A Csonkamagyarország, 1933. szeptember-december (1. évfolyam, 1-17. szám)
1933-09-17 / 1. szám
2 A CSONKAMAGYARORSZÁG 1933. szeptember 17. és dr. Puskás Béla egységespárti elnöknek jegyzőkönyvi köszönetet szavaztak. Ez az 50 ezer pengő az, ami a lavinát megindította, amely maga alá temettte a város autonómiáját, dr. Tóth József polgármesteri hatáskörére nézve gondnokság alá helyezte. Ugyanis az 50 ezer pengőt vitéz dr. Válya Gyula jelentése alapján a város részére segélyképpen a belügyminisztériumban a főispán eszközölte ki. Ugyancsak a főispán, amikor az 50 ezer pengő április hó végén a város részére kiutalványoztatott, dr. Tóth József polgármesternek szigorúan meghagyta, hogy ahhoz a pénzhez, amíg ő nem intézkedik, hozzányúlni ne merjen. Dr. Tóth József a főispán szigorú rendeletét semmibe sem vette, az 50 ezer pengőt a saját belátása szerint sürgősnek minősített városi kötelezettségekre kiutalványozta. Amikor a főispán érdeklődött, hogy a pénz megérkezett-e már, akkor dr. Tóth József telefonon azt jelentette, hogy már el is költötte. A május 2-án tartott képviselőtestületi gyűlésen dr. Tóth József és társai örömmel vágták zsebre a jegyzőkönyvi elismerést, amikor már május 1-én a főispán kezdeményezésére az alábbi intézkedés a polgármester renitenciája miatt megszületett: Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye alispánja Szám : 22415. kig. 1933. Tárgy : Kiskunfélegyháza megyei város háztartásának és pénzügyi igazgatásának helyszíni ellenőrzése. Vitéz Dr. Válya Gyula Tb. Főjegyző Urnak BUDAPEST, Magyarády út 72. Pest- Pilis-Solt Kiskun vármegye főispánjának 126/1923. bsz. számú megkeresése alapján utasítom a tb. Főjegyző Urat, hogy haladéktalanul szálljon ki Kiskunfélegyháza megyei városba s ott a helyszínen a város gazdálkodásának, háztartásának és pénzügyi igazgatásának hathatósabb felügyelete és ellenőrzése végett az alábbiak szerint járjon el: Elsősorban meg kell állapítani a város státusát oly módon, hogy a főkönyvek lezárásával pontos adatot nyerjünk arra, hogy mennyi a város összes kinnlévősége és mennyi az összes hátralékosok tartozása. Továbbá meg kell állapítani a vagyonleltárt és az esetleg értékesíthető vagyonrészt :ingatlan, üzem stb. A jelenleg szolgálatban álló tisztviselők és egyéb alkalmazottak létszámát felül kell vizsgálni abból a szempontból, hogy mely állások szüntethetők meg és ez iránt javaslatot kell tenni. Havi költségvetéseket kell készíteni és pedig oly módon, hogy a tárgy hónapban az eddigi eredmények és tapasztalati adatok egybevetésével mely bevételi tételből mily összegű bevétel várható és ezzel szemben meg kell állapítani, hogy a legszigorúbb takarékosság szem előtt tartásával a háztartás továbbvitele céljából milyen címen, mily összegű kiadás szükséges. Önként értetődik, hogy a város megrendeléseket és általában új kiadással járó intézkedéseket csakis tb. Főjegyző Ur előzetes hozzájárulásával eszközölhet, úgyszintén a kifizetések is csak tb. Főjegyző Ur ellenjegyzése mellett foganatosíthatók. A felesleges kiadásokat meg kell szüntetni és főleg a dologi kiadásokat az elkerülhetetlen szükséges mértékre kell leszorítani, általában a város gazdálkodásába megfelelő tervszerűséget és takarékosságot kell bevezetni. Megfontolás tárgyává kell tenni, hogy a bevételek nem fokozhatók és esetleg új bevételi források nem nyithatók e. A város tartozásait tételenként meg kell vizsgálni és azokat több csoportba kell sorozni, aszerint, hogy melyeket kell sürgősen kiegyenlíteni és melyeknél lehet a fizetéseket rövidebb vagy hosszabb időre elhalasztani. A hátralékos tartozások lehetőleg oly csoportokba osztandók, hogy azok nagyobb része a hátralékos kinnlévőségek erélyesebb behajtása mellett kiegyenlíthető legyen. A város kintlévőségeit is tételenként kell megállapítani s az erélyes behajtást a legszigorúbban folyamatba kell helyezni. A város szerződéseit meg kell vizsgálni s a netán eszközölhető módosításokat illetőleg szerződés felbontása iránt szükséges