Félegyházi Hírek, 1991 (4. évfolyam, 1-27. szám)
1991-01-11 / 1. szám
4. oldal Csak húsz a bátor...? Munkásgyűlés Mintha szűk körű baráti találkozóra érkeztem volna meg december 20-án délután a Műanyaggyárba. No nem a hangulat, hanem a résztvevők száma keltette ezt az érzést A VSZM Munkástanácsa által hirdetett munkásgyűlésen írd és mondd, a tudósítóval együtt 28-an, azaz huszonnyolcan vettek részt Igaz ez :— látszólag sem a szervezőket sem a munkásokat nem zavarta. Sokszor igen éles vita tarkította a tanácskozást. No de, ne vágjunk a dolgok elébe. Mint idős barátom mondaná: „sora van ennek, mint a lepényevésnek..." Tehát: A gyűlést Mogyoró Lászlóné nyitotta meg, majd Mogyoró László a Munkástanács megbízott elnöke számolt be a szervezet eddigi tevékenységéről. A Munkástanácsok történetének rövid összegzése kapcsán megtudtuk, hogy az MDF látta meg elsőként, hogy ebben az országban valamit tenni kell. Mogyoró úr kifejtette, hogy a Munkástanács nem lesz egy pártnak sem a szakszervezete, de ő, mint az MDF Munkásérdekvédelmi Tanácsának a tagja ígéri, hogy pártja a Munkástanácsot a jövőben erkölcsileg és politikailag jobban fogja támogatni. (Két dolgozó elment maradtunk huszonhatan...) A vitaindítónak szánt beszámolóban elhangzott, hogy a Munkástanácsra mindaddig szükség van, míg nincs elég erős szakszervezet, amely a dolgozók érdekeit illő módon képviseli. Ugyanis — mondotta a megbízott elnök — a szakszervezeteket riválisoknak tekintik, mert bűnösök, mert elárulták a munkást, következésképpen nem lehetnek partnerek. Ennek ellenére nem szakszervezet ellenesek. Igaz nem hajlandók különböző segélyakciók szervezésére, mert a dolgozót nem segélyezni, hanem megfizetni kell. Megelégedéssel állapította meg, hogy a gyár vezetése — számára meglepő módon — pozitívan fogadta a Munkástanács alakulását. Az azóta eltelt tevékenységükről szólva elmondta, hogy faliújságokon is foglalkoztak a vezetői visszaélésekkel, ugyanígy megvétózták a vezető prémiumokat, igaz hogy nem sok sikerrel. Mogyoró László a jövőről szólva elmondta, hogy a VSZM Munkástanácsa beleszólást követel a vállalat stratégiájának meghatározásába, mivel a 91-es változásokra vonatkozó tervet VSZM komolytalannak és megvalósíthatatlannak tartják. (... Elment még egy... maradt fa huszonöt.) Aztán kezdődött a vita, amely a kis létszím ellenére is azt láttatta, hogy a Munkásanács tagjai vannak a kevesebben. Vagy kevesen vannak. Az erre vonatkozó — hány tagja van a Munkástanácsnak — kérdésre Mogyoró úr nem tudott pontos számadatokkal szolgálni, mint mondotta „a szervezet működését nem a létszám határozza meg’’. A matekfeladvány megoldásában segítségére sietett a Munkástanács egy másik — szavaiból kiderült — vezetője, ki elmondta, hogy a szervezéssel már 80—90 főnél tartottak mikor is vissza kellett vonulniuk, mert attól féltek, hogy a belépő szakszervezeti tagokkal túlságosan felhígul a szervezet.Valahonnan furcsán ismerősnek tűnt ez az ideológia, míg végre rájöttem, hogy azötvenes évek jovális öregura, ki minden úttörőnek pajtása volt, ő is a saját szervezetében kereste az ellenséget. Atöbbit tudjuk ...) Rövid asszó következett Mogyoró úr és a szakszer zódra vezeti titkár között. Az eredmény: X. (Elment még három ... maradtunk huszonketten...) A legtöbb hozzászóló bírálta a Munkástanácsot, csak ígérgetett mondták, ezért a dolgozóknak napról napra fogyott a hitük, pedig sokan bíztak benne. Mivel egy év alatt a durva arroganciától hemzsegő faliújságcikkeken kívül nem