Félegyházi Hírek, 1988 (1. évfolyam, 1-25. szám)

1988-10-11 / 20. szám

Háztáji és kisegítő gazdaság A háztáji és kisegítő gaz­daságokban termelik meg a szántóföldi zöldségfélék 47%-át, a primőr zöldség 90%-át, az összes gyümölcs 60%-át, a sertéshús 57%-át, a tyúkfélék háromnegye­dét. A kisállatok tenyészté­se szinte teljes egészében itt folyik. Vonzáskörze­tünkben a termeltető és felvásárló tevékenység koordinálásában meghatá­rozó szerepet töltenek be a mezőgazdasági szövetkeze­tek, az „Integrál” ÁFÉSZ, és a Duna—Tisza Közi Ál­latforgalmi­ és Húsipari Vállalat. A háztáji és kise­gítő gazdaságok munkájá­ban a társadalom minden osztályából és rétegéből részt vesznek. A termelők köre ma már lényegesen szélesebb mint a szövetke­zeti parasztság. Egy-egy gazdaság háztáji áruterme­léséből a tagság részesedé­se 20—40%, a többit a kí­vülállókkal létesített szer­ződéses kapcsolatok kere­tében termeltetik meg. Napjainkban a föld hasz­nosításának új formái van­nak kialakulóban. Néhány szövetkezetben a háztáji föld területén, illetve an­nak terhére művelnek do­hányt és fűszerpaprikát. Terjedőben van az úgyne­vezett vállalkozói, vagy családi művelés is. Első­sorban a szőlő, a dohány termelésénél, illetve gyü­mölcsös telepítésénél. Te­hát az igényes és sok kézi művelést igénylő kultúrák­nál. Ez előnyös a szövetke­zetnek is, mert minőségben jobb terméket tudnak elő­állítani, ugyanakkor a vál­lalkozók számára plusz jö­vedelem megszerzésére ad lehetőséget. A háztáji gazdaságokban az állattenyésztés a legjel­lemzőbb. Tőkeigényessége miatt, szövetkezeteink egy része megelőlegezi az alap­anyagot és a takarmányt. Igen elterjedt a sertés­hizlalás. Ebben az évben több mint 44 ezer darab sertés felvásárlásával szá­molunk. A folyamatos és rendszeres termeltetést za­varja a vonzási körzetün­kön kívül fekvő, kedvezőt­len termőhelyi adottságú termelőszövetkezetek fel­­vásárlási tevékenysége. Ők az állami támogatásból magasabb árat tudnak fi­zetni, s ez csábítja a ter­melőket, így jelentős meny­­nyiségű sertés kerül Csong­­rádra és Kiskőrösre. Az állattenyésztés terüle­tén jelentős még a libate­nyésztés. E tevékenység koordinálásával három ter­melőszövetkezet és az ÁFÉSZ foglalkozik. Hízott­libából évente 250—300 ezer darabot, sovány és húslibából pedig 150—200 ezer darabot vásárolnak fel. A hízómarha állomány és a tejtermelés folyama­tosan és fokozatosan csök­ken. Ebben a jövedelmező­ség romlásának van meg­határozó szerepe. A kiskunok mindig szor­galmas, törekvő emberek voltak. Nem sajnálják fel­áldozni a szabad idejüket, ha látják az értelmét. Ér­dekes a hétvégeken kimen­ni a határba, és rácsodál­kozni a szorgos munkálko­dásra. Dobákné Hevér Teréz Kovács István tanyáján libaneveléssel foglalkozik Szárad a dohány Bihari Béla anyakocái Pirosodik a fűszerpaprika Fotó: Gyürky László A benzinkút forgalma, szolgáltatásai Ülésezett a Fogyasztók Városi Tanácsa A Hazafias Népfront székházában tartotta leg­utóbbi ülését a Fogyasztók Városi Tanácsa, ahol két fontos napirendet tárgyalt. Kuruczné dr. László Il­dikó bevezető szavai után Almási Pál üzemigazgató számolt be a benzinkút szolgáltatásairól. Bács-Kis­­kun megye folyékony szén­­hidrogén termékekkel tör­ténő ellátását a — viszont­eladókon — kívül az ÁFOR Ásványolajforgalmi Válla­latok Bács-Kiskun megyei üzemigazgatóság (Kecske­mét) egységei végzik. A megyében Kecskemé­ten, Baján, Bácsalmáson és Kalocsán van nagyobb te­lephely és összesen 22 töl­tőállomás, melyeket a for­galmasabb útvonalak mellé telepítettek. Ezek közül igen szeren­csés helyen települt a kis­kunfélegyházi töltőállomás is, az E 85-ös főút mellett, melynek építményei és technológiai berendezései a jelen kor követelményei­nek megfelelnek. Az itt te­lepített 5 tartály befogadó­­képessége 