Félegyházi Hiradó, 1899 (5. évfolyam, 1-53. szám)
1899-07-30 / 31. szám
1899. július 30. 5 FÉLEGY HÁZI HIRADÓ Bravó barátom ! Hát azután mit akar a püspöknél? — kérdi az ismeretlen. Meg akarom pumpolni — súgja bizalmasan. Barátom ez pompás ötlet, de nem hiszem, hogy sikerülni fog. Majd meglátjuk, vág vissza emberünk s elbizakodva nyit be az előszobaajtaján. A kegyelmes urnál óhajtanék audienciáért esedezni — szavakkal nyújtja át névjegyét az ajtónálló huszárnak. A kegyelmes ur épen most ment le a lépcsőn — volt a huszár lakonikus válasza. Mos — ment — le ? ismétli kínos meglepetéssel. Megakadt a szó ajakán, kiragadta névjegyét a huszár kezéből és megnyúlt orral rohant le a lépcsőn. Ilyen a füstbe ment terv. * Alig foglalta el Schuster Konstantin a váczi püspöki széket, szigorú igazságossággal hozzálátott az uradalmában elharapódzott visszaélések kiirtásához. Személyesen akarván meggyőződni a viszás gazdálkodásról, váratlanul betoppant hol egyik, hol másik gazdatisztjéhez. Egyszer korán reggel minden kíséret nélkül beköszöntött a székvárosa közelében levő majorjába. A gazdatiszt még pihent, tehát nyugodtan leült és várta a bebocsáttatást. Jó ideig várakozott, míg végre az„ur“-nak jelentették, hogy egy öreg pap várakozik reá. Boszankodva adott kifejezést nem tetszésének, a miért ily korán háborgatják, de hosszas készülődés után mégis csak megnyitotta ajtaját a jövevény előtt. Mily nagy volt azonban meglepetése, mikor az ajtóban az uradalom urát, az uj püspököt pillantotta meg. Mély hajlongással esedezett bocsánatért s a legnagyobb készséggel ajánlkozott, hogy urát a gazdaság megtekintésében kalauzolja. A püspök figyelmét nem kerülhette ki a szarvasmarha és sertés állomány jókarbantartása és magas megelégedéséneknyilatkozataival halmozta el a gazdatisztet, mikor ez egész alázattal kijelenti, hogy ez mind az övé, mert az uradalomnak nincs. Nem ismerjük a további diskurzus tárgyát, de hogy az a gazdatisztre nem nagyon kedvező volt, azt sejtjük abból, hogy a majortól nemsokára elbúcsúzott s a maga kárán tanulta meg, hogy csak munka után édes a nyugalom, lebegjen azért, ki oly igazán megtanította a magyart hazáját igazán szeretni. Félegyháza is küldöttségileg képviselteti magát az ünnepélyen (melynek programmja a napilapokban már olvasható volt) és leteszi koszorúját az emlékkőre. A koszorú helyben zöld babérlevélből készül pálmalevelekkel másfél méter átmérő nagyságban kunszinű moaré szalaggal, melyen HÍREK. Lapunk mai száma az emlékünnepre való tekintettel egy nappal korábban jelent meg. Félegyháza koszorúja a segesvári emlékünnepen. Távol a bérezés Erdély közeliében a csatában elvérzett névtelen lei istenek közös sírjában nyugszik az egész művelt világ előtt csodált halhatatlan szellemű költőnk, Petőfi Sándor. Kőemlék jelölt véres csatában mitikus körülmények közt történt eltűnésének helyét. Egy ország népe zarándokol a mai napon oda, mint a hazaszeretet szent helyére, egy nemzet megdicsőült prófétájának sírjához, hogy lerója kegyeletének adóját és fohászt PETŐFI SÁNDORNAK Kis-Kun-Félegyháza város közönség* 1849—1899 felirat van. A küldöttség már tegnap el is indult Segesvárra. A gazdasági egyesület alakuló közgyűlése. Amint olvasóink múlt heti számukban olvashatták, a közgyűlés megtartása június 30-án délelőtt 11 órakor volt tervezve. De most e napon a Petőfi ünnepség, amely városunkban méltó kegyelettel lesz megünnepelve — közbejött, ez iránti tekintetből az alakuló közgyűlés augusztus hó 6-án délelőtt, 11-kor a városháza nagytermében tartatik meg. Felkérjük városunk nemes polgárságát és gazdaközönségét, hogy ezen szép czélt hozzájárulássukkal előmozdítani szíveskedjenek. A majsai h. é. vasút megnyitása. Mint legutóbb jeleztük a majsa-félegyházi h. é. vasút a jövő hó 2-án végre megnyílik s átadatik a közforgalomnak. A kereskedelmi miniszter képviseletében Losonczy László min. titkár a vármegyétől Mészöly László, Lángos Kálmán és Noffer Imre Félegyháza részéről dr. Szerelemhegyi polgármester a járás képviseletében dr. Endre főszolgabíró lesz jelen. A műtan rendőri bejárás az előző napon ejtetik meg. Majsa, mint értesülünk, a hivatalos kiküldöttek és a végek tiszteletére bankettet ad és a vasúti utczát feldiszitteti s diadalkaput állít. Bicskás suhancz. Kürtösi István 19 éves fia vasárnap este a Schweiger Lajos korcsmájában bicskájával bosszúból megszurkálta Szentpéteri Horváth Lászlót és Fekete Ferenczet. A tettest a rendőrség átadta a fenyitő bíróságnak. Tűz. Szerdán délután Seres Antal húsvágónak a háza ismeretlen okból kigyulladt és leégett. A háznál ez időben senki nem