tettek semmit, így a munkások elfordultak tőlük. Ez látszik most is, ezért jöttek el kevesebben. Azt sem tudják a dolgozók — hangzott el — hogy „ki” is a Munkástanács, hiszen nem ők választották. (Elment kettő és visszajött egy ... a létszám huszonegy ...) Más vélemény szerint az MDF, a Szakszervezetek és a Munkástanácsok szembeállításával csak megosztják a munkásságot. Úgy gondolja — mondta egy 56-os Munkástanács tag—, hogy a dolgozók érdekvédelméért folyó harcban a pártpolitikai hátteret el kell vetni. Az elmúlt évről csak annyit szólt, hogy a munkásságot nem falújságokon keresztül kell vezetni. Bálint László a vállalat igazgatója úgy általában kifogásolta a faluújságcikkek hangnemét, de — mint mondta — a gyár vezetése ennek ellenére partnerként fogadja(ná) el a Munkástanácsot, de az legalább anynyit tegyen meg, hogy hozza nyilvánosságra a vezetését és céljait, hogy tudjanak kivel és miről tárgyalni. Annak ellenére, hogy a VSZM Munkástanácsa bejegyzet szervezet, az igazgató nem tartja legitimnek, mert szerinte a jelenlegi vezetését nem választotta meg senki, ergo nem is képviselhet senkit. Mégis elismeri a Munkástanács érdemeit a helyi gyárak a központtól való leválását szorgalmazó aláírásgyűjtésben. A szervezet eddigi működésében a legnagyobb baklövésnek azt tartja, hogy néhány kivételtől eltekintve a Munkástanács eddigi tevékenysége arra irányult, hogy a munkások és a vezetők azaz a fizikai és a szellemi dolgozók közé falat emeljen. Ennek kapcsán kifogásolta Mogyoró László kijelentését, mely szerint a munkások által megtermelt nyereséget a szellemi dolgozók viszik el. Ez — mondta — a 40 éves értelmiség ellenes mentalitásra emlékezteti. A mai gazdaságban egyik sem létezhet a másik nélkül. Jó — jó ágász a Munkástanács két tagja — lecsapva a magas labdát — ők elfogadják, hogy a vezető többet kapjon, de ne a munkás járandóságának 40—50szeresét. Friss példát is hoztak: az aznap kiosztott prémiumokat... (örömmeljelentem, a létszámnem változott...) Ezt követően Bálint úr a gyár jövőjéről beszélt. Megállapította, hogy 90-ben megduplázták a tőkés exportot, de 91-ben ez akár háromszoros is lehet. Alapfeltételei : a kifogástalan minőség, rugalmasság, a határidők pontos betartása, a piacismeret. Ezeknek a követleményeknek a gyár jelenlegi szervezete nem tud eleget tenni. Apparátusa túlduzzasztott (170 alkalmazott) ezért átszervezésekre lesz szükség. Ennek ellenére a VSZM- ben nem lesznek elbocsájtások, hanem még újabb dolgozókat is fognak felvenni. VSZM-ben, a sokszor parttalan vitákkal tarkított tanácskozásután szóba elegyedtem Mogyoró Lászlóékkel. Elmondták, hogy — szerintük — azért voltak kevesen, mertaz emberek félnek a vállalat vezetésétől, nem pediglen azért, mert elégedetlenek a Munkástanáccsal. Mikor kifejtettem véleményem miszerint nem sok hízelgő vélemény hangzott el a Munkástanács címére, ők azt kérték, hogy ennek ellenére készüljön róla tudósítás. (Jó, hogy...) i Kívánságuk hitem szerint objektíven teljesült. . ■ BALOGH GYÖRGY Tudósítás az önkormányzat üléséről Szabad orvosválasztás? Az eskütétel után dr. Szabó Endre, a szociális és egészségügyi bizottság elnöke, a város egészségügyének helyzetéről és jövőjéről ismertette a bizottság elképzeléseit. Az elmúlt 20 év alatt a kórházi ágyszám túlzott növelése együttjárt a kórházi szemlélet túlsúlyával minden téren, az alapellátás hátrányára, mely napjainkban nehéz helyzetbe került. Esedékessé vált a kórház és az alapellátást szolgáló intézmények