Félegyháza és Vidéke, 1887. január-június (1. évfolyam, 1-26. szám)
1887-01-01 / 1. szám
Negyedévre . ii. I A szerkesztésig. . . — Felecsyháza, 1886. decz. 28. Az 1887-ik évi városi költségvetést a tanács letárgyalta s a községi törvény 1 •gjr'a városi képviselet tagjai közoztatta.' r. ^,%.v.pult'alkalommal közöltük e költb. igve^ist V igy az lapunk minden olva-. icmerite« -ft'»örkyjfc* 'J‘-v v- 00“. í Minthogy azonban a közügy érdekében nemcsak kívánatos, de elengedhetelenül szükséges, hogy városunk pénzügyi helyzete ‘kellő világitásban tárassék föl, startjuk;észrevételeinket nyiltá^'iés’te^fesz’et&ttei...' de a kellő tárgyilagosság határai között mozogva, megtenni! Általánosságban mindenekelőtt megjegyezzük, hogy helyeseljük a költségvetés azon beosztását, hogy úgy a bevételi, mint a kiadási rovatban a rendszeresen előforduló tételek a rendkívüliektől el vannak választva ; továbbá, hogy az ugyanegy tárgyra vonatkozó tételek csoportosítva vannak s igy mindenki első tekintetre tiszta képet nyer arról, hogy például mibe kerül a közmozgatás, mit költ a város a tanügyre stb. Különösen helyes tapintatáról tanúskodik a költségvetést készítő számvevő úrnak az, hogy ezúttal először felvette a költségvetés keretébe, mint a közpénztárt, terhelő tartozást, azon összegeket, melyek az adózó polgároktól bizonyos címen bevetettek ugyan, de rendeltetésük mellőzésével egyébb czélokra költettek el, mint pl. a csatornázás költségei. Az a körülmény, hogy a költségvetés nem a törvényben előírt időben, nem a tanács által jön beterjesztve s nincs kitüntető, hogy a pótadóból mennyi illeti egyenes államadókat, mennyi csak az az érdekelt földbirtokosokat, vagy mint , csak a háztulajdonosokat, szerintünk is határozottan hiba. De ismerjük a viszonyokat s tudjuk, hogy a késedelmet a városi számvevő úr meg-megújuló hosszas betegeskedése szülte. Tudjuk,hogy a tanács szakközege, a számvevő által készíttette a költségvetést s azt tüzetesen letárgyalván, a képviselőtestület elé igenis a tanács terjeszti s igy a törvény követelményeinek megfelel. Az pedig, hogy a pótadó nem a különböző adónemek szerint osztatott szét, részint az eddigi gyakorlatba*// ré~' szint az adóhatali személyzet csekély létszámában leli magyarázatát, mely jelenlegi szervezetében önnez a kellő idő-Azután meg a puszták lakóit terhelő közigazgatási költségek annyira csekélyek, hogy az egyházi adó alól való fölmentésök mivel sem indokolható. Jól tudjuk azt is, hogy ha ezen pusztai lakosokat egyházi adó alá fölvesszük, kötelességünk lesz az ott levő népiskolákban a vallástanításról gondoskodnunk. De ha Kecskemét város egyháztanácsának példáját követve, minden ily pusztai tanítót a vallástanítás-íért. .50 írt tiszteletdíjban részesítünk, még akkor is könnyítve lesz a párbérterhek leszállítása által lakosságunk terhein. Van azután költségvetésünk bevételi rovatainak egy igen sötét pontja, mely évtizedek óta évről-évre kisértve előre veti árnyékát, anélkül, hogy annak eltávolítására, vagy legalább enyhítésére a szükséges intézkedéseket megtettük volna. Ez a városi vegyes- és pótadó hátralékok kérdése. Ha költségvetéseink során visszamegyünk, ez a rém, melytől annyira félünk, de melyet azért folytonosan dédelgetünk, 1864. óta tart bennünket rettegésben, mint egy haza járó lélek. Már 1874-ből azt olvassuk, hogy mintegy 36,000 frtot meghaladó városi pótadóbeli kinnlevőségei vannak a városnak a legközelebb lefolyt 10 évről, melyek a pénztárt „folyton szorult helyzetben tartják“ s melyek behajtása és a bevehetlenek megállapítása sürgős intézkedést kíván. 1879-ben a14,641 frt 96 krt tevő városi vegyes- és pótadóbeli kinnlevőségeknek egész erélylyel való behajtását elrendelte a közgyűlés s az adóvégrehajtókat szigorúan utasította a behajtás teljesítésére. 1881-ben a hátralékok behajtása és a bevehetetlenségek leírása iránt ismét történt intézkedés, hogy „jövőben a költségvetés tételei közt, olyanok, melyeknek bevételéhez éppen nincs remény, ne szerepeljenek s ne zavarják se a költségelőirányzatot, se a közpénztári számadást.“ És hol vagyunk ma is? Ott, hogy 1864-től 1877. végéig 3017 frt 46 kr., s 1878-tól 1885. végéig a közpénztár követelési főkönyvében 21,215 frt 72 kr., s igy összesen 24,233 frt 18 kr. pótadóhátralékunk van. De csak papiroson. Hiába áltatjuk magunkat költségvetésünk bevételi rovatában ezekkel a hangzatos nagy számokkal, mert azok csak fiktívek, melyek keserű, nagyonkeserű valóra ébreszthetnek egyszer fel! Az első összeg, az 1864—1877. végéig kinn levő 3017 frt 46 kr. hátralék fs mint az adófelügyelőség által ezen idő alatt törlésbe hozott 48,835 frt 28 kr. egyenes államadó után esedékes, de nem törölt pótadó. Elég szomorú viszonyok lesz ezek, midőn a már leirt államadó igen esedékes pótadó majd egy évtizeden át szerepel mint követelés