110 m3. Az áru­­összetétel megfelel a kor­szerű követelményeknek, ahol a benzinféleségek mel­lett a gázolaj és a lakossá­gi tüzelőolaj is megtalál­ható. Ez év tavaszától már 98-as extra szuper benzint is lehetett kapni, sőt a két­ütemű járműtulajdonosok a normál keverék mellett szuper keveréket is vásá­rolhatnak. Itt a magasabb árat a kevesebb fogyasz­tással lehet ellensúlyozni. A kiszolgálás 3 járdaszi­geten 6 töltőoszloppal tör­ténik, ahol gázolaj, tüzelő­olaj, 86-os benzin, illetve keverék, szuper, szuperke­verék és extra szuper üzemanyagot szolgálnak ki. A töltőoszlopok elhelye­zése és minősége jelenleg a legkedvezőbb, s a töltés sebessége is igen jó. Jelen­tős változás történt az évek során, hiszen más termé­kek — autóápolási cikkek, gumiköpenyek és egyéb al­katrészek — is kaphatók, s áprilistól vegyestermék be­szerzési jogot kapott az ál­lomás, önálló árképzési le­hetőséggel, ami egészséges konkurenciát jelent ezen a területen, bár az anyagbe­szerzés egyre nehezebb. Rendszeresen ellenőrzött olajfogó berendezés műkö­dik az állomáson, ami ki­zárja a környezetszennye­zést. Az itt dolgozó 10 fő vezetője Szász István, aki­nek már 29 éves munkavi­szonya van és irányító munkája példamutató, s több kitüntetést is kapott már. A dolgozók sokoldalú ki­képzése mellett a tűzrendé­szeti ismeretek is nagyon fontosak, emellett munká­juk megfelel a vállalat ke­reskedelempolitikai köve­telményeknek is. A kultú­rák­ és udvarias kiszolgálás terén is megfelelnek a vál­lalati elvárásoknak. A dol­gozók képzettsége, iskolá­zottsága eléggé vegyes. A továbbiakban már csak érettségizett személyeket vesznek fel, akik megfelel­nek a különböző alkalmas­­sági vizsgákon, valamint rendszeresen képezik ma­gukat. Jelenleg a városban nem terveznek újabb töltőáll.­(Folytatás a 2. oldalon) Az ülés résztvevői. (Kép és szöveg: Némedi László) OLVASÓINKHOZ Kedves Olvasónk! A Félegyházi Hírek első évfolyamának 20. számát tartja kezében. A szerkesztők eddig is arra törekedtek, hogy mesz­­szemenően figyelembe vegyék az olvasók igé­nyét, érdeklődését és érdekét. Most azt kérjük, írja meg néhány sorban, mi jó véleménye a Fél­egyházi Hírekről, az eddig megjelent húsz szám­ról. Nagyon érdekelne bennünket, hogy mit, mi­ről szeretne olvasni újságunkban, mi az, amit hiányol, amit eddig hiába keresett a lapban. Várjuk olvasóink véleményét, hogy a Félegy­házi Hírek még jobban igazodni tudjon az igé­nyekhez. A szerkesztőség Göblyös Tamás festőművész kiállítása 1988. október 17-én, du. 17.00 órakor nyílik meg a fiatal pályakez­dő művész kiállí­tása. 1963. január 9- én született Bu­dapesten. Általá­nos iskoláit Kis­kunfélegyházán végezte. A Buda­pesti Képző- és Iparművészeti Szakközépiskolá­ban, 1982-ben érettségizett al­kalmazott grafika szakon. 1983-tól a Ma­gyar Képzőművé­szeti Főiskola hallgatója festő szakon, mestere Sváby Lajos. 1987-ben dip­lomázik, majd ötöd­éves­ként, művészképzős hall­gató. 1987-től a Magyar Népköztársaság Művészeti Alapjának a tagja, önálló bemutatkozása a Helyőrsé­gi Klubban tekinthető meg. A kiállításon szereplő sodró lendületű tájképek, csendéletek mellett az in­dulás néhány érdekes moz­zanata is megjelenik, a kö­zépiskolai munkák közüli válogatásban. A természeti témák mellett a főiskolai képek jó tematikája az em­ber-portrék és figurális kompozíciók mutatják be egy érdekes és igen fontos állomását a tanulóéveknek. A főiskola utolsó éveiben készült alkotásokban már fellelhető a későbbi képek­ben konkrétabban megje­lenő expresszív látásmód formában és színhangula­tokban kifejeződő szuggesz­­tivitása. Az olajfestménye­ken kívül még néhány raj­zot és grafikát is talál a tárlatlátogató. A kiállítás megtekinthe­tő október 17—30-ig, na­ponta 9—17 óráig. (Kép és szöveg: Kis László)

Next