szétválasztása úgy, hogy pénzügyileg mindkét intézmény működőképes maradjon. Ennek megvizsgálására független pénzügyi szakemberek bevonása is szükséges. Mindezek megvalósítását az Egészségügyi bizottságnak alapos elemzés után, az egészségügyi rendszer alapos átértékelése után kell meghatározni, annak pénzügyi vonzatával együtt. Ebben a beruházásra és a különböző készülékek, s a körzeti orvosi ellátást javító eszközök beszerzésére szolgáló pénzeszközök elosztását is meg kell határozni. A fizetések terén is nagy különbségek vannak a kórház javára, annak ellenére, hogy a betegek 80 százaléka az alapellátást keresi fel először és ellátásuk zömét is ott oldják meg. Míg a kórházakban magasabb fokú az ellátás színvonala a jobb lehetőségek miatt, addig a körzeti orvosi rendelőkben nagy a zsúfoltság, sok a fölösleges várakozás, az ide-oda küldözgetés. Ezen a helyzeten csak új egészségpolitikával lehet változtatni, mely független a pártok irányításától. Az SZTK bürokratikus intézete helyett új biztosítási és kifizetési lehetőségeket kell teremteni, ahol gyorsabban és jobban tudják a rászorultak érdekeit képviselni. Szabad orvosválasztást kell bevezetni, melynek során a körzeti orvos fogalma is megváltozik, feladata átalakul. Előtérbe kerül a családorvoslás, ahol a betegségek megelőzése is nagyobb feladatot kaphat. A társadalombiztosítás a társadalom által felügyelt önkormányzati érdekképviselet legyen, s az összegyűlt pénzt ne fordíthassa senki a költségvetés hiányosságainak rendezésére. Sajnos még mindig világelsők vagyunk az öngyilkosságok és az aktív korban elhalálozottak számát illetően, de sok a gond, hiányosság az anya- és a csecsemővédelem területén is. Az orvosok számát tekintve sok gazdag országnál jobban állunk, de az elosztásokkal már baj van. Míg más országokban a költségvetéstől 10 százalék, addig nálunk 3 százalék áll az egészségügy rendelkezésére. A szétválás nem kevés gonddal járó feladatában az új városi önkormányzat egészségügyi bizottsága azzal kívánja segíteni, hogy egy-egy terület felügyeletére a bizottság képviselő tagjaiból felelősöket jelölt ki, akik időnként beszámolnak a problémákról, s a megoldásról közösen döntenek majd. NÉMEDI LÁSZLÓ Tisztelt Szerkesztőség! Elnézésüket kérjük, hogy az ünnepek után elsőnek tollat ragadunk, és kéréssel fordulunk Önökhöz. Szeretnénk az újságon keresztül köszönetet mondani a nyilvánosság előtt a Polgármester Úrnak azért a nemes gesztusáért, hogy nekünk kisnyugdíjasoknak karácsonyra 20000,- Ft-ot juttatott. Hát még a könny is kicsordult a szemünkből örömünkben. Ezúton szeretnénk megköszönni a Polgármester Úrnak. Tessenek neki tolmácsolni, hogy nagyon szépen köszönjük, sok örömet szerzett ezzel nekünk. Kívánunk neki eredményekben gazdag, boldog új évet. Hálás Tisztelettel a Félegyházi Kisnyugdíjasok, 1090. december 27. réemiushat. Halló? Itt voltak! A város telefongondjai közismertek. A központ telítettsége miatt sem az egyéni sem a közületi vállalkozói igényeket nem tudják kieégíteni. Ma, az egyre szaporodó vállalkozások egyik legnagyobb problémája ez, hiszen a telefon, telefax hiánya az üzleti életben dolgozókat lehetetlen helyzetbe hozza. Lesz-e változás, és mikorra várható? Erről tárgyaltak városunkban nemrégiben Vojnár Lászlóval, a Szegedi Távközlési Vállalat igazgatójával. Mint Kormányos Imre képviselőtől megtudhattuk a tárgyalás nem volt eredménytelen. Nem kilátástalanul távoli jövőben megoldódhatnak a telefongondok. Szeged, Kecskemét és Budapest között 