tárgyalásokat folyamatba kell tenni. Meg kell vizsgálni a város intézményeit és üzemeit és azoknak rentábilissá tétele, illetőleg a felesleges és ráfizetéssel járó intézmények és üzemek szüneteltetése iránt a szükséges intézkedéseket folyamatba kell tenni. Általában minden olyan intézkedést tegyen meg, illetőleg javaslatot terjesszen fel, amely a város pénzügyi igazgatásának hatékonyabb helyszíni felügyelete és ellenőrzése céljából és a város pénzügyi igazgatásának rendbehozatala végett szükségesnek mutatkozik. Napidíjait egyenlőre a vármegye háztartási alapja terhére állapítom meg. Kiskunfélegyháza megyei város polgármesterét fentiek tudomásulvétele céljából azzal értesítem, hogy kiküldöttem utasításaihoz mindenben a legszigorúbban alkalmazkodjék. Budapest, 1933. évi május hó 1-én. Alispán helyett: Ney sk. főjegyző. * * * Mi, akik az önkormányzatnak hívei, a törvénynek pedig tisztelői vagyunk, meghökkenve kérdeztük, hogy miféle intézkedés ez? Hiszen ez egyrészt mélyen belevág az önkormányzatba, másrészt a magyar törvénytárban ilyen intézkedésre alapot találni nem lehet. Teljes lojalitással megengedjük, hogy úgy a főispánt, mint az alispánt a város iránti jóindulat vezette, de ennek dacára ezen intézkedés ellen, amely nyilvánvalóan törvénybe ütköző, tiltakozunk. Az 1929. évi 30. törvénycikk 44. §-a írja körül a polgármesternek a hatáskörét. A polgármestert, amíg az a hivatalát betölti, ezen törvényszakaszban megállapított hatáskörétől elmozdítani nem lehet. Ha a polgármester a hivatalának a betöltésére képtelen, vagy azt hanyagul teljesíti, ott van a fentebb felhívott törvény 76. §-a, amely szerint a felfüggesztéstől egészen a hivataltól való elmozdításig minden fokozat rendelkezésre áll. A polgármester helyzete most vitéz dr. Válya Gyula tb. főjegyző mellett olyan lett, mint az ötödik kerék szerepe. Közbevetőleg felötlik bennünk az a költői kérdés, hogy miféle okok azok, amelyek miatt dr. Tóth József ellen a törvény teljes szigorával nem lehet eljárni? * * * De a fent alispáni intézkedésnek van egy súlyosabb kitétele is, amely a városunk autonómiáját sérti és amely szintén beleütközik a törvénybe. Olvassuk: „.. . Önként értetődik, hogy a város megrendeléseket és általában új kiadással járó intézkedéseket csakis a tb. Főjegyző Ur előzetes hozzájárulásával eszközölhet, úgyszintén a kifizetések is csak a tb. Főjegyző Ur ellenjegyzése mellett foganatosíthatók“. Az 1886. évi XXII. t.-c. 32. §-a szerint: „A község (város) az önkormányzat jogát képviselőtestülete által gyakorolja“. Ugyanezen törvény 26. §-a szigorúan megszabja, hogy az alispán, illetve a vármegye, mikor avatkozhatik a város belügyeibe. Ezen utóbbi §-ban az is benne foglaltatik, ha azt a közigazgatás érdeke megkívánja, akkor a törvényhatóság beleavatkozhat a város belügyeibe. De ezen §. azt is mondja, hogy ezen esetben a törvényhatóság sérelmes határozatának kézbesítésétől számított 15 nap alatt birtokon belül a belügyminiszterhez felebbezhet a város. Megállapítjuk, hogy a város képviselőtestülete soha semmiféle értesítést az alispánnak fenti tervéről nem kapott s igy arról sem tudomást nem vehetett, sem az ellen felebbezéssel nem élhetett. S igy kénytelenek voltunk azt is megállapítani, hogy az alispánnak fenti határozata az autonómia megsemmisítése volt. * * * Ezek után dr. Tóth József az alkotnivágyástól duzzadó polgármester a torony alól el is távozhatott volna. Hiányát sem a város közönsége, sem város kormányzása nem érezte volna meg. Hiszen a polgármesteri jogkört illető gondnokság alá helyezettség mellett bizonyára nem tudja beváltani azokat az ígéreteket, amelyeket a Szegedi Uj Nemzet I Férfi ruhák I mérték szerint | már 30 P-től | Divat- és sima szövetek II nagy választékban I KERESZTESI JÁNOS úri szabónál I Csongrádi és Dobó ucca sarok j ’::9cs:s::ess zékben kilátásba helyezett. Hát akkor miért marad továbbra a polgármesteri székben? Hát azért, mert dr. Tóth József részére külön munkakört állapítottak meg. Ez pedig