioktatása és fi­gyelmeztetése után azt megtenni nem merte. Amíg a polgármester a két malomkő között Hamletként töprengett, megszületett a következő belügyminiszteri rendelet. M. kir. Belügyminiszter. Szám. ad. 79273/1933. V. Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye közönségének BUDAPEST Kiskunfélegyháza megye­­ város háztartása az utóbbi időben fokozatosan leromlott, ugy­­annyira, hogy az 1930. évben 139% os, az 1931. évben 120% os, az 1932. évben pedig 133% -os pótadót kellett kivetni, a kereseti adó kulcsát pedig 5% ről 7%-ra kellett felemelni. A pénzügyi helyzet romlását az általános gaz­dasági helyzeten kívül főleg az idézte elő, hogy a város és annak vezetősége pénzügyi tekintet­ben nem áll hivatása magaslatán s a pótadó és kereseti adó magas kulcsa mellett sem tudja a város háztartását egyensúlyban tartani. A város zárszámadásai állandóan hiánnyal zá­rultak s ennek a hiánynak fedezete nincsen. A majdnem egy millió pengőt kitevő kinnlevő­ség behajtásáról a város kellő eréllyel nem gondoskodik. Ennek következménye, hogy a.

Next