háztartásunkban. Oly követelés, mely soha ésemmi körülmények között nem értékesithető. . A. car kitüntetett régi hátralékhoz ,írünk gs.lég-a fok" évre kivetett--"-pd*- ■ adóból fennmaradó 7353 frt 79 kr, s ez az összeg teszi azután ki a költségvetésben szereplő 16,087 frtot. Hasonló természetű a bevételek VII. osztályában 4. czikk alatt kitüntetett régibb különféle hátralékokból kinn levő 1838 frt 37 kr. Ez is oly pénz, melyet lévről-évre szerepeltetünk, de melyből belvenni alig bírunk valamit. Ezek jó részben bírságok s még a 70-es évekből fennmaradt korcsmabérleti hátralékok, vagy egyes elhalt tisztviselők számadási kötelezettségéből kifolyó hátralékok. Vessünk ezekre is keresztet, ha háztartásunkban az egyensúlyt helyre akarjuk állítani. A kiadási rovatból csak két körülményt kívánunk kiemelni. Az egyik a város összes adósságainak összege 202,335 frt 98 kr. Ezek között szerepel a helybeli takarékpénztár 10,600 frt, és a szegény ápoló intézeti pénztár 1863-ik évben felevett 4264 frt 26 kros kölcsöne. Mindkettő 8%-os kölcsön, az iskola alapítványtól felvett 1700 frt pedig 6%-os. A város a birtokosságtól kapott készpénzt 5%-ra kamatoztatja s ő apró-cseprő kölcsönökért 8%-ot fizet. Ehhez a gazdálkodáshoz azt hisszük, nem kell kommentár! Az évtizedek óta fizetett 8 %-os kamattal rég letörleszthettük volna a tőkét is, amely most egész épségében fennáll. A másik körülmény az előző évi pénztári tartozások kiegyenlítésére felvett 9563 frt 56 krra vonatkozik. Erre már czikkünk elején reflektáltunk, hogy ez az összeg előbbi években az adózó polgárságtól bevezetett ugyan, de rendeltetésének mellőzésével más czélokra költetett el. Ezt a gazdálkodást is az évről-évre növekvő pótadóhátralék szülte. Azután meg az az abnormis állapot, amilyet a világ alig hallott, hogy a katonabeszállásolási, kataszteri költségeket stb. kifizette a közpénztár, egyéb előirányzatok rovására, anélkül, hogy ez a lakosságra kivettetett, vagy attól a mai napig beszédet tett volna. Éznket akartuk csak röviden, mint ’idézésünkre álló tér megismeretességgel fog végrehajtaim, pornao alapunk kedvezőbb és biztosabb leszen s a számosztály felállítására vonatkozó költségtöbblet könnyen megtérül. Itt van most a legkedvezőbb alkalom, a szervezési szabályrendelet újból való átdolgozására, érvényesítsük ott keserűen szerzett tapasztalatainkat és segítsünk bajainkon. A határozott cselekvés terére kell lépnünk s nem bizottságok kiküldésével évi-öt-évre halogatni ,ez égetővé vált kérdést. Herkulesi kezekkel fogjunk a munkához, mert különben költségvetésünk soha sem fogja a tényleges állapotok hű képét visszatükrözni, községi háztartásunkban az annyira kívánatos egyensúly soha sem fog helyreállani, hanem, ha tovább folytatjuk ezt a gazdálkodást, majd arra ébredünk, hogy 70—80%-tóli pótadó kell kiadásaink fedezésére. Ettől pedig Isten óvjon bennünket! Megyénk f. hó 27-ikén tartott népes állandó választmányi ülésén városunk és a birtokosság közötti vitás vagyonjogi kérdés végleges befejezéséül a képviselő testület által m. évi márcz. 28-án hozott azon határozatának felülbírálása vétetett elő, melylyel az 1882-ik évi 108. számú végzéssel kiküldött teljhatalmú küldöttség részére, a jogerős határozatokon alapuló egyezségben preczisírozott öszszegen felül 33 szó ellenében 78 szavazattal a teljhatalmú küldöttség részére 3600 frt tőke és járulékai, összesen 4261 frt 01 kr. megszavaztatott. Ezen ügy az előadó által a legbehatóbban ismertetvén, körülbelül egy óráig tartó élénk eszmecserére adott okot, míg végre szavazásra kerülvén a dolog, a képviselő testület felebbezett határozata indokai s méltányossági okok alapján jóváhagyandónak véleményeztetett. A január 10-én tartandó közgyűlés fog benne határozni. Ezen névjegyzékek elleni felszólamlások a város polgármesterének a megye alispánjához czímezve adandók be, ki is ezek felett végérvényesen határoz. A választás székhelye Kecskemét, a választásnak határnapját a megye alispánjának elnöklete alatt levő központi bizottság fogja megalapítani, amiről iparosaink a választás előtt 15 nappal értesíttetni fognak. A megyei számvevői tisztség jelentése szerint a Kis-Kun alsójárás azok közé tartozik, amelyek községeiket a számadások és a „költségvetés tekintetében a legszigorúbb ellenőrzés alatt tartják, minek üdvös következménye aztán az, hogy a községek életében anynyira fontos két momentum a számadás és a költségvetés kellő időben vizsgáltathatik felül s igy a község háztartásában a törvény intenzióinak megfelelő rend és pontosság áll be. Örvendve vette e jelentést megyénk alispánja tudomásul, legteljesebb megelégedésének "adott kifejezést a Kis-Kun alsójárás s mindazon járásokfőszolgabirái, s illetve rendezett tanácsú városok polgármestereinek ügybuzgóságáért, melyekben a már említett rendet és pontosságot