1991-ben lefektetnek egy optikai kábelt. Ennek révén lehetővé válik, hogy Félegyházáról Kecskemét és Szeged felé nagyszámú összeköttetés épüljön ki, ezen keresztül tudunk kapcsolódni az országos hálózatba. Utána lehetőség nyílik a helyi központ fejlesztésére is. Minden remény megvan arra, hogy 1992 júniusáig városunkban új központ lesz. Azt, hogy mekkora, a pénzügyi helyzet tisztázatlansága miatt ma még pontosan meghatározni nem lehet. Az viszont biztos, hogy egy 640-es digitális központot üzembe helyeznek. Ennek a mondatkapacitását elsősorban a nagyfogyasztóknak adják, mert rendkívül sokoldalú szolgáltatást nyújt. Rákapcsolható a telefonon kívül a telefax, a számítógép is. De komoly az esély arra, hogy egy 5—600-as központot állítanak be. Ez azt jelentené, hogy Kiskunfélegyházán 1992-ben a telefonvonalak területén kínálati piac alakulna ki. A megbeszélésen szóba került a tarifaemelés is. Ez elkerülhetetlen, ellenben azt ígérik, hogy az új vonalakat várhatóan 12 000 forintért fogják adni. HÁJAS SÁNDOR Nem szégyen a szegénység Ezaz I .és II. világháború által ránk hagyott szomorú igazság jutott eszembe, amikor ,a Magyar Vöröskereszt félegyházi szervezetének segítőkész, emberséges aktivistáival találkoztam. Legszívesebben hozzájuk csatlakoztam volna, hogy saját szemeimmel is láthassam azt fáz örömet, amivel a rászoruló idős nyugdíjasokat fogadták fa 6 kg-os szeretetcsomagokkal, de felálltam ettől a szándékomtól, mert gyermekkoromtól tudom, hogy a szegénység szégyenlős, ésnem akartam ország-világ előtt „pellengérre” állítani a rászorulókat. Szégyen, de kinek a szégyene? Legtöbbjük nem tehet róla, hogy amígegyesek milliós külföldi gépkocsikon járnak, kacsalábon forgó palotában laknak, nekik csak morzsa jut koldusélet, esetleg ingyenleves. Inkábbarra szorítkozom, hogy nevükben megköszönjem a karácsonyi „Angyalkáknak” ,és irányítóiknak (Mindszenti Lászlóné, özv. .Szabó Mihályné ,vezetőknek), és a legtöbbet segítőknek, köztük Nemcsók Istvánnak, aki saját gépkocsijával szállította házhoz a város különbözőtájaira, a sokszor tengelyigérő sártengeren át a liszt cukor, irizs, étolaj stb. élelmiszert tartalmazó csomagokat, hogy ,az ünnepekre némileg enyhítsék az idősebb vöröskeresztes tagok, kisnyugdíjasok,kegydíjasok nagy gondját. T. M. 1991. január 11. Az ifjúsági garzonházban való elhelyezésről 1989. év elején költöztek az első lakók a postával szemben felépült ifjúsági garzonházba. Kedvelt és bevált elhelyezési forma ez a fiatal házaspárok körében, mert az albérleti árakhoz képest alacsonyabb bérleti díjért lakhatnak és a kötelező előtakarékosság némi reményt nyújt számukra az önálló lakásszerzéshez. Az,elmúlt 21 év során az itt,lakók többmint egyharmada kicserélődött, a kiköltözők önálló lakást szereztek. A mai lakásínségben a fiatal házaspárok figyelmétfelhívjuk erre a lakáshoz jutási lehetőségre. Korlátozott számban van az ifjúsági garzonházba való beköltözésre. . Mik ia konkrét feltételek? Afiatal házaspár mindkét tagja 35 évesnél fiatalabb legyen. 70 000 Ft előtakarékossági összeggel rendelkezzenek, amelyet zárolt betétben kell elhelyezni. Havi 3000 Ft előtakarékosság vállalása és teljesítése. Annakvállalása, hogy 5 éven belül lakásgondjukat megoldják, mivel a bérleti időtartam határozott idejű, 5 éve kiskunfélegyháziállandó lakosok és itt dolgozók jelentkezhetnek. Az elhelyezés érdekében lakásigénylést kell benyújtani a Polgármesteri Hivatalnál. Az igények közül a képviselőtestület jelöli ki a bérlőket. I- 1.