volt otthon. Uj mosó és vasaló intézet. Török Basa Pál a Könyök utczában 1317 szám alatt egy a mai kor igényeinek megfelelő intézetett rendezett be. Felhívjuk a n. é. közönség figyelmét. Aquarel és olajfestészeti iskola ! Tisztelettel értesítem a műkedvelő ifjúságot, hogy I-ső tized Csillag utcza 300. szám alatt a Mogyoró László féle házban f. évi augusztus hó elsejétől kezdődőleg 3 hónapi időtartamra, — augusztus, szeptember és október hónapokra, festő iskolát nyitok. Ennélfogva felkérem az érdekelt szülőket, s mindazokat a műkedvelőket, kor és nem különbség nélkül, kik a rajzolásban gyakorlati jártassággal bírnak és az aquarel úgyszintén az olajfestészetben oktatást nyerni óhajtanak a kedvező alkalom felhasználásával ezen új intézményt, támogatni kegyeskedjenek, hol (vasár- és ünnepnapok kivételével) mindennap 2 órai előadást tartok d. u. 5 órától 7 óráig, előre fizetendő 5 írt havi díj mellett. Beiratkozások és a festészethez szükséges kellékek beszerzése végett alulírottal naponként értekezhetni d. u. 5 órakor a jelzett lakáson. Tisztelettel Mihályi József, ililletáns festő. Két darab gőzmalom részvény eladó. Petőfi gyermekévei nálunk. „úgy hiszem, emlékeztek még Win az alacsony, köpezes mészárosra, ki egykor a félegyházi szabadszállási és szertt-miklós mészárszékeket arendálta. Az az én apám." Nyílt levél kiv-kúnokhoz“. Ferenczy Zoltánnak pályakoszoruzott művéből, mely a lehető legpontosabban, teljes hitelességgel és részletességgel mutatja be a nagy költő életének minden mozzanatát, közöljük a nemzet emlékünnepének alkalmából a ránk vonatkozó részleteket. Életrajzírói hivatkozással már a mű II. fejezetében találunk olyatén vonatkozású állításokat, mintha Petőfi Félegyházán született volna. Itt adjuk szóról-szóra ezen fejezetnek ránk vonatkozó és a következőnek a születési helyet kétségtelen s teljesen hiteles adatokkal bizonyító részét , azonban sokkal vitásabb kérdés volt. 1857-ig az, hogy melyik a költő szülővárosa ? Kis-Kőrösön kívül kivált Szabadszállást és Félegyházát tekintették s ilyenekül s a költő nyilatkozatai alapján , csakugyan joggal. Ugyanis az aszódi és selymeczi iskolai anyakönyvekben azt olvassuk, hogy Kis-Körösön született , de az utóbbi helyen a magyar társaság jegyzőkönyvébe már szabadszállási születésügnek írta be magát, noha csak illetősége szerint volt odavaló. Szeberényi írja azt is, hogy tanulótársaielőtt mindig kiskunsági születésűnek mondta magát. Így szerepel a pápai iskolai anyakönyvekben is a hat beírásból négy esetben Szabadszállás. Szülőföldemen ez, költeményében s pedsig 1848-ban ezt írja : „ez a városi születésem helye“, mely alá maga Fél-egyháza“-t irta ; ugyanekkor az Életkő- székben, melynek egyik szerkesztője volt, ez olvasható jun. 18-csikáról : „Petőfi Sándor a napokban Félegyházáról, szülőföldjéről visszautazott“. Általában többször említi a Kis-Kunságot szülőföldje gyanánt. 1848. máj. 25-én Bankos Károlynak a többek közt azt írja, hogy követségért „egyenesen és csak szülőföldje ajtaján kopogtat, a Kis-Kunságban“s a „feis-kunokhoz" intézet nyílt levélben kétszer is mondja, hogy a Kis-Kunságban ” született. Az ismert adatok, a Szülőföldemen költemény, az egykorúak, így Arany, Losonczy s a költő egyik rokona közlése alapján, Gyulai 1854-ben azt írta, hogy Petőfi Sándor Félegyházán született. Ez idő óta ezt tekintették pár évig hitelesnek , de csakhamar Szabadszállás lépett előtérbe, mint az Ujabbkori ismeretek tárában, mely szerint „állítólag Szabadszálláson a Kis Kunságban született“, továbbá Ferenczy és Dánieliknél, a Vasárnapi könyvtárban (1856.) stb. Ezért Jókai 1856- ban, midőn a Petőfi képéhez a Vasárnapi Újságba rövid életajzot irt, csak annyit mond, hogy a Kis-Kunság egyik városában született. Ennek az ingadozásnak végét vetette főleg Jókai említett czikke következtében Sárkány János, akkori kis-körösi ev. lelkész, aki 1857-ben közzétette a költő kereszlevelét s hozzá tette, hogy Petőfi tudta születése helyét nem is tagadta ; 1848. táján vele találkozván, ígérte is, hogy meg fogja „szülőföldjét s ottani barátait látogatni.“ Gyulai Pál azonban a keresztlevelet nem tartotta még döntő bizonyítéknak , mert születhetett a katli. Félegyházán s keresztelhették Kis-Kőrösön, hol evang. egyház van. Ebbéli kételyeit közzé is tette a Pesti Napló 1857- 10-ik számában, minek meglelt a kivánt eredménye, mert Vörösmarty László Szabadszállásról, Petőfi István Brünnből, végre Sárkány János Kis-Kőrösről közölték a már ismert, csalhatatlan adatokat,amelyek eldöntötték a kérdést, valamint azt is, hogy születése napján meg is keresztelték.