Együttműködés, 1982 (6. évfolyam, 1-12. szám)

1982-01-01 / 1. szám

Paksi Atomerőmű Közelebb a célegyeneshez — Nem jellemző a kép — mondja Rauscher János léte­sítményi főmérnök, amikor hosszú idő után (s a hosszú időért egy kis lelkiismeret­­furdalást érezve) ismét arról érdeklődünk tőle: összességé­ben hogyan dolgoznak, mit csinálnak az atomerőműnél az Energetikai Gépgyár „színei­ben” dolgozó szakemberek, ka­tonák? A kép, az itt közölt paksi fotó valóban nem jellemző. Hiszen az Energetikai Gép­gyár „csapata” nem azon a munkahelyen dolgozik, ami rajta látható. De mégis közöl­jük a fotót, egyetlen nyomós okból. Ugyanis a vállalat dol­gozóinak többsége nem járt, nem járhatott a paksi építke­zésen, így most, a képet szem­lélve legalább sejtik, hogy mi­ként néz ki az, a hatalmas létesítmény, ahol a kollégák dolgoznak. Rauscher Jánossal tehát a jelenlegi helyzetről beszélge­tünk. Még a nagy év végi ünnepek, karácsony és szil­veszter előtt. Ezek a napok mindenütt az országban, min­den vállalatnál, munkahelyen a számvetés napjai is: mit végeztünk, hol tartunk? Pakson dolgozó szerelőink előtt két nagy feladat, két szorító határidő állt az utóbbi időben. Az egyik: az idegen­­gőzös indítás. A másik: a cirkulációs mosatás. Rauscher János örömmel és némi meg­nyugvással tájékoztat arról, hogy mind a két feladatot a határidő tartásával — sőt, a másodikat néhány nappal előbb is — teljesítették. Jelentős dátum volt 1981. november 3-a. Ekkor kezdő­dött meg az idegengőzös in­dítás folyamata. A cirkulációs mosatás — az erőmű primér­­köréhez tartozó csővezetékek és berendezések tisztítását je­lenti ez — feltételeit pedig december 23-a, az­­előírt ha­táridő helyett már huszadiká­ra megteremtették a szerelők. Mindenki nagyon fáradt, nagyon nagy volt a hajtás, mint mindig — mondta a fő­mérnök. De ez a hajtás —nem úgy, mint a Paksról közölt kép — általában jellemző, nincs egy percnyi megállás sem. Közben állandóan foly­nak a munkavédelmi bejárá­sok, a fellelt hibák feltárása után azonnal hozzá kell fog­ni azok kijavításához. Azt sem kell külön hangsúlyozni — Paksról közölt korábbi cik­keinkben is „örök” téma volt —, hogy sajnos a hajtás so­hasem volt gondok nélkül. Anyaghiány, késedelmes szál­lítások, egyéb problémák min­dig akadtak — de valahogy mindig akadt áthidaló megol­dás is. A cél érdekében — ami legutóbb a cirkulációs mosatás feltételeinek megteremtését je­lentette — összefogott az erő­művet építő valamennyi kol­lektíva, az építők, a szerelők, az üzembe helyezők, a beru­házók és mások. És ha most külön a vállalatunk dolgozóit nézzük, összefogott ezé­rt a célért az összes, „lent" Pakson és „fent” Pesten munkálkodó brigád és közösség; elismerés­re méltó helytállásról tettek valamennyien tanúbizonysá­got. A Paksi Atomerőmű Komplex brigád „lent” dolgo­zó tagjait is elismerés illeti. Beszélgetésünkkor még 1981 decemberét írjuk, s mint em­lítettük, a nagy év végi ün­nepek előtt vagyunk. Az otta­niak, ledolgozván a még hát­ra levő munkaidőt előre, ha­zafelé készülődnek. A kato­nák is szabadságra mennek. Január 3-án indul újra az üzem, akkor veszik fel megint a szerszámot az em­berek. Az atomerőműben addig „csend” van, csak ügyeletet tartanak. Mire lapunk megjelenik, az ünnepeket már elfelejtették, a következő feladat megoldá­sáért dolgoznak Pakson. Igyek­szünk erről mielőbb részletes beszámolót adni, s ígérjük, mindenképpen jellemző ké­pekkel. J. E. VI. ÉVFOLYAM 1. SZÁM ÁRA: 1,20 FT 1982. JANUÁR ÁPRILIS 4. GÉPIPARI MŰVEK DOLGOZÓINAK LAPJA KOSZONTO Az új esztendőben szeretet­tel köszöntöm vállalatunk minden dolgozóját, szeretett nyugdíjasainkat, lapunk min­den kedves olvasóját. Külön köszöntöm a Paksi Atomerőmű építésében rend­kívül nagy feladatokat telje­sítő munkatársainkat, lengyel barátainkat, katonáinkat, mindazokat, akik elősegítették e nagy feladat határidőre tör­ténő teljesítését. Mindannyian tudjuk, hogy pártunk XII. kongresszusa a szerényebb ütemű fejlődést, az elért életszínvonal megőrzését jelölte meg elérendő célként, mivel a jelen időszakban ez felel meg a népgazdaság hely­­eelérnek, a világgazdasági ten­denciáknak. Az adott népgazdasági hely­zetben vállalatunk gazdálko­dási feltételei is szigorúbbá váltak, tükrözve a népgazda­ság fejlődésének feltételeit, lehetőségeit. Az elmúlt évben elért ered­ményeinket számba véve jó érzéssel állapíthatjuk meg, hogy