az illemtannak gyakorlati érvényesítése és annak ellenőrzése. Ő erre, mint tudjuk, nagyon alkalmas. Hogy nem tréfa amit mondunk, annak igazolására álljon itt az uj működési körében hozott első intézkedése teljes szövegében: Kisbélegtháza megyei város polgármestere 7751/ki, 1933. szám. Valamennyi Hivatalfőnöknek és Ügyosztályvezetőnek! Pestvármegye alispánjának 22415/1933. kig. sz alatt kelt rendeletét másolatban tudomásulvétel és szigorú miheztartás végett közlöm. Egyben felhívom az összes Hivatalfőnök és és ügyosztályvezető Urakat, hogy a vezetésük alatt álló egyes ügyosztályok valamennyi tisztviselője és alkalmazottja előtt az alábbi rendelkezésemet hirdesse meg, őket hathatósan oktassa ki és őket állandóan alábbi szempontokból ellenőrrizze. Úgy személyes tapasztalatból, valamint az elém terjesztett nagyszámú és alapos panaszokból megállapítom, hogy a tisztviselők és alkalmazottak között úgy a hivatali, mint a társadalmi életben a legnagyobb fokú és tovább nem tűrhető fegyelmetlenség uralkodik. A belügyminiszteri kiküldött is erős kifogás tárgyává tette ezen tovább nem tűrhető állapotot, miért is felhívom az összes tisztviselőket és alkalmazottakat, hogy az előírt hivatalos idő pontos betartása mellett, úgy a hivatali életben, mint a társadalmi téren való érintkezésnél is felebbvalóikkal szemben a teljes fegyelem kívánalmainak megfelelő magatartást tanúsítsanak. Nem egyszer fordult már hozzám egy egy magasabb rangú tisztviselő panasszal, hogy egyes alkalmazottak pl. cigarettával mentek be szobájába, zsebretett kézzel és nyegle modorban terjesztették elő mondanivalójukat, valamint a társadalmi téren, főleg az utcai köszöntésekre nézve hangzottak el panaszok. Azt pedig a legszigorúbban elrendelem, hogy a tiszteletadás legelemibb kívánalmainak az összes hivatalokban feltétlen tegyenek eleget, akként, hogy amennyiben az egyes hivatalokba magasabb rangú tisztviselő lép be, az ott szolgálatot teljesítő tisztviselők és alkalmazottak azonnal felálással üdvözöljék. Fenti rendelkezésemet, azaz annak betartását szigorúan fogom ellenőrizni és ellenőriztetni, amennyiben annak legrövidebb időn belül hatását nem tapasztalnám, úgy egyéb intézkedéshez fogok nyúlni. Kiskunfélegyháza, 1933. május 3. Dr. Tóth József s. k. polgármester: Mindezek a dolgok a város polgárságát és képviselőtestületét élénken foglalkoztatták. A képviselőtestület tagjai pártkülönbség nélkül vitéz dr. Válya Gyula megbízása ellen, amely a fentebb kifejtettek szerint törvényes alapon nem nyugodott, tiltakozni kívántak. Sőt egyik közgyűlésen dr. Tóth József polgármestert utasították is, hogy dr. Várya Gyula megbízását tűzze napirendre, hogy az ellen jogorvoslattal élhessenek. A polgármester habozott. Egyrészt a „Szegedi Új Nemzedékiben olyan szépen megírt dicsőségének megtépázása miatt az ügyet szerette volna a képviselőtestület napirendjére tűzni, de másrészt dr. Ney Géza vármegyei főjegyző alapos kioktatása és figyelmeztetése után azt megtenni nem merte. Amíg a polgármester a két malomkő között Hamletként töprengett, megszületett a következő belügyminiszteri rendelet. M. kir. Belügyminiszter. Szám. ad. 79273/1933. V. Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye közönségének BUDAPEST Kiskunfélegyháza megye város háztartása az utóbbi időben fokozatosan leromlott, ugyannyira, hogy az 1930. évben 139% os, az 1931. évben 120% os, az 1932. évben pedig 133% -os pótadót kellett kivetni, a kereseti adó kulcsát pedig 5% ről 7%-ra kellett felemelni. A pénzügyi helyzet romlását az általános gazdasági helyzeten kívül főleg az idézte elő, hogy a város és annak vezetősége pénzügyi tekintetben nem áll hivatása magaslatán s a pótadó és kereseti adó magas kulcsa mellett sem tudja a város háztartását egyensúlyban tartani. A város zárszámadásai állandóan hiánnyal zárultak s ennek a hiánynak fedezete nincsen. A majdnem egy millió pengőt kitevő kinnlevőség behajtásáról a város kellő eréllyel nem gondoskodik. Ennek következménye, hogy a.