Együttműködés, 1984 (8. évfolyam, 1-12. szám)
1984-06-01 / 6. szám
Pénzgazdálkodás - hitelpolitika A vállalat pénzgazdálkodása 1983-ban szigorúbb hitelezési feltételek mellett is kiegyensúlyozott volt. Ennek ellenére azonban az év egyes időszakában jelentkeztek likviditási problémák, vagyis a pénzügyi egyensúly lényegében csak éves szinten volt biztosítható. Az árbevétel ütemtelensége, a vevők késedelmes fizetése, az exportért járó összegek realizálásának hosszú átfutási ideje, s a lökésszerű anyagbeérkezések okoztak időszakonként pénzügyi zavarokat. Szigorú pénzgazdálkodásunk és az általa elért megfelelő hitelképességünk tette lehetővé, hogy az átmeneti pénzügyi gondokat áthidaljuk. Költségvetési befizetési kötelezettségeinket késedelem nélkül teljesítettük, a szállítói követeléseket, ha időszakosan késéssel is, ki tudtuk egyenlíteni. KÉSZLETEMELKEDÉS NÉLKÜL A Központi MNB elszámolási betétszámla likviditását javítani kell az Energetikai Gépgyárban. Az árbevétel ütemességét, a vevőállomány futamidejének csökkenését, a készletgazdálkodás javulását kell elérni. Ezekre azonban a vállalat többi gyáránál is gondot kell fordítani. Az MNB keményebb hitelfeltételekkel változásokat kíván elérni a vállalatok munkájában. Ebben a helyzetben a döntések meghozatalánál arra kell törekedni, hogy a termelési folyamat megindítása indokolatlan készletemelkedéssel ne járjon. A rossz döntés ugyanis a vállalaton belül tovagyűrűzik és pénzügyi egyensúlyi problémákat okoz. Hangsúlyozom azonban, hogy nem elég a készletgazdálkodást kézbentartani, hanem ezzel párhuzamosan a termelés, az értékesítés, és az árbevétel realizálásának összhangját is meg kell teremteni. Napjainkban a készletváltozások előnytelen tendenciáiban nemcsak a mindenáron való beszerzési törekvések érvényesülnek, hanem egyre inkább a termelési nehézségek is felhalmozódnak. Forgóalap ellátottságunk jó. A rendelkezésünkre álló tőke kihasználtsági foka, hatékonysága azonban nem kedvező. Lassú a körforgás, a készletek forgási sebessége nem kielégítő. A vállalat jelenlegi anyagigényes termékösszetétele mellett gyorsabb forgási időt lehetne elérni, s fokozni ezzel a mobilitást. A pénznek meghatározó szerepe van a népgazdaságban, így a vállalatok tevékenységének befolyásolására a pénzügyi eszközök a legalkalmasabbak. Ilyen terület a forgalom finanszírozása. A cél a finanszírozás, a hitelezés továbbfejlesztése, amely érzékenyen érinti a mi vállalatunkat is. A pénzgazdálkodás szigorú feltételeket szab a hitelezés területére. A hitelpolitikában a forgóeszköz-finanszírozás egyik alapvető célja, hogy ösztönözzön a jövedelmezőség növelésére, a készletekkel való takarékosabb, ésszerűbb gazdálkodására. A mai finanszírozási rendszerben alapelv az önfinanszírozás. A tartós forgóeszközök növekményét fejlesztési alapból kell fedeznie vállalatunknak Az önfinanszírozási képesség javítása növeli hitelképességünket, alapul szolgálhat a dinamikus fejlődéshez. FORGÓESZKÖZÖK Felhalmozás alatt nemcsak a beruházásokat, az állóeszköz fejlesztést kell érteni, mivel a készletekbe, a forgóeszközökbe történő tartós befektetés is felhalmozásnak minősül. A rövidlejáratú hitel viszont csak az átmeneti pénzszükséglet, a forgóeszközök időleges növekedése miatti forráshiány kielégítésére szolgál. Az önfinanszírozás elvének ilyen módon való érvényesítése egyben a készletgazdálkodás befolyásolását szolgálja. Megnöveli ugyanis a saját forrásként funkcionáló forgóalap szerepét. A gazdasági életben egyre erőteljesebben fogalmazódik meg az a központi igény, hogy a készletgazdálkodás terén is meg kell teremteni a takarékos, pénzügyi egyensúlyi célokat szolgáló gazdálkodást. A Magyar Nemzeti Banknak és az illetékes gazdaságirányító szerveknek egyaránt az a törekvése, hogy a finanszírozás módszereit a fenti cél érdekében hatékonnyá tegye. Gyakorlatban ez ma azt jelenti, hogy ha egy vállalat saját hibájából pénzügyileg bajba kerül, a bank feltétel nélkül nem húzza ki a „csávából”, hanem hitelpolitikával vezeti rá a napi pénzügyi egyensúly megteremtésének pályájára. Nem lehet jól működő az a vállalat, amely megfelelő átlagos színvonalú működés mellett nem önfinanszírozó. Ez nem azt jelenti, hogy nem rendelkezik hitelekkel, de a hitelcél megvalósításával a tartozását pénzügyi likviditási zavarok nélkül vissza kell, hogy tudja fizetni. A hitelezés fő irányelveit a népgazdasági tervvel szoros összhangban meghatározott „Hitelpolitikai irányelvek” szabják meg. Az 1984. évi hitelpolitikai irányelvek szerint rövidlejáratú forgóeszköz hiteleket a bank a termelés, a készletezés és forgalom lebonyolításának pénzszükségletére, az import és export konjunkturális előnyeinek kihasználására nyújt, ösztönzi a vállalatokat a feleslegesen felhalmozott készletek csökkentésére, a követelések behajtásának gyorsítására, a gazdaságtalan termelés visszaszorítására. Elősegíti a szerződéses fegyelem erősítését. OPERATÍV TERV A készletgazdálkodás javítása, a gazdaságtalan termelés visszaszorítása érdekében a hitelek megtagadásával is késztetik a vállalatokat a feleslegesen felhalmozott készletek mielőbbi felhasználására. A nem megfelelő készletgazdálkodást folytató vállalatoknak — a jogszabály alapján elvont forgóalap átmeneti pótlására — a készletek leépítésére vonatkozó intézkedési terv alapján nyújt rövidlejáratú forgóeszközhitelt az MNB. Mindent meg kell tennünk tehát annak érdekében, hogy ilyen címen ne keletkezzen hitelszükségletünk. Az irányelvek szerint abban az esetben, ha a kintlevőségek állománya gazdaságilag nem indokolható módon és mértékben emelkedik, vagy a kintlevőségek (vevő tartozások) határidőig nem folynak be, a bank ennek finanszírozását megtagadhatja. Nem nyújtható rövidlejáratú hitel a tartós forgóeszköznövekmény és a túlzott készletezés finanszírozására sem. Végül szólni kell arról, hogy a vállalatnál a pénzügyi terv nem valami alárendelt szerepet tölt be, hanem egyik döntő fejezet, hiszen vállalati gazdasági célokat tűz ki. Ezeket pedig megalapozott reális pénzügyi lehetőségek figyelembe vételével lehet csak megvalósítani. Szükséges tehát, hogy rendelkezzünk egy operatív tervvel, ami a vállalaton belül parancs, amit végre kell hajtani. A pénzügyi fegyelem betartása alapvető követelmény. A problémák megoldásának, a feladatok végrehajtásának feltételei ma már nem állandóak és ennél fogva nem is stabilak. A gyors és váratlan belső és külső behatásokra operatív pénzügyi terv nélkül nem tudnánk megfelelően reagálni. Kassai Ferenc pü. főor. lók közül a legjobbakról A tavasz egyik legszebb ünnepén, május 1-én elismerő szavak kíséretében az ÁGM vezérigazgatója, a gyárak igazgatói kitüntetéseket, pénzjutalmakat adtak át az 1983. évben — folyamatosan — kiemelkedő teljesítményt nyújtó szocialista brigádoknak. A brigádok számáról, elért gazdasági eredményeikről, közéleti és társadalmi tevékenységükről az újság hasábjain az év folyamán már beszámoltunk. A gyárak munkaverseny felelősei a gazdasági és társadalmi vezetéssel együtt értékelték a felajánlások teljesítését. Mégis érdemes röviden megemlékezni a vállalásukat legjobban teljesítő kollektívákról néhány sorban: A Nemzetközi Munkaverseny Élenjáró brigádja címet érdemelte ki: a Nagykalapács kilencszeres vállalat kiváló briádja (a továbbiakban VKB). Tagjai az Energetikai Gépgyár kovács dolgozói, akik a mozgalom megalapítói közül valók és azóta is folyamatosan a legjobbak közé tartoznak. Vállalat Kiváló Brigádja címet kapták a Lenin brigád (központ) kétszeres VKB, tízszeres arany brigád, az anyagvizsgáló osztály dolgozói, Kongresszus brigád (Energetikai Gépgyár) hétszeres VKB, szintén a mozgalom kezdetén alakult fizikai brigád. Petőfi Sándor brigád (Nagykanizsai Gépgyár) nyolcszoros arany brigád, fizikai dolgozók, Hámán Kató brigád (Örményesi Gépgyár) számviteli osztály dolgozói, háromszoros arany fokozatos brigád. Vállalat Kiváló Ifjúsági Brigádja címet érdemelte ki a dr. Varga Jenő brigád (Központ) terv-közgazdasági osztály dolgozói, ötszörös arany brigád. Továbbá a gyárakban 6 brigád a Gyár Kiváló Brigádja cím kitüntetésben részesült. A brigádmozgalomban vállalásaik teljesítéséért a fentieken túl: 64 arany, 6 ezüst, 16 bronz, 14 szocialista, 13 munkabrigád címet adtak ki. Az eredményesen dolgozó brigádok részére a vállalat összesen 810 900 forintot fizetett ki jutalom címén. Valamenynyien jeleskedtek a gazdasági munkában, a sikeresen végzett társadalmi és közéleti tevékenységgel, példamutatással. További munkájukhoz, az 1984. évi jubileumi munkaverseny vállalások teljesítéséhez jó egészséget, és sok sikert kíván a gazdasági és társadalmi vezetés. Bújdosó Imréné vállalati munkaverseny felelős Az Örményesi Gépgyár Hámán Kató szocialista brigádja (Hudu Mátyás felv.) A közművelődés helyzete Az idén lesz tíz éve annak, hogy megjelent a közművelődésről szóló párthatározat, majd ezt követően 1976-ban a közművelődésről szóló törvény. Ha visszatekintünk az elmúlt évtizedre, hogy mi minden történt az említett területen, jelentős fejlődésről, sőt nem is csekély előrehaladásról beszélhetünk a vállalat központi gyárában. Ez is magyarázatot ad arra, hogy ma már olyan sok szó esik erről a fontos területről. Az egyre növekvő gazdasági és termelési feladatok mellett is súlyos hiba lenne szem elől veszíteni a művelődési munka jelentőségét. Az előttünk álló feladatokat csakis művelt, jól képzett, szakmai kultúrával is rendelkező kollektívák tudják megvalósítani. A népgazdaság előtt álló feladatok fokozott igényeket támasztanak az oktatással, a szakemberképzéssel szemben. Elmondhatjuk, hogy vállalatunknál korábban is nagy súlyt helyeztünk a szakmai színvonal emelésére, dolgozóink általános műveltségének gyarapítására. Kiemelten foglalkozunk jelenleg is mind az állami, mind a szakmai és politikai oktatással. A vállalati központ dolgozóinak egyharmada rendelkezik felső- és középfokú végzettséggel ,a fizikai dolgozók 73 százaléka szakmunkás, 22 százaléka betanított munkás. Az elmúlt évben állami oktatásban negyvenkilenc fő vett részt, s hetvenhét szakmunkás tanulónk volt. Tanfolyamrendszerű továbbképzésre és szakmai tanfolyamokra 170-en iratkoztak be. Tavaly 14 főiskolai, egyetemi hallgatóval és 27 szakmunkástanulóval volt tanulmányi szerződésünk. Az állami és szakmai oktatás mellett igen fontosnak tekintjük dolgozóink politikai képzését, továbbképzését. A párt, szakszervezet és KISZ által szervezett oktatási formákon 392 fő vett részt. Ebből Marxista-Leninista Esti Egyetemre ketten, Marxista-Leninista Esti Középiskolába 8-an, öten pedig egyéves speciális tanfolyamra jártak. A művelődési munka főszervezője és irányítója a művelődési bizottság. Tevékenységének igen fontos területe — a különböző oktatásokon túl — az általános műveltség fejlesztése az esztétikai nevelés. A bizottság az egész gyári kollektívával foglalkozik. A bázist a 81 szocialista brigád 640 tagja alkotja. Részükre évek óta a TIT-tel kötünk szerződést ismeretterjesztő előadásokra. 1983-ban is 16 előadásunk volt különböző témakörökben. A látogatók száma foglalkozásonként átlagosan 120 fő volt. Brigádjaink rendszeresen bekapcsolódnak a különböző vetélkedőkbe. Az elmúlt évben megrendezett „Munka és Művelődés” vetélkedőre 33 kollektíva nevezett be. Jelenleg a munkavédelmi vetélkedő lebonyolítása folyik 35 brigád részvételével. A „Kell a jó könyv” pályázatra 17 brigád jelentkezett. Rendszeresen részt vesznek a különböző városi szintű kulturális rendezvényeken, kiállításokon, pódium-műsorokon. Gyárunkban igen széles tábora van a színházat kedvelőknek. Évenként tíz-tizenkét látogatást szervezünk a budapesti színházak, valamint a Kecskeméti Katona József Színház előadásaira. Tavaly 42-en vásároltak bérletet. A városi filmszínház Filmmúzeum sorozatára a Kortárs filmklubra, a KISZ-bérlet előadásaira mintegy 80-an járnak rendszeresen. A művelődési munkánkban igen fontos helyet foglal el a szépirodalmi és műszaki könyvtárunk. A szépirodalmi könyvtár fejlesztésére évi 20 ezer forintot fordítunk. Dolgozóinknak 50 százaléka könyvtári tag. Jelenlegi könyvállományunk 9374 kötet. Ebből műszaki könyv 4429 darab, 1983-ban csaknem 80 ezer forintot költöttünk új könyvek beszerzésére. Gyárunknál aktív könyvbizományosi munka is folyik. Bizományosaink 118 ezer forint forgalmat bonyolítottak le az év folyamán. Többször került sor árusítással egybekötött könyvkiállításra is. A Kossuth kiadványok forgalma elérte a 60 ezer forintot. A múlt év februárjában és novemberében vállalatunk ebédlőjében kulturális műsorral egybekötött vacsorát rendeztünk. Az új kezdeményezésnek igen nagy sikere volt. Azóta újabb ilyen találkozó szervezése van folyamatban. A KISZ-bizottságunk pinceklubja külön program alapján üzemel. Itt kapott helyet nyugdíjas klubunk is. Éves programjuk igen színes és változatos. Művelődési munkánkról szóló tájékoztatásunkat a teljesség igénye nélkül készítettük el. Nem mellőztük a számszerűséget sem. A számok ugyan csupán „statisztikai” adatok. Mi tudjuk azonban, hogy a lényeg a számok mögött van. Dolgozóink ma már igénylik és aktív részesei is azoknak a kulturális eseményeknek, melyeket részükre szervezünk. Szabó Péterné