erőfeszítéseink, jó mun­kánk és takarékos gazdálko­dásunk révén a gépipar átla­gát meghaladó fejlődést ér­tünk el, teljesítettük szocia­lista export-kötelezettségein­ket, növeltük tőkés exportun­kat. Elért eredményeink lehe­tővé tették az átlagbérek 9 százalékos növelését, a szociá­lis juttatások szerény bővíté­sét. A VI. ötéves tervünk első évének sikeres teljesítése, a be­csületes munkából született eredményeink azt tanúsítják, hogy a nehezebb gazdálkodási feltételek között is képesek va­gyunk vállalatunk fejlődését biztosítani, életkörülményein­ket javítani. Meggyőződésem, hogy egy­­séges akarattal, szoros együtt­működéssel képesek leszünk az előttünk álló nagyobb felada­tokat is teljesíteni, ezáltal vál­lalatunk minden dolgozójának személyes boldogulását elő­segíteni. Kívánok minden munkatár­samnak és lapunk olvasóinak boldog új évet, sok sikert, jó egészséget. Tóth György vezérigazgató A vállalat és a gyárak politikai és társadalmi vezetése ne­vében is ugyancsak, boldog, sikerekben gazdag új esztendőt kíván a szerkesztő bizottság Mérleg a társadalmi munkáról Lakásokért, gyermekekért Nagy hagyományai vannak a vállalatnál a kommunista műszakoknak. Tavaly is je­lentős eredményeket értek el a dolgozók, összesen 3586 mű­szakot adtak önzetlenül, bért nem várva. Érdemes itt a szocialista brigádok szerepéről külön szól­ni. A műszakokban való rész­vételük mintegy kilencven százalékos, de jó néhány szo­cialista brigád — különösen a már régebben együtt dolgo­zók — minden alkalommal teljes létszámmal jelenik meg a műszakokon, és ezt termé­szetesnek is veszik. Az 1981-ben, a műszakok keretében ledolgozott 19 ezer 778 óra hasznos volt a gyá­raknak. Gyarapodott a terme­lési érték, és sok esetben ép­pen olyan helyeken, a­hol fél­ni kellett a terv szerinti ter­melési ütem lelassulásától, a plusz órák sokat segítettek abban, hogy bizonyos munkák időre elkészüljenek. A kom­munista műszakokon képző­dött, elszámolható bér össze­ge 308 ezer 811 forintot tesz ki. Gyáranként más-más mó­don használják fel az elszá­molható bért. Például: lakás­­építési támogatásra, a telepü­lés gyermekintézményeinek patronálására, a mozgássérül­tek megsegítésére — itt meg­jegyzendő, hogy a tavalyi esz­tendő a rokkantak és mozgás­­sérültek éve volt —, a törzs­gyárban buszváró építésére, továbbá a gyárak ifjúsági alapjának bővítésére, kiegé­szítésére. A tavalyi eredményeket mérlegelve, most, az összegezés után csak a köszönet, az el­ismerés hangján szólhatunk a kommunista műszakokban részt vevőkről, a nemes célok elérését segítőkről. Bujdosó Imréné munka­verseny-felelős * Előző számunkban riport­ban számoltunk be az Energe­tikai Gépgyárban november­ben tartott kommunista mű­szakról. A részletes eredmé­nyek akkor még nem álltak rendelkezésünkre, ezért most pótlólag közöljük azokat. A lakásépítési alap kiegé­szítéséért ötszázan dolgoztak. Budapesten, a szerelési gyár­egység eredményeit is bele­értve, összesen 46 ezer 111 forint elszámolható bér került átutalásra. A gyárnak­­, Kanizsának is Az Április 4. Gépipari Mű­vek Nagykanizsai Gépgyárá­ban saját erőből építkeznek; ebben a szocialista brigádok társadalmi munkával segíte­nek. A raktári gondok eny­hítésére 300 négyzetméteres raktár épül, s a leromlott ál­lagú régi malom helyett most a meglévő nyitott szín beépí­tésével alakítanak ki új üzem­csarnokot, nagykészülékgyár­tásra. A gyár 28 szocialista, illetve e címért küzdő brigádja több ezer társadalmi munkaórát ajánlott „házi munkára” , de nem feledkeznek meg a városról sem: kisebb és na­gyobb közösségük javára dol­goznak. Patronálják Nagyka­nizsa 3 óvodáját és két isko­láját, parkosítják a várost és segítenek, ahol szükséges. A brigádmozgalomnak jó hagyományai vannak a gyár­ban. A 28 brigádból egy, el­nyerte a Vállalat kiváló bri­gádja. kitüntetést. Van egy kiváló ifjúsági brigádjuk is. 5 az aranykoszorúval, 4 az ezüsttel, 3 a bronzkoszorúval kitüntetett közösség. A brigádtagok folyamatosan dolgoznak a gyári építkezése­ken. Az összehangolt munka következtében a­­két épület önerőből történő elkészítése és átadása a tervezettnek megfe­lelően alakul. * Az 1981. október 31-én meg­tartott kommunista műszakon a gyár 525 fős kollektívájából 308-an vettek részt; a ledol­gozott órák száma 2040 volt. A 38 760 forintos munkabért a dolgozók a városi gyermek­­intézmények bővítésére aján